Kék Bolygó - Áder János podcastja

25 év múlva már a zöldenergia lehet a meghatározó #95

· PT30M33S

Összefoglaló

A műsorban Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszél az energiafelhasználás trendjeiről Magyarországon. Kiemeli a napenergia dinamikus terjedését és a megújuló energiaforrások növekvő arányát, ami csökkenti a fosszilis energia, különösen a földgáz és szén…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 02. 26.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
zöldenergia, energiafelhasználás, napenergia, megújuló energiaforrások, földgáz, szén
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves tvnézőket is vendégem és beszélgetőtársam ifja csikán attila az alteo elnökvezérigazgatója attilával már találkozhattak ebben a műsorban hát fel kellett frissítenem nekem is az emlékezetemet három eszcendeje volt állítá 2021 májusában úgyhogy nagy tisztelettel köszöntelek ismét a stúdióban köszönöm szépen a meghívást jó napot kívánok a kedves hallgatóknak is témáink energia fenntarthatóság és körforgásos gazdaság készülve a beszélgetésre teljesen világos volt hogy ezt nem tudjuk egy beszélgetés keretében kitárgyalni hanem két adásra két felvételre lesz szükség azt gondoltam hogy kezdjük az energiával rendben annál is inkább mert van egy volt egy friss hír az elmúlt napokban jelent meg és gondoltam hogy mindjárt csapjunk a közepébe a két hír lényegében összekapcsolódik egyébként a következő az első 1 milliárd köbméterrel csökkent magyarország gázfogyasztása az elmúlt esztendőben ugye hogyha ezt ehhez hozzátesszük hogy korábban 10 milliárd körül volt a gázfogyasztása magyarország nak azért ez egy 10 ahhoz képest egy 10%-os csökkenés ez egy jelentős csökkenés a másik hogy 1100 megwtal lett kisebb a fosszilis energia részesedése és ez nem csak szenet jelent hanem gázt is jelent az energiamixünkben az energiafelhasználásunkban hogyan értékeled ezt a két hírt igen hát ha röviden válaszolnék azt mondanám hogy ez egy jó hír de szerencsére ennél több időnk van egy picikét kifejtve ugye azt kell látni hogy hogy van két trend magyarországon ami én tényleg azt gondolom hogy üdvözlendő az egyik a megújuló energiák és ezen belül a napenergiának a rohamos terjedése ami az elmúlt években történt az az joggal nevezhető radikális terjedésnek és olyan sok megújuló kapacitás naperőmű kapacitás épült hogy bizonyos időszakokban ez már egy tetemes részét el tudja látni a villamosenergiaellátásnak és hogyha ez van és ugye is működik akkor a a villamosenergia alap ellátáshhoz egyre kevesebb és kevesebb gázra és szénre van szükség a másik dolog pedig az hogy ugye több lépés is történt fogyasztás csökkentés terén a gázfüggéségünk csökkentése terén ezek azért hosszútávú trendek és hosszútávon lesz nagyobb hatásuk de mindenképpen elindultak dolgok azért egy harmadik elemet is meg kell hogy említsek azért a gázfogyasztás nagyon-nagyon tud az évek között mozogni változni hiszen a a külső hőmérséklettől függ mert a gáznak a nagy részét fűtésre használjuk ezt most egészen őszintén még az idei szezonra nem lehet megmondani ugye még nem még benne vagyunk a fűtési szezonban hogy a szezonális hatással mennyi a kiigazítás hát egy dolgot látok hogy most elég meleg van valószínűleg emiatt is ez hát február azt gondolom hogy az átlagostál melegebb lesz tehát még hogyha januárban volt is azért egy-két hűvösebb nap és még hó is volt egy-két napig decemberben is meg januárban is budapesten de a február az kifejezetten inkább tavaszias volt már ő ez így igaz igen igen igen úgyhogy lehet hogy ennek is lesz egy ilyen összetételhatása de hát nekünk nyilván a hosszabb táávú trendekre érdemes koncentrálni a majd külön beszélünk egyébként a gázfogyasztásról is mert az volt a tervem és az a tervem hogy az összes energia ágazatot röviden legalábbis érintsük hogy lássuk hogy most hol tartunk 24 eben milyen állapotban vagyunk illetleg milyen esztendők milyen fejlesztések várnak ránk mertogy magyarországon is akárcsak a világ más pontjain folyamatosan nő az energiaigény ebben a műsorban már elmondtam többször de talán vannak olyan hallgatók akik most először hallgatnak egy ilyen beszélgetést az ő számukra érdemes megismételni hogy a népesség is radikálisan nőtt az elmúlt 100 esztendőben de az energiafogyasztás az háromszor olyan gyorsan nőtt mint a népesség és mind a mai napig ennek a nagy része egyébként fosszilis energia igen ráadásul azok az új iparágak amiket telepítettünk vagy telepítünk az autóipar is energiaigényes és a most mellé telepített az elektromos átállás miatt mellé telepített akkumulátoryárak szintén energiaigényesek tehát joggal vetődik föl a kérdés hogy a növekvő energiaigényt hogyan elégítsük ki miből elégítsük ki hogyan nézzen ki magyarországnak az divatos szóval energia miixe másként is fogalmazhatom mi legyen az energiakosárban atom gáz nap szél bio masszából készült energia tehát ezek azok a kérdések amik foglalkoztatnak és aztán utána majd egyes évvel végigvesszük hogy melyik energiahordozónál te hogy látod a következő éveknek a az irányait rendben én én azt javaslom hogy a megújulókat ahogy kérted is válasszuk k üön tehát külön-külön is nézzük meg mert ugye a napról beszéltünk és nagyon sokat beszélünk a napról nem véletlenül mert azért a naperőmű a hasznosítás elképesztően sokat fejlődött az elmúlt évek kezdjük a nappal akkor hugy egyre olcsóbb és a hatásfoka is egyre nő azért ebben is vannak évek közötti változások mert azért az alapanyag költségek változása szállítási költségek változása tud emelkedéseket is okozni tehát nem nem nem nem a trend az nem monoton ahogy szokták mondani de azért még is azt lehet mondani hogy ahhoz képest hogy 10-15 évvel ezelőtt leginkább a a az oly népszerű delta tvműsorban az érdekesség kategóriájába tartozott a napenergia hasznosítás ma egy egy egy kőkemény racionális lehetőség mind műszaki mind gazdasági szempontból tehát magyarul megéri napenergiával foglalkozni és megéri egy országnak napenergiát telepíteni minél nagyobb mértékben a minél nagyobbra majd azért még visszatérnék mert ugye azért mindennek van egy egy egy egy mértéke a mértéktelenség még ebből sem jó van azért egy felső határ hogy meddig lehet ebben elmenni hogy mi az a racionális határ ahol az ellátásbiztonság a költségek és a környezetvédelem együttes hatásának a maximumát el tudjuk érni de azért a nap mindenképpen továbbra is egy egy egy központi szerepet kell hogy játszon az a határ amire utaltál tehát hogy a kormánynak van egy célkitűzése hogy hány mewatt napenergiát szeretne megterm elni most viszonylag közel járunk már a 6000 mwhhoz és ezt még meg akarja duplázni talán 2035-re igen igen tehát lenne 12000 mw ugye ehhez mindig hozzá kell tenni hogy ez a névleges kapacitás és a tényleges kapacitás az ennek nagyjából az egy/5töde ezt mindig fontos hangsúlyozni na most az a 12000 megw amit a kormány megcélzott és szeretne elérni az már ez a fölső határ vagy említetted hogy van egy fölső határa a naperőműv telepítéseknek is ez ezen belül van vagy ezen túl van már ez ezen belül van különösen hogyha tekintettel vagyunk arra hogy ugye ez a határ egyre növekszik 10 évvel ezelőtt még az 1000 megw is lehet hogy sok lett volna most ez a 6000 megw azért külön tulajdonképpen minden nagyobb probléma nélkül gyönyörűen be tudott íleszkedni a villamos energiarendszerbe és ahogy 10 év múlva ugye a 12000 megw-ra ugyanez a mondásom ugye érdemes átgondolni hogy mi kell ehhez egyáltalán miért van ez a határ ugye ennek alapvetően két oka van az egyik oka az az hogy ezek ugye úgynevezett a nap is úgynevezett időjárás függő megújuló tehát et könnyű belátni hogy ugye akkor termel amikor süt a nap amikor nem akkor nem és ezért az azt jelenti hogy amikor nem termel akkor valamilyen módon a a az ő szerepét pótolni kell egy másik típus erőművel is lehet vagy egy energiatárolással is lehet sok-sok megoldás van de azért nyilván van egy felső korlát ha elképzeljü azt hogy csak és kizárólag napenergia lenne egy országban 100% akkor az azt jelen hog gyakorlatilag a mellé még 100% valami mást össze kéne rakni hát ez ugye messiről is hogy szokták mondani józan parasztiban is látszik hogy valószí valósznűleg nem éri meg egyszerűen túlságosan drága lenne és ugye úgy se tudom kihozni a 100%-ot mert mert valamit valamit valaholyan módon ugye meg kell mozgatni a másik a hálózatnak a kérdése azért a hálózatra ez kihívást jelent ugye nem kell mondanom hogy hogy amikor van 10-12 nagyerőmű meg én azt mondom hogy hogy a rendszerváltás környékén ö szinte ismeretlen volt a háztartási méretű naperőműnek vagy a erőműnek a fogalma ö ö egészen más típusú gondolkodást ir a r igényel a rendszerirányítótól a hálózat tulajdonosoktól óriási fejlesztéseket igényel ezek is folyamatban vannak erre van stratégia de azért azt azt erre erre erre idő kell tehát suumma suumarum az a helyzet hogy ahogy a mostani 6000 megw gyönyörűen beéleszkedik szerintem a 12-s gyönyörűenbe tud illeszkedni ha most egy varázsoló egyik napról a másikra rátenne 6000 megw-ot a mai rendszerre akkor eg nyilván mást jelentene az okozna némi problémát az okozna némi problémát de sajnos vagy szerencsére ilyen varázslunk nincsen de ez is egy tempós fejlesztés hiszen azért az elmúlt öt esztendőben minden évben megduplázódott a naperőművű kapacitás erre nem sok helyen van példa a világnak tehát és ez a tempó úgy látszik hogy az ami részben az energiaigények kielégítése szempontjából részben amire utaltál és erre majd vissza fogunk térni a hálózatfejlesztési sz hálózatok fejlesztése szempontjából még tolerálható tehát nincs olyan probléma mint ami például németországban ugye bekövetkezett hogy északon nagyon sok szélerőművet délen nagyon sok naperőművet telepítettek és a hálózatfejlesztést nem nem nem a hálózatfejlesztésst nem követte le a a két erőművi kapacitásnak a bővülését és ez nagyon komoly gondokat okoz időnként német országban de ezt most ezt a kérdést tegyük zárónyábe ha már a napról elkezdtünk beszélni akkor szerintem tegyük mellé a a a szélenergiát és akkor a kettő kapcsán majd vissza kell kanyarodnunk szerintem a tárolásra hogy látod a szélenergia hasznosítását magyarországon ugye itt sok sokáig ez mondhatom azt talonba volt épült körülbelül van 300 mw-nyi kapacitás szélőművű kapacitás magyarországon ha jól emlékszem és most az a kormányzati szándék hogy ez nagyjából a háromszorosára bővüljön te hogy látod ezt hogy mi a szerepe mi lehet a szerepe a magyarországi energiamixben a sél energiának ugye a világon nyilván az adott országok adottságaihoz tól függően de de de a szél az ugyanakkorának számít körülbelül mint a napenergia tehát az is szintén fejlődik és elképesztő befektetések mennek a szélenergiába az is nagyon-nagyon sokat fejlődött az hogy egy tornyon már mennyi energia termelődhet meg ez a többszöröse annak mint mint akár 105 éve amikor ugye ez a a most létező 300 mw is épült magyarországon tehát megint azt mondom hogy egy nagyon jó döntésnek tartom hogyha még telepítünk erőműveket mert nagyobb hatékonysággal jobb termelési paraméterekkel lehet telepíteni megint azt mondom hogy ennek is megvan a kívánatos aránya egy magyar portfólióban egy magyarországi portfólióban ha a túl kevés az kihasználatlan lehetőség a túl sok ugye okozhat problémákat még az a jó hír is van egyébként hogy az ideálisan megtalált méret az az segíti a a a a naperőművekát által okozott kihívások egy részének a kezelését is hiszen értelemszerűen ugye nap az sötétbe biztos hogy nem fog termelni a szél viszont sötétbe is fújhat tehát ugye tudunk tudjuk kezelni a a kihívások egy részét ezzel úgyhogy összességében az 1000 megw-ra mondjuk nagyságrendileg azt mondom hogy ez egy nagyon jó jó szám a pozitív hatások érvényesülni fognak ezt le lehet tenni anélkül hogy jelentős környezeti kihívásokkal szembesülnénk tehát erre lehet területet is találni ugye azért azért szélenergia telepítésre nehezebb területet találni mint napra azt valljuk be mert azért elhagyott terület vagy vagy voltipari terület barnamező egyebek ugye megint azt mondom hogy amúgy sajnos de ebből a szempontból szerencsére nagyon sok van olyan terület ahova 110-120 mes tornyokat lehet telepíteni azért kevesebb de annyi van hogy hogy hogy ezt az 1000 megw-ot letelepítsük igen meg ugye szó van arról hogy a meglévő és a lassan elöregedő szél erőművek helyére egy nagyobb teljesítményűt telepíteni és akkor az a hely problémákat részben meg is oldja így van hát ugye ott már megszokta a a a lakosság megszokták a látványt természetes kívülről nézve olyan nagyon nem különbözik egymástól a mostani meg a meg azok amik ma amik ma vannak viszont ugye méretre azt kell mondjam hogy durván azért a két-háromszorosa tud lenni a kapacitása így van és még a hatásfoka is sokkal jobb tud lenni mint a mint a mint a régebbieknek tehát kis túlzással azt tudom mondani hogy hogy szinte ugyanannyi doronyszámmal megoldható a az 1000 mw mint a 300 régen az nem jelenti azt hogy egyáltalán nem kell ehhez új területet bevonni mert ezek a tornyok viszont nem terevítetek olyan sűrűn mint amilyenek a mostaniak tehát ugyanazon a területen kevesebb torony lesz de azért ez egy ez egy ez egy jól kezelhető méretnek tűnik jó de nem lesz egy szél erőműpark erdő magyarországon mert azt az azt gondolom hogy bár elkötelezettek vagyunk a a zöld energia mellett de egyikünk sem szeretné ezt látni nem hát ott ugye az m1-es autópálya mellett például amit most látunk az marad igen igen de azt már megszoktuk erre mondom azt de nem természetvédelmileg védett vagy vagy vagy akár érzelmi értékkel bíró területeken ugye ahogy szokták mondani a gellértegyen ugye nyilván nem fogunk ilyeneket telepíteni most ugyan tulajdonképpen nem tettem fö a kérdést a válaszaidból ki lehet hámozni a következő kérdésre is a válasz de azért mégis csak fogalmazzunk egyértelműen mert a nap és a szélenergia taglalása után azt a kérdést szerintem mindenképpen fel kell tennünk hogy lehet-e csak megújuló energiaforrásokból tehát nap és szélenergiából fedezni magyarország energiaigényét hisz hiszen vannak politikusok é mások is akik ezt lehetségesnek tartják te mit gondolsz erről ugye akarok válaszolni a kérdésre ennek ellenére úgy kell hogy kezdjem hogy attól függ milyen időtávba gondolkodunk de ha konkrétok konkrétumokra rögtön rá is térek ugye ha egy egy 2035-ös időtávat nézünk akkor azért az a rossz hírem van hogy hogy még az 50%-ot sem tudja reálisan elérni a megújulónak a az aránya én azt szoktam mondani hogy amire nekünk rövid távon az energetikában 10 év az nagyon-nagyon rövid táv rövid távon koncentrálni kell 10-20 éves távlatban az a az a az a klímavédelem ez ami azt jelenti ugye hogy a…

Említett entitások

Témák

  • zöldenergia
  • energiafelhasználás
  • napenergia
  • megújuló energiaforrások
  • földgáz
  • szén

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „25 év múlva már a zöldenergia lehet a meghatározó #95”

Miről szól ez az epizód: „25 év múlva már a zöldenergia lehet a meghatározó #95”?

A műsorban Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszél az energiafelhasználás trendjeiről Magyarországon. Kiemeli a napenergia dinamikus terjedését és a megújuló energiaforrások növekvő arányát, ami csökkenti a fosszilis energia, különösen a földgáz és szén… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 02. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „25 év múlva már a zöldenergia lehet a meghatározó #95”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „25 év múlva már a zöldenergia lehet a meghatározó #95”?

Fő témái: zöldenergia, energiafelhasználás, napenergia, megújuló energiaforrások, földgáz, szén.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „25 év múlva már a zöldenergia lehet a meghatározó #95”?

Megjelenés: 2024. 02. 26.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/25-ev-mulva-mar-a-zoldenergia-lehet-a-meghatarozo-95-57700882

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból