Szélsőközép

Hogy nézzen ki a jövő magyar választási rendszere?

· PT1H46M38S

Összefoglaló

A műsor a magyar választási rendszer reformját és a jövőbeli lehetséges változásokat vitatja meg. Kiemelt téma a köztársasági elnökválasztás módja, különös tekintettel a közvetlen választás lehetőségére és az elnöki hatáskörök kérdésére. Vendégek: Bakó Bea, Stankovics Ábel és…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 07. 18.
Hossz
1 óra 47 perc
Szereplők, említett nevek
Bakó Bea, Puzsér Róbert
Témák
választási rendszer, választási reform, köztársasági elnökválasztás, elnöki hatáskörök
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nem tudom, hogy mikor volt itt utoljára olyan műsor, amikor ne sodorta volna el az eredeti elképzeléseket az éppen aktuális történés.

Úgyhogy egy picit ma is így lesz, hogy az aktualitásokkal is foglalkozunk, de alapvetően az a kérdés van terítéken, amelyről mindenki azt állítja, hogy az egyik legmeghatározóbb a jövő Magyarország a szempontjából, tehát a választási törvény, annak a reformja, vagy az az kapcsolatos elképzelések, mert azért konkrétan ilyenről nem beszélhetünk, de a héten, tehát már bőven azután, hogy tudtuk, hogy itt lesz ilyen beszélgetés, Meléi Barna Márton is nyilatkozott erről.

Ma a Magyar Péter is megszólalt választójoggal kapcsolatban.

Ő ugye a választási korhatár 16 évre való leszállításáról gondolkodott.

Úgyhogy ez egy nagyon forró téma, de mégiscsak akkor mielőtt bemutatnám a vendégeket, elmondom, hogy Súlyok Tamás hajlandónak mutatkozik arra, hogy az alaptörvény 17. módosítását aláírja. erről egy videót is közzétett.

Úgyhogy ez az aktualitás, ami egy picit a választási reformmal kapcsolatos vitánkat elsodorja, de nem annyira, hogy ne kapaszkodjunk bele, és húzzuk majd vissza ide a témák közé.

A vendégek Bakó Bea, Alkotmányog és EU-jog kutató. >> [taps] >> Stankovics Ábel jogász közgazdász a választási tudásbázisblog szerkesztője és Tóka Gábor politikatudós a Vox Populi választási Kalaus blog szerkesztője. [taps] És akkor Súlyok Tamás mai döntésén vagy nem döntésén keresztül ugorjunk bele valamennyire a választójokba, merthogy ezek alapján köztársasági elnököt kell majd választani.

Ennek az eddigi módját ismerjük, azt a felvetést is ismerjük, hogy esetleg ez megváltozik, akár közvetlen választás is lehet.

Ezzel kapcsolatban mik a meglátásai azoknak, akik itt vannak?

Ez szerintem ugye alapvetően nem is annyira választási jogi, hanem talán alkotmányjogi kérdés.

Úgyhogy Bea, hogyha megtennéd, hogy először te szólsz meg, azt megköszönném.

Igen, hát érdeklődéssel hallgattam amúgy a Suyogok Tamásnak a videóját, mert gyakorlatilag amiket elmondott, azzal tökéletesen alátámasztotta, hogy ő miért volt alkalmatlan köztársasági elnök, és hogy az ő utódja ugye majd nem lesz ellensúly a kormánynak, és ezt ő kiejtette a saját száján, amikor ő semennyire nem volt ellensúly a kormánynak.

De ugye, hogyha arra térünk rá, hogy hogyan lesz, nyilván most az ő út tudja még a parlament által lesz megválasztva úgy, ahogy azt eddig megszoktuk.

És az is szerintem elég valószínűnek tűnik, hogy hogy az új alkotmányban vannak arra szándékok, hogy áttérjünk a közvetlen elnökválasztás.

Ugye Magyar Péter ezt expliciten mondta többször is, de persze mindig nyitva adja, hogy persze konzultáció lesz és minden, de azért ez egy preferenciának tűnik.

Szerintem a Közvetlen köztársasági elnökválasztásnál egyébként azt érdemes mérlegelni, hogy tehát hogy azért köztársaság elnöknek val akkor ehhez a közvetlen megválasztottsághoz, ami egy ugye egy erős legitimáció, mennyi tényleges hatásköre van?

A Magyar Köztársasági elnök az viszonylag gyenge.

Vannak nála még gyengébbek is, de hogy azért olyan nagyon sok mindent nem tudsz csinálni, amit úgy érdemben tud az a az alkotmányos vétó, hogy alkotmánybíróságra küld egy törvényt, és akkor ezzel ugye meg tudja akadályoztatni, vagy legalábbis késeltetni annak a hatályba lépését. tud mondjuk népszavazást kezdeményezni.

Tehát vannak országok, ahol ennél is gyengébb az elnök és mégis közvetlenül választják, de mégis úgy gondolom, hogyha egy nagyon gyenge elnököt választunk közvetlenül, akkor azért a nép felé az egy kicsit olyan népvakítás, hogy na most eljátszuk a demokráciát, itt valakire szavazhatok, aki aztán meg szinte semmit sem csinálhat, vagy nagyon keveset csinálhat.

Ö úgyhogy lehet, hogy érdemes lesz majd azon is gondolkozni akkor, hogyha már elindulunk arra, hogy közvetlen legyen az elnökválasztás, hogy akkor a hatásköreit is átgondolni, akár erősíteni, de nyilván ebben azért sok fokozat létezik, mert például a Lendyelországban azt látjuk, hogy ott közvetlenül választott az elnök, de mivel van egy olyan erős hatáskéve, hogy a vétóját azt csak minősített többséggel tudja a parlament felülírni, ezért ott rendszeresen előfordul, hogy ilyen oltári bénázások vannak, megakadnak dolgok, hogyha ellentétes színezető az elnök és a parlament Tehát, hogy nyilván itt sok dolgot kell mérlegelni a jövőre nézve.

Ez most tényleg az alkotmányogi része, és nem az, hogy konkrétan hogyan lesz az a közvetlen választás, ha lesz. >> Igen, az kétségtelen, hogy itt felmerülnek különböző kérdések ezzel kapcsolatban.

Szerintem nagyon fontos az, hogy eleve a legitimációja sokkal nagyobb, bármi is a hatásköre akkor, hogyha közvetlenül választják meg az elnököt, de választásjogi szempontból nagyon sok minden felmerült, hogy a közvetlen választás is lehet egyfordulós vagy kétfordulós, lehet akár olyan is, ahol arra törekszenek, hogy valóban a nemzet egységét megjeleníteni képes elnök legyen.

Tehát mondjuk úgy, hogy inkább a az elfogadottság és az elutasítottság aránya számítson a választási rendszerben, és nem az, hogy [horkantás] ki mögött van a legtöbb határozottan nőtt támogató.

Hogyan lehet ezt elérni? >> Hát a ugye a kétfordulósan szokták a legtöbb elnökválasztást rendezni az elsőt Államokon kívül.

Tehát nyilván itt is ez lesz a legtöbb embernek az első gondolata, hogyha bevezetik a közvetlen elnválasztást.

De ez nem feltétlenül jó gondolat attól még, hogy ez egy nagyon elterjét gyakorlat a világban.

A kétfordulónak nem az az értelme, mint tehát ugye Magyarországon a kétfordulóról általában ugye a főleg a baloldaliak meg a liberálisok abban vannak, hogy az az egy nagyon jó rendszer arra, hogy az első fordulóban ugye ilyen selejtezőt játszunk egymással, és aztán a második fordulóban anélkül, hogy pártban egyesülnünk kellene, vagy anélkül, hogy közös életeket kéne állítanunk. a második fordulóban azért mégis csak összehatnak a szavazataink.

A jobb oldalon meg erre hát szerintem teljes joggal úgy tekintenek, hogy ugye itt akkor a hát nekünk erre nincs szükségünk, ugye addig a nagy Fidesz volt, akkor addig addig nem erre nem volt nekünk szükségünk egy ilyen első fordulóra. velünk is ott elszórakozt szórakoznak, meg állami költségvetéssen csinálnak maguknak egy előválasztást gyakorlatilag ahelyett, hogy megoldanák ezt saját maguk és ő teljesen fölöslegesen mennek-e kétszer az országnak egy jelentős része, mert úgy se változtatnak emberek nagyon.

Szóval ez egy elég tökéletlen módszer arra, hogy egy egész ország tényleg így, hogy mondjam, mindenféle preferenciáját pontosan tudja kifejezni.

Arra vannak alkalmasabb módszerek, amikre nincs szükség ahhoz, hogy kétszer elmenni szavazni.

Mi lenne alkalmasabb? >> Hát sok sok mindent lehet csinálni, de a lényeg az az, hogy ne egy embert xeljen be az ember a szavazólapon.

Erre nagyon érdekes példa, például Magyarországon a a helyig önkormányzati választásokon a a kisebb településeknek a képviselőtestületi választásain, ott nem egy szavazata van az embernek, hanem annyi hány tagja a képviselőtestületnek van.

Ott van egy szavazólap rajta 1000 névvel, és abból beixel annyit, amennyit akar.

Na jó, tehát köztársasági elnökből egy lesz, úgyhogy akkor ugyanúgy ott tartunk, hogy egyet lehetni. >> Igen.

Ott egyébként ez még jobb lenne ez a rendszer, ez a nevezzük több xes-nek, mert ennek igazából a képviselőtestületek választásán lenne egy nagyon súlyos problémája ennek a rendszernek, amire visszatérünk, de de ez nem fordul el akkor, hogyha csak egy embert akarunk megválasztani.

Ott tényleg csak az működik, hogy hogy valaki minél szélesebb körben elfogadott, annál jobb esélye van. egy parlamenti elnökválasztáson ez nem valószínűleg nem működne, mert ott mindenki taktikailag szavaz.

Tehát ott pártfegyelem van egy elnökválasztáson, ott ott ott valószínűleg nem is xelnének be másod meg harmadik embert, hanem mindenki csak egyet x-elne be, akkor is, hogyha il szavazási eljárás lenne.

De hogyha valódi állampolgárok több embert bexelhetnek, akkor az előnybe hozza azokat a jelölteket, akik akik hát sok többféle emberhez tudnak szólni.

Mert se lehetne azt is, én abba az irányba se mennék el, hogy hogy mondjuk rangsoroljuk őket, és akkor az átlagos rang alapján az szerintem az túl sok súlyt adna annak, hogy hogy ki az, akit a legtöbben utálnak, mert egy kicsit ismertebb, mint valami szürke ló, és akkor azok az ilyen jelöltek hátrányba kerülnének a szürke lovakkal szem. >> De Magyarországon akkor az ismertség az egyenlő a népszerűtlenséggel.

Hát nem mindenki esetében, de és de de hogy az jó lenne, hogyha eleve egy olyan szavazási eljárás lenne egy közvetlen elnökválasztáson, amit azért a jelölt is ránéz, és megérti, hogy itt nem azzal fog legnagyobb sikert aratni, hogyha a hogyha az ilyen kis tábort elvisszük szavazni maximális mértékben.

Stratégia lenne a leghatékonyabb számára, hanem az, hogyha hát tényleg az ország legalább felé legalább második, harmadik preferenciáként őt el tudja fogadni.

Tehát én szerintem abba az irányba kellene gondolkodni, hogyha valóban a nép által elnökválasztás van, akkor még ha esetleg van is egy második forduló, mert meg lehet bolondítani mindent mindenhogyan, a akkor is azért legalább az első fordulóban több embert lehessen vagy rangsorolni, vagy több x-et lehessen bejelölni, és akkor a aki a a aki akinek a hány x-e van, olyan helyen végzett, az már sokkal inkább egy elnökválasztáson alkalmas. lesz arra, hogy hogy viszonylag sok embernek az elfogadottságát megszerezni képes embert válasszunk meg.

Másrészt pedig, hogy hogy eleve olyan jelöltek álljanak elő, meg olyan kampánnyal szerepeljenek, ami erre törekszik, hogy sokak számára legyen valamennyire elfogadhat. >> Én kíváncsi lennék, hogy ez hogy működne nálunk, mert annyira ahhoz vannak szokva az emberek, többnyire azért, hogy egy egyet x-elhetnek, hogy lehet, hogy egy kis káoszt okozna a választópolgárok egy részénél elsőre.

Ábel, neked ehhez van valami hozzáfűznivalód a köztársasági elnökválasztáshoz? >> Igen, hát a legutolsóra reflektálva a káosz, hát mivel már használják Magyarországon ezt a többi x eset, ezért én én ettől nem tartanék annyira.

A rangsorolósnál már inkább játszik ez az élv.

És én is én is egyetértek azzal, hogy hogy ez a kétfordulós ez ez mindenképp átgondolandó olyan szempontból, hogy ha mondjuk egy elnöki rendszer lenne, akkor talán indokolhatóbb ez a ez a fajta megközelítés, hogy hogy megnézzük, hogy kinek van a legnagyobb tábora, és akkor utána egy második forduló, hogy meglegyen a a többség valamilyen értelemben.

A magyar esetben viszont egy parlamentáris köztárssági elnökről van szó, ami itt itt az előző ennek az eseménynek a az előzményére utalnék, az MTA-n volt egy panelbeszélgetésünk erről, és ott az volt a a résztvevőknek is a a konszenzusa, hogy az elnöknek ideálisan egy ilyen konszenzusos szereplőnek kell lennie.

És ha végiggondoljuk ezt a ezt a több x-eset, akkor ez ezt ezt jobban takarja, tehát jobban megfelel ennek a szellemiségnek, hogy nem egy egyet x-el egy egy választó, és akkor azzal egy tábort mérünk, hanem valóban a támogatottságot.

Tehát én én ezt hangsúlyoznám, hogy a a két fordulónak az első fordulója, hogyha csak egyet lehet x-elni, akkor az az nem támogatottságot mér, hanem hanem hát népszerűséget, vagy vagy egy ilyen ilyen rajongótábort.

Viszont, hogyha tényleg támogatottságot akarunk mérni, akkor akkor egyenként kell megkérdezni, és az x-eket így is fel lehet fogni, hogy hogy őt elfogadhatónak tartod-e, vagy nem.

És ez ez is tehát angolul az a approval vingnak nevezik.

Ez ez ez talán jobban fedi, de magyarul ez a többi x-es talán a a megfelelő szó.

Úgyhogy egy ilyen irányba el lehet indulni, vagy vagy akár a rangsorolós ott Írországba használják ezt, bár az is inkább a több a többfordulós paradigmában van.

De de lehet a rangsorosat is úgy úgy csinálni, hogy hogy konszenzusosabb legyen, és akkor ott bele menni a részletekbe, hogy hogy mennyire érdemes. >> Egy dolgot még had tegyek hozzá Beálnak a gondolataihoz kapcsolódva, hogy hogy ugye a jogkör és a megválasztás módja közötti összefüggés.

Szóval a valóban tehát rosszul érezni akar az emberek, hogyha egy teljesen lényegtelen ilyen bólintú János vagy.

Egy egy csak egy ilyen nemzetét kifejezzük valakit választanának meg valószínűleg egy közvetlen elnökválasztáson, de igazából az történik azokban az országokban, és ez most már az európai országok többsége, ahol közvetlenül választják az elnököt, hogy azért a jogkör az nem egyértelműen jelöli ki a helyét az elnöknek a politikai folyamatban.

Sok függ a személyiségtől, a pártrendszertől, millió egy ilyesféle tényezőtől.

Vannak olyan elnökök, akik papíron akár még a magyarnál is kevesebb jogkörrel rendelkeznek, de mivel közvetlenül válasszák őket, meg úgy alakult az országban a az, hogy kik mennek el elnöknek, ahelyett, hogy miniszterelnöknek állnának.

És azok aztán milyen ambíciókkal léptek föl, hogy hatalmas gyakorlati, politikai jelentőségre tetszert, és a kormányzatba is masszívan belebeszél az elnök.

De nem csak a lengyel elnök, akinek ugye van ez a sajnálatos vétóga abban az értelemben, hogy csak 60%-kal lehet, ami tényleg egy bénultságot okoz nyilván a politikai rendszerben.

És akkor hát versengő legitimitások vannak, van egy közvetlenül választott elnök, megvan egy parlament, akit szintén a népá.

És akkor most akkor most akkor az egyik megakadzi ez a másikat akkor szóval ez egy ez egy ez egy kellemetlen helyzet, de ezt meg lehet úgy is, hogyha nincsen ilyen jogköre az elnöknek, csak egyszerűen azt mondja, mint a román elnökök egy része teszi, hogy márpedig én jelölöm ki a miniszterelnököt és és a azt jelöl, akit akarok és ezt és aztán ahhoz vagy beáll valami parlamenti többség, vagy vagy pedig nem lesz kormányotok, vagy addig marad ezredzre is kineve ott van ez az már mit tudom én, hány ideje ott van ez a ügyvezető kormány, amelyik nekem tetszik.

Ö úgyhogy ha így fogjuk föl, hogy a közvetlen elnökválasztás bevezeti ezt a veszélyt, amitől Magyarországon sokan szoktak félni, hogy akkor majd itt…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hogy nézzen ki a jövő magyar választási rendszere?”

Miről szól ez az epizód: „Hogy nézzen ki a jövő magyar választási rendszere?”?

A műsor a magyar választási rendszer reformját és a jövőbeli lehetséges változásokat vitatja meg. Kiemelt téma a köztársasági elnökválasztás módja, különös tekintettel a közvetlen választás lehetőségére és az elnöki hatáskörök kérdésére. Vendégek: Bakó Bea, Stankovics Ábel és… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hogy nézzen ki a jövő magyar választási rendszere?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bakó Bea, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hogy nézzen ki a jövő magyar választási rendszere?”?

Fő témái: választási rendszer, választási reform, köztársasági elnökválasztás, elnöki hatáskörök.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hogy nézzen ki a jövő magyar választási rendszere?”?

Megjelenés: 2026. 07. 18.. Hossz: 1 óra 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/hogy-nezzen-ki-a-jovo-magyar-valasztasi-rendszere-13f1e425

Több epizód a Szélsőközép-ből