Podcast a százegyes szobából

„Ez már nem csak a Pride-ról szólt” – Beszélgetés a szervezőkkel – s09e11

· PT1H20M20S

Összefoglaló

A Budapest Pride szervezőivel, Majercsik Johannával és Hegedűs Mátéval beszélget a Podcast a százegyes szobából stábja. Az epizódban a szervezők a 2025-ös Pride mögött álló eseményeket, a kormányzati beavatkozásokat és a tömeges részvételt vitatják meg. Kitérnek arra is, milyen…

Röviden

Műsor
Podcast a százegyes szobából
Megjelenés
2025. 09. 14.
Hossz
1 óra 20 perc
Témák
pride, szervezés, társadalmi események
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Szervusztok kedves hallgatók!

Ez a podcast a 101-es szobából következő adása.

Ezúttal vendéges adásunk van, mert itt az átlátszó stúdiójában köszöntetjük Jojót és Mátét.

Hegedűs Máté nevét megjegyeztem, de Jojó majerá csik. >> Majerácsik.

Jóhanna. >> Johanna. >> A szivárvány misszió.

Alap alapítványtól. >> Jó, mert én mindig úgy készültem, hogy 1814, >> de így még nem fogják tudni, hogy kik vagyunk ugye a Budapest Pride így >> igen.

A merthogy én én tulajdonképpen ezt tehát az alapítvány nevét nem jegyeztem meg, hanem ti vagytok a szóvivői a Pride szervező stábjának, a Budapest Pride szervezőinek.

Vagyunk az átlátszó stúdiójába és akinek a hangját hallottátok Zsuzsa. >> Helló! >> Velem szemben van Zoli. >> Sziasztok! és tőlem balra Digi. >> Helló! >> Engem meg Áronnak hívnak.

És hát szóval azért akartuk, hogy gyertek el velünk egy kicsit beszélgetni.

Ez egy kicsit az én niném volt.

Én életemben másodszorra voltam.

Ez most coming out életemben másodszóra voltam Prideon.

Először >> voltál először? >> 25 éve, 30 éve.

Tehát hogy >> hogy akkor egyetemista voltam, barátnőmel mentünk.

Való >> még nem voltam, úgyhogy mesélj arról.

Ö nyitott amerikai kocsikban, rengeteg dreken bulizott.

Mi a csajommal, az akkori barátnőmmel, aki azóta egyébként nyilván nem hallgatja, ő kiköltözött Kanadáb és egy ilyen jól 30 év idősebb faszíval összekötte az életét és nagyon boldogak.

Tehát, hogy izé, szóval vele kézen fogva sétáltunk és hogy elemlékszem, hogy mi a fák között, tehát mi nem mentünk ki a középre, de hogy így támogatólag azt hiszem ez a második, vagy talán a harmadik pride volt, >> lehet, hogy 98 >> 98 nem, mert íg 9 ez inkább 90, ez inkább 2000. >> Aha. >> Akkor 26. >> Ahhoz képest sokkal több ember volt, ugye? >> Á, nem. igen.

És én most jöttem ki másodjára.

Tehát ugye innen indultunk és azért, mert fú, nagyon nem szabad.

A a Lilla, aki korábban együtt podcastolok, amikor a Lila férje mondta, hogy ne beszéljünk csúnyán.

Szóval, hogy én nagyon fölhorgattam és nagyon mérges voltam a a az, ami történt tavasszal, meg amit a kedves szeretve tisztelt miniszterelnökünk bejelentett a Várkebbazárba, hogy már itt nem kell szöszmötölni dolgokkal.

És akkor már így az összes kollégában mindenkivel, hogy akkor mi kimegyünk és nem érdekel semmi.

Ha pénzbe kerül, mert büntetnek, akkor pénzbe fog kerülni.

Szóval ezért mentem ki másodjára és óriási tömeg volt.

Én szerintem 90 után nem volt ekkora tüntet, bocs, hogy ezt mondom, tüntetés én számomra.

Majd aztán majd helyre raktok. >> Nem.

Ühüm. >> És ehhez képest viszont ti, mint szervezők, nem nagyon láttam veletek beszélgetést, nem nagyon tudom, vagy vagy tudjuk, hogy belülről ez milyen volt ez az elmúlt fél év, és szerettem volna, hogyha erről beszélgetünk.

Szóval ez az apropója egyébként nektek.

Így nézek a többiekre a Pride az én kétszer voltam.

Én nem tudom megmondani, hogy mennyi ideje.

Szerintem az első egy ilyen 2000-es évek közepe az Andrá, tudom, hogy az Andrási úton ment, és én amire emlékszem, hogy sok barátommal voltam, és ilyen nagy kamion mögött mentünk, ahol nagyon jó zene szólt.

Aztán másodszor pedig rá egy olyan hát olyan 10 körül, és ott pedig egy izraeli kollégám, barátom volt itt, aki homoszexuális és akkor vele mentünk ki és a Andrási úton volt, úgy emlékszem és de nagyon sokat beszélgettünk útközben, tehát és ez sajnos az én hibám.

Én elég, tehát én elég el tudok menni, vagy el szeretek menni tüntetésre, de én amikor elkezdődnek a beszédek, akkor >> szóval, hogy én ezt úgy megunom a másodiknál, és akkor inkább hátul maradok, és akkor ott a barátokkal inkább jól érezzük magunkat, meg meg beszélgetünk, mintogy most próbáljak bemenni és a jobb vagy rosszabb hangosításnál odafigyelni az ötödik felszólalóra.

Nem, én azt akartam mondani, hogy azt tudtátok, hogy mikor vagy tippeljetek, hogy mikor volt az első LMBTQ plus közösségi esemény Magyarországon.

Hivatalos, vagy hogy, hogy mondjam?

Tehát >> szerintem 88 mondjuk. >> Nem tudom >> 1988-ra tippel. >> Nektek szabad tippelni, vagy ti profik vagytok?

Vagy tiégünk >> nagyon kínos. >> Hát attól függ, hogy melyik, de 93 van előtte ping piknikről lesz szó. >> Így van.

Zoli, remélem sokat >> tényleg akkor lehet, hogy jól tippelte.

Vagy így közel >> 929 >> Igen.

És ez ezt még a az elte meleg akciócsapata a Homéros egyesület Lambda Budapest satöbbi szerveztés. >> Homéros egyesület.

Ez mennyire jó név már? >> Az nem is >> van még Homéros egyesület?

Nem tud nem >> szerintem az már nincs.

Az csak azért tudom >> alapítványként.

Én én én én most egy homár nevű, hát nem is egyesületet, de ugy errő is beszélhetünk, mert mert ez meg egy idei ilyen olasz, ez egyik olasz prdera elhívtak minket.

Nagyon sok külföldi pridera elhívtak minket.

Ez egy volt az 500 közül és kiderült, hogy Szicíliában >> az amit mondjuk itthon mondjuk ma úgy kiabálnak valakit utána, hogy mocskos És ugye a homár is tulajdonképpen erre van, az az ott a ott a polipszót használja, de ezt csak a szicíliaiak értik.

Még akkor is, hogyha nem szicíliai nyelven, hanem olaszul kiabálják után, és akkor eszembe jutott, hogy baszki nekünk is van a homár.

És hogy közben egyébként például az idei meg az előző évek dizájában is felhasználták a polipot, tehát hogy amúgy meg mennyire jó.

És a homár is egy ilyen cuki állat.

Szóval lehet, hogy nekünk is kéne valami kezden.

Sicíliai egy meleget akar séni, akkor azt mondja rá, mond, hogy te polip. >> Te polip. >> Te polip.

Igen. >> Oké. >> És ez mi hogy van?

Octopusz vagy ok? >> Pulpó pulpo >> pulpó.

Igen, mert a tudod nagyon finom szaláta. >> És ogy ez a szicíliai nyelvből jön.

Tehát hogyha mondjuk mondjuk Olaszország északi részéből valaki sziciába érkezik és lepulpozzák, ő nem fogja amúgy érteni.

Amúgy ezt nagyon izg, mert nagy a különbség Olaszországon belül egyes próbálok rájönni, hogy a polipoknak mi köze a homoszexualitás.

Az nem tudom csápaival tudod egész világ és akem így van. >> Te nem láttálokat, ugye? >> Nem, ne haragudj.

Kicsit távol álltemben valóén. >> Japán manga, rengeteg polippal.

És ennyi legyen elég. >> Nem, nem akarok bele nem. >> Én egy ebből a szempontból szerintem konzi vagyok, hogy ja japán mangákat már nehezen tudom befogadni a szexualitásba.

Szóval 97-ben volt elvileg az első. >> 97-ben volt az első Pri >> Budapest Prie.

És még a kapella elől indult. >> Ja. >> Ami egy tök jó hely.

Én imádtam a kapellát, mert ott nem zaklattak a csávók.

Szóval ez szerintem egy tök jó hely volt és nagyon gyönyörű fé tehát voltak volt egy csomó ember a színpadon, aki sokkal jobb csaj volt akkor is, mint én, akiről akik persze nem csajok voltak, de attól még na mindegy.

Szóval >> és akkor eljutunk 2025-ig, ami szerintem tényleg a legnagyobb ilyen felvonulás, őrület és minden lett belőle, aminek nyilván részben annak köszönhetünk, hogy hogy milyen a kormányzat részéről milyen ellentartás.

Tehát végül is azért lett ez ekkora buli, meg ekkora felháborodás, merthogy hogy a a Fidesz ennek vagy a kormány ennek ellentartott, nem különben vélhetően ugyanannyian vagy körülbelül ugyanannyian lettek volna, mint eddig.

Hogy akkor ez mondhatjuk azt, hogy jót tett, hogyha lehet ilyet mondani? >> Szerintem az egy vicces sztori, hogy attól féltünk, ha amikor 2023-ban, vagy lehet, hogy 2024 volt, hogy jön ez a 30. évforduló.

Mi készülünk itt konferenciával, egy egy novellás kötettel, külföldi vendégekkel nagy ünnepléssel, és hogy mi van, hogyha ez nem fog elég nagyot szólni, és tulajdonképpen aztán elég nagyot szólt, és hogy nagyon nagy az érdeklődés még mindig itt a rendezvény körül.

Ugye most belementünk picit az elvebe, hogy >> hogyan nevezzük meg ezt, hogy ami ami itt volt, de hát mindenképpen valamit hozzátett az, hogy hogy itt megpróbáltak el elhetetleníteni minket.

Hát ez egy ilyen Orbán Viktor féle marketing. >> Köszönjük, Viktor.

Egyébként miért van szükség 2025-ben 43-ban Pride-ra?

Tehát, hogy milyennek a Tehát vannak emberek, akik azt gondolják ugye, hogy itt ezek a itt vonulnak és mutogatják magukat, nem tudom félmeztelenül meg alsógaty >> neki nincs baja, csak nem kell vonulgatni.

Na, szóval, hogy miért van erre szükség, hogy mi ennek a célja?

Meddigek rá. >> Kezdem, hogy például az, hogy én idefelé jövett, most kifestett körben jöttem. >> Nagyon irigylem.

Csak, hogy még mindig van bennem egy ilyen félelem, amikor ezt így a az utcán csinálom ugye >> utcán körmöt ritkán szoktam festeni, de hát kinek m >> fest kör van az utcán és azt aktívan csinálom.

Akkor még mindig van bennem egy ilyen félm, hogy mi van, hogyha valaki beszól, vagy mi van, hogyha valaki egyszerűen csak nem tudom, ferdén néz rám, és azért a magyarok nem arról híresek, hogy nem tudom, kedvesen oda mosolyognak, ha tetszik nekik, még akkor is valószínűleg furcsán fognak nézni, ha belül azt gondolják, hogy tetszik nekik.

Szóval én még ezen azért így tudok szorongani ilyen általános hétköznapi helyzetekben, de akkor rögtön behoznám azt tényleg, ami mondjuk az öcsém helyzete, aki egy transz férfi, és amiatt ma Magyarországon női dokumentumai vannak, hogy egyszerűen minden egyes nap, amikor elmegy az orvoshoz, a postára, bármikor, amikor ezeket a dokumentumokat kell használni, akkor őt lehet, hogy misgenderelni fogják, azt mondják el, hogy egy nő, vagy csak kérdéseket tesznek fel neki, és ő is azáltal ilyen kellemetlen helyzetekbe kerül, miközben én csak élvezni akarom, ki van festve a körmöm, ő pedig el akarja intézni a dolgait, és hogy az ilyen apróságok, és aztán belemehetünk persze azokba, amik már mondjuk sok európai országban elérhetőek, hogy azonos neműeknek házassága vagy azonos nemű párok örökbefogadása, és akkor ott egy ilyen hosszú listát kezdünk el, ami itt igazából >> itt van.

Tehát nektek van egy ilyen deklarációatok, hogy elérjétek azt a ami Nyugat-Európában már elérhető.

Az >> többé-kevésbé azért nem mindenütt sajnos. >> Igen.

Igen, >> hogy azok valósuljanak meg Magyarországon is, ha jól értem. >> Igen, mert de nem csak Nyugat-Európában, ez meg az én, hogy nem szeretem ezt, amikor nagyon azt gondolják.

És ez meg egy megint egy másik téma, hogy ez minden ilyen nyugatról importált téma lenne.

Tehát, hogy eleve az mondjuk, hogy NBTK-kű emberek vannak.

Ugye egyrészt van ez a mondás ugye, hogy mi ezt most itt nyugatról importáljuk, miközben egyébként a nyugatnak is, ha így magába nézne erről, mi pont egy podcast adásban beszélgettünk a Mátéval, akkor azért a kolonizáció alatt ő pont, hogy egy csomó társadalomban, kultúrában már meglévő egyébként mondjuk azonos nemű párok elfogadását vagy bizonyos szempontból ilyen transzneműséget próbáltak volna eltörölni.

De hogy igen, tehát hogy ezt próbálnánk nyilván elérni, hogy mondjuk legyen egy, és akkor így egy nagyon egyszerű szót mondok, egy jogegyenlőség, tehát hogy nem akar senki sem többet, mint ami mindenkinek jár.

Tehát igazából egy ilyen jogegyenlőséget.

És akkor így jöhetna a következő kérdés, hogy oké, ha azt mondjuk eléritek, akkor utána lesz-e felvonulás, és akkor igazából miért ne lehetne?

Tehát hogy valahol arról is szól a felvonulás, van egy ilyen tüntetés jellege egy demonstráció lényege, meg meg szól magáról a láthatóságról, meg az ünneplésről.

Szóval, hogy azért aki már járt felvonuláson, szerintem nem jött még el úgy onnan, hogy ott nem volt jó a buli, vagy nem táncolt egy jót.

Szóval, hogy hogy ebből a szempontból egy ilyen egy ilyen jellege is van. >> Azt mondtad, hogy Máté, hogy hogy te még így szorongtál, hogy ki van lakozva a körmöd.

Én most egyébként nagyon sok fiatal srácot látom.

Nem, nyilván nem kérdezem meg a nem identitásukat, meg nem is foglalkoztat egyáltalán.

Szerintem tök cool meg tök színes a világ.

Szóval, hogy a magyarok mennyire tényleg ennyire nem vagyunk elfogadóak, vagy tényleg azt érzétek, ha kimentek nem tudom hova, Brunóba vagy vagy na London az nagy de nem tudom, mondj egy lengyel városba vagy >> brotlávba. >> Nem tudom, hogy ott ott nyitottabbak.

Tehát, hogy mi tényleg ilyen szararcok vagyunk magyarok, vagy azért ezt nem?

Én szeretném azt hinni, hogy változunk ebbe a dologba is. >> Szerintem más arányban vannak talán mondjuk és most ugye milyen országokról beszélünk, de akkor még beszélünk tényleg most akkor csak Európából, mert azért a legtöbb Magyar Európán belül utaz utazik, mert az az elérhető, hogy hogy mondjuk és itt viszont sajnos talán mondjuk lehet, hogy fel lehet állítani egy ilyen itt lehet használni a nyugat-Európát, hogy mondjuk Nyugat-Európában szerintem nagyobb arányban lehet látni az utcán olyan embereket, akik itt bátran kimerik fejezni magukat.

És ez most függetlenül attól, hogy most, mert tényleg igazából most azért, mert kifesti, hogy a körmét valaki, aki nem nő, az még nem jelenti azt, hogy az MVT-kú közösséghez tartozik.

Nem is kellene, hogy ezt jelentse.

És én azt gondolom, hogyha többet találkozunk valamivel, amilyenek mi nem vagyunk, és ez lehet egy étel, nem tudom, hogyha mondjuk minden magyar étteremben lenne békacomb, akkor lehet, hogy nem lenne ez a kígyót békátesznek a franciák téma.

Szóval, hogy ezt ilyen egyszerűen is le lehet szerintem egyszerűsíteni.

És hogyha mondjuk minden ötödik férfinak festve lenne a körme, akkor mindenki legyintene, hogy kit érdekel, vagy minden nem tudom ötödik nőnek kopasz lenne a haja.

Tehát, hogy ezeket így lehetne ilyen ilyen példákat sorolni.

És azt hiszem, hogy ezek ilyen nagyon furcsának tűnnek, tehát hogy hogy én azt gondolom, hogy valahogy itt van a magva, és akkor a mag az az is, ami amivel azért nagyon vitázni nem lehet, hogy amikor amikor valami idegent vagy újat látunk, akkor akkor sokan akár mi is itt lehet, hogy mindannyi tudnánk magunkban találni valamit, akkor így lehet, hogy megijedünk először nem tudjuk hova tenni.

Nyilván az, hogyha van egy ilyen koordinátarendszerünk és így el…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Budapest Pride

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „„Ez már nem csak a Pride-ról szólt” – Beszélgetés a szervezőkkel – s09e11”

Miről szól ez az epizód: „„Ez már nem csak a Pride-ról szólt” – Beszélgetés a szervezőkkel – s09e11”?

A Budapest Pride szervezőivel, Majercsik Johannával és Hegedűs Mátéval beszélget a Podcast a százegyes szobából stábja. Az epizódban a szervezők a 2025-ös Pride mögött álló eseményeket, a kormányzati beavatkozásokat és a tömeges részvételt vitatják meg. Kitérnek arra is, milyen… Az epizód a Podcast a százegyes szobából című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 14..

Milyen témákat érint ez az epizód: „„Ez már nem csak a Pride-ról szólt” – Beszélgetés a szervezőkkel – s09e11”?

Fő témái: pride, szervezés, társadalmi események.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „„Ez már nem csak a Pride-ról szólt” – Beszélgetés a szervezőkkel – s09e11”?

Megjelenés: 2025. 09. 14.. Hossz: 1 óra 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/podcast-a-szazegyes-szobabol/ez-mar-nem-csak-a-pride-rol-szolt-beszelgetes-a-szervezokkel-s09e11

Több epizód a Podcast a százegyes szobából-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból