Semmi sem ég úgy, mint a szenvedély

Művészek és a buddhizmus sorozat: Várhelyi Judit ikebana művész

· PT1H9S

Összefoglaló

Várhelyi Judit ikebana művésszel beszélget Udvardi Márton a modern ikebanáról, a Japánban töltött 2 évtizedről, mesteréről, Takagi Suizenről, valamint az ikebana eredetéről és buddhista kapcsolatairól. Az ikebana, vagy kado, a virágok útja, a kozmikus egység és belső harmónia…

Ebben az epizódban

Várhelyi Judit ikebana művésszel beszélget Udvardi Márton a modern ikebanáról, Japánban töltött 2 évtizedéről, mesteréről, Takagi Suizenről, építészetről és sok minden másról.

Az Ikebana eredete Az ikebana egyaránt köthető az ősi japán shinto vallás természetközeliségéhez és a buddhizmushoz.

Az első virágkompozíciók a buddhista liturgia részét alkották; monumentális méretük igazodott a templomtér arányaihoz.

A szigorú kompozíciós szabályok, a szimbólumok értelmezése egy titkos tanítás részeként szálltak mesterről tanítványra.

Erre utal az ikebana másik megnevezése – kado, a ‘virágok útja’, a kozmikus egység, a belső harmónia felé vezető ösvény.

A meditatív cselekvés segít meglátni a világ egységét és megélni a természet és az ember szimbiózisát.

Ikenobó Szenkei, a kiotói Rokkakudo templom főpapja a XV-ik században alapította a mai is működő Ikenobo virágrendező iskolát.

A XIV. században az ikebana széles körben elterjedt az arisztokrácia és a gazdag kereskedők körében, mint az elegáns lakótér egyik elengedhetetlen eleme.

Mára számos ikebana stílus alakult ki; a legismertebbek az Ikenobo, Enshu-, Sogetsu- és Ohara-ryu.

Várhelyi Judit weboldala BuddhaFM – Adásban a Tan!

A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is: Facebook Spotify Youtube Instagram

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Több epizód a Semmi sem ég úgy, mint a szenvedély-ből