Ablak Japánra
Society & Culture
A műsorról
Ez itt az Ablak Japánra podcast! Se nem utazási, se nem gasztronómiai, se nem anime csatorna és se nem az, amire most gondolsz..... Ez a podcast nem csak kifejezetten Japánról szól sőt, Japán csak egy keret. Témákat hozok Neked, a beszélgetések mellett pedig hírmorzsa blokkot is hallhatsz a trendekről, hírekről és érdekességekről – amelyek felkeltették az érdeklődésemet és csakis itt nálam, a podcastben hallhatsz róluk.A podcast mindenkinek szól, aki nem szeretné a dolgokat csak fehéren vagy csak feketén látni!A házigazda, Yanagisawa Gyöngyi vagyok és itt a helyszínen, Tokióban, japanológusként is szemlélem, megélem és próbálom elemezni a dolgokat... És azért készítem az Ablak Japánra podcastet, hogy inspiráljalak, ha kell provokáljalak de mindenképp, hogy gondolatokat ébresszek Benned!
Epizódok
- Csontok pálcikák között – japán halálkultúra, Bon ünnep és bunraku bábszínház| #46-1
Fehér Dániel színész, bábszínész és dokumentumfilmes a halál tabusításáról és a japán halálkultúráról, valamint a bunraku bábszínházról tartott előadást. Az európai halálfelfogással szemben a japán kultúrában a halál és a gyász természetes…
- Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– MÁSODIK rész
Pór Andrea beavat minket egyedülálló művészeti projektjébe, ahol magyar motívumok kelnek új életre japán kimonókon. Szó esik a japán fiatalok kimonóhoz való viszonyáról, és a kézimunka meditatív erejéről, amely segít megőrizni a magyar ide…
- Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– ELSŐ rész
Pór Andrea ebben az epizódban mesél a kezdeti japán vonzódásáról, a kiotói piacokról és a Noto-félszigeten töltött hónapokról. Bemutatja a japán vendéglátás mélységeit és azt, hogyan illeszkedik be egy nyugati ember a japán kultúrába.
- Kék Zóna titkok - Miért élnek emberek Okinava szigetén 100 évig, és hogyan csinálhatod ezt utánuk? #44– MÁSODIK rész
Az epizód Okinava szigetének hosszú életű lakóit vizsgálja, kitérve a "Silver Economy" jelenségre, a munkaerőpiaci diszkriminációra és az "ikigai" filozófiára. Gyakorlati tanácsokat ad a 30-as és 40-es generációnak is, hogy az öregedés ne…
- Kék Zóna titkok - Miért élnek emberek Okinava szigetén 100 évig, és hogyan csinálhatod ezt utánuk? #44– ELSŐ rész
Az epizódban Turcsán Emese, a Kék Zóna Magyarország alapítója és Koch Mária menopauza-szakértő a Kék Zónákról, Okinava szigetének hosszú életű lakóiról, és a magyarországi adaptációs lehetőségekről beszélget. Szó esik Noszvaj, Nagyréde és…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– Harmadik rész
Gáncs Nikolasz a zen, a megvilágosodás és a belső béke témájáról beszél, kitérve a boldogság keresésére és a negatív érzelmek kezelésére. Az epizód a tudat csendjéről, az „ártalmatlanság” gyakorlásáról és a valódi boldogságról szól.
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– Második rész
Gáncs Nikolasz egy évet töltött a japán Sōgenji templomban, ahol zen meditációt és a megvilágosodás hétköznapi arcát tapasztalta meg, beleértve a takarítás meditációként való gyakorlását is. A beszélgetés a kóanokról, sétáló meditációról,…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– ELSŐ rész
Ebben az epizódban Gáncs Nikolasz, buddhista szerzetes és tanító, a zen útjáról, a megvilágosodás hétköznapi megjelenéséről, és a négy buddhista erényről beszél. Szó esik arról is, hogyan válhat akár a takarítás is meditációvá.
- Egy ecsetvonásnyi Japán – Hogyan talált rá önmagára egy magyar kalligráfus Ószakában? #42– MÁSODIK rész
Ferenc, egy magyar kalligráfus, megosztja tapasztalatait a japán kalligráfiáról, mestereivel való kapcsolatáról, a formákba rejtett tanításokról és a technikai kivitelezési formákról. Szó esik arról is, hogyan lehet elkezdeni, milyen eszkö…
- Egy ecsetvonásnyi Japán – Hogyan talált rá önmagára egy magyar kalligráfus Ószakában? #42– ELSŐ rész
Zopcsák Ferenc kalligráfus története a mangák világától Ószaka szűk utcáin át a mestertanítvány-viszonyok mélyéig vezet. Miért tanul valaki Japánban kalligráfiát? Hogyan válik az írás belső fegyelmező erővé?
- Kaiszeki: mikro Japán a tányéron – tíz nap, hat fogás, nulla kifogás #41– MÁSODIK rész
Csák Marcell a japán kaiszeki éttermek világába nyújt betekintést, részletezve a szezonális gondolkodást, a fegyelmet és a tanulást. A beszélgetés második része.
- Kaiszeki: mikro Japán a tányéron – tíz nap, hat fogás, nulla kifogás #41– ELSŐ rész
Csák Marcell vegyészmérnök-jelöltként tapasztalatokat szerzett a japán kaiszeki ételkészítésben. Mesél a konyhai munkáról, késkultúráról és kulturális beavatásairól, valamint a nyelven túli megértésről.
- Jó helyen lenni jó időben – a virág is akkor nyílik a legszebben #40– MÁSODIK rész
Ez az epizód az ikebana alapjaival, a japán és Judit tanítási módszereinek különbségeivel foglalkozik, bemutatva a Szógecu iskola hatását az ikebana nemzetközi népszerűségére.
- Jó helyen lenni jó időben – a virág is akkor nyílik a legszebben #40– ELSŐ rész
Várhelyi Judit designszakember és ikebana művész mesél pályafutásáról, mely Japánnal a tervezés és az építészet révén találkozott, majd a kultúra is beszippantotta. Megosztja kint töltött éveit és tapasztalatait, különös tekintettel az ike…
- Mit ne hagyjon ki, aki Japánba jön ráadásul, ha még túrázni is szeret? #39– MÁSODIK rész
Orsolya egy japán hotelben szerzett tapasztalatairól beszél, összehasonlítja a hotelek és rjokanok, valamint az onszenek és szentók közötti különbségeket. Tanácsokat ad a japán fürdők látogatásához és az izakaják felfedezéséhez.
- Mit ne hagyjon ki, aki Japánba jön ráadásul, ha még túrázni is szeret? #39– ELSŐ rész
Károlyi Orsolya, aki több mint 10 éve él Kiotóban, beszél a Japánban rejlő túrázási lehetőségekről, a hegymászásról és a kempingezésről. Az epizódban személyes élményeket is megoszt a hallgatókkal Japán természeti szépségeiről.
- #38– MÁSODIK rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán
A beszélgetés Hopp Ferenc küldetéséről, a múzeum kincseiről és a japánkertek sokszínűségéről szól. Zita előadásában a hallgatók választ kapnak arra, miért adományozza valaki egy élet munkáját az államnak, és milyen személyiség ő, hogyan ga…
- #38– ELSŐ rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán
Gódorné Házenauer Zita, botanikus, kertépítő, pedagógus és japán szakértő mesél a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumról, annak kapcsolatáról Japánhoz, keleties kertjéről és gyűjteményéről. Emellett szó esik a múzeum történetéről és Zita n…
- #37– MÁSODIK rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában
Az Ablak Japánra podcast epizódjában Fittler Áronnal a Gendzsi regényéről, a vaka költészetről és a hazai japanológia helyzetéről beszélgetnek. Szó esik még a Verseny Karuta Egyesületről is.
- #37– ELSŐ rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában
Fittler Áron japanológus, aki 13 éve él Japánban, a klasszikus japán irodalom kutatásáról és a Gendzsi regényének magyarra fordításáról mesél. Beszél arról, mennyire nehéz megérteni a régi japán nyelvet és kulturális kontextust.
- #36– MÁSODIK rész: A rendőr nem egy távoli ikon
Az adás a japán rendőrség működésével, bűnmegelőzési stratégiáival és a szubjektív biztonságérzettel foglalkozik, különös tekintettel a kollektivizmus és a hatékonyság összefüggéseire, valamint a japán modell árnyoldalaira.
- #36– ELSŐ rész: A rendőr nem egy távoli ikon
Dr. Héra Gábor kutató a japán kóban közösségi rendészeti modellről és annak kutatásáról beszél. Az epizódban szó esik a kutatás nehézségeiről, motivációiról és a magyar rendőrség számára releváns eredményekről.
- #35– MÁSODIK rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út
Bárány Tibor, a Budapesti Főnix Kendo és Iado Klub elnöke és vezetőedzője magyarázza a kendóhoz kapcsolódó japán szellemi kultúrát és annak mindennapi hasznát. Szó esik a néplélek és a sport összefüggéséről is.
- #35– ELSŐ rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út
Bárány Tibor kendó edző és botanikus beszél életútjáról, az Angliában töltött évekről, ahol botanikát tanult Kósa Gézával, majd a kendó iránti szenvedélyéről és a Budapesti Főnix Kendo és Iaido Klub negyvenéves történetéről.
- #34- MÁSODIK rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!
Ez az adás Timivel a japán kerámiaművészetről szól. Elidőznek a kulturális háttérnél, különbségeket mutatnak be a japán raku és a masikojaki stílus között, és kitérnek a technikai részletekre is.
- #34– ELSŐ rész: Oka van annak, hogy formákban fejezzem ki magam!
Lantos Tímea porcelántervező, keramikus mesél arról, hogyan jutott el Tiszakécskétől Japánig, és hogyan vált elismert művésszé a japán kerámia világában. Az epizódban a formák és a formázás folyamatáról, valamint a Japánban élő magyar nőké…
- #33- MÁSODIK rész: Számomra egy út van, a kard útja!
Ez az epizód András 25 éve tartó kitartó munkáját mutatja be a japán kardkészítés terén. A beszélgetés a mester nélküli tanulásról és az álmai mögötti motivációról szól.
- #33– ELSŐ rész: Számomra egy út van, a kard útja!
Kovács András, neves magyar kardkovács és restaurátor, aki munkásságával nemzetközi elismerést szerzett, beszél a japán szamuráj kardok készítéséről. Az epizódban a kardok iránti elkötelezettsége és szakértelme kerül bemutatásra.
- #32- MÁSODIK rész: Én egy szaké sommelier szamuráj szeretnék lenni!
Dóra, a szaké sommelier, folytatja a beszélgetést a szaké sommelier vizsgáról, bor sommelier tapasztalatairól, és éttermi tippeket is megoszt, ahol minőségi szakékat kóstolhatunk meg.
- #32– ELSŐ rész: Én egy szaké sommelier szamuráj szeretnék lenni!
Tallián Dóra, Magyarország első szaké sommelier-je, a szakéval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókba vezeti be a hallgatókat. Szó esik a szaké eredetéről, fogyasztásáról, és arról, hogyan válasszunk a különböző típusok közül.
- #31- MÁSODIK rész: Ismerni kell, hogy merre tart a világ!
Az "Ablak Japánra" podcast második része az idegen nyelvtudás és interkulturális ismeretek fontosságát tárgyalja a globális kommunikációban. Kitér az AI adta lehetőségekre, Isidzsima Hirosi úr tréningjeire és munkájával kapcsolatos filozóf…
- #31– ELSŐ rész: Ismerni kell, hogy merre tart a világ!
Isidzsima Hirosi, a Nidec Corporation Ltd. növekedésmenedzsment igazgatója mesél életútjáról, tinédzserkori döntéseiről, budapesti éveiről, sikereiről és kudarcairól, valamint a hatékony nyelvtanulás módszereiről.
- #30- MÁSODIK rész: Hogyan éli meg Erdélyben egy japán néprajztudós a székely kultúrát?
Tanizaki Seiko japán néprajztudós Erdélyben élve elemzi a székely kultúrát, az Európai Unió helyzetét, valamint a nemzetek közötti megértés lehetőségeit. Szó esik még a jelenkori Japán földművelési és állattartási politikájának nehézségeir…
- #30– ELSŐ rész: Hogyan éli meg Erdélyben egy japán néprajztudós a székely kultúrát?
Tanizaki Szeiko japán néprajztudós mesél erdélyi életéről, a székely kultúráról, a hímzésekről és a népviseletről. Szó esik a rendszerváltáskori Romániáról és a japán-erdélyi kulturális kapcsolatokról is.
- #29– Akkor végzem jól a munkámat, ha nem látszik, hogy dolgoztam
Szelei András, aki Japánban él, megosztja tapasztalatait Hokkaidó és Nagano megye kapcsán. Elmondja, milyen felismerésekre jutott a japán kultúra és közösségek által, valamint beszél munkakeresésről és kihívásokról.
- #28- MÁSODIK rész: A zenész valójában egy storyteller
A beszélgetés Haruka szánnal folytatódik, akivel a japán zenéhez való európai hozzáállásról, a művészek lámpalázáról, és a magyar és japán zeneoktatás közötti különbségekről esik szó.
- #28- ELSŐ rész: A zenész valójában egy storryteller
Nagao Haruka japán hegedűművész és koncertmester beszél a tehetség fogalmáról, a motiváció fenntartásáról és a rendszerépítésről. Elgondolkodtató tanácsokat ad mindazoknak, akik kitartóbbak szeretnének lenni céljaik elérésében.
- #27- MÁSODIK rész: Elsősorban költőként aposztrofálom magam
Mártonnal beszélgetés a mesterséges intelligencia hatásairól, az irodalom jövőjéről és Japán kulturális befolyásáról a költészetére. Szó esik a "cukiság" jelenségéről is, és Márton egy rövid versét is megosztja.
- #27- ELSŐ rész: Elsősorban költőként aposztrofálom magam
Simon Márton költő és slammer mesél a versírásról, arról, hogyan kategorizálja az élményeit, és miért nehéz didaktikus módon üzenni napjainkban. Szó esik a világ komplexitásáról és a self-branding kapcsolatáról is.
- #26- MÁSODIK rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok
Vakabajasi Noémi dizájnerrel készült interjú második része, ahol szó esik a "japános" létről, a beilleszkedésről, a "mottainai" és az "enmuszubi" jelentőségéről, valamint a divatról.
- #26- ELSŐ rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok
Vakabajasi Noémi, a NOWA Accessories táskabrands alapítója beszél pályájáról, a fenntartható divat fontosságáról, és a márkájával járó kihívásokról Budapesten. Emellett szó esik egy online japán nyelvtanfolyamról is.
- #25– MÁSODIK rész- A japán kultúra a dolgok között eltelt időt ragadja meg
Maki Stevenson séf a japán kultúra és filozófia mélységeibe kalauzol el az ételkészítésen keresztül, hangsúlyozva az idő szerepét. Emellett felhívást tesz online japán nyelvi kurzusára.
- #25– ELSŐ rész-A japán kultúra a dolgok között eltelt időt ragadja meg
Maki Stevenson, két neves főzőiskola alapítója és séfasszonya, a japán főzésről és az alapanyagok szeretettel való megmunkálásáról beszél. Az epizód kitér a két főzőiskola közötti különbségekre és a jelentkezés módjára is. Felhívás online…
- #24– MÁSODIK rész-Mit közvetít nekünk a japán popkultúra?
Garai Timi mesél a japán popkultúra magyarországi jelenlétéről, a magyar rajzfilmkészítésről, a MondoCon rendezvényről és a cosplay jelenségről.
- #24– ELSŐ rész-Mit közvetít nekünk a japán popkultúra?
Garai Timi, a MondoCon munkatársa a japán és dél-kóreai popkultúráról beszél. Szó esik távol-keleti filmekről, mangákról, és arról, hogy Magyarországon hol szerezhetők be a témához kapcsolódó tartalmak.
- #23 MÁSODIK rész– Ha majd leköszön a kőfejűek generációja
A beszélgetés Japán fiatalok felnőtté válását, a család jelentőségét, a népességcsökkenést és a bevándorlás kérdését járja körül, magyar vonatkozásokat is figyelembe véve. Szóba kerül Japán bevándorlókkal szembeni félelme is.
- #23 ELSŐ rész– Ha majd leköszön a kőfejűek generációja
Négy japán diáklány vendégeskedik az epizódban, és velük beszélgetünk a fiatalok kapunyitási pánikjáról, családi kapcsolatokról, japán és magyar népességfogyásról, valamint a lehetséges megoldásokról.
- #22– Rokonság szegről is meg végről is – higgyük is meg nem is?
Tóth Gergely laikus japanológus, a Károli Gáspár Református Egyetem végzettje és a tokiói Waseda Egyetem kutatója interdiszciplinárisan elemzi az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán történelmi kapcsolatait, emellett kritikát fogalmaz meg a j…
- #21– Az út maga a cél
Szabó T. Anna költő, író, műfordító a „Senki madara” című prózai művéről, annak hátteréről, motivációiról és az alkotás folyamatáról beszél. Fény derül Japánhoz fűződő lelki és tényleges kapcsolataira, valamint olyan részletekre, amelyekrő…
- #20– Nem betegség mégis olyan, mintha az lenne – minden nőt elér egyszer!
Koch Mária, a helloklimax program alapítója és a Magyar Menopausa Társaság tagja megosztja tapasztalatait és tudását a menopauzáról. Az epizód kitér a változókor biológiai hátterére, a tévhitekre, a megelőzésre és a társadalmi tabukra.