Portfolio

Villanyszámla kisokos: a rejtett tételek, amik megdobhatják a végösszeget

· PT34M31S

Összefoglaló

Az EnergyTalks podcast ezen adásában Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója segít eligazodni a villanyszámlák útvesztőjében. Megmagyarázza a számlán szereplő "rejtett" vagy nehezen érthető tételeket, mint a rendszerhasználati díjak, jövedéki adó és…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 05. 27.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Zsuzsa, Nagy Zsuzsa, Nagy Viktor
Témák
villanyszámla, energetika, rezsi
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Portfólió podcast. [zene] >> Sokszor készítünk ügyfélelégedettségfelméréseket, hogy mik azok a pontok, amik befolyásolják az elégedett ügyfelet.

És ezeken a felméréseken rendre az jön ki, hogy a számlamagyarázatok, a számlának a megértése az kulcsfontosságú.

Már csak azért is, mertogy a számlaképek, a számla tartalmi elemei, azok nem egyedileg kerülnek meghatározásra, hanem jogszabályok rendelkeznek róla.

És ebből adódóan jó néhány olyan díjtétel szerepel a számlákon, amik mondjuk nem közérthetőek, nem teljesen érthetőek egy új belépő számára. >> [zene] >> Mindenkit üdvözlünk.

Ez az Energy Talks, a portfólió és a magyar energiakereskedők szövetségének közös podcastje.

Én Hörpolitót Levente vagyok, a portfólió podcast szerkesztője.

Egy átlag áramfogyasztó van, számlája készhezvételekor, és a válasz jóval összetettebb, mint gondolnánk. mai adásunkban ebben a néha reménytelennek tűnő útvesztőben igyekszünk irányt adni az eligazodáshoz, [zene] hogy a végén legyen egy pontos megértésünk arról, hogy mit is látunk azon a bizonyos bizonylaton.

Belátjuk, hogy ez még az Energy Talk szakmai mércével is egy extrém küldetés, de szerencsére találtunk megfelelő túravezetőt erre az emberpróbáló és valljuk be nem túl irigylésre méltó feladatra.

Sok szeretettel köszöntöm a stúdióban a Nagy Zsuzsát, az EON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatóját.

Nagyon szépen köszönjük, hogy itt vagy velünk.

Én köszönöm. >> Valljuk be, ez egy rendhagyó vállalkozás, hogy őszinte legyek.

Én még nem hallottam olyan műsort, ahol számlát szerettek volna elemezni, de most erre teszünk kísérletet.

Úgyhogy nagyon-nagyon nagy izgalommal várom ezt a beszélgetést.

Egyben bátorítom kedves hallgatóinkat, hogy nyugodtan hívjanak le maguknak egy számlát a telefonjukon, és kezdjük el velünk együtt bogarászni az egyes tételeket, és akkor így talán még egy picit jobban tudják majd követni, ami itt elhangzik. első körben azért áruld- el nekünk, hogy mi az, ami téged bevonzott ide a stúdióba ezzel a témával, és egyáltalán miért kell erről beszélnünk. >> Általánosságban elmondható, hogy mindenki szeretné érteni azt, hogy miért is fizet, és hogy mit is tartalmaz a számla.

Sokszor készítünk ügyfélelégedettségfelméréseket, hogy mik azok a pontok, amik befolyásolják az elégedett ügyfelet.

És ezeken a felméréseken rendre az jön ki, hogy a számlamagyarázatok, a számlának a megértése az kulcsfontosságú.

A vállalkozások, az ügyfeleink szeretnék tudni pontosan azt, hogy mit mit fizetnek és miért fizetnek, és miért annyi az energiaszámlájuk.

Már csak azért is, mert hogy a számlaképek, a számlatartalmi elemei, azok nem egyedileg kerülnek meghatározásra, hanem jogszabályok rendelkeznek róla.

És ebből adódóan jó néhány olyan díjtétel szerepel a számlákon, amik mondjuk nem közérthetőek, nem teljesen érthetőek egy új belépő számára. >> Hát igen, hogyha magamból indulok ki, akkor ha valaha meg is próbáltam bármit is értelmezni egy számán, akkor a kábé a saját adataimon kívül nem sok mindent tudtam így így értelmezni, de gondolom ezzel mások is így vannak.

Márpedig ki tudja, hogy hányan tették meg azt az újévi fogadalmat, hogy 2026-ban változtatnak ezen a helyzeten.

Úgyhogy most segítsünk nekik, és kezdjük el is a tételes mustrát.

Nézzük meg, hogy kik szerepelnek a számlán, miért fontosak az azonosítók. >> Alapvetően a számlának tartalmaznia kell elsőként a felhasználónak az adatait, hogy ugye kivel áll szerződésben az adott kereskedő.

Erre vonatkozóan név és címadatok kellenek.

Alapvetően ez a legeslefontosabb azonosító, de ez a felhasználói azonosító, ez eltérhet a fizetőtől.

Vannak olyan esetek, hogy egy másik cég, másik vállalkozás vagy egy másik személy fizeti a villanyszámlát.

Ennek alapján létezhet felhasználói azonosító és fizetői azonosító is a számlákon.

Azon túlmenően, hogy ugye ki a számlának a fizetője, nyilván szerepelnie kell rajta, hogy ki a számla kiállítója.

Azaz ki az a kereskedő cég, akitől az adott vállalkozás a villamosenergiát vásárolja.

Merthogy a vállalkozások esetében a vállalatok rendelkeznek azzal a szabadsággal, hogy ők maguk dönthetik el, hogy melyik energiakereskedelmi energiaszolgáltató cégtől veszik meg a villamos energiát. jó néhány nagy kereskedő, nagyobb kereskedővállalat van, akik itt a piacon vannak, és ezektől a kereskedővállalatoktól a vállalatok ajánlatokat kérhetnek, aztán utána leszerződnek velük, és ettől függően a kereskedő cégek kiállítják a saját ügyfeleik számára a számlát.

Tehát ez a két fél, legalábbis a felhasználó és a kereskedő szerepel a számlán.

És nagyon fontos még egy mérési pontazonosító vagy pod, azt kell tudni róla, hogy ez ilyen huszon pár karakterből álló nagyon hosszú számokat és betűket is tartalmazó azonosító.

Ez a mérőpontnak az azonosítója.

Ugye nyilvánvalóan egy címen lehet több mérési pont azonosító.

Ez konkrétan azt a mérőórát azonosítja, ahol a villamosenergiafelhasználás történik, és amire az elszámolás vonatkozik.

Alapvetően ezek azok a beazonosított díjételek, amik a számla egy bizonyos pontján szerepelnek, és meghatározzák, hogy ez a villanyszámla ez kik között kerül elszámolásra. >> Igen.

Hát ez volt a bemelegítés és talán innen kezd egy kicsit rázósabbá válni a dolog, hiszen ugye meg kéne néznünk, hogy milyen típusú számlák jöhetnek, hiszen itt azért jó párféle számla van, úgyhogy kezdjünk el egy picit ezen így végigmenni.

Alapvetően ugye onnan kezdhetjük, hogy egy mérési pont az lehet idősoros elszámolású vagy profilos elszámolású.

A kettő azért nagyon nagy különbség, mert az idősoros elszámolású ügyfelek esetében nagyon jól tudjuk azt, hogy az adott hónapban, az adott időszakban mekkora volt a villamosenergiafogyasztás.

És akkor, amikor egy idősoros elszámolású ügyfél egy számlát kap, akkor jól tudhatja, hogy akkor az az adott időszaki fogyasztásának megfelelő mennyiségről kerül kiállításra.

A másik helyzetben, a profilos fogyasztás esetében egy évben egyszer kerül leolvasásra a mérő.

Szerintem ezt a lakossági fogyasztás oldaláról mindenki nagyon jól ismeri.

Ugye általában a lakossági ügyfelekhez is egy évben egyszer megy ki a villamosenergiát leolvasó.

És ott egy évben egyszer tudunk pontos képet arról, hogy mekkora volt a villamosenergiafogyasztás, de azt is érezzük, hogy ehhez képest meg minden hónapban jön a villanyszámla.

Ez úgy történik, hogy 11 hónapon keresztül becsült fogyasztási adatokról megy ki a villanyszámla.

És a 12. számla az egy elszámoló számla, ami segít abban, hogy ráálljanak a kereskedők az ügyfél vonatkozásában a tényleges villamosenergiafogyasztásra. >> Mit tudunk az okosmérős ügyfelekről?

Tehát ez is ugye egyre inkább elterjedt.

Arról nem beszélve, hogy például Nagy-Britanániában szinte már nincs is olyan vállalati ügyfél, aki akinek nem ilyen van. >> Igen.

Az okosmérős ügyfelek nemrégiben kerültek bekapcsolásra ebbe a leolvasási módszertanba.

Nagyjából ugyanúgy kell őket tekinteni, mint az idősoros ügyfeleket, tehát akiket folyamatosan olvasnak le.

Idősoros ügyfelek inkább a nagyobb fogyasztással rendelkező vállalkozások, de az okosmérős ügyfelek lehetnek kisebb fogyasztással rendelkező vállalkozások, de mondjuk olyanok, akiknél az elmúlt időszakban naperőműke vagy HMK került felszerelésre, és ennek a kapcsán már egy olyan mérővel kerültek fölszerelésre, átszerelésre, amely az adatokat, a mérési adatokat folyamatosan tudja a kereskedő számára közvetíteni.

Tehát az idősoros és az okos mérés között alapvetően az a különbség, hogy idősoros mérélye inkább a nagy vállalatoknak van nagyobb teljesítmény esetén.

Okosmérő pedig leginkább a háztartási méretű naperőművekkel felszerelt vállalkozásoknak és mérőpontoknak van.

Ha már itt említed a HMK-et, akkor Grég tanár úr műsorát idézve álljon meg egy szóra, mert itt azért muszáj beszélnünk a a szalos és a bruttó elszámolás közötti különbségről, illetve itt ugye egy kicsit beleismerhetünk abba, hogy kit mikor és meddig fog érinteni.

Ugye ez a szalos dolog, ez egy átmeneti helyzet jelenleg. >> Igen, ez egy átmeneti helyzet.

És ugye abból kell kiindulni, hogy a naperőművek ugye termelnek a vállalkozások és a tulajdonosaik számára villamosenergiát.

De alapvetően az is elmondható, hogy a fogyasztás az nem feltétlenül akkor jelentkezik, amikor a naperőmű termel.

És gyakorlatilag az elszámolás mód az különböző lehet.

Lehet úgynevezett bruttó, amikor teljesen külön kerül elszámolásra a betermelt villamosenergia és az elfogyasztott villamosenergia.

Minthogyha a kettő nem lenne kapcsolatban egymással.

Megnézzük, hogy mekkora a naperőmű által termelt villamosenergia.

Ez kerül egy díelként elszámolásra, míg az elfogyasztott villamosenergia pedig egy másik díjtételként másik soron kerül elszámolásra.

Ez az úgynevezett bruttó elszámolás és ez az új fajta elszámolás, de vannak még olyan mérési pontok és olyan olyan elszámolások, amiben szaldós elszámolásról van szó.

És ebben az esetben nem két külön mérés jelenik meg, hanem a szumma, tehát az adott időszakban elfogyasztott villamosenergia mennyiségből levonásra kerül a megtermelt villamosenergia mennyisége.

Gyakorlatilag úgy lehet erre tekinteni, mintogyha egy ilyen tárolós jellegű történet lenne.

Bármikor is, amikor a naperőmű termelt, az szembeállításra kerül az elfogyasztott energiával. [horkantás] Ez az úgynevezett szaldós elszámolás.

De ennek van egy ilyen kivezetési időszaka, amivel a hálózatokat ez jelentősen terheli, ezért van egy maximum 10 éves kivezetési időszaka ennek a szdós elszámolásnak.

És szerintem fontos kérdés az, én egy ügyféltől megkaptam azt, hogy már csak azt mondjam meg, hogy hogyan lehet ebbe a szaldóba visszamenni, mertogy ez annyira jó volt nekünk.

Sajnos azt kellett, hogy mondjam, hogy ebben nem tudunk segíteni.

Ez a konstrukció, ez nem létezik.

Tehát ha valaki megkapta, jogosult volt a szaldós elszámolásra, addig amíg a jogosultsága él, addig ő benne tud maradni.

De ha valaki kikerült bármilyen okból adódóan ebből a szaldós elszámolásból, akkor oda már nem lehet visszatérni. >> Ezt nagyon jó, hogy tisztáztuk.

Ez tényleg egy nagyon fontos dolog.

És akkor azt gondolom, hogy most már ideje, hogyha a mélyvíz felé kezdünk el evickélni, mert ugye most jön az energiakereskedelmi díj, amiről fogunk beszélni.

És ugye ez az a tétel, amit leginkább az áram áraként szoktak így számon tartani, vagy így él a fejek inkább így fogalmaznám meg.

Milyen különböző árak lehetnek?

Az árképzés hogyan alakul, ezek hogyan befolyásolják a végszemlát?

Az áramdíj tekintetében vannak viszonylag egyszerű azonos, egyszerűen azonosítható pontok, és vannak olyan konstrukciók is, ahol az áramdíj meghatározása egy picivel bonyolultabb.

Nagy fogyasztói tömegeknek, sok fogyasztónak van fixzáras szerződése.

Alapvetően ez szokott lenni a preferált szerződéskötési igény.

Ezt szeretik leginkább az ügyfelek.

Azért, mert a fixáras szerződések esetében a villamosenergia ellátási szerződésben konkrétan meghatározásra kerül a villamosenergiaellátásnak az egységára jellemzően fort/ kWórában.

Ez a szerződésben, az ügyfél szerződésben egészen pontosan szerepel.

És az a jó számlázás, amikor ez a fix fort/ kWó egy az egyben pontosan ugyanúgy megjelenik az energia egységáraként a számlán.

Az is nagyon fontos, hogy jellemzően ugye az ügyfelek 12 hónapra kötnek energiaellátási szerződést, tehát mind a 12 havi számlában ugyanez az egységer szokott szerepelni.

Ez a basic, ez a legegyszerűbb történet.

Viszont az is elmondható, hogy vannak olyan ügyfelek, akik már szeretnének aktívan is közreműködni, és aktívan is szeretnék alakítani az ő villamosenergiafogyasztásukat, és ezzel költséget szeretnének spórolni.

Jellemzően ezek az ügyfelek úgynevezett indexált áras szerződésekre kötnek ügyfélszerződéseket.

Az indexált áras szerződések az azt jelenti, hogy nincs meghatározva ilyen fix egység, hanem jellemzően valamilyen tőzsdei ár kerül alapul meghatározásra, és a mindenkori tőzsdei árhoz képest kerül meghatározásra az energiának a a díja.

Ez azt jelenti, hogy alapvetően Magyarországon szerintem az esetek jelentős részében a magyar spot villamosenergiaárhoz vannak kapcsolva ezek az indexzált áras szerződések.

Ezeket mi a szakmában hupixnak nevezzük.

Ezek a tőzsdei árak, ezek mindenki számára elérhetőek.

A Magyar Energiatőzsde ezeket az árakat publikálja minden egyes nap.

És ebben az esetben az ügyfelek úgy tudják ellenőrizni az ő energiaszámlájukat, hogy a tőzsdén megnézik és letöltik ezeket az árakat és az ő mindenkori negyedórás fogyasztási adataikat felszorozzák a negyedórás tőzsdei árakkal, és ennek a súlyozott átlagaként fog tudni kijönni majd az az energiaár, amely a számlán szerepel.

Én azt gondolom, hogy elsőre szerintem ez bonyolultnak tűnik, de azt is tudom mondani, hogy az energiakereskedők tudnak segíteni abban, hogy első második alkalommal az ügyfelek ezt a matematikai mutatványt könnyen meg tudják csinálni, meg tudják érteni.

És onnantól kezdve, hogyha az első vagy még maximum a második számlában ebben gyakorlatot szereznák, és átbeszélik a az ő kereskedőjükkel, hogy hogyan tudják ezt kiszámolni, akkor ez onnantól kezdve nagy biztonsággal mindenki nyomon tudja követni, és ugye tudja értelmezni ezt az árat, hogy ez hogyan alakul ki. >> Van valami ökölszabálya arra vonatkozóan, hogy kinek melyik lehet kedvezőbb vagy optimálisabb?

Attól függ, ugye nyilvánvalóan, hogyha egy ügyfél egy fixárat választ, akkor ő azt választja, hogy az összes kockázatot, energiakockázatot, árkockázatot, fogyasztási volumenől, jellegből fakadó kockázatot ő áthelyezi a kereskedőre.

Semmilyen kockázatot onnantól kezdve az ügyfél nem visel.

Ő csak azt a fix árat fizeti folyamatosan.

Ennek a kockázathárításnak viszont nyilvánvalóan ára van, és ebben az esetben a fixáras konstrukciókban a kereskedők kockázati felárakat fognak beszámítani.

Ehhez képest akkor, hogyha indexzált áras konstrukciót választ egy ügyfél, akkor ezek a fajta kockázatok az ügyfélnél maradnak, és ennek megfelelően jóval kevesebb…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Villanyszámla kisokos: a rejtett tételek, amik megdobhatják a végösszeget”

Miről szól ez az epizód: „Villanyszámla kisokos: a rejtett tételek, amik megdobhatják a végösszeget”?

Az EnergyTalks podcast ezen adásában Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója segít eligazodni a villanyszámlák útvesztőjében. Megmagyarázza a számlán szereplő "rejtett" vagy nehezen érthető tételeket, mint a rendszerhasználati díjak, jövedéki adó és… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Villanyszámla kisokos: a rejtett tételek, amik megdobhatják a végösszeget”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Zsuzsa, Nagy Zsuzsa, Nagy Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Villanyszámla kisokos: a rejtett tételek, amik megdobhatják a végösszeget”?

Fő témái: villanyszámla, energetika, rezsi.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Villanyszámla kisokos: a rejtett tételek, amik megdobhatják a végösszeget”?

Megjelenés: 2026. 05. 27.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/villanyszamla-kisokos-a-rejtett-tetelek-amik-megdobhatjak-a-vegosszeget-00d47447

Több epizód a Portfolio-ből