Nővilág #2 // Epeláz és polémia 1. rész
· PT21M31SÖsszefoglaló
Az 1850-es években kialakult vita arról, hogy a nők milyen szerepet tölthetnek be az irodalomban, és hogyan viszonyuljanak az alkotói munkához. Szendrey Júlia irodalmi jelensége, valamint férfias szerzői imázsa is szóba kerül ebben az első részben.
Ebben az epizódban
Az 1850-es években kialakult vita kifejezetten a női szerzők irodalmi és társadalmi helyzetéről szólt.
Normatív kijelentések fogalmazódnak meg mind arról, hogy milyen tulajdonságai vannak a nemeknek, hogy ez mennyire teszi képessé vagy képtelenné őket az irodalmi alkotásra, valamint mik azok a műfajok, amelyek a női nemhez illőek.
Mind a női szerzők kritikusai, mind támogatói, azt az elvárást fogalmazták meg, hogy a nők a női szubjektumról adjanak hiteles képet.
Hogyan értelmezhető ebben a kontextusban a Szendrey Júlia jelenség, aki úgy tűnik, tudatosan épített fel egy férfias szerzői imázst.
A témáról László Ferenc újságíró kérdezte Gyimesi Emese irodalomtörténészt és Szécsi Noémi írót.
Korabeli szövegek felolvasásában Mészáros Blanka színművésznő volt a közreműködőnk.
Említett entitások
Témák
Hallgasd meg
Több epizód a Petőfi Irodalmi Múzeum-ből
- „Egy betűvel meg kell barátkozni” – Belív Pintér József és Visnyai Zoltán könyvtervezőkkel
- „Nem lettem más ember, csak átjöttem a határon” – Belív Kollár Árpáddal Nád című kötetéről
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív podcastjének májusi adásában Kollár Árpáddal beszélgetnek Nád című verseskötetéről. A kötet kapcsán olyan témákat vizsgálnak, mint a határkerítés me…
- „Mi a történelemmel való foglalkozás tétje?” – Belív Milbacher Róberttel Variációk a múltra című kötetéről
Milbacher Róbert a Variációk a múltra című kötetéről beszél, melyben két kisregényt fűz össze. A beszélgetés az áltörténetek hatására, a kémregények aktualitására, az önismeret se…
- Novella 03 – Tóbiás útja a születéstől a halálig
Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű, Tóbiás nevű galambjának történetét feldolgozó novella harmadik része. Fiatal színészek, köztük Vízi Dávid előadásában. A történet egy galamb éle…
- „Lehet-e ma misztikus könyvet írni?” – Belív Halász Ritával a Betonba hímezve című regényéről
Halász Rita a „Betonba hímezve” című regényéről, a misztika, a szerelem és a művészet összefonódásáról, valamint egy katolikus Jézus-regény alkotói és személyes tétjéről beszél. S…
- Novellák 01 – Végre mégiscsak jó lenne kifordítani... – Kassák podcast
Ez a podcast sorozat Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásait egészíti ki egy novellaválogatással. Az epizód Kassák 1926-ban megjelent prózaversét mutatja be, amely az 1923-as bé…
- "Szabad-e ezt megjelentetni?" — Belív Kustos Júliával a Tehetetlen bálványokról
Kustos Júlia a Petőfi Irodalmi Múzeum Belív podcastjében a Tehetetlen bálványok című kötetéről mesél. A beszélgetés Petőfi Sándorhoz való viszonyáról, a versek szerepéről, feminis…
- „Kész csoda, hogy egyáltalán megértjük egymást” – Belív extra Hajós-Szabó Dórával és Gregor Lillával
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív extra adásában Hajós-Szabó Dóra, A vihar titka című képregény alkotója és Gregor Lilla, a képregény szerkesztője beszélgetnek az alkotási folyamatró…
- „Bolyongunk a labirintusban félig szörnyetegként” – Belív Wirth Imrével Falkland című verseskötetéről
Wirth Imre a Falkland című verseskötetéről, a versírásról, Borgesről és a falklandi háború következményeiről beszélget Modor Bálinttal és Szántó Tiborral a Petőfi Irodalmi Múzeum…
- „Ez a könyv valahol apám elgyászolása” – Belív Kiss Tibor Noéval Olvadás című regényéről
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című podcastjában Kiss Tibor Noéval beszélgetnek Olvadás című regényéről, a sci-fi műfajról, univerzumépítésről és arról, hogyan kapcsolódnak össze…