Szélsőközép

Filmklub: Lélek a gépből? | Parafrázis

· PT1H28M49S

Összefoglaló

A magyar Szélsőközép podcast kulturális műsorának ezen epizódja a mesterséges intelligencia (MI) és a tudatosság kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a gépi intelligencia lehetséges öntudatra ébredésére. A műsorvezetők, Paulini Tamás és Puzsér Róbert, három filmet…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 05. 02.
Hossz
1 óra 29 perc
Szereplők, említett nevek
Puzsér Róbert, Paulinyi Tamás
Témák
mesterséges intelligencia, tudatosság, gépi intelligencia, öntudat
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok felszólították a felhasználókat, hogy ne udvariaskodjanak az AI-jal.

Iszonyatos ökológiai lábnyomot képeznek.

Hát a magányos emberek szeretnének valakivel beszélgetni egy kicsit?

Én azt gondolom, hogy ez a kalapács nem szöget fog minket beverni a deszkába, hanem egyszerűen túlnő intellektuálisan.

És ahhoz, hogy hogy egy intelligens intellektuális szintet képviseljen, nem kell, hogy legyen benne átélő alany. >> Az első ipari forradalom idején is azt mondták, hogy ez nem ugyanaz, mint amikor létrehoztuk a kalapácsot meg a szöget.

A második ipari forradalomnál is azt mondták, hogy ez nem ugyanaz, mint ami az első ipari forradalom volt.

Én egyelőre úgy gondolok a mesterséges intelligenciára, mint egy kalapácsra. >> Úgy legyen. >> Amit használni tudunk. >> Szervusztok kedves érzőlények.

Ennek a megszólításnak ma különös aktualitása lesz, úgy ért, hogy a témával kapcsolatosan.

Ez itt a parafrázisorozatnak, nemrég indult spektroszkóp filmklubának a második része.

Én Paulini Tamás vagyok, mellettem Puzsé Róbertet.

Én a nyakkendőt valahogy otthon hagytam.

Nem azért, mert valami nagyon gyászos programmal készültünk nektek mára valahogy így alakult.

Meg megy ezzel ez a fekete poharakhoz meg úgy egyáltalán mit kell ezzel ennyit magyarázni?

Egy hónappal ezelőtt indult ez a sorozat, ez a bizonyos spektroszkóp, és nem pusztán egy olyan filmklubról van szó, ahol filmesztétaként telemezgetjük, hogy hű de jó volt, meg milyen színészi játéka volt, meg mi volt ebben az értékben, hanem egy olyan igény is van részünkről, igazodva a parafrázis sorozat szellemiségéhez, hogy találjunk ezekben a filmekben valami olyas fajta kapaszkodót, fogóck odott, amivel beillesztettük a tudatról és valóságról másképp című alapállásunkba, felfogásunkba.

Tehát ez súrolhatja a science fictiont, a vallásokat, a filozófiát, az ezospiriparát, de mindenképp valami olyat szeretnénk bemutatni ebbe a sorozatba, időszakos Filmklub sorozatba, ami tényleg passzentos magához a parafrázishoz.

No, hogy mi lesz a mai kalandunk?

Hát a cím úgy hangzik, hogy lélek a gépből.

Ráadás az egyik filmnak is szinte csontra ez a címe, Exmchina, ugye ez a régi Deus Exmina Isten a gépből kifejezésre utal. mai korszakunkban viszont egy teljesen új értelmet nyer.

Mégpedig azt a dilemmát fogjuk feszegetni elsősorban inkább filozófiailag és a tudatkutatás irányából, hogy vajon tudatra ébredhet-e egy gépi intelligencia?

Vajon kompatibilis-e bármilyen módon az emberi tudatosság, az emberi agy számítástechnikával vagy a számítógépes programokkal?

Tehát ehhez alapvetően definiálni kell, mégpedig meglehetősen komolyan, hogy mi is az a tudat, öntudat egyáltalán.

Tehát létezhetett digitális öntudat.

Hát azért vegyük észre, hogy a a EI vagy mi, vagy eddig a legjobban MI volt, amit hallottam, tehát úgy betölt a hétköznapjainkba, hogy szégyen, nem szégyen ismeretségi körbe, agyba, főbe használják.

Sőt, magam is, mint íróember, könyvc, anyám, kinny költő.

Na jó verset még nem írattam vele.

Azért néha rákérdezek, hogy egy-egy bizonyos stílust váltaná mondjuk egy-egy ismeretterjesztőben, és bizony vált.

Tehát azt a benyomást sugározza a mesterséges intelligencia, mintha valaki lenne a dolgok mögött.

Konkrétan valaki, nem valami, hanem valaki.

A többség ugye lazán köszönget a a mesterséges intelligenciának.

Na engem ez egy kicsit felháborít.

Tehát ilyenkor a Luddita vérem így felpeek, pedig szeretem a tudományt meg a technikát.

Na most ehhez fogunk három filmet előhalászni.

Az egyik a transzcendens című film. 2014-es.

A másik az XMina, ez 2015-ös, harmadik pedig a nő, 2013-as.

Tehát mindegyik régebbi film, mint 10 év.

És ez a 10 év nagyon sokat változtatott a témán.

Hát mielőtt az első filmből bejátszunk, rövidebbekre vettük a bejátszást, és kevesebb lesz, mint múltkor, hogy jobban körbe tudjuk szimatolni.

Én azért azt gondolom, hogy Robin biztosítva mi nyitó gondolattal még berukkol.

Az mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok felszólították a felhasználókat, hogy ne udvariaskodjanak az AI-jal, mert teljesen fölösleges kapacitást használnak, >> ami a hűtési rendszerek iszonyatos ökológiai lábnyomot képeznek és légyhatékony.

Kérdezzél rá, nem szia, milyen napod van ma?

Nem, tehát csak hát a magányos emberek szeretnének valakivel beszélgetni egy kicsit mielőtt hozzákezdenek a nyomorult napjukhoz, és hát csak hát a fejlesztő cégek jelzik, hogy nem erre való, tehát nem arra való, hogy oldja a magányodat, hanem arra való, hogy mire való, hogyha megnyitjátok az App Store-t, ott a mester intelligencia alkalmazásoknak van egy kategóri általában kategorizálják ezeket, hogy milyen jellegű akkor lehet lehet játék vagy lehet bármi egyéb.

És ha ezt megnézitek, hogy az ez az AI, hogy ő mit ír ki, hogy mi az AI, mire való az az AI a applikáció, akkor azt írja ki, hogy hatékonyságnövelés.

Ez valójában hatékonyságnövelésre való.

Nem arra való, hogy kiváltsa az emberi munkát, hanem hogy az emberi munkának azt a részét vállalja át, ami mechanikus és igazán lélekölő, amihez nincs igazi szükség a személyiségre, nincs igazi szükség a egyéni érzékenységre, nincs szükség a érzelmi intelligenciára viszont el kell végezni, és a nyomorult emberiség mindig is elvégezte.

Tehát a jó hír az, hogy lehet, hogy Michelangelónak kevesebb széklábat kell faragni a jövőben, és több ideje jut a Sixtuszi kápolnára, ami nem hangzik rosszul.

Ö aztán hogy hova fejlődik a mesterséges intelligencia, azt még nem tudjuk.

Meglehet, hogy egy nap majd kiválthatja úgy, ahogy van az emberi munkát. nem lehet kizárni, és akkor az ember emberiség majd kap alapjövedelmet, rászakad egy csomó szabadidő, aminek vagy a rettenetes depresszió lesz a következménye, vagy pedig hát az optimista szárió az az, hogy az emberiség végre kibontakozhat. azért persze nem szeretünk gyűlöletes munkákat végezni, de az egy fontos része az ember életének, hogy hasznosnak érezze magát, és hogy azt érezze, hogy má holnapra alkotott, létrehozott valamit.

Az ember hasonlítani akar a teremtőjéhez, aki alkotta őt, és ő maga is alkotni akar.

Azt hiszem, hogy a mesterséges intelligenciafejlesztés elsősorban az ember megtenülésének a kísérlete.

Ugye, hogyha a mesterséges intelligencia teremtmény, akkor az ember teremtő.

Ha a mesterséges intelligencia egy napemberré válik, akkor az ember, amelyik alkotja, Istenné válik.

És én azt hiszem, hogy az embernek a a kísérlete valójában az, hogy azáltal, hogy a gép kiemelkedik a gépi sorból és emberi sorba lép, az ember kiemelkedik az emberi sorból és isteni sorba lép.

Ö >> én a optimista vagy hallgatlak, hallgatlak.

Azt hittem, hogy te valamilyen ilyen keserűbb metafizikai metszetben látod a valóságot, legalábbis a mesterséges intelligenci. >> Minden minden technológia születésénél ott volt ez a félelem, ez a mostani félelem. >> Ez azért ez nem ugyanaz.

Tehát Isten felénk fog lő nőni ez a termény. >> Igen, igen.

De de tudod, az első ipari forradalom idején is azt mondták, hogy ez nem ugyanaz, mint amikor létrehoztuk a kalapácsot meg a szöget.

A második ipari forradalomnál is azt mondták, hogy ez nem ugyanaz, mint ami az első ipari forradalom volt.

Én Én azt hiszem, hogy jó én egyelőre úgy gondolok a mesterséges intelligenciára, mint egy kalapácsra. >> Úgy legyen, >> amit használni tudunk. >> Aztán majd ha a kalapács szembefordul velem és szögnek néz, akkor majd nézhetek én is nagyot.

De egyelőre ott tartunk, hogy használható, hogy felhasználható.

De jelenleg nem alkalmas a mesterséges intelligencia arra, hogy az emberi munkának a fontos emberi tényezőjét, azt a azt a azt, amit a pszichéd tesz hozzá ahhoz a munkához, hogy azt kiváltsa.

Ugye ezt egyelőre nem tudja, de az is igaz, hogy nagyon gyerekcipőben jár, és nem tudjuk, hogy hova fog fejlődni.

Mindenesetre egy valamihez nem jut közelebb, tehát egyre magasabb színvonalon képes a hatékonyságnövelésre, de egy valamihez nem jutott közelebb ahhoz a valakihez, aki odabent van, hogy a azzá a valakivé váljon a a szubjektumhoz, ahhoz a szubjektumhoz, aki odabent van, és bentről kifelé néz. >> Ebben teljesen egyetértünk.

Én azt gondolom, hogy ez a kalapács nem szöget fog minket beverni a deszkába, hanem egyszerűen túlnő intellektuálisan.

És ahhoz, hogy hogy egy intelligens intellektuális szintet képviseljen, nem kell, hogy legyen benne átélő alany.

Most is egy intelligencia szimulátor, amit nagyon jól csinál, csak nincs mögötte valaki.

Na de mielőtt itt belemegyünk, szerintem itt bőven lesz, hog rövidázni.

Nézzük meg az első filmből a bejátszást.

Ez a transzcendens, mint említettem, Johnny Deppel, Rebeca Hallal, és hogy érthető legyen, ha valaki nem nézte volna meg a filmet.

Az első részletben, a film elejéből látunk három percet, ahol Johnny Dep éppen prédikál egy konferencián a mesterséges intelligséges jövőjéről, az Isten név vállásról ugyibár.

Másik rövid bejegyzésbe pedig egy drámai fordulaton túl vagyunk.

Színész nevétel azt nem jobban tudjuk, kiről van szó.

Tehát Johnny, de mint mesterséges intelligencia tervező egy merényletbe belehal, mint a neoludditák a néhány gépromboló Lud tábornak emlékére.

Rajta követeken >> Will Caster. >> Így caster caster.

Caster meghal biológiailag, de most jön egy csavar, a tudatát feltöltik egy bazi nagy számítógépbe.

Na ezt a két jelenetet, ezt a két részt nézzük meg, aztán tovább koyózzuk a éppen csak csepedő Mét. >> Az intelligens gépek az előttünk álló legnagyobb kihívásokra is megoldást jelenthetnek.

Csak >> Will, >> valahogy nem jönnek át. >> Nagyon röviden.

Ugye arról van szó, még egyszer mondom, hogy mielőtt meghalt volna, átplántálták, feltöltötték a tudatát egy mesterséges intelligencia rendszerbe, konkrétan egy számítógép hardver rendszerében, mint egyfajta szoftverk.

Az egész filmet végigkíséri egyébként ez a dilemma, hogy valóban ő az konkrétan ő a caster, vagy csak szimulál a gép, és hát aztán ember legyen a talpán, aki eldönti, hogy ez egy tökéletes szimuláció, vagy alapvető tényleg ő az.

Na hát ennek azért vannak mindenféle fajta dilemmái.

Én nagyon nem hiszek ebben a fajta házasítási lehetőségben.

Teljesen különböző rendszerekről van szó. digitális számítógépek és az emberi agy kérdésében, de mindenesetre izgi a feltevés, hogy hogy válik mindenhatóvá egy gépi testben egy emberi tudat.

Tehát valahol ezen lovagol a film, és innen ettől a jelenettől bontakozik ki, miközben vadásznak rájuk a terroristák azzal a egyébként meglehetősen meg gondolandó elképzeléssel, hogy egy fékét vesztett mesterséges intelligencia kényérek kedvére azt csinál, amit akar.

Gyakorlatilag egy idő után leállítani is nagyon lehet.

Tehát így így indul ez a film. más filmekben ezt, hogy emberi tudat kerül gépbe, és itt a legirányadóbb a mai blog címe.

Hát legfeljebb science fiction novellákban olvastam.

Nem tudom, Robi, hogy neked mi a vélmény.

Szerintem ez így nem kóser, izgi, de nem gondolom, hogy ez így átvihető.

Nem időszerű a kérdés, mert az a az az átvivőrendszer, ami a biológiai ingerületeket digitális jelekké alakítja, ez a számítógép agyinterfész, ez sehol nem tart.

A silícium völgynek a tech milliárdosai többek köztél maszk ezzel házalnak, hogy hát ez már készül jelenleg. sehol nem tart.

Tehát majd ha ez egyszer létesül, majd ha ez egyszer megvalósul, akkor majd lehet beszélni arról, hogy gondolatokat, emlékeket át tud-e ültetni, nullákká és egyesekké tud-e alakítani, föl tud-e tölteni egy tárhelyre, és azok onnan lehívhatók lesznek-e?

Visszaalakíthatóak lesznek-e nyelvi jelekké?

Be tud-e számolni a halott ember egykori emlékeiről majd egy mesterséges intelligencia modul, egy tárhelyen őrzött emlék tartalom felhasználásával jelenleg jelenleg nem is látszik. hogy ez realizálódjon.

Szóval ez nem rövid távon lesz meg.

Tehát ez nem olyan ez nem az, hogy 5-10 éven belül talán az életünkben sem lesz meg.

És önmagában az, hogy érzései, tehát hogy azokat az érzéseket átültetni, mert mondjuk emlékeket átültet. számomra ez is nagyon távoli vízió, igazából egy science fiction fantázia, de hogy érzéseket átültet.

Hát honnan származnak az érzések?

Azok a te neveltetésedből származnak, a gyerekkorodból származnak.

A ezek az ezeket az érzéseket nullákká és egyesekké alakítja, és ezek az érzések ott arról a tárhelyről hitelesen azoknak a teszt személye szubjektív érzéseidnek megfelelően kinyerhetőek lesznek.

Ez az én számomra ez persze egy izgalmas kérdés, egy izgalmas gondolatkísérlet, ami itt a Willcasterrel történik.

De szóval, hogy a cselekmény arról szól, hogy a hősünk nem marad bent a gépben, hanem fölkapcsolják fölkapcsolják őt az internetre, ahon kiszabadul, kiszabadul az internetre, és ott összekapcsolódik mindennel, és a világháló összes tudását felhalmozza, és hát kvázi megtenül, és ő meg akarja gyógy gyógyítani az emberiséget, és meg akarja menteni az emberiséget önmagától, de az emberiség nem akar megmenekülni önmagától, és zajlik egy küzdelem ellene.

Végül egy vírussal megfertőzik és lekapcsolják, de nem dől el a film cselekménye nyomán, hogy ő valójában átok vagy áldás, rosszat akart az emberiségnek.

Biztos, hogy valami poszhumán jövőt szánt az emberiségnek.

Az emberiség ebben a ennek a filmnek a cselekménye nyomán nem akar a poszthumán jövőbe lépni, és ezért elutasítja ezt.

De hát addigra ez a gép, ami talán Willcaster, talán nem, már egy csomó embert meggyógyít, már egy a a vaklát egy tehát az én számomra nem igazolódik az, hogy Willcaster rosszat akarna.

Egy valami biztos, hogy ahhoz a személyiséghez képest, aki itt a színpadon állt, és azt mondta, hogy a feleségem az meg akarja váltani, meg meg akarja menteni az emberiséget, meg a világot, én inkább csak megérteném.

Ehhez képest egy ilyen hát egy nagyobb ambícióval lépünk. >> Jézusi attitűdött elő belőle.

És akkor az a kérdés, hogy hogy ez ez ember feletti vagy ember alatti, hogy hehez.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmklub: Lélek a gépből? | Parafrázis”

Miről szól ez az epizód: „Filmklub: Lélek a gépből? | Parafrázis”?

A magyar Szélsőközép podcast kulturális műsorának ezen epizódja a mesterséges intelligencia (MI) és a tudatosság kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a gépi intelligencia lehetséges öntudatra ébredésére. A műsorvezetők, Paulini Tamás és Puzsér Róbert, három filmet… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Filmklub: Lélek a gépből? | Parafrázis”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Puzsér Róbert, Paulinyi Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Filmklub: Lélek a gépből? | Parafrázis”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, tudatosság, gépi intelligencia, öntudat.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Filmklub: Lélek a gépből? | Parafrázis”?

Megjelenés: 2026. 05. 02.. Hossz: 1 óra 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/filmklub-lelek-a-gepbol-parafrazis

Több epizód a Szélsőközép-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból