Portfolio

A legkisebb magyar cégeknél is eljött az új korszak: vége a próbálgatásnak

· PT27M12S

Összefoglaló

A Portfolio Business Podcast e heti adásában Orosz Márton és Varga Botond, a Szerkó Informatika Zrt. AI és innovációs igazgatója a magyar kisvállalatok (KKV-k) mesterséges intelligencia (MI) használatát vitatják meg. Kiemelik, hogy az MI már nem kísérletezés, hanem a versenyben…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 05. 28.
Hossz
27 perc
Szereplők, említett nevek
Orosz Márton, Varga Botond
Témák
mesterséges intelligencia, kkv, innováció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Portfólió podcastek. [zene] Mindenkit üdvözlünk.

Ez a portfólió Business Podcast.

Én Orosz Márton vagyok, a műsorházigazdája.

Ha tetszik, ha nem, a magyar KKV-knál az AI már nem egyfajta menő kísérlet, hanem túlélési minimum.

Csak sokan még mindig szabályok nélkül ösztönből nyomják.

A legnagyobb veszélye az, hogy nem a gép hibázik, hanem a Shadow AI, amikor a kollégák csak gyorsítanak a munkán, és közben kontroll nélkül visznek be adatot, ajánlatot, döntési helyzetet az AI-ba. 2026-ra vége a Próbálgassuk a chat GPT-t korszaknak.

A piac és a szabályozás nem lelkesedést, hanem rendszert kér számon.

Következő beszélgetésünkben azt nézzük meg, hogy lehet pár perces, gyakorlatias mini leckékkel és lépésről lépésre felépített bevezetéssel olyan eredményt kicsikarni, ami időben és pénzben is azonnal látszik, még akkor is, ha vezetőknek nincs idejük tanulni.

A Portfolio Business Podcastben Varga Botonddal, a Szerkó Informatika Zrt.

AI és innovációs igazgatójával járjuk körül a témát.

Szervusz Botond, köszöntelek itt a stúdióban. >> Köszönöm szépen a meghívást és nagyon örülök, hogy újra beszélhetünk ebben a témában. >> Hát igen, legutóbb amikor április első felében beszélgettünk, akkor valahol ott hagytuk abba, hogy a leggyakoribb kérdés, hogy az AI elveszi-e a munkát.

És akkor arról beszéltél, hogy a valóság az többnyire nem egyfajta kiváltás, hanem átalakulnak a feladatok és az ismétlődő, alacsony hozzáadott értékű tevékenységek csökkennek.

Ez így van egyébként a kis vállalkozások esetében is?

Igen, az a véleményem erről a kérdésről, hogy látszódik már az a trend a magyar kisvállalkozások esetében is, hogy olyan repetatív vagy olyan egyszerűnek mondható munkafolyamatok, amik a mindennapi működéshez szükségesek ezekben a vállalkozásokban, ezek az AI segítségével támogathatóak, és sok esetben akárki is válthatóak.

Legyen szó számlafeldolgozásról, legyen szó az emailek kezeléséről, legyen szó bármilyen social networkön, tartalomgyártásról, egyre inkább próbálkoznak és egyre nagyobb sikereket érnek el a KKV-k ezekben a témákban kiindulhatunk abból a feltételezésből, hogy egy átlagos magyar KKV-nál az AI felhasználás az úgy néz ki, hogy a dolgozók használják a chat GPT-t valamire, nem tudom én, folyamatokban segít nekik egyébként ötleteket ad, kreatív ötleteket ad, a marketingben ad esetleg tippeket, hogy hogy kellene ezt az egészet használni, de én valamiért azt gondolnám, hogy azért a magyar kisvállalatok túlnyomó túlnyomó többsége ennél nem jut sokkal tovább. >> Igen, jól látod ezt a kérdést.

Alapjában véve az, hogy a vállalatoknál ott van az AI és ott van a chat GPT, mint az legelső ilyen platform és máig az egyik legnépszerűbb.

Ez most már egy megfogalmazható jelenlét ezekben a cégekben.

Itt inkább a probléma az az, hogy jellemzően a munkavállalók a saját előfizetéseiket, vagy akár a családdal, rokonokkal, barátokkal megosztott előfizetéseket használják arra, hogy a munkájukat könnyítsék, vagy a repetatív feladatokat, azokat valamennyire automatizálják.

És ugye ezzel az a baj, hogy gyakorlatilag a cégnek a legfontosabb információi, a legszentebb üzleti titkai és gyakorlatilag a teljes üzletmenettel kapcsolatos információk, azok mindenféle kontroll nélkül szinkronizálódnak ki a felhőbe, és kerülnek be a felhős szolgáltatásokba.

Ezt a jelenséget hívja az iparák Shadow AI-nak, amikor gyakorlatilag kontrollálatlanul kerülnek be ezek az információk, és a cégvezetők, illetve az IT üzemeltetés, IT biztonságért felelő szakemberek nem tudják azt, hogy valójában milyen érzékenységű adatok kerülnek be ezekbe a felhőszolgáltatásokba.

Hiszen ezek a nagy AI rendszerek, hogyha én jól értem a rendszert, akkor úgy működnek, hogy azok az adatok, amiket beviszünk ezekbe a rendszerekbe, mondjuk kérdezzünk valamit, bedobunk egy üzleti tervet, vagy számokat dobunk be a cégünk életéből, akkor ő ezeket a továbbiakban használja.

Tehát adott esetben, egy kicsit szélsőséges esetben mondjuk a konkurencia is valahogy meg tudja találni ezeket az adatokat, amik a mi cégünk köre vonatkozó és hát elég szenzitív adatok. >> Nem ilyen egyszerű erre a felvetésedre a válasz.

Amikor te előfizetsz egy ilyen szolgáltatásra, akkor az emulában, a végfelhasználói szerződésben, amit az előfizetés folyamán le kell kattintanod, abban azt az információt kapod, hogy azok az adatok, amiket te beküldesz ezekbe a szolgáltatásokba, ezek nem kerülnek a modell tréningezés során felhasználásra, ami alapjába véve egy nagyon jó mondás, de számtalan olyan példa van, az AI használata történ történetében, amikor is nagyon szenzitív céges információk, akár fejlesztési stádiumban lévő kísérleti dokumentációk valamilyen okból kifolyólag bekerültek ebbe a központi tudásba, és onnan lekérdezhetőek lettek.

Én ezért is mindenkit óváinten attól, hogy nagyon szenzitív dolgokat a felhőszolgáltatásokba beküldjenek.

És egyébként van egy jogi, elméleti megközelítése is.

A jövő év folyamán lesz bevezetve a Európai Uniós szinten az AIC.

Ennek az eredeti terve az volt, hogy idénnyáron lesz bevezetés alatt.

Ezt most egy évre prolongált a jogalkotó, de jövő nyáron bevezetésre kerül az AI, ahol nagyon szigorúan lesznek szabályozva azok a direktívák, miszerint milyen típusú és milyen érzékenységű információkat lehet felhőszolgáltatásokba beküldeni, és melyek azok az információk, mely az az AI-jal történő interakció, amit viszont csak kontrollált körülmények között akár saját infrastruktúrán futtak. atott AI-al lehet csak feldolgozni.

Nyilván a GDPR adatok a nagyon szenzitíve adatok, egészségügyi adatok, személyekkel kapcsolatos adatok lesznek ebben az AI-ben megfelelőképpen védve.

És én mindenkit arra bíztatok, hogyha AI stratégiában gondolkodik, és azt szeretné, hogy AI képes legyen a vállalkozása, akkor ezt a technikai jogi részt is alaposan járja körül, amikor a stratégiát megalkotja.

Hát szerintem pont itt van a dolognak a sarkolatos pontja, hogy egy kisvállalkozás, aki néhány főt foglalkoztat, és tegyük fel, hogy valami nagyon egyszerű bizisszel dolgozik, hát nekik aztán végképp azt tippelném, hogy se forrásuk, tehát se anyagi fedezetük nincs, se kapacitásuk, energiájuk nincs erre nincs olyan IT szakember, akivel tudnának ezekkel együtt gondolkodni.

Tehát egyszerűen nem látom azt, hogy hol tudnak a KKV-k rácsatlakozni ezekre a folyamatokra, amik egyébként szükségesek és nagyon fontosak.

Ebben a kérdésben szeretnénk segítséget nyújtani a KKV-knak.

A legfontosabb dolog az edukáció, a tudás.

Nagyon nagy az a az AI kapcsán.

Gyakorlatilag, hogyha a YouTube-on valamilyen AI szolgáltatásra, valamilyen munkafolyamatra rákeresünk, akkor már magyar nyelvű videók tucatjait is meg lehet találni azzal kapcsolatban, hogy hogyan tud működni ez a folyamat, és hogyan tud a cégednek segíteni, de nem mindig a valós tudást adják át, illetve nem mindig a kockázatokat vagy a rendszerszintű gondolatokat adják át ezek a videók.

Nagyon sokat gondolkodtunk azon, hogy hogyan tudnánk edukációban a KKV-knak segíteni, és több hónapos gondolkodásunknak az eredménye lett egy Serco AI Lab nevezetű új segítség, egy új edukációs eszköz, ami egyébként ingyenesen lesz elérhető mindenki számára egy egyszerű regisztráció után.

És mi ezzel a szeró AI labbel szeretnénk segíteni a KKV-knak abban, hogy tudatosabban tudják használni az AI-t, abban, hogy megtanulják az AI használatnak a menetét az alapoktól kezdve, elméleti dolgoktól, aztán utána a gyakorlati dolgokon át.

És mindezt olyan formában, hogy modulárisan összerakva 10-12 perces rövid videókban abszolút két tárgyalás között vagy egy kicsit szabadidőben már el lehet végezni egy-egy ilyen mod, és ez segíteni tud azzal kapcsolatban, hogy tudatosabban tudja a KKV használni ezeket az AI eszközöket. ezeket az alapokat és az oktatást azt úgy képzeljem el, hogy ugyanazt az oktatási anyagot kapja meg kvázi mondjuk egy virágboltos, egy agrárvállalkozó és egy nem tudom én valamilyen szoftverfejlesztő cég, mert egyébként az alapok azok ugyanazoknak kell, hogy legyenek.

A metodikája az oktatási anyagoknak arról szól, hogy egy e-learning rendszert építettünk fel, amiben a témák azok különböző videóanyagokra vannak feldolgozva.

Ez egyébként az érdekessége ennek az e-learning anyagnak, hogy minden egyes pillanat az az AI segítségével készült.

Tehát mind a videóanyag, mind a videonarráció, mind a feliratozás, ahhoz AI eszközöket használtunk.

És az elején egy rövid bevezetőben erre föl is hívom a figyelmét a jelentkezőknek, résztvevőknek, hogy lehet, hogy vannak digitális hibák, digitális szeplők ebbe az anyagba.

De meg szerettük volna mutatni azt, hogy egyébként az AI hol tart, mire képes. is egy ilyen komplex feladatnak, mint egy AI alapozó oktatásnak.

Gyakorlatilag most már ott tartunk, hogy minden részét azt AI eszközök segítségével a szakemberek el tudják végezni, nagyon hatékonyan, nagyon jó minőségben meg tudják csinálni, és aki végigmegy ezen az utazáson, végigmegy ezen az oktatáson, látni fogja, hogy egyébként és talán inspirációt is kap azzal kapcsolatban, hogyha egyébként neki is szüksége van ilyen típusú anyagoknak a készítésére, a munkára során.

Án, akkor a technológia ehhez már adott, és el lehet készíteni ezeket az videós anyagokat. >> Ezek az oktatási programok, például ametétek is, mennyire szólnak a szakembereknek?

Mennyire szól mondjuk egy rendszergazdának, egy KKV informatikusának, vagy mennyire tudja ezt használni a gyakorlatban, nem tudom, egy virágbolti eladó is?

A hétköznapokban én azt látom, hogy nagyon, [torokköszörülés] de nagyon sokan használják már az AI-t.

A Microsoftnak egy 2025-ös kutatása alapján a virág AI használatában Magyarország a top 20-ban van, ami egy nagyon jó adat, de másfelől azt látom és azt tapasztalom, hogy hiába van nyitottság a Z eszközöknek a használatára, nincsenek meg azok az alapvető tudások, azok az alapvető készségszinten lévő szükségletek ahhoz, hogy az AI-ból minél többet lehessen kihozni.

Mondok egy nagyon egyszerű példát.

Promtolással kapcsolatban nagyon más minőségű eredményt lehet egy AI használata során elérni egy kérdésfeltevésekor, hogyha ez a prompt szakszerűen úgy van megfogalmazva, hogy az AI ne tudjon hallucinálni, és azt a választ adja, amire nekünk valójában szükségünk van.

Ennek van egy technikája, van egy négy lépésből álló szabály, hogy milyen kontextusba, milyen fogalmazással, milyen feladatra és hogyan kell az AI-val promptolni.

És ha elvégzik ezt az oktatási anyagot a jelentkezők, akkor meg fogják ismerni ennek a részleteit, és ha ezek alapján fogják használni az AI-t, akkor rá fognak döbbenni, hogy mennyivel radikálisan jobb minőségű választ tud adni az AI annál, ahogy valószínűleg korábban használták, mert senki nem tanította meg őket, nem volt arról információk, hogy egyébként maga a promptolást az mit is jelent, és nem csak arról szól, hogy egy mondatban kérdezzünk valamit az AI-tól. >> Hogyha én KKV vezető lennék, és kapnék egy ajánlatot arra, hogy mondjuk a Szerko az AI rendszert fejleszt nekem, akkor biztos, hogy az egyik első kérdésem az lenne, hogy ez mennyibe kerül, és tényleg tudjuk azt, hogy azért a magyar KKV-k hát igencsak feszített anyagi körülmények között dolgoznak.

Az a kérdésem, hogy mennyire akarnak a szolgáltatók személyre szabottak lenni ezen a területen, vagy mennyire működhetnek így dobozos termékek, hiszen azért azt feltételezném, hogy utóbbi árértékarányban sokkal kedvezőbb kell, hogy legyen. >> Doboz termékek tekintetében azok a felhőszolgáltatók, akiket általában használunk, ők folyamatosan fejlesztik ezt az ökoszisztémát.

Talán a legjobb példa erre az Antropic nevezetű cégnek a Clód ökoszisztémája, ami gyakorlatilag hétről hétre újabb funkciókal bővül, nagyon intenzív a fejlesztése ennek az okoszisztémának, és hétről hétre jöhetnek bele olyan funkciók, amik egyébként a hétköznapjait, a repetatív munkát meg az AI használatot egyre hatékonyabban tudják bevezetni a cégeknél.

Azok a rendszerek, amiket mi szállítunk ügyfelekhez, ott jellemzően azért szükség van egy bizonyos kritikus tömegre, illetve egy bizonyos volumenre, ami alapján azokat a szuverén, saját infrastruktúrán futtatott AI megoldásokat be lehet vezetni egy cégnél.

És jellemzően ezek azok a cégek, akik az államigazgatásban dolgoznak, nagy vállalatok, illetve azok a KKV-k, ahol valamilyen oknál kifolyólag a szenzitív adatoknak a kezelése az fsúlyos.

Gondolok itt például olyan könyvelő irodákra, akik egész egyszerűen nem tehetik meg, hogy a publikus felhőbe szinkronizálják a hétköznapi munkájuk során azokat az ügyfélinformációkat, üzleti titkokat, amikkel egyébként dolgoznak.

Egy ilyen esetben az általunk fejlesztett egyedi fejlesztésű megoldásokban van arra lehetőség, hogy saját infrastruktúrán, saját AI motort futtassunk, és az összes adat, ami a munka során feldolgozásra kerül, az ne egy publikus felhőbe, hanem ebbe a zárt rendszerbe kerüljön feldolgozásba, gyakorlatilag esélyt nem adva arra, hogy bármilyenféle szenzitív adat kikerüljön olyan harmadik félnek, akinek nincs ehhez jogosultsága. >> Amikor egy hónapja beszélgettünk, akkor szóba került az, hogy mennyire nagy kihívás még egy nagy vállalatnak is meghatározni konkrétan az AI célokat, hogy mi az, amit szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a mérföldköveket is.

De azt gondolnám, hogy egy kis vállalatnál ez még nagyobb feladatot jelent, hiszen azért kis túlzással itt a lehetőségek határtalanok, és az, hogy az őleti fejlődésük hogy tud elősegítődni az AI által, azért az egy nagyon komoly képzelő erőt is igényel.

De hogy látod, hogy mennyire van nehéz dolga a kis cégeknek ezen a téren, és mennyire tudjátok őket segíteni a célok vagy a mérföldkövek meghatározásában?

Gyakorlatilag ez is a társadalmi felelősségvállalásunk, az edukáció, és ezért is hoztuk létre a szerkocó AI Labet, hogy lehetőséget biztosítsunk mindenkinek arra, hogy az AI használatot, a felelős AI használatot, a tudatos AI használatot, azt próbáljuk eljuttatni mindenkihez egy ingyenes regisztráció után.

Bárkinek lehetősége van arra, hogy ezeket a tananyagokat végigvigye és a végén megkapja azt a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Szerkó Informatika Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A legkisebb magyar cégeknél is eljött az új korszak: vége a próbálgatásnak”

Miről szól ez az epizód: „A legkisebb magyar cégeknél is eljött az új korszak: vége a próbálgatásnak”?

A Portfolio Business Podcast e heti adásában Orosz Márton és Varga Botond, a Szerkó Informatika Zrt. AI és innovációs igazgatója a magyar kisvállalatok (KKV-k) mesterséges intelligencia (MI) használatát vitatják meg. Kiemelik, hogy az MI már nem kísérletezés, hanem a versenyben… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A legkisebb magyar cégeknél is eljött az új korszak: vége a próbálgatásnak”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orosz Márton, Varga Botond.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A legkisebb magyar cégeknél is eljött az új korszak: vége a próbálgatásnak”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, kkv, innováció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A legkisebb magyar cégeknél is eljött az új korszak: vége a próbálgatásnak”?

Megjelenés: 2026. 05. 28.. Hossz: 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/a-legkisebb-magyar-cegeknel-is-eljott-az-uj-korszak-vege-a-probalgatasnak-00795ef1

Több epizód a Portfolio-ből