Qubit Podcast

Ürge-Vorsatz Diána: A politika már nem tudja megállítani az energiaátállást

· PT50M47S

Összefoglaló

Az éghajlatkutató Ürge-Vorsatz Diána a Qubit podcast vendégeként a megújuló energiaforrások térnyeréséről és a klímavédelmi hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy Magyarország élen jár a napenergia hasznosításában, globálisan is rohamosan terjednek a nap- és szélerőművek. Aggodalmát…

Röviden

Műsor
Qubit Podcast
Megjelenés
2026. 02. 17.
Hossz
51 perc
Témák
energiaátállás, napenergia, klímavédelem, megújuló energiaforrások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

00:00:00 S1: Azokat a megoldásokat kell keresni, ahol nem áldozatról szól a környezetvédelem és a klímamegoldás, hanem az élhetőségről, a jobb szolgáltatásokról, gazdaság felélénkítéséről és az életminőség javulásáról. 00:00:24 S2: Sziasztok!

Én Tóth András vagyok, itt van velem Vajna Tamás kollégám és vendégünk Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPCC alelnöke, valamint a CEU professzora.

Köszönjük szépen, hogy eljöttél. 00:00:38 S1: Köszönöm a meghívást. 00:00:39 S2: A beszélgetésünk mostani apropóját az a Te Félix Creating német fenntarthatósági kutatóval közösen írt tanulmányotok adja, ami azt elemezte a 2025 ös év tükrében, hogy az energiaigény növekedése, vagyis az, hogy mennyi áramot fogyasztunk, miként Ellensúlyozhatja a megújuló energiaforrásokra történő átállást és annak a klímavédő hatásait.

A 2025 ös év, amivel a tanulmány is foglalkozik, a valaha mért harmadik legmelegebb év volt.

A globális átlaghőmérséklet az Európai Unió klímaváltozást figyelő szervezete, a Copernicus Climate Change Service szerint 1,4,7 Celsius fokkal alakult az iparosodás t megelőző érték felett.

És ha az elmúlt három évet nézzük, tehát 2023 at, 24 et és 25 öt, akkor ennek a három évnek az átlagolt hőmérséklete az 1,5 2 fokkal haladta meg az iparosodás előttit.

Meg hát az sem hangzik túl jól, hogy egy kutatás szerint tavaly minden egyes másodpercben tizenkét hirosimai atombomba energiájának megfelelő hőt nyeltek el az óceánok.

Úgyhogy hogy áll, hogy áll most az éghajlati rendszer, és mik szerinted a legaggasztóbb tendenciák? 00:01:57 S1: Hát ez nagyon jó kérdés, mert pont ugye említettem nektek, hogy Readingből jövök, ahol pont ezek a klíma csíkokat találták fel, ami most már nagyon elterjedt világszerte, és egy nagyon jó kommunikációs módja annak, hogy tényleg lássuk, hogy már most is nagyon melegedtünk és ott beszélgettem a klímatudósok egy kis krémjével.

Például ha valaki kitalálta klíma csíkokat és sok több klímakutató aggódik, hogy az utolsó három évnek ugye itt pont a 3 évet említetted.

Az adatai egy kicsit ijesztőek is.

Lehet, hogy azt mutatják, hogy hogy valami kezd elszállni az éghajlati rendszerből, tehát hogy ezt nem lehet biztosan teljesen megmagyarázni, csak az előző kibocsátásokkal.

De azt is meg kell mondani, hogy erről azért nincs konszenzus, ebben nincs megegyezés.

Többen még azt mondják, hogy három évből nem lehet azért következtetni hosszan.

Az biztos, hogy aggasztó és figyelni kell, de hogy ezek még úgy benne vannak a bizonytalanságban, meg vannak mindig extremitások is, ezek még beleférnek, nem tudjuk, de mindenesetre az tény, hogy a melegedés az rohamosan folyik.

Én leginkább azok közé az indikátorok közé, amit említettél, talán azt emelném ki, még nem tudom a 2025 ös adatot, de 2024 ben nemhogy csak rekordra emelkedett megint a szén dioxid koncentrációja a légkörben, hanem a rekordnövekedés is rekordot döntött, mert jóval többen haladta meg valaha levő növekedést is.

Tehát a növekedés mértéke is rekordot döntött, Ami ami megint aggasztó, hiszen azért már az a szerencse, hogy a kibocsájtásaink nem annyira nőnek, hála a jó Istennek.

Tehát nagyon fontos azt látni, hogy nagyon sokat tettünk, ahelyett, hogy folyamatosan iszonyú módon nőne a kibocsájtás.

Ez lehet, hogy 2025 ben nagyjából stabilizálódtak Kínában, Látjuk, hogy már majdnem két éve gyakorlatilag stabilizálódtak vagy elkezdtek csökkenni a kibocsátások, tehát nagyon sok jó hír is van.

Ennek ellenére az éghajlati rendszerben még nem látjuk ezt, De az is igaz, hogy hogy maga a hőmérséklet azért egy kicsit lassabban fog reagálni arra, hogy a kibocsátások nem annyira nőnek.

De a szén dioxid koncentráció jó lenne, ha ha az egy kicsit gyorsabban reagálna. 00:04:19 S2: Említetted, hogy hogy nincs még teljesen konszenzus abban, hogy ez az elmúlt három év pontosan mit jelez.

Ugye pedzegették, több ismert éghajlatkutató pedzegette az elmúlt években, hogy gyorsulhat e felmelegedés üteme.

Hogy hogy egy kicsit tudsz még arról beszélni, hogy hogy alakul jelenleg ez a diskurzus, mi látszik valószínűbbnek, és mi lehet ennek az egésznek a hátterében? 00:04:42 S1: Én azt gondolom, hogy azért a éghajlatkutatók közmegegyezés az, hogy még nem lehet ilyet kimondani, hogy gyors a felmelegedés, de az önmagában aggasztó, hogy nem ilyen.

Én vagyok a legjobb tudós .com című influencerek állítják ezt, hogy hogy bizony itt nagy baj van, hanem azért nagyon fontos is, és az éghajlat tudomány történetében is nagyon történelmi kijelentéseket és felfedezéseket tevő tudósok állítják ezt.

Ennek ellenére azért ezt is tudni kell, hogy a tudomány így működik.

Azért ez az éghajlati rendszer iszonyatosan komplex, nagyon sok benne a visszacsatolás.

Nagyon sok mindent nem tudunk még, és az a baj, hogy nagyon nehezen tudunk amiatt visszamenni, hogy hogy hogy kétmillió éve nem volt ilyen magas a szén dioxid koncentráció.

Tehát nehéz azért nagyon könnyen azt mondani, hogy most akkor erre megyünk, De azt gondolom, hogy jelen pillanatban még nincs megegyezés arról, hogy itt biztos elszállt.

Az biztos, hogy akármelyik mindenképpen a megoldás az, hogy sürgősen lépni kell és sürgősen meg kell szüntetni a kibocsátásokat. 00:05:57 S3: Ezt már régóta halljuk.

De abban segít e, hogy ugye itt azért politikai vaskosan politikai témáról van szó?

Merthogy a tudósok hiába mondanak bármit is, az nem az ő kezükben van.

A joystick vagy joystick Egyáltalán, hogy az?

Azért azt is látjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke nem nagyon kedveli ezt a témát, sőt finoman szólva se, hogy hogy itt egy megtorpanás.

Elindult egy folyamat, szépen lassan, nyugodalmasan, de Európa, Kína stb.

Csatlakozott ehhez az önmegtartóztató játékhoz.

De Amerika úgy tűnik, hogy nem ő. 00:06:40 S1: Nagyon jó, hogy erről beszélünk, mert szerintem pont ez mutatja, hogy már nem messze nem csak a politikáról van szó.

Sőt, sokszor a politika már nem tudja megállítani ezt a vonatot.

Ez a vonat iszonyatosan robog és és itt már a gazdaság nyomja előre, és ezt kell pontosan látni.

És ezt nagyon fontos látni, hogy ha Európa most továbbra is csak úgy próbáljuk felfogni ezt az egész éghajlatvédelmet, mint egy jaj áldozat, minthogy meg kell szorítani magunkat meg minden, akkor mi fogunk veszíteni, mert mert igazából azok nyernek ebből az egészből, akik felpattantak ennek a vonatra nak az elejére, és ők vezetik a vonatot és robognak előre az elején, akik pedig jaj, most próbáljuk, mi az, ahova muszáj felszállni még, azok pedig vesztenek.

Tehát például Kínának a 2024 es, 2025 ös adatokat 2024 es gazdasági növekedésének, ha növekedést nézzük, annak 40% a a zöld iparágakból jött, és az egész GDP jének 11% a jön a zöld iparágakból.

És ezzel együtt persze mellesleg a kibocsátásait csökkentette.

De nem azért csinálja, hanem azért, mert ettől érthetőbbek lettek a városai, ettől termékeinek, termelékenyebbek az emberek.

Ezek olyan gazdasági ágak, amiben ők korábban meglátták a fantáziát.

Ő még akkor invesztáltak iszonyú mértékben mind a napenergiára, mind szélenergiával, mind az akkumulátorokban, mind az elektromos közlekedésbe.

Amíg még Európa itten nagyon, csak hát most szubvencionált szubvenciók, meg minden.

Ők mentek bele, és mára a napenergia messze a legolcsóbb energiaforrás a világ legnagyobb részén.

Ez ellen lehet próbálkozni, fékezni a dolgokat, lehet a politikával odajönni és nyomni a fékpedált, de de, robog a vonat és és eddig még nyilván valamennyire le tudja fékezni a politika, de de teljesen megállítani már nem fogja tudni, mert egyszerűen a gazdaságilag, ha ez a legolcsóbb energiaforrás, sőt sok szempontból legkényelmesebb, Legbiztonságosabb csomó módon, akkor akkor nehéz visszaerőszakolni a gazdaságot egy egy egy XX.

Századi modellbe. 00:08:59 S2: És az, hogy például ott Kelet-Ázsiában ez az energia átállás elsősorban Kínában zajlik ilyen ütemben.

Ez ugye azzal is együtt jár, hogy a légszennyezettség mértéke csökken, ami nagyon sok ember életét teszi jobbá.

Viszont tudjuk, hogy annak éghajlatilag lehetnek problémás hatásai is. 00:09:20 S1: Igen, ez teljesen igaz.

Viszont ezt egyszerűen úgy kell erről gondolkozni, hogy jelen pillanatban körülbelül fél Celsius fokkal már melegebbet csináltunk, mint amit látunk, és ezt a fél Celsius fok melegedést egyszerűen csak így takarja a légszennyezés.

De ez nem ok arra, hogy ne pucoljuk ki a légszennyezést, azt ki kell pucolni, és az is igaz, hogy attól viszont még megvalósul az a plusz fél fok, ami már benne van az éghajlati rendszerben.

Tehát nem a légszennyezés kibocsátás okozza ezt, hanem az már itt van, csak most egy esernyővel letakargatjuk, de nyilván nem az a megoldás, hogy hogy az ez ott maradjon. 00:09:57 S2: És ha már említed azt, hogy hogy benne van ez a plusz fél fok az éghajlati rendszerben, hogy a Qubit nek nemrég a Kopernikusz klímaváltozást figyelő szervezet igazgatója, Carlo Burntempó azt nyilatkozta, hogy szerinte elkerülhetetlen a párizsi klímaegyezményből felállított 1,5 °C os cél a túllépéssel.

És ő azt állítja, hogy egy olyan szakaszba léptünk, ami a klímacél meghaladásának a kezeléséről szól majd.

És ha említjük, hogy hogy van ez a fél fok, amit amit most eltakar a légszennyezettség, vagy eltakart korábban, mi az, milyen következményekkel jár az ténylegesen, hogyha átlépjük ezt a másfél fokos küszöböt?

Hogy érdemes erről gondolkodni? 00:10:42 S1: Nagyon jó kérdés.

Én nem szeretem ilyen nagyon vonalzóval tized mm re Hogy vagy századfokra méregetni.

Az egyik azért, mert igazából itt hatalmas bizonyság, bizonytalanságok vannak.

Az, hogy pontosan hogyan mérjük a másfél fokot, azt is tudni kell, hogy mérjük, az attól függ, hogy azt mondjuk, hogy 66% os bizonytalansággal érjük el, vagy 50% os bizonytalansággal, vagy 90% os.

Tehát hogy mekkora biztonsággal érjük tudjuk ott tartani ezeket a különböző bizonytalanságokon.

Már egész más kibocsátáshoz tartozik a másfél fok.

És és ez egyszerűen egy egy tetszőleges dolog, akkor onnan kezdve mihez képest mérjük a másfél fokot?

Most pontosan ahhoz képest, hogy hol mérjük, hogy pontosan a Föld felszínét mérjük, vagy a két métert, és így tovább.

Tehát rengeteg olyan dolog, mérési és viszonyítási dolog is van, az a másfél fokhoz lehet 1,2 is meg 1,8 is, és ugyanarról a dologról beszélünk, csak az, hogy most hogyan mérjük.

Tehát én ezért nem lihegni, mert túl most, hogy most 1,4,9 vagy 1,55.

Azt szoktuk mondani, szerintem ez inkább a legfontosabb.

Minden tonna szén dioxid kibocsátás számít.

Attól, hogy most esetleg állítjuk, hogy nem változik semmi a klímapolitikában, ugyanúgy muszáj lemenni a nulla kibocsátásra.

Sőt, valószínűleg amit majd az IPCC ben valószínűleg ki fogunk mondani a szakirodalom után egy kicsit negatívan, Mert van egy bizonyos mérési probléma, amit egy olasz tudós, amit egy olasz tudós mutatott, hogy az erdők kibocsátását hogyan mérjük két irányból.

Ha viszont úgy mérjük, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy úgy mérjük a dolgokat, ahogy most mérjük, akkor viszont nem elég a nulla, hanem egy kicsit alá kell menni.

Tehát a lényeg, hogy hogy nulla kibocsátással kell menni, plusz muszáj alkalmazkodnunk, és ez nem kérdés.

Az is igaz, hogy muszáj lesz a légkörből is, vagy legalábbis a kibocsátásokból annyi szén dioxidot kivenni, amennyit tudunk, de én irreálisnak látom, hogy amikor még a kibocsátás csökkenés is nehezen megy, megy és meg kell csinálni, mert az nem kérdéses.

De hogy hatalmas, tényleg jelentős.

Annyira jelentős, hogy azt lássuk, a klíma.

Ma annyi mértékű szén dioxidot ki fogunk tudni porszívózni a levegőből.

Ezt én irreálisnak tartom, mert akkora költsége és ki fog azért fizetni?

Úgyhogy én azt gondolom, hogy semmivel nem változik meg a stratégia.

Ugyanazt kell csinálnunk, és nem azon múlik, hogy pontosan most egy 10 es számon átléptünk e vagy nem.

Ráadásul a klímacél nem azt mondja, hogy pontosan azt mondja, hogy jóval 2 fok alatt, és ha lehet, akkor maradjunk akkor 1,5 fokon, de ez nem azt mondta, hogy másfél fok fölött vége a világnak. 00:13:39 S3: Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a megújuló, legalábbis az elektromos áramtermelésben a sikersztorinak is mondható Egyfelől ezt Bővebben mesélnél róla?

Mert először a tanulmányotok, ha jól sejtem.

Igen, jól olvastam. 00:13:54 S1: Hát ha először még a sikersztori részét.

Mert ugye az irományunk az két dologról szólt.

A 2025 ös év azért így két szempontból volt elég lényeges energiafogyasztásunk és termelésünk szempontjából.

Az egyik, hogy azért hihetetlen csúcsokat értünk el, és nem várt, soha nem konzisztensen nem előrejelzett vagy alulbecsült előrelépéseket értünk el a napenergiára.

Folyamatosan többet esett, mint a Nemzetközi Energia Ügynökség is előrejelezte volna.

Minden évben több napenergia kapacitást adtunk hozzá, mint amit az Energiaügynökség, ami a legnagyobb. 00:14:36 S3: Ennek mi lehet az oka?

Különben, hogy nem sikerült ilyen az energiaügynökségnek előrejelezni ilyen dolgokat, Pedig egész ügyesek. 00:14:43 S1: Igen, nagyon jó kérdés.

Ezen beszélgetünk pont tegnap a kollégáinkkal.

Lehet, hogy modern módszertani.

Oka van, én inkább azt gondolom.

Mondom, itt többen beszélgetünk pontosan erről is.

Én azt gondolom inkább, hogy nem minden csak az áron múlik, és ezek a modellek, ezek gazdasági optimalizációs modellek.

Én azt gondolom, hogy nagyon sok mindenen múlik Vision vagy Vision, vagy pedig azon, hogy mi a mi sex is. 00:15:10 S3: Tehát egy divat lett, nem a nap. 00:15:12 S1: Igen, és mert vagy vagy hisznek ebben az emberek, vagy divat vagy vagy egyszerűen rugalmasabb, praktikusabb, jobb tehát az anánál.

Igen, az ugye benne van a modellben, hogy olcsóbb.

De az, hogy ezek a más tulajdonságok, amik miatt vonzó, hogy én magamnak csinálom az energiát.

Köszönöm szépen, Inkább egy kicsit többet fizettek érte, de akkor nem függök azon, hogy lekapcsolják e Ukrajnából a…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Ürge-Vorsatz Diána

Szervezetek, cégek

  • Magyarország

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ürge-Vorsatz Diána: A politika már nem tudja megállítani az energiaátállást”

Miről szól ez az epizód: „Ürge-Vorsatz Diána: A politika már nem tudja megállítani az energiaátállást”?

Az éghajlatkutató Ürge-Vorsatz Diána a Qubit podcast vendégeként a megújuló energiaforrások térnyeréséről és a klímavédelmi hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy Magyarország élen jár a napenergia hasznosításában, globálisan is rohamosan terjednek a nap- és szélerőművek. Aggodalmát… Az epizód a Qubit Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 17..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ürge-Vorsatz Diána: A politika már nem tudja megállítani az energiaátállást”?

Fő témái: energiaátállás, napenergia, klímavédelem, megújuló energiaforrások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ürge-Vorsatz Diána: A politika már nem tudja megállítani az energiaátállást”?

Megjelenés: 2026. 02. 17.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/qubit-podcast/urge-vorsatz-diana-a-politika-mar-nem-tudja-megallitani-az-energiaatallast

Több epizód a Qubit Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból