SpeechPresso Podcast

SpeechPresso Podcast #014 | Ez történik a színfalak mögött a SpeechPresso boszorkánykonyhájában

· PT51M21S

Összefoglaló

Ebben a különleges epizódban a SpeechPresso podcast alapítói, Varga Zsófi és Tót Árpi mesélnek a vállalkozásuk indulásáról. Egy konferencia utáni beszélgetés és egy "kamu" indította el őket a nyilvános beszédoktatás útján. Elmondják, miért nem a komfortzónából való kilépés a…

Röviden

Műsor
SpeechPresso Podcast
Megjelenés
2026. 05. 26.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Tót Árpi
Témák
nyilvános beszédoktatás, vállalkozás, podcast készítés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Vendég a mikrofonnál: Tóth Gyuri kérdez 01:06 - A SpeechPresso eredettörténete 04:16 - Mi a fene az a SpeechPresso? - Ho
  2. — Kudarcok és a tökéletesség illúziója 10:15 - A türelmetlenség kora és az azonnali eredmények hajszolása 12:39 - Szakmai
  3. — Vállalati kommunikáció és az időrabló megbeszélések 24:16 - Hogyan tartsuk meg a figyelmet? 32:05 - Beszédruhák és felve
  4. — Önazonos kommunikáció 42:48 - Gyakorolj biztonságos közegben 46:53 - A nagy tévhit: kilépni a komfortzónából 49:38 - Éle

Ebben az epizódban

Hatalmas nagy szeretettel köszöntünk titeket.

Ez itt a Speech Presso podcastje és megint nem tudom, hogy hányadik epizód.

Nagyon szépen köszönöm, remélem, hogy értettetek a nemzetközi jelzésekből és ma egy különleges alkalom van.

Egy vendég kérte, hogy csinálhasson velünk interjút.

És ez most az eddigi formátom egy kis eltérd.

Nem mi fogunk ketten kérdezgetni, hanem egy nagyon ügyes kérdező ül velünk szemben, és ő fogjuk >> az azt majd meglátjuk. >> Fogadjátok hatalmas nagy szeretettel Tóth Gyurit talán egy korábbi epizódunkból emlékezhettek rá.

Számtalan izgalmas történetet hozott nekünk.

Gyuri fog ma minket kérdezgetni.

A gondolat onnan jött, hogy látom, hallom, hogy ti sok mindenkit kérdeztek, sok mindenkire kíváncsiak vagytok, de ti hogy kerültök képbe egyáltalán, mint a Speech Pressónak a tulajdonosai, megálmodói, Varga Zsófi, illetve Tót Árpi, hogyan kerültök ti képbe, és mi indíttatott erre tulajdonképpen?

A speech pressó az egy nyilvános beszédet oktató vállalkozás.

És ahogy mi ezen elindultunk, ez ilyen elpöcent egy dominó, és aztán utána valahogy már nem volt megállás.

Úgy kezdődött, hogy én felmentem egy színpadra, ahol én nyitottam meg egy konferenciát, és amikor lejöttem, oldalba bökött egy ismerős cégvezető, hogy figyelj Zsófi, ez csúnyát fogok mondani.

A jó volt, hogy megtanítanád az én kollégáimat is így beszélni.

Na, ez ezzel az egy kérdéssel kezdődött nálam, és aztán hát ez így motoszkált bennem, hogy tényleg érdemes lenne ezzel foglalkozni.

Én akkor még teljesen mást csináltam.

Agrármetinggel foglalkoztam, mert egyébként az eredeti szakmám az agrármérnök.

És én már ebben az időben jártam egy nyilvános beszéd klubba, ugye onnan ismerjük egymást Árpival.

Ez egy Toastmasters klub volt.

És akkor így kézen közön mondtam Árpinak, hogy figyul már, nem kéne ezzel foglalkozni így hivatásszerűen, hogy ezt így mind a ketten tök bírjuk meg szeretjük csinálni, és hogy ez így annyit ad, meg annyi érték meg érdekesség van benne, hogy milyen jó lenne ezzel foglalkozni tényleg hivatásszerűen.

Hát így indult a speech pressó nagyon Dieuhéban.

Na hát ez nagyszerű, mert ugye felmerül az emberbe a kérdés, hogy általában már gyerekek kitalálják, hogy mik szeretnének lenni majd felnőtt korukban, de nálatok akkor ez nem gyerekkorban alakult ki, hanem később.

Én meg akartam kérdezni azt is, mit jelent a speech presso, de akkor ezt már nagyjából elmondtad. >> Na hát ezt is mindjárt elmondja Harpi, mert igazából ebben ebben neki nagyobb szerepe volt, hogy így hívják a céget, ahogy de hogy még erre a gyerekkori dologra visszakanyarodjak.

Én például nagyon akartam régész lenni meg kalandor, de valahogy ez a magyar nyelv ez nagyon korán beípődött. 12 éves voltam, amikor a nagymamám Montá gimre könyvet adott nekem születésnapomra.

Aki tudja, hogy milyen egy Montág gimre könyv, akkor azt tudja, hogy most nagyon örülnék neki, hogyha ez még tényleg meglenne a könyvtáramban, sajnos azóta valamelyik költözésnél elkeedett, de aztán innen azért tompaszögben csak megpattantam, és volt egy 20 év agrárium, de aztán utána visszakanyarodtam.

Igen, hát a könyvek nagyon jók, nagyon sok mindent lehet belőle tanulni, főleg, hogyha iparkodik, alkalmazni is az ember.

Szóval egy kicsit még visszatérve erre az eredett történetre, nekem onnan jött az ötlet, hogy a elmentem egyszer egy ilyen kapcsolatépítő klubba, és ott gondolkoztam, hogy hát jó, elmegyek, meghívtak, de mégis mit mondjak?

És gondoltam egy nagyot, és azt mondtam, hogy hát akkor én nyilvános beszédet oktatok.

Na most ekkor egy betű nem volt leírva még a tananyagból, nem volt videónk.

Zsófit már ismertük, de talán szerintem egyikük fejében sem fogalmazódott még meg a gondolat, hogy ezzel hivatásosan foglalkozzunk.

És ott három ember rögtön azt mondta, hogy hú, engem ez érdekel.

Mikor lesz a következő tanfolyam?

Hát mikor lenne szeptemberben, hiszen akkor szoktunk kezdeni mindig tanfolyamokat.

És ezzel én nagyon ügyesen felálltam három potenciális jelölttel, akikből egyébként jöttek is többen utána csoportba és diákjaink lettek.

Na és akkor ezt mondtam el Zsófinak, hogy hát figyelj, belelavíroztam magam egy ilyen helyzetbe.

Jaj, de jó, hát én meg pont most készülök az eltén, és akkor nekem is kell majd ilyen tan csinál.

Na hát így jött össze ez a speech pressó és hogy mit jelent a név.

Szerintem ezzel egy legalább fél napot eltöltöttünk, hogyha jól emlékszem.

Tehát egy fél napot azzal töltöttünk, hogy megpróbáljuk akkor kitalálni a cég nevét, hiszen nyilván ez a legfontosabb, hogy meglegyen a logó és a név.

És nagyon sok ötlet volt, amiket természetesen kidobtunk a kukába, és végül valami olyasmit szerettünk volna, hogyha a magyar piacot már véglegaroltuk és nemzetközi hódításba kezdünk, akkor is megállja a helyét ez a név.

Ugye amit csinálunk, az a beszédoktatás. innen jött a speech fele.

A másik meg, hogy hát akkor még mind a ketten szerettük a kávét.

Én azóta erről leszoktam, és hogy ennek van egy ilyen dinamikája, a Presso meg innen jött bele, és a kettőt összepasszintottuk, ebből máris megszületett a logónak az ötlete, és akkor végül így jött össze a speech pressó.

Hát egy kicsit visszaemlékeztettek engem az ifjúkoromra.

Ugye a munkaidő után mindig mentünk a presszóba, és akkor a haverokkal, kollégákkal eltöltöttünk ott időt.

Jutott idő a társasági életre, és sokat beszélgettünk.

És valahol a nyilvános beszéd megtanulása az valaholan innen ered.

Mégis sok emberben van egyfajta gát, hogyha nem egy ilyen presszóba, nem egy baráti társaságba kell megszólalni, hanem idegen emberek előtt, akkor sokszor nem mernek.

Ti bírjátok átlendíteni az embereket ezeken a gátakon?

Ez egy hosszabb folyamat szokott lenni általában mindenkinél.

Az való igaz, de szerintem olyan ember is van, akinél ez mondjuk egy nehézség már, hogy akár egy ilyen szűkebb baráti ismerős társaságban megszólaljon, de az való igaz, hogy amikor egy ilyen idézőjeles téthelyzetben vagyunk, tehát van annak tétje, hogy mikor megszólalunk, és ezt nem kell nagy dolgokra gondolni, be kell mutatni mondjuk a projektnek az eredményeit a munkahelyen, hát akkor ott bizony van, amikor az embernek inába szal a bátorsága.

Mi amivel dolgozunk, az egyik nagyon fontos dolog, hogy egy olyan környezetet teremtsünk a azoknak, akiknek akikkel együtt dolgozunk, hogy ott bátran kimerjék ezt próbálni, mert ez abszolút a rutinon múlik szerintem vagy szerintünk.

És minél több rutinja van ebben az embernek, annál magabiztosabban megy bele egy következő helyzetbe.

A másik meg amivel szoktunk dolgozni, az az, hogy rengeteg ember úgy érkezik hozzánk, hogy ezt se tudom, azt se tudom, ilyen béna vagyok, satöbbi.

És pedig nem igaz, tehát hogy mindenkiben ott van csomó jó dolog, csak vagy nem ismerte fel, vagy nem csavarta fel magában eléggé.

És ezen dolgozunk, hogy ezt észrevegyük, kiemeljük, és akkor ezen így magasra csavarjuk ezt a potmétert. >> Igen, ez amiről beszélsz, az nagyon sokszor gyerekkorból adódik, hogy nem adnak kellő önbizalmat a gyereknek ahhoz, hogy a későbbiekben jól élje az életét.

A másik az a eleve velünk született beállítottság, ugye a négy fő embertípus van.

Ebből a szangvinikus az, akit nem kell megtanítani beszélni, mert az akkor is beszél, ha nem kéne, ha csöndben kéne lenni.

De a többi az már igen, a másik három fajta főtípus az különböző stílusban.

Az ellemző típus az nem nagyon szólal meg, a flegmatikus típus meg hát, hogyha nagyon lökdösik, akkor megszólal, vagy ha éppen felszabadult egy kicsit, akkor felszólal, csak ne kelljen csinálnia semmit.

Ennek érdekében, akkor Lerikus meg mindig utasításokat ad, megmagyarázza, hogy te mit nem csináltál jól.

Nálatok van ilyen, ami kudarcot jelentett a pályafutásotok során? >> Még nem csináljuk elég ideje, hogy ilyen kudarcokról be tudjunk számolni.

Sajátjainkról be tudunk, azokról abszolút.

De egyébként nagyon érdekes, amiket mondasz, hogy tényleg vannak ezek az embertípusok, hogy ugye mondod, hogy a szangvinikust azt nem kell megtanítani beszélni, hát őket leginkább, mert ők azok, akik aztán tolják, ami a csövön kifér, és akkor így, amikor azt mondjak neki, nagyon jó, >> csak nem rendezetten >> nagyon nagyon jó, akkor most ebből válogassál. néznek ránk, hogy tessék.

Hát nézd, kudarcok, tudod, az azt nehéz nekünk megélni ebben az egész beszédtrénerségben, amit az RP mondott az előbb, hogy jönnek nagyon kedves, szerethető emberek, akik remek szakemberek, tényleg zseniálisak a területükön, ott vannak 10-30 év tapasztalattal, egy olyan rálátással és az adott esetben egy olyan küldetéssel, ami igazán megérdemelné, hogy teret, hangot kapjon, meg ismertséget kapjon, sokakhoz eljusson.

És ők azok, akik úgy jönnek, hogy fú, hát ez nekem nem megy, hogy ez volt pénz három percet, mondd el kérlek, mi az, ami jó volt ebben?

És olyan emberek, akik beszélnek egy olyan témáról, amivel foglalkoznak 30 éve.

Tehát ezt így összerakni, ez teljes őrület egyébként, hogy 30 éve ezzel kell, ezzel fekszik, eljutott egy nagyon komoly szintre benne.

Mi volt jó a megszólalásodban?

Tehát, hogy ezt ezt egyébként nehéz megélni, és ilyenkor az ember nagyon sietne ezzel.

Ugye sietnénk trénerként ezt felülírni, és azt mondani, hogy de de de de hogy ameddig ez kívülről jön ez a felülírás mindig, addig ez nem fogja átfordítani, amit ugye mondtál, hogy hogyan lehet átlendíteni ezeken az embereket.

Sehogy maguk tudják átlendíteni magukat akkor, amikor elkezdik észrevenni azt, hogy valami jó volt abban, amit csináltak.

És mi gyakorlatilag erre tanítjuk meg őket, hogy észrevegyék, hogy mi az, amit ők jól csináltak, és azt utána legközelebb is tudják hozni. >> Én is azt tapasztaltam az életben, hogy amikor a nagy pofonokat kapjuk, abból tanulunk a legtöbbet.

Gondolom nálatok is ilyen, amikor ezzel meg kell küzdeni és kihozni belőle azt, ami jó, ami pozitív, és egy kicsit háttérbe szorul az, amit élete folyamán belerögződött, hogy negatív.

Ő sokszor nem ezért nem tud megszólalni.

És akkor gondolom, hogy ez ez nálatok egy kihívás, és ez ez hozza a pozitív érzéseket. >> Tudod mi a nagyon nagy kihívás?

Hogy az emberek úgy jönnek oda, hogy akkor én most megtanulok beszélni, és azt hiszik, hogy ez így megy.

Tehát azt hiszik, hogy jó, akkor én most beiratkoztam, itt vagyunk, egy négy hónapos kurzusról beszélünk.

Itt vagyunk már a második alkalmon, és Zsófi még nem volt tökéletes a beszéden.

Mondom, bocsánat, te ezt miből vártad, hogy két hét alatt ez tökéletes lesz.

Tehát most nem azért, hogy mi hány kilométert tettünk ebbe bele, vagy hányszor álltunk emberek elé beszélni, hány könyvet olvastunk el, hány évvel foglalkozunk ezzel zárójá.

Csak az, hogy az emberek azt gondolják, tudod, hogy tökéletesnek kell lenni.

És szerintem ez az, amivel a legdurvább fékeket rakjuk magunkra, mert hogyha te azt mondod, hogy tökéletesnek kell lenni, akkor az azt jelenti, hogy te nem hibázhatsz.

És emellé még ugye ott van az, amit te is mondtál, hogy gyerekkorban szedjük ezt össze.

Szerintem a magyar iskolarendszer ebben élen jár.

Őj lefiam egyes. >> Őj lefiam egyes.

Tehát hogy az, hogy mondjuk az Ly meg sima ezt így gyakoroltatják a diákokkal le kell írni 50 szót és abból 37 helyes volt, az senkit nem érdekel.

Igen. >> És borzasztó. >> Igen.

Hát ez az egyik a gyuram de rögtön kategória.

Ugye ez a régi magyar mondás. >> Absolút. >> A a másik az, hogy igen, ha már csinálunk valamit, akkor nincs türelem.

Ezt sajnos én is tapasztalom pénzügyekben hogy >> Ja, ezt sejtem, hogy nálad is mindenki holnapra akar meggazdagodni, nem?

Tehát Gyuri, építsünk építsünk vagyont, most van március, akkor szerintem mondjuk azért egy szeptemberre. >> Igen, igen.

Körülbelül körülbelül ez így működik.

Az amikor a nyilvános beszédről beszélünk, vagy általában beszédről beszélünk, >> ugye miért fontos ez az emberek életében, vagy vagy egyáltalán a munkánkhoz?

Ugy két fajta, legalábbis az én gondolataim szerint van a magánember, amikor általánosságban nem üzletről, hanem magánéletben van, és más az, amikor az üzleti életben megjelenik valaki.

A kettő között nagy a különbség, én úgy gondolom, megnyilvánulásban.

És ez a megfelelési vágy, amikor úgy indulunk az életbe, hogy valakinek mindig meg kell felelni, ez az, ami a gátakat szabja nagyon sokszor.

Ti hogy gondoljátok, hogy miért fontos az, hogy az emberek jól kommunikáljanak? >> Nagyon sok olyan szakemberrel találkozunk, akinél azt látjuk, hogy az, ahogy ő dolgozik, azokat az eredményeket, amiket letesz az asztalra, az ilyen kiemelkedő szintű.

És amikor abba a helyzetbe kerül, hogy ezt meg kellene mutatni a másoknak, akkor meg sajnos beleütközik egy ilyen blogba, ami nem más, mint a kommunikáció.

Tehát, hogy 10/10-es szakmailag, és az, ahogy ezt el tudja mondani, az meg egy ilyen hármas, négyes körül van.

És ennek az sajnos az eredménye, hogy mások kívülről nem azt fogják látni, hogy ő mennyire jó szakember, hanem azt, hogy mennyire tudja ezt jól kommunikálni, és hiába van megkezdött óriási különbség, megakadnak azon az alsó szinten.

És onnantól kezdve, ahogy ahogy ezek az emberek felismerik azt, hogy ez egy fontos dolog, elkezdenek ezen dolgozni, hát kapuk nyílnak meg.

Szóval ez a falegy eltűnik felülük, és akkor mindenki úgy látja őket, ahogyan ők is szeretnék magukat látni. >> Hát hogyne?

Hiszen az élet úgy működik, hogy az ember nem azt veszi meg, amit kínálnak neki, hanem azt, aki kínálja tulajdonképpen.

És ez egy nagyon-nagyon fontos, mert hogyha nem tud bizalmat építeni ilyen módon, akkor azt a amit ő képvisel, azt sem tudja megfelelően eladni.

Tehát ezért én is úgy gondolom, hogy ez ez nagyon-nagyon fontos.

És lehet, hogy ez ilyen magyar specifikum, hogy >> szerintem nem.

Sőt, én még azt se nagyon szűkíteném le, hogy ez mondjuk egy ilyen közép-kelet-európai régióba jellező.

Ez szerintem nagyon sok emberre jellemző a világ minden táján. >> Ez biz tehát láttam olyan külföldi előadókat, akik pontosan…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „SpeechPresso Podcast #014 | Ez történik a színfalak mögött a SpeechPresso boszorkánykonyhájában”

Miről szól ez az epizód: „SpeechPresso Podcast #014 | Ez történik a színfalak mögött a SpeechPresso boszorkánykonyhájában”?

Ebben a különleges epizódban a SpeechPresso podcast alapítói, Varga Zsófi és Tót Árpi mesélnek a vállalkozásuk indulásáról. Egy konferencia utáni beszélgetés és egy "kamu" indította el őket a nyilvános beszédoktatás útján. Elmondják, miért nem a komfortzónából való kilépés a… Az epizód a SpeechPresso Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „SpeechPresso Podcast #014 | Ez történik a színfalak mögött a SpeechPresso boszorkánykonyhájában”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tót Árpi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „SpeechPresso Podcast #014 | Ez történik a színfalak mögött a SpeechPresso boszorkánykonyhájában”?

Fő témái: nyilvános beszédoktatás, vállalkozás, podcast készítés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „SpeechPresso Podcast #014 | Ez történik a színfalak mögött a SpeechPresso boszorkánykonyhájában”?

Megjelenés: 2026. 05. 26.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/speechpresso-podcast/speechpresso-podcast-014-ez-tortenik-a-szinfalak-mogott-a-speechpresso-boszorkan-4734a36d

Több epizód a SpeechPresso Podcast-ből