Portfolio

Egyre több magyar szenved evés után: kiderült, mi áll valójában a tünetek mögött

· PT48M41S

Összefoglaló

Az Alapvetés podcast e heti adásában Varga-Prémus Viktória, funkcionális táplálkozási szakértő, fitoterapeuta segít megérteni az ételintolerancia és ételallergia különbségeit. Az…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 05. 07.
Hossz
49 perc
Szereplők, említett nevek
Varga-Prémus Viktória, Nagy Viktor
Témák
evés után, ételintolerancia, ételallergia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ha a vékonybél fala valami miatt átresztőbbé válik, vagy rengeteg rengeteg olyan élelmiszert fogyasztunk, amit valami miatt nem tudtunk normálisan megemészteni, nem rágtuk meg rendesen, nem megfelelő a gyomorműködést, mert éppen seul kötött szedünk, az enzimatikus folyamataink a vékony belünkben nem teljesen 100%-osak, akkor előfordulhat az, hogy annyi annyi, annyi emésztetlen fehérje vagy emésztetlen szénhidrát jut át a véráramba, amire aztán a szervezet úgy kezd el reagálni, mintogyha egy vírus fertőzést, vagy egy baktériumfertőzést kaptunk volna.

Ezekhez hozzákapcsolódnak immunrendszeri antitestek, antigén antitestkomplexek keletkeznek, ezek ilyen nagy hálót alkotnak, és tulajdonképpen a véráramban a szervezet szinte összes szövetében lerakódhatnak, ahol éppen elakadnak a a hajszálerekben.

Én személy szerint például így a mikrobiomdiverzitás szempontjából is receptre írnám például a kertészkedést, vagy a vagy legalábbis a természetben túrázást.

Május 19-én a Portfólio Agrofood konferencián az élelmiszeripar dilemmáit, prognózisait és aktualitásait tárjuk fel az ágazat vezető szakértőivel.

Az alapvetés podcast hallgatói számára 15% kedvezményt biztosítunk az aktuális jegyárból. [zene] Részletek a leírásban és a portfólio.hu rendezvények oldalon.

Nézd velünk az agrárendek mélyére.

Alapvetés minden héten [zene] az Agrárszektor YouTube csatornáján.

Ez itt az alapvetés podcast, amelyben hétről hétre az agrárendek mélyére nézünk.

Én Farkas Alexandra vagyok, az agrárszektor szerkesztője.

Valószínűleg minden nézőknek, hallgatónknak van legalább egy olyan családtagja, ismerőse, aki valamilyen ételt kénytelen elhagyni az étkezéséből, mert emésztési problémákat, puffadást, gyomorgörcsöt hasmenést rosszullét vagy bőrkiütést okoz nála.

De vajon mi áll ennek a hátterében?

Mennyire könnyű ma Magyarországon betartani az ilyenkor szükséges szigorú diétát?

És mennyivel kerül többe a bevásárlás az érintetteknek?

Erről beszélgetünk az alapvetés mai műsorában, ahol vendégünk Varga Prémus Viktória, funkcionális táplálkozási szakértő, fitoterapeuta.

Szervusz, köszöntelek téged itt a stúdióban. >> Én is köszöntelek téged és mindenkit, aki nézi, és nagyon szépen köszönöm a meghívást.

Ugye főleg agrártermeléssel, agrárfinanszírozással gazdasági témákkal szoktunk foglalkozni itt az alapvetésben, de nagyon örülök, hogy sikerült összehoznunk ezt a beszélgetést és be tudjuk hozni ezt a témát, tehát az ételérzékenység témáját ide a műsorba, mert úgy látjuk, hogy mintha tényleg egyre több embert érintene, szinte mindenkinek van ilyen ismerőse, aki aki szenved valamelyik ilyen állapottól.

Kezdjük talán azzal, hogy mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között, mert ugye ez a két fogalom, amit ilyenkor szoktunk hallani, de szerintem nagyon kevesen vannak, akik tudják, hogy valójában ezek mit jelentenek. >> Igen, hogyha valakinek valamilyen tünete van valamilyen ételtől, akkor igazából ez egy hatalmas halmaz, amire az orvosi gyűjtőfogalmaz az, hogy valamilyen étellel összefüggő adverz reakciója van magának a páciensnek.

És ebben a nagy halmazban lehet megkülönböztetni még az étellerergiát, illetve a különböző ételintoleranciákat is.

És a különböző ételintoleranciák is egy viszonylag nagy halmaz, ami ami tényleg nagyon sok állapotot foglal magába.

A fő különbség az ételallergia és az ételintolerancia között a tüneteiben mutatkozik meg, illetve a lefolyásában, a kialakulásában hatásmechanizmusában.

Igazából az ételallergia az talán úgy a legszemléletesebb, hogyha azt mondom, hogy aki földi mogyó allergiás például, ő akár bele is hallhat abba, hogyha egy morzsányi földi mogyoró kerül a szervezetébe.

Biztos mindenki előtt ott van az a kép, hogy valamilyen módon földi mogyoró kerül a az allergiás egyén szervezetébe, és azonnal jönnek a tünetek, de tényleg pár percen, de maximum egy órán belül ezek lefedik általában az ödémákat.

Tehát akár egy nyelvduzzonat, akár egy szájduzzanat, jöhet egy hidegveríték, bőrpír, tehát tényleg ezek a nagyon heves, nagyon látványos tünetek.

Míg valakinek ételint intoleranciája van, bármilyen, majd ezeket kifejtjük biztos később, ö akkor az igazából nem veszélyezteti az életet, csak nagyon kellemetlen tünetekkel járhat.

Például, hogyha hivatalos ételintoleranciákról beszélünk, ilyen például a laktózintolerancia vagy a fruktozmalabszorpció, akkor ezek mind-mind dózisfüggők is.

Hogyha a torelár dózisnál kicsit nagyobb mennyiség kerül a szervezetbe ezekből a cukrokból, akkor az járhat egy körcsös hasmenéssel, puffadással és ezekhez hasonlóbb, de nem életet veszélyeztető. illetve az ételintoleranciák csoportjába soroljuk még Magyarországon azt az égGém mediát ételérzékenységet is, amit a food teszt mér.

Itt annyi különbség lesz az ételintoleranciáktól, és annyi hasonlóság az ételallergiák felé, hogy még az ételallergia az egy immunált állapot, tehát ott egy immunrendszeri hatásmechanizmus zajlik le, és az ételintoleranciák hivatalosan nem immunmediáltak, tehát nem immunrendszerhez kapcsolódóak, hanem valamilyen általában enzimdefektus okozza őket, addig az igéggé mediált ételintolerancia már egy immunmediált ételérzékenység, vagy immunmediált ételintolerancia Szia! >> Nem csodálkozom rajta, hogy tényleg nem tudunk sokszor ezek között különbséget tenni.

Hát ez hihetetlen, hogy milyen csoportok vannak és milyen elkülönítések.

Hát ez valóban nem könnyű követni.

De akkor, hogyha jól értem, az a legfontosabb különbség, hogy az allergia az amint mondjuk elfogyasztja az ember például azt a földi mogyorót, vagy mondjuk különböző tengergyümölcseit, vagy mézet, akkor azonnal megjelennek ezek a tünetek. >> Igen, de gyorsan.

Tehát pár percen és tényleg maximum pár órán belül jönnek a tünetek és általában hevesek. >> És akkor a másik csoport az intoleranciánál akkor ez egy sokkal lassabb.

De akkor itt van egy olyan nehézség is, hogy hogyha az embernek mondjuk van egy puffadása, vagy egy görcsös hasfájás, vagy hasmenés, akkor nem is feltétlenül tudja összekötni, hogy most az mitől van.

Tehát mondjuk az allergiát akkor nyilván könnyebb kiszűrni.

Tehát látjuk, hogy megeszem a a mogyorót, egyből rosszul vagyok, akkor az gyanús, hogy akkor én arra allergiás vagyok.

Nyilván vannak vizsgálatok, ami ezt ki is lehet mutatni, de hogy ott már van egy kapcsolat, de a másiknál igazából nem is lehet lekövetni szerintem így érzésből az ember magának nem tudja megállapítani, hogy mi okozza azt a tünetet, vagy rengeteg dolgot nyilván Evertívott előtte, tehát hogy mi volt az ok?

Azt azt honnan lehet sejteni, hogy mi váltotta ki ezt?

Érdemes egyébként étrendi tüneti naplót vezetni, amikor észrevesszük, hogy van valamilyen reakciónk valamilyen étellel szemben.

Sokan észreveszik egyébként, hogy például a tejtermékek rosszak nekik valamiért, és hogyha tényleg megfigyelik hogy akár egy pohártej elfogyasztása után van valamilyen reakciójuk, akkor utána érdemes meglátogatni a háziorvost, azt elmondani neki, és ő esetleg továbbküld szakorvoshoz, ugye megfelelő kivizsgálásokra.

Tehát például egy laktózérzékenységet, azt könnyebben észre lehet venni.

Na most egy fruktózmal abszorpciót, ami esetleg csak 25 g fruktózbevitel után okoz problémát, azt már nem ennyire könnyű.

Hisz >> bocsánat, ez azt jelenti ugye, hogy különböző zöldségeket, gyümölcsöket fogyaszt az ember, és akkor ezeknek van egy bizonyos gyümölcscukortalma, és hogyha akkor ez a napi elfogyasztott mennyiség, akkor meghagyadja ezt a 25 g-ot, amit mondasz, akkor lehet ettől is tünet.

Tehát azért gyümölcsös zöldséget mindig eszünk. >> Így van.

Illetve nem, semmi gond nincs gyümölcsökkel zöldségekkel.

Nagyon-nagyon jó őket fogyasztani.

Úgyhogy senkit nem szeretnék erről lebeszélni.

Meg hogyha csak zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztunk, gabonákat, akkor természet és élelmiszerekből általában nincs is meg ez a a fruktozmolabszorpció toleranciahatár.

Ez mindenkinél változhat. 25 g az általános toleranciahatárunk, de természetes élelmiszerekből olyan maximum 20 gtot viszünk ábe.

Inkább azzal van a probléma hogyha feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk, cukrosítőket, gyors étterme mi élelmiszereket, tényleg ultrafeldolgozott péktermékeket akár, amiben olyan feldolgozott szirupok vannak, aminek nagyon magas fruktóztartalma van, azzal már sokkal könnyebben be lehet vinni azt a fruktózmennyiséget, ami már problémát okoz, és esetleg észre lehet venni, hogy valakinek már malabszorpciós tünetei vannak.

Tehát akár ez a magas fruktozvitel is okozhat egy hasi görcsöt, puffadást, hasmenést és ezeket hasonló téneteket. >> Tudsz mondani egy egy példát, hogy ezt a 25 g-ot el tudjuk helyezni, hogy mondjuk, hogyha az ember egy-egy almát vagy narancsot megeszik, az mégis mennyi, hány gram fruktóz tartalmaz?

Tehát így nagyságendag érezzük, hogy ez mi milyen mennyiségnél lehet probléma?

Alapvetően nem tudom most fejből egyébként a gyümölcsök zöldségeknek a fruktoztartalmát, de alapvetően a például egy almánál számít az is, hogy az az alma milyen fajta.

Édesebb almáknak magasabb fruktóztartalma van, de például, hogyha banánt nézzük, akkor a zöldebb banánnak alacsonyabb fruktozartalma van, az életlenebb banánnak alacsonyabb fruktózartma van, mint a nagyon sárgának.

Tehát még akár ez egy érettségi fok is számíthat ebben.

Mindenesetre, hogyha tényleg figyelünk arra, hogy mondjuk napi öt adag zöldséget és gyümölcsöt megegyünk, vagy 400- 500 g zöldséget gyümölcsöt bevigyünk, akkor annak és hogyha csak természetes élelmiszerekből visszük ezt be, akkor az nem fogja elérni a 25 g fruktózt várhatóan, hogyha nem csak gyümölcsből visszük be ezt a fél kgót. >> Ühüm.

Akkor beszéltünk most már a a laktózérzékenységről, illetve erről a fruktóz malabszorpcióról.

Mi mi milyen élelmiszerek váltanak még ki gyakran ilyen problémákat? >> Nagyon gyakor még a hisztaminérzékenység.

Manapság ezt sem fogadják el, illetve nagyon sok szakorvos nem fogadja még el ezt az állapotot.

Viszont én speciál nagyon sok ilyen problémás pácienssel találkozok, és tényleg létezik, én úgy látom, tehát hogy nagyon sokaknak problémát okozza a magasabb hisztamintartalmú étrend, és ezt egyébként egy időszakos diétával szintén javítani lehet.

Ez igazából azt jelenti, hogy itt is sérül a szervezetben egy olyan enzim, vagy több olyan enzim, ami a szervezet által termelt, vagy az étrendi hisztamint bontja.

Nagyon magas hisztamintartama van például az érlelt sajtoknak, az érlelt sonkáknak, a vörösbornak, a banánnak, a diónak, a hajdinának is magasabb hisztamintalma van.

Tehát ilyenkor, hogyha ezt észrevesszük és látjuk, hogy ez okoz valamilyen problémát az adott páciensnél, akkor lehet egy időszakos diétát nála erre folytatni.

De például érdemes még megemlíteni a Clielkiát.

Nagyjából a populáció 1%-át érinti, tehát nem annyira sok embert, de azért ez Magyarországon is olyan 700- 100000 ember.

Ők például kiesnek ezekből a halmazokból. egy teljesen különleges halmaz, hiszen a cöliákia az egy olyan gluténérzékenység, ami igazából autoimmunfolyamat, teljesen tünetmentessé tehető a megfelelő diétával, tehát a nagyon szigorú gluténmentes étrendel. viszont, hogyha fogyasztja a páciens a gluténtartalmú gabonákat bú búzarózs árba vagy ezeknek valamilyen keresztezése, akkor az egy olyan sérülést okozhat a vékonybelükön, hogy tulajdonképpen ezek a vékonybél polyhok, amik a felszívásunkat végzik, a tápanyagfelszívást, ezek teljesen le tudnak radírozódni és ez akár megmutatkozhat úgy is, hogy semmi egyéb tünete nincsen a a betegnek, csak vérszegény, úgyhogy ez is például egy érdekes érzékenység.

És akkor ezt mondtad, hogy ez ez nagyjából 1%-át érinti a a populációnak.

A többinél milyen számokat mondhatunk?

Tehát például a fruktózabszorció, illetve a gluténérzék, a laktózérzékenység, az hány embert érint nagyságrendileg? >> A fruktozmalabszorpciót olyan 5-10%-ra teszik.

Az előfordulását a populációban is, annak az érdekessége, hogy nagyon sokszor nem azért jelenik meg, mert csak az lenne a probléma, tehát nem primár módon jelenik meg. hanem több bélprémához társulhat.

Például az IBS-es betegeknél egy vizsgálatban a 60%-uknál találtak fruktozmal abszorpciót is társbetegségként, ami egyébként az EBS-nek a a gyógyításával idézélesen megszűnhet.

Ugyanígy lehet egy szekundár laktózérzékenysége is valakinek egyébként.

Lényeg a lényeg, hogy ilyen a ezt a fruktozabszorpciótan 5-10% közé teszik az előfordulását a populációban, míg a laktózérzékenységnek az előfordulása az nagyon érdekes, merthogy nagyon erősen függ a genetikánktól.

Még az afrikai és az ázsiai régiókban 90% fölött is lehet ennek az előfordulása.

Addig a legalacsonyabb az előfordulása egyébként a skandináv országokban, akik nagyon korán vezették be a tejtermékeket az étrendjükből csak olyan 5%, tehát itt akár 90%-os eltérés is lehet.

Magyarországon volt egy olyan vizsgálat, ahol 37%-át mérték a populációnak laktózérzékenyként, viszont ez kevesebb, mint 1000 embert vont be. 1000 környékét.

Itt is lehet rengeteg olyan laktózérzékeny, akit még nem mértek le, tehát nincsen bent a statisztikában.

Mindenesetre olyan 35-30% környékére becsilik.

Tehát nagyjából azt mondhatjuk, hogy Magyarországon minden harmadik ember laktózérzékeny. >> Azért ez elég nagy arány, azt gondolom, és lehet, hogy sokan érzik azt, hogy mondjuk nincs, vagy nincsenek jóban mondjuk a tejtermékekkel, vagy éreznek valamilyen tüneteket, de hogy lehet, hogy nem gondolják egyébként, hogy ez konkrétan laktózérzékenység lenne. >> Igen.

Főleg, hogy ez is ugye dózisfüggő, tehát valakinek egy pohártejtől nem biztos, hogy lesz baja.

Az nagyjából 10 g laktóz, de lehet, hogy két pohártejtől van baja.

Úgyhogy nem feltétlenül fedezik ezt fel.

És látható egyébként növekedés az elmúlt években.

Tehát szerintem azért sokan, lehet, hogy úgy érzik, hogy mintha egyre több ismerősük szenvedne valamilyen problémától, lenne valamilyen érzékenysége.

Én is múlt héten voltam egy rendezvényen, és ott a a szendvicsek és az italok környékén mindenki azt kérdezte, hogy ez gluténmentes, laktózmentes.

Tehát gyakorlatilag olyan érzésem volt, mintogyha mindenkinek…

Említett entitások

Témák

  • evés után
  • ételintolerancia
  • ételallergia

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Alapvetés podcast

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Egyre több magyar szenved evés után: kiderült, mi áll valójában a tünetek mögött”

Miről szól ez az epizód: „Egyre több magyar szenved evés után: kiderült, mi áll valójában a tünetek mögött”?

Az Alapvetés podcast e heti adásában Varga-Prémus Viktória, funkcionális táplálkozási szakértő, fitoterapeuta segít megérteni az ételintolerancia és ételallergia különbségeit. Az… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Egyre több magyar szenved evés után: kiderült, mi áll valójában a tünetek mögött”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga-Prémus Viktória, Nagy Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Egyre több magyar szenved evés után: kiderült, mi áll valójában a tünetek mögött”?

Fő témái: evés után, ételintolerancia, ételallergia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Egyre több magyar szenved evés után: kiderült, mi áll valójában a tünetek mögött”?

Megjelenés: 2026. 05. 07.. Hossz: 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/egyre-tobb-magyar-szenved-eves-utan-kiderult-mi-all-valojaban-a-tunetek-mogott

Több epizód a Portfolio-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból