Podcast a százegyes szobából

"Érezzék át az emberek a súlyát annak, hogy itt tartunk" – s08e07

· PT1H21M1S

Összefoglaló

Az adásban Pogátsa Zoltán közgazdász arról beszél, hogy a globális felmelegedés elérte az 1.5 fokot, és miközben a gazdasági növekedés (GDP) továbbra is az anyaghasználat és az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését jelenti, az emberekben illúziók élnek a problémák…

Röviden

Műsor
Podcast a százegyes szobából
Megjelenés
2024. 04. 01.
Hossz
1 óra 21 perc
Szereplők, említett nevek
Pogátsa Zoltán
Témák
globális felmelegedés, gazdasági növekedés, gdp, klímaváltozás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] szervusztok kedves hallgatók ez a podcast a 101-es szobából következő adása itt vagyunk most megint az átlátszó stúdiójában és vendégünk van ahogy láthatjátok a címében pogácsa zoltán közgazdászt köszönthetjük itt velünk az asztánál sziasztok és köszönöm nekn és az asztalnál ül először is zsuzsa helló de így kell hát tuddig így kell bemutatni nem a végén a nőket el elrottottam amúgy digi most a a szülői teendőidől el tudodt szabadulni és itt van velünk digi sziasztok zoli sziasztok engem pedig áronnak hívnak az apropót az adja ennek az adásnak hogy én elég sok podcastot végighallgattam veled az utóbbi időben és ha jól sejtem azért hívtak vagy azért adtak kézről kézre téged mert új könyved jelent meg amiben a hát az az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásról írsz én én legalábbis ezt így gondolom és nem gondolom magamat sötét zöldnek ettől függetlenül hogy hogy én ezt így aposztrofálom zárójel hogy több adást szenteltünk már é még évek kezdőt is az ipcc különféle jelentéseinek meg elég sokat beszéltünk arról hogy mi fenntartható mi nem a klímaválságból mi következik és általában ilyen úgy szoktunk eljönni főleg a zsizsa szokta így eljönni ezekből az adásokból hogy jó hát akkor hazamegy és fölvágja az erejé tehát hogy így kábé ezek és a amikor a te podcastodat vagy a veled készült podcastokat hallgattam akkor az volt a kérdésem hogy jó jó jó jó mindent értek és szerintem a hallgatóink is egy csomó mindent értenek de majd végig zadunk kezen de hogy mi következik ebből és akkor milyen világot kéne építenünk a következő egy-két évtizedben mi lehet a megoldás mert ugye honnan indulunk onnan indulunk hogy idén most már ezt éreztük az elmúlt fél évben hát nem tudom hat hónapból öt hónapban másfél foknál több lett a globális átlaghőmérséklet növekedése vagy növelése tehát hogy hogy az ami ki volt tűzve azon túl vagyunk az hogy az hogy az az illúzió hogy a klímaváltozást meg lehet állítani ezen túl vagyunk hogy a növekedés önmagában co2 őt generál azt azt így értjük és azt hogyha ha ha jólétet akarunk növelni azt nem úgy kéne növelni hogy a gdp-t növeljük mert a gdp növelése automatikusan széndioxid kibocsátás növekedéssel fog járni hogy ez a a klimatizáás iszonyúan érinteni fog minket hiszen ha más nem a népvándorlás el fog indulni de itt erőforrások fognak hiányozni sőt a körkörös gazdaság elméleten jól hangzik de a gyakorlatban nincs meg mert nincs meg hozzá technológia az amikor nagyon sokan arról beszélnek hogy majd a technológia okos mérnökök majd megoldják itt a problémákat mert ki lehet találni a megoldásokat ezt hívják technooptimizmusnak és egyelőre nincsenek meg azok a mérnök eljárások amivel v meg lehetne ezt oldani tök egyszerű példát oké szétszedik a mobiltelefonokat a régi használtakat de hogyha az egyik ritka földfémet kiszedik belőle a többit már nem tudják mert annyira ö elhadcsolódik igen tehát hogy hogy ezek nincsenek meg a technológiánk szóval ezeket a körülményeket én azt hiszem hogy nagyjából tudjuk meg mi is erről beszéltünk innen indulva tehát akkor mit kéne csinálnunk hát szerintem optimista vagy amikor azt mondod hogy ezeket mind tudjuk azzal egyetértek veled hogy most már a bőrén tapasztalják az emberek a klímaváltozást arra vannak adataink hogy az már általánosan elfogadott hogy hogy van klím változás és hogy azt az emberek okozzák szerintem idáig igazad van hogy ez már így átment ezek a dolgok ami nem ment át az már az amit amikor azt mondod hogy nem szabad növekedni tehát hogy az hogy gazdaságnak szabad-e növekedni nem szabad növekedni szerintem csak a társadalom töredéke jutott el odáig hogy ezt a ezt a felismerést megtegye szerintem most így hasra nem láttam erre kutatást de 97%-ban máig azt gondolja hogy növekednie kell a gazdaságnak sőt alapnak gondolja hogy lehetne nem növekedni hiszen akkor mi lesz a szegényekkel hiszen akkor mi lesz vele meg egyébként is hogy tudna már nem növekedni egy gazdaság tehát szerintem itt nagyon timista vagy ettől még nagyon messzire vagyunk tehát szerintem a következő lépés az pontosan ennek a megértetése és egy kicsit ezért is írtam a könyvet mert én is türelmetlen voltam amikor elmentem egy csomó ilyen előadásra hogy jó azt már elmondták hogy a kapitalizmus miért nem működik meg miért nem fenntartható de most már beszéljünk arról hogy akkor mit kéne csinálni és hát minél többet gondolkodtam én közgazdász vagyok tehát nem nem fizikusként nem biológusként nem klímakutatóként azokat én nyilván átvettem azoktól akik ehzek a tudományokhoz értenek hanem azt a kérdést föltéve hogy ha ezek a állítások igazak amit az ipcc mond meg a biológusok a fizikusok akkor akkor mi következik ebből és hát próbálom bemutatni a könyvbe hogy az következik hogyha a gazdaság nő meg egyébként a népesség tehát hogy itt két tényezőnk van az egyik az a világ népessége a második pedig ugye a a a gdp-nk aminek ugye a termeléséhez egy bizonyos mennyiségű energiára van szükség az ener termeléséhez meg hát a jelenlegi körülmények között üvegházatású gázkibocsátással járehá azt sem tudják szerintem az emberek ezen is mindig meglepődnek ha erről előadást tartok hogy nincs semmifajta zöld átmenet abban az értelemben hogy az összes olyan fenntartható energia amit eddig beállítottunk csatasorba amiket látunk itt a tájba szélturbinák meg a tetőkön a fotóoltaik meg a azok nem a fosszilisek helyébe jöttek hanem a fosszilisek tetejébe tehát ha globálisan nézzük akkor az összes ilyen kapacitást azt a egyébként növekvő és nem pedig csökkenő fosszilis energiaforrások tetejébe raktuk és nem pedig kiváltottuk te ez is meglepetésként éri az embereket hogy ebben az értelemben makróban nincs átmenet ezzel azt mondod hogy tulajdonképpen amit most amiről beszélünk tehát hogy megjelentek ezek az úgynevezett zöld energia termelő szerkezetek akkor tulajdonképpen ugyanúgy nő tovább a a fosszilis energia felhasználása tehát nem maradt egy szinten és annak az plusz energiát nyerjük ebből hanem minden nőtt továbbra szó szerint ezt mondani és miért van ez azért mert mert nagyon ritkán szokták azt megnézni hogy ez globálisan hogyan történik tehát hogy azzal nyugtatja magát a társadalom általában az emberek ritkán gondolkodnak makróbaan tehát hogy a legtöbb ember számára a mikrokörnyezete a makro az nem is magyarország hanem globálisan a glóbuszt jelenti a már magyarországon is nőtt egyébként az üvegházatású gázkibocsátás de ogy általában a hétköznapi embernek arra van ideje energiája hogy amit ő fizikailag lát azokat érzékeli látja a tájba a szélturbinát látja a fotóoltaikat és azt feltételezi hogy akkor itt zajlik egy átmenet és nagyon-nagyon ritkán látjuk azt az adatot makr szinten hogy ezt kiváltja vagy pedig a tetejébe jön és az a helyzet hogy a tetejébe jön amikor arról beszélsz hogy a kapitalizmus nem fenntartható azért nem fenntartható mert egy egy egy zárt rendszerben ami a bolygót jelenti abban nincs végtelen növekedés tehát még hogyha csak évente 3%-nyival növekedne a világgazdaság az se tud a végtelenség növekedni tehát annak valahol valamikor vége kell hogy legyen és minden növekedés növeli az üvegház kibocsátású gázokat tehát és a kapitalizmus az ami ezt indukálja tehát a kapitalizmus okozza a folyamatos növekedési kényszert van egy vlav smill nevű ckanadai klíma tudós aki azt mondja hogy semmilyen rendszer soha nem marad exponenciális tehát hogyha az embereket megkérdezzük arról hogy ő hogyan érzékeli a saját gazdagodását vagyonosodását fizikai értelemben akor általában egy lineáris történetet mesél el tehát egy kicsivel mindig többem lesz ha megnézzük az adatokat akkor azt látjuk hogy ez egy exponenciális történet de azt mondja a smil hogy soha semmi nem marad exponenciális tehát sem a biológiában ugye mit tudom én gyerekkorunkban kicsit növünk aztán tinédzserkorunkban begyorsul a növekedésünk de senki nem nő örökké persze valamikor van egy plató ponton plató van ugyanez mondjuk mit tudom én budapest fejlődése egyszer meglódult a századfordulón de utána tetőzött sőt máassan vissza is megy tehát hogy nincs olyan sem természeti rendszer sem társadalmi rendszer ami folyamatos exponencialitásban lenne és van egy másik ökológiai közgazdás george kellisnek hívják aki meg azt mondja hogyha azt a növekedési rátát tartaná a világgazdaságtan amit az elmúlt évtizedekben tartott ez egy ilyen 3rom3 éés5é% körüli éves átlagos növekedés akkor a század végéig tehát ennek a századnak a végéig meg tíszereződne a világgazdaság tehát akinek van hallgatja ezt az adást és mondjuk van gyereke ugye ez egy belátható időtá tehát nem arról beszélünk hogy nem tudom mi lesz majd 1zer év múlva hanem a a a saját gyerekeinknek az élettartalma alatt tízszereződnie kellene a a világgazdaságnak egy olyan világgazdaságnak amiről már ma tudjuk hogy több üvegházatású gáz bocsát ki több anyagot használ fel több szemetet termel több műanyagot termel satöbbi mint amit ez a föld elbírna és ennek kellene belátható időn belül ezzel a rátával ugye kamatos kamatszámítás tízszeresére nőné amikor azt mondják a zöldekre hogy hogy naívak hogy olyan világot képzelnek el ami nem reális én er azt szoktam mondani hogyha ezt az egy adatot valaki végiggondolja akkor az a naivv aki azt gondolja hogy ez a típusú növekedés ez a rátájú növekedés ez ez alatt az időtáv alatt meg fog történni nem fog megtörténni valószínűleg megduplázódni sem fog a világgazdaság nem hogy megtísszereződ ezt az állítást m alapoztuk egyébként hogy nem fog megduplázodni hát arra hogyha ugye a jelenlegi üvegházatású gázkibocsátás mellett elértük a másfél celzius fokot ugye a az ens klímapanelja szerint másfél celus foknál visszafordíthatatlan klímafolyamatok vannak elkezdődik egy összeomlás satöbbi ha ha ha ezzel a méretű gazdasággal elértük a másfé cus fokot akkor gondoljunk bele hogy mi történne hogyha ezt a világgazdaságot csak megdupláznánk nem is szólva megtíszereznénk mert hogy az mindenképpen alapállítás hogy a világgazdaság növekedése az óhatatlanul okozza a kibocsátás növekedését nem tudunk elképzelni olyan technológiai változást ez egy fontos kérdésá megfítja ezt a dolgot mondok egy képletet ami elsőre talán egy kicsit bonyolultan fog hangzani de nem annyira ha ki akarjuk számolni a világ összes üvegházatású gázát akkor az négy tényezőből számolható ki az első hogy hányan vagyunk tehát a világ népessége a második az egy főre jutó gdp tehát hogy egy átlagos ember milyen gdp szinten él tegyük fel azt a problé mát hogy elképesztően torz az eloszlással tehát hogy vannak irtógazdagok meg nagyon szegények de most átlagoljuk és egy átlagos gdp per fő ezt meg kell szorozni az egy egységnyi gdp-re eső energiával tehát hogy mennyi energiával tudunk kihozni egy egységi gdp-t és van egy negyedik utolsó tag ez pedig az egy egységi energiára jutó üvegházhatású gázkibocsátás ennek a négy tényezőnek a szorzata kiadja a világgazdaság üvegházatású gázkibocsátásé most az első tényező a népesség az brutális emelkedésben van tehát vannak olyan becslések ami szerint a föld eltartó képessége az olyan három-4 milliárd környékén lenne például műtrágya nélkül ennyi embert tudna eltartani a föld ugye a műtrágya az egyik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátású technológia és nem tudunk jelenleg üvegházhatású gázkibocsátás nélkül műtrágyát gyártani de mondhatnám mondjuk a vasbetont is tehát ugye ezek a beszélgetések a üvegháztatású gázkibocsátásról mindig oda szoktak torkolni vagy zsákutcába hogy elektromos autó vagy nem elektromos autó és hogy on masask az egy őrült vagy egy senseni igen most ki fogjuk ezt hagyni de hogy valójában olyan technológiákról nem beszélünk mint a műtrágya a cementgyártás az acélgyártás amelyek hát ugye olyan urbanizáció vesz körül méket gondoljon valaki kínára vagy nem tudom az élelmiszerünk termelése az műtrágyával történik világszerte tehát hogy ezeknek a technológiáknak jelenleg nincsen üvegház ugáz kibocsátás nélkül nagy volumenen technológiája nincsen és ugye ha ha most vagyunk 8,és fél milliárdon és az ens előrejelzései szerint leszünk 101 környék 12 körül nem fog tehátog 11 mindegy tehát hogy te ott változik meg nehéz megjósulni de valahol ott tetőzni fog az ugye mondjuk olyan három-négyszerese annak ami a föld eltartóképessége tehát ez még hosszú időn keresztül növelni fogja az üvegházhatású gázkibocsátást ugye a második tényezőnk ez a gdp per fő ha azt növeljük akkor az értelemszerűen növeli a az összeget a harmadik az ugye az energia per gdp tehát hogy mennyi energiából tudunk egy egyséi gdp-t megcsinálni most ezt lehet csökkenteni tehát hogy itt lehet hatásfokot javítani de az sose lesz nulla tehát hogy ez egy nem nulla pozitív tényező hiszen ugye ha nem ha nem használsz energiát akkor nem nem csinálsz semmit tehát energia nélkül nem tudsz semmit csinálni gdp előállításáot hát ahhoz hogy te eljussz az irodába hogy gyárak menjenek ez mind az életünk minden területén forogjon a ventilátor a számítógépedben igen igen tehát a az életünk minden területéhez kell valami valamiből les energia nélkü nem tudsz jipíni és akkor az utolsó tényeződ ugye még egy kritikus téző ami ugye a mennyi üvegházhatású gázkibocsátásból tudsz egy egységi energiát előállítani na most elvileg el lehet képzelni egy olyan rendszert ahol nincs üvegházhatásá kibocsátásod csak az a bajunk hogy ezt egyelőre nem ismerjük ezt a rendszert tehát jelenleg ahhoz hogy egy egységnyi energiát előállítsunk hát jelenleg brutálisan sok üvegházatású gázkibocsátást tudunk csinálni de ahhoz hogy mondjuk elkezdődjön a zöld átmenet és ezt nagyon kevesen értik meg ahhoz egy brutális üvegházhatású gázkibocsátás löketre van szükségünk hisz le kellene gyártani azokat a fenntartható technológiákat amiről ismétlem jelenleg nem tudjuk hogy mik ezek tehát nem tudjuk hogy a cementgyártás az acélgyártás a műtrágya hogyan kiváltható meg hát le kellene gyártani azt a rengeteg szélturbinát fotóvoltaikot satöbbi amelyet ki kellene váltani azt a mennyiségű gázt és olajal és akkor még ugye olyan problémákba futunk bele hogy amit mondtál a körkörös gazdaságról hogy oké egyszer legyártasz egy fotovoltaikat vagy egyszer legyá mondjuk el hogy mi…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „"Érezzék át az emberek a súlyát annak, hogy itt tartunk" – s08e07”

Miről szól ez az epizód: „"Érezzék át az emberek a súlyát annak, hogy itt tartunk" – s08e07”?

Az adásban Pogátsa Zoltán közgazdász arról beszél, hogy a globális felmelegedés elérte az 1.5 fokot, és miközben a gazdasági növekedés (GDP) továbbra is az anyaghasználat és az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését jelenti, az emberekben illúziók élnek a problémák… Az epizód a Podcast a százegyes szobából című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „"Érezzék át az emberek a súlyát annak, hogy itt tartunk" – s08e07”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pogátsa Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „"Érezzék át az emberek a súlyát annak, hogy itt tartunk" – s08e07”?

Fő témái: globális felmelegedés, gazdasági növekedés, gdp, klímaváltozás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „"Érezzék át az emberek a súlyát annak, hogy itt tartunk" – s08e07”?

Megjelenés: 2024. 04. 01.. Hossz: 1 óra 21 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/podcast-a-szazegyes-szobabol/erezzek-at-az-emberek-a-sulyat-annak-hogy-itt-tartunk-s08e07

Több epizód a Podcast a százegyes szobából-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból