Porkoláb Gyöngyi

Kultúrák és generációk együttműködése - Debreceni Egyetem-Debrecen városa

· PT32M19S

Összefoglaló

A debreceni egyetem kancellárja, Bács Zoltán és Debrecen polgármestere, Papp László beszélget a város és az egyetem jövőjéről, a generációk és kultúrák együttműködéséről. Papp László szerint a következő 5-10 év jelentős változásokat hoz Debrecen életében, gazdasági és…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2025. 05. 21.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Porkoláb Gyöngyi
Témák
városfejlesztés, felsőoktatás, gazdaságfejlesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nagy szeretettel köszöntöm kedves hallgatóimat és követőimet.

Bács Zoltánnal, a debreceni Egyetem kancellárjával és Dr.

Pap Lászlóval, Debrecenáros polgármesterével fogok beszélgetni.

A beszélgetést a Woman Akadémia áprilisi rendezvényén rögzítettük, ahol a generációk és kultúrák együttműködése, a generációk és kultúrák találkozása apropóján különböző kihívásokról volt szó.

Izgalmas kérdések mentén izgalmas válaszok érkeztek, amelyek befolyásolják és meghatározzák talán a mindennapjainkat.

Mindenkinek nagyon jó szórakozást kívánok.

Mondtam én itt a felvezetőkben, hogy kihívásokkal teli talán a jelenidőszaka is, meg a jövő időszaka is, de ha egy kicsit előre szaladnánk, akkor mondjuk egy olyan 25-30 év távlatában, akár az egyetem vonatkozásában, vagy a város vonatkozásában, hogy látjátok, milyen kép rajzolódik ki túl azon, hogy már még őszebbek leszünk, vagy mi nők nem, de esetleg a férfiak igen.

De hogy ettől eltekintve miként fog tudni az egyetem és a város összekapcsolódni?

Érdekes ez azért, mert amikor egy projekt létrejön, akkor annak nem a jelenben van sokszor szerepe, hanem a jövő vonatkozásában.

Én is tisztelettel köszöntök mindenkit.

Nagyon szépen köszönöm a meghívást.

Mindig izgalmas témákat feszeget a Womenex.

Amikor van szerencsém, van lehetőségem itt szerepelni, akkor mindig jó érzéssel távozok, és remélem, hogy ez így lesz a mostani alkalommal is.

Nagyon érdekes a téma, Gyöngyi, amit fölvetettetek itt a város jövőjével, az egyetem jövőjével kapcsolatban.

Természetesen nagyon turbulens, nagyon gyorsan változó időszakban élünk.

Hogyha az elmúlt öt évet most nem akarom boncolgatni, mert már milliószor megtették, de az emberiség történetének történelmének nem a legboldogabb, legjobb időszaka, azt nyugodtan megáll, ha mégis te persze voltak ennél sokkal rosszabb korszakok is, azt is túl lehetett élni, nyilván ezt is túlfogjuk. a közeljövő is rejteget nagyon sok bizonytalanságot és kérdést.

És ogy ebben a rendkívül turbulens időszakban igyekeztünk az elmúlt években, vagy talán ha nem vagyok nagyképp, akkor mondhatom azt, az elmúlt most már több mint két és fél évtizedben, mióta van szerencsém részt venni a város közéletében, egyfajta nyugalmat, stabilitást és egy dinamikus fejlődést biztosítani.

És az utóbbi 10 évben ez rendkívül fölgyorsult, miközben a világ megbolondult.

Debrecen pedig egy egy szuperszónikus repülőgép sebességével haladt előre.

És itt ez valóban kibontja azt a kérdést, hogy a generációk közötti kapcsolat és a kultúrák közötti kapcsolat milyensége, minősége az hogyan alakul?

Bár visszatérve az alapkérdésem, merr később fogunk beszélni, hogy Debrec hogyan látjuk mondjuk 20-25 30 év múlva.

Én úgy vélem, hogy a következő 5-10 év nagyon-nagyon erős változásokat fog hozni.

Az lesz egy nagyon még még komolyabb változásokat hozó folyamat a város életében.

És akkor szépen egy kicsit lecsendesedik.

Tehát valamikor a 40-es évekre Debrecen egy ilyen inkább nyugalmi állapotba kerül, ahogy én látom, és aztán majd a város vezetésében tevékenykedő utódaink gondoskodnak arról, hogy dinamikájában gyorsuljon, vagy maradjon abban a nyugalmi állapotában.

Debrecen arculata is nagyon sokat fog változni. gazdasága az elképesztő erősödésen megy keresztül majd a következő években.

Ez rengeteg lehetőséget az életminőségben is nagyon sok változást fog hozni.

És az életminőség tekintetében könsen fontosnak tartom a kulturális lehetőségek fejlesztését és javítását.

Debrecen abban a tekintetben is nagyon izgalmas, hogy ugye ez a rengeteg beruházás, ami zajlik a városban, a működőtőke az Egyesült Államoktól Európán át a távolkeletig, ez rendkívül színessé teszi a város életét.

Nagyon sok külföldi érkezik Debrecenben.

A bevezetődben mondtad, meg kell találni annak a módját, hogy mindenki jól érezze magát ebben a városban, mert ez a folyamat csak akkor teljesedhet ki igazán.

Természetesen a debreceniek, az itt születettek, az itt élők, akik debreceninek vallják magukat, ők is, és azok is, akik ide úgymond vendégként érkeznek, de aztán valahol egy kicsit mégis debrecenivé válnak, mert a debreceniség az olyan, hogy az beszippantja az embert.

Tehát mindenki tudja, vagy szerintem nagyon sokan tudják, én nem született debreceni vagyok, de engem ez a város már gyerekkoromban gyakorlatilag magához vonzott.

Ugye családom talán már itt is beszéltem róla, egy részét Hortobágyra kitelepítették és aztán ők már itt találtak otthonra már a az 50-es60-as években.

A mi családunk rendkívül erősen kötődött a városhoz a debreceniségnek.

Nemcsak a magyar emberekre, hanem a külföldiekre is óriási hatása van.

Meg kell találni természetes az egyensúlyokat.

A debreceni identitást, a debreceniséget erősítve kell a idegen távoli kultúrákat is befogadni ebben a városban.

Na, mindjárt ezeket még kibontjuk, mert sok mindent feldobott polgármester úr itt a felszínre.

De akkor hogy szippantja be a debreceni egyetem a az ideérkezőket?

Hihetetlen dinamikus fejlődés látható az egyetem részéről is, mind az egyetemi élet tekintetében, mind infrastruktúrálisan.

De hát nyilván vannak még tervek.

Vannak, de még az első kérdéshez egy kicsit visszatérve kérdezted azt, hogy a város és az egyetem együttműködése lesz 25-30 év múlva.

Ebben azt hiszem könnyű dolgunk van, hiszen mindig hangoztatjuk, hogy ez az együttműködés közel 500 éves a az elődökkel együtt, és ez úgy alakult, hogy itt nem nagyon tudott megbomlani.

Akármilyen korszak volt, biztos voltak nehezebb évek.

Amit mi látunk polgármester úrral, ez az utóbbi 25 30 év.

Ez bármi is történt, elég stabil együttműködés, és ennek így is kell maradni, hiszen hiszen ez a két entitás, a város, az önkormányzat és az egyetem nagyon-nagyon meghatározó pont azokban a szegmensekben, ami az emberek életét, a az életminőségét befolyásolja, mert a cégek elintézik azt, hogy hol lehet dolgozni, mik a követelmények, legyen fizetés és legyen fejlődés a városban, de amitől emberek vagyunk, a közösség, a sport, a kultúra, az életminőség javítás, az ez ezen a két entitáson nagyon-nagyon múlik a nemzetköziség.

Ugye az egyetemen, amit utóbb kérdeztél, és és a hallgatók cserélődése, az egy természetes velejáró.

Az, hogy hallgatók jönnek a városba, mennek a városból, és reméljük, egyre többen itt maradnak azok is, akik nem itt születtek és idejönnek tanulni, hiszen lehetőségekhez fognak jutni a munkaerőpiacon.

Azt úgy látom, mint polgármester úr, hogy ez fel fog erősödni a következő években.

És már éppen tegnap este mondtam, hogy budapesti egyetemek panaszkodnak a minisztériumba hogy Északkelet-magyarországról sokkal kevesebb hallgatójuk van, mert ez a Csónya debreceni Egyetem elviszi őket, és ott maradnak a régióban.

Hát megtartjuk Debrecenben, meg idejönnek azért nagyon sokan akár Miskol Nyíregyháza, Békéscsaba Szolnok környékéről is.

Nemzetköziségben pedig az elmúlt 20 évben, ugye 2000-ben még körülbelül 1000 külföldi hallgatója volt az akkor integrálódó Debreceni Egyetemnek.

Most ez 7600 és szeptember ez közel 8000 körüli lesz. 138 országból borzasztó sok kulturális különbséggel.

Úgyhogy erről is lehet beszélni.

És ugye ami az egyetemen kulturális különbségekben megjelent, néha politikai ellentétekben is, az most ugye a városban is megjelenik a munkavállalók oldalán. lesz vele dolgunk, de nagyon-nagyon fontos a az a debreceniség megtartása, ami tényleg beszippantja az embert.

Én sem itt születtem, de mondjuk én 99%-ba itt éltem, tehát a a debreceniség beleívódik az emberbe.

Aki viszont itt marad, az csak debrecenivé tud válni, aminek van egy különlegessége, amiről nehéz beszélni, úgyhogy úgy, hogy mások ezt ne sértésnek vegyék.

Nekem mindig sokszor azt mondtad itt előtte, igen, nekem, hogy tudok róla beszélni, de aki nem debreceni, lehet, hogy meg fog sértődni.

Itt csak négyszem közt vagyunk.

Nincs m sokszor szoktak úgy fogadni a minisztériumokba itt ott Pesten, hogy na már megint mit tudtok sokkal jobban, mint mások?

Mert csináljuk, dolgozunk és büszkék is vagyunk rá, és el is mondjuk, hogy de hát ezt mi nem így csináljuk, meg így kéne, meg úgy kéne.

Talán itt van egy olyan erkölcsiség, egy olyan kitartás, és a a az útról való le nemtérés, ami máshol nem annyira jellemző, és és ez és ez így általában jellemző nagyon sok mindenkire, és és meg a történelmiség is, meg ez a civilis büszkeség, amit amit mások másképp értelmeznek, szerintünk ez jó. erőforrás akár lehet azt mondani, reflektálsz polgármester?

Talán annyit, igen, annyit kiegészítésképpen, hogy a az összetartás és az együttműködés ebben a városban nagyon-nagyon erősen érzékelhető.

Ö nyilván évtizedekre visszamegyünk az időben.

Jó pár olyan példát lehetne találni, amikor azt a komoly belső egységet, ami Debrecenben kialakul a nagy rendszerek között, város, egyetem, a gazdasági élet, a kamara tási rendszer különböző szintjei és társadalmi szervezetek között megpróbálták megbontani, soha nem sikerült.

Ez adja ennek a városnak szerintem az igazi nagyszerűségét.

És még még egy a függetlenség.

Tehát, hogy sokszor én úgy látom, hogy a város részéről meg az egyetem részéről is néha inkább nem kérünk olyan segítségeket, amitől függővé várunk.

Megütötte itt a fülem egy szó, ami az én életemben is szerintem nagyon fontos. ez a közösségépítés, ugye a kultúra és a sport kapcsán egy nagyon komoly együttgondolkodás figyelhető meg a városban, de ugye a közösség építés vagy a a közösség építés kapcsán bevonni a külföldi hallgatókat akár ugye csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy másodéves kommunikációszakos hallgatók, ha jól emlékszem, készítettek egy kis filmet a debreceni egyetemen arról, hogy hogy érzik magukat a külföldi hallgatók.

Ragyogó arcúak nyilván nem az alapján válogatták ki, hogy akkor most a 10-ből egy olyan és a kilencet félretették, hanem ezek valós vélemények, de megfogalmaznak talán vágyakat azzal kapcsolatban is, hogy a városban hogy szeretnék érezni magukat.

Beszélgettünk itt, hogy hol a helye ezeknek a fejlesztéseknek.

Mi lehet az, ami integrálni tudja jobban akár a különböző generációkat, illetve a a kultúra eszközével lehet-e megszólítani az idérkező hallgatókat, hogy aztán vagy itt maradjanak, vagy visszajöjjenek?

Merthogy egy-kettő a válaszában ezt is elmondta, hogy most visszamegy a hazájába, de aztán szeretne ide visszajönni.

Dó én is láttam a Facebookon ezt a kis filmet, és még ettől sokkal színesebb vélemények is vannak.

Nagyon sokat teszünk azért, hogy a közösség épüljön az egyetemen.

Ez sokszor inkább párhuzamosan halad, mert bár elmondták a kisfilmben, hogy nagyon sok segítséget kapnak, mindenki pozitívan áll hozzájuk, azért mégsem vegyes közösségek alakulnak ki.

Azt is látjuk, hogy a külföldiek melyik büfébe járnak, a magyarok oda nem mennek.

Igen, de de hogyha kell, akkor mégis csak együtt vannak.

A UD egy olyan közösségépítő rendezvény, ahol tényleg vonuljanak fel a zászlóikkal, próbálnak rá napokig, hetekig, nagyon sokan jelentkeznek, tehát megvan a szándék, de nagyon-nagyon különbözők a kultúrák és a külföldiek egymás között is furcsák.

Tehát mondjuk Nigériából van 700 hallgatónk, annak a fele katolikus, a másik meg muzolmán.

Még azok egymást se szeretik, és ezeket mind-mind mind-mind kezelni kell.

És hát a kolléganőknek is meg kell küzdeni velük.

Egyszer megrettenve hallgattam a kisfeleségemet, hogy bizonyos országból érkező hallgatók, akik nem tisztelik a nőket, vonultak be az ajtón, és ők eléjük állt, hogy nem, itt én megyek be először, ti majd csak utánom, te bátor vagy.

És és ezek mind mind ilyen napi dolgok, de a de a közösségépítés nagyon fontos a az International Food Day, amit maguknak szerveznek, és ilyenkor hajlandó az izraeli a Palesztin mellett főzni.

Hát mikor már ittak egy kicsit bebeszólnak egymásnak, de de lehet kezelni őket és és nincsenek igazi nagy problémák, de oda kell figyelni.

Ennek is számos platformja van, ahol a kulturális különbségeket lehet mondjuk semlegesíteni, vagy ellentéteket inkább így fogalmazok, és a a kulturális különbözőségeknek az értékeit lehet érdemben bemutatni.

Ennek az egyik legjobb terepe egyébként maga az oktatás és a debreceni egyetem, amit csinál a külföldi diákok idevonzásával, felvételével, oktatásával szerintem az egyik legpéldamutatóbb tevékenység.

Ugye a város is tud ebben a tekintetben jó példákat mondani, hiszen a debreceni nemzetközi iskola a már egy olyan nemzetközi közösség, közel 400 diák és most már többségében külföldi diákok tanulnak.

Ez egy ez egy olyan kapcsolat, ahol a magyar gyerekek külföldiekkel tényleg több mint 20 nemzet diákjai tanulnak a a nemzetközi iskolában.

Ez egy óriási lehetőség szerintem.

De akár a vannak itt is a vendégek között ketten, ha már megérkeztek a nemzetközi iskolából. német iskolát is nevesíthetném, de természetesen a kultúrának, a könnyedebb vonulatoknak óriási jelentősége van abban, hogy kulturális kapcsolódásokat értékként kezeljük, és ne a konfliktus forrásaként.

És hát büszke is vagyok arra, hogy Debrecen kulturális élete tudott újítani, nyitni, pezsgőbbé válni.

Az elmúlt időszakban, ha csak visszagondolok, tavaly szeptember ugye Tim Robins társulata Ramazurrival itt a Csokonai Nemzeti Színházban két telt házas előadással, vagy néhány hét, néhány héttel, vagy néhány nappal ezelőtt egy kínai társulat a Fehér kígyó legendája című operát mutatta be itt Debrecenben.

Én nekem meggyőződésem ezekkel a rendezvényekkel, eseményekkel lehet igazán a kulturális konfliktusokat kezelni, vagy a kínai lampion fesztivál.

És ezektől a eseményektől, mint ahogy nem válunk amerikavá, vagy a a BMW-től nem válunk németekké, a távolkeletiek jelenlététől sem válunk távolkeletiekké vagy kínaiakká, gazdagabbakká válunk szerintem azokkal a kulturális élményekkel, amelyekben részesülhetünk azáltal, hogy ezek a produkciók, ezek láthatóak, érezhetőek.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kultúrák és generációk együttműködése - Debreceni Egyetem-Debrecen városa”

Miről szól ez az epizód: „Kultúrák és generációk együttműködése - Debreceni Egyetem-Debrecen városa”?

A debreceni egyetem kancellárja, Bács Zoltán és Debrecen polgármestere, Papp László beszélget a város és az egyetem jövőjéről, a generációk és kultúrák együttműködéséről. Papp László szerint a következő 5-10 év jelentős változásokat hoz Debrecen életében, gazdasági és… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kultúrák és generációk együttműködése - Debreceni Egyetem-Debrecen városa”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kultúrák és generációk együttműködése - Debreceni Egyetem-Debrecen városa”?

Fő témái: városfejlesztés, felsőoktatás, gazdaságfejlesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kultúrák és generációk együttműködése - Debreceni Egyetem-Debrecen városa”?

Megjelenés: 2025. 05. 21.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/kulturak-es-generaciok-egyuttmukodese-debreceni-egyetem-debrecen-varosa-3cecde32

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból