Podcast a százegyes szobából

Gerrymandering azaz a pártos térképrajzolás – s09e05

· PT1H14M24S

Összefoglaló

Tóka Gábor választási szakértő a „gerrymandering” kifejezés eredetéről és a választókerületek átrajzolásának nehézségeiről beszél. Elmagyarázza a kifejezés eredetét, ami egy 19. századi politikai karikatúrához kapcsolódik. Kiemeli, hogy a választókerületek igazságos beosztása…

Röviden

Műsor
Podcast a százegyes szobából
Megjelenés
2025. 02. 23.
Hossz
1 óra 14 perc
Szereplők, említett nevek
Tóka Gábor
Témák
gerrymandering, választási szakértő, választókerületek, politikai karikatúra
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — beköszönés és a pártos térképrajzolásról általánosságban 24:40 - gerrymandering magyar módra 30:25 - hozzá nyúlhatnak-e
  2. — lesz-e szerintünk előrehozott választás 39:00 - közvéleménykutatások követése: aggregált módszer 44:00 - jobbak vagy ros
  3. — refutálás 1:00:51 - podcast ajánló ℹ️ SHOWNOTES ℹ️ • Vox Populi választási kalauz (Tóka Gábor): https://www.facebook.com

Ebben az epizódban

[Zene] szervusztok kedves hallgatóink ez a podcast a 101-es szovából soron következő adásra mint vendéges adásunk van most vendégünk tóka gábor választási szakértő ezt jóban vagy egyszer csak vox populi vox populi választási kalauznak a szerzője egys személyes szerzője szerkesztője mindeneset há teljesen egys személyes vagytok már hát időnként vannak vendégszerzők és az átlátszó stúdiójában vagyunk ezutan is köszönjük az átlátszónak a lehetőséget itt van állandó női szakértőnk zsuzsa helló sak szakértővel vitatkoznék de sziasztok zoli sziasztok digi sziasztok és engem áronnak hívnak és ezt a mostani témát a digi szerette volna hogy iszonyú szuper aktuálisak legyünk szerintem csak félig vagyunk nagyon aktuálisak mert a jerry mendering téma azaz a választókerületek átrajzolása minthogyha eltűnt volna a magyar közbeszédből azután miután meghozták ezt ez mikor november közepén hozták meg emlékeink szerint hát de ilyen hülye szóval van illusztrálva nem értik az emberek kezdjük ott kezdjük ott hogy mi ez a jerry mendering hát például vagy meg kell így hívni a magyar közbeszédben mondj el gábor mi az jerry mendering és most ugy átrajzolták a választóköreteket budapesten pest megyében és egy somogy vagy tolna hol még valolvidéken is cehér és csongrán na majdnem elsikerült találnom hát pártos térképrajzolás így lehetne magyarra fordítani de senki nem mondja így magyarul nagyon sokat erőlködte amit kitaláltam de körülbelül ezt jelenti gerry egyébként geri igen gerry menderin hát mindenki jerry menderinnek ejti ki de szegény embert gerinek hívták mess csus kormányzó adta aki egyébként az alkotmány egyik szerzője és hát az egyik alapítóatja az egyesült államokn aki messchuszi kormányzóként a saját szer a jóhírnevének szerencsétlenségére aláírt egy választó kerületi télkét módosítást amit a az ő törvényhozásának a többsége rakott össze abból a célból hogy töketegye az életét a főjöben lévő ellenzéknek amelyik teljesen nyilvánvalóan arra kész hát teljesen nyilvánvalóat hogy meg fogja szerezni a szavazatot többségén és akkor mégis ők maradjanak többségben és akkor hát így rajz tak egy ilyen térképet amit szegény gerire rásült hogy ezt ő írta alá és az ő nevét kombinálták össze a salzamander szóval merthogy a messachuset északi részén van egy keletszászország nevű megye amit ugye magyarul esszexnek mondunká az angliai esszexnek van egy messuszci változata és az az ahogy be lett osztva választó ketekben az egy nagyon-nagyon furcsa ilyen sárkányszerű képződmény volt amirő nagyszerű karikatúrát lehetett csinálni és ez a kar a túra be égett az emberek fejébe óriási botrány lett belőle meg hát az is hozzátartozik hogy ilyen furcsa kinézetű térképeket asszociálunk vele ami egyébként ez egy tévkoncepció tehát nem kell furcsán kinézni a térképnek ahhoz hogy töketegye az életét az ellenzéknek hát igen arra utal hogy aki meghúzza a térképet az úgy húzza meg hogy ugyanannyi szavazattal neki több mandátum le ma legyen mint a másik oldal é ebben elég extrém végletegig lehet elvenni de volt baj a a mostani választókerületekkel hiszen pest megyében egyre többen laknak budapest egy kicsit kiürül más vidéki körzetekkel is volt gond tehát hogy nem véletlenül jött egy civil javaslat talán a választási földrajztól vagy vagy kik teht valakik összállítottak egyet nyáron vagy ősszel hát ez októberben jelent meg az ő javaslatuk de már előtte volt ugye az választási irodának is egy javaslata az nem a térképre vonatkozott csak a medék közötti újraelosztásra de de hát most ez ezek természetes folyamatok tehát nyilván az emberek költözködnek meghalnak születnek nyilván hogy állandóan hozzá kell igazítani a választókererületeket a az ilyen népesség mozgásokhoz akkor hogyha azt akarjuk hogy egyenlő legyen mindenki ugye az egyesült államokban ahol hát először szembesültek ezzel a kérdéssel a rögtön az alkotmány níás akkor úgy döntöttek hogy 10 évente kell népszámlalást tartani és a népszánalás egik legfontosabb feladata 1790 óta vicces monddonan akkor amikor az első magyar népszám várá volt csak egész más ugye az inkább adózási megfontolásban volt és a hadsereg élénk használatával faluk bekerítésével ment végbe ez a második jóféle népszerű első magyarorsszág népszá hát az amerikait azt nem nem kellett a hadsereggel körbevennie az embereket hogy megszámolják őket viszont annak alapján mindig 10 évente elvileg újra kellene osztani a a az államok között tehát a tagállamok között a kongresszusi képviselát a képviselő házi mandátumokat és erre hát ott megadnak tehát ez egy természetes része a dolognak ahol igazából szerintem legjobban lehet megérteni hogy mi a problematikus a az egész egyéni választó kerület dol az hogyha elkezdjük kóstolgatni hogy mennyi borzalom következik abból hogy így akarjuk megválasztani parlamenti képviselőinket ugye először is ezek ez ilyen területileg behatárol dolgok ezek terül et képviselnek nem embereket nagyon-nagyon nehéz úgy meghúzni ezeknek a határait hogyha akarjuk és akkor is időnként nagyon erőszakosan kell bálni a térképrajzolással ahhoz hogy tényleg egyenlő esélyeket adjon a pártoknak nem abb az értelemben hogy az 5%-os párt is 5% mandátumot fog kapni mert nyilván az egyen egyéni keröti rendszerben nem fog megtörténni hanem az hogy akinek 45%-a van az akkor is an ugyanannyi mandátat kap a 45%- szavazattal mint a másik párt de mint am mint amit a másik párt kapn 45%-kal tehát ebben az értelemben ugye elvárnánk ez a megérzésünk a demokratikus ösztönünk hogy ezt jelentené azt hogy semleges a a választási rendszer egyformán kezeli a különböző politikai pártokat hogyha 45%-ra mindenkinek ugyanannyi százal 5%-ra és mindenkinek ugyanannyi nagyjából nulla ugye mindenkinek nullajára 5%-ra mindenkinek 45%-ra nem tudom 50%-á ez így legyen de ezt borzasztó nehéz íg meghúzni a határokat és és nem is lehet garantálni hogy így vannak meghúzva határok mert ogy előre kéne látni szavazatok földrajzi megoszlását de ez csak az egyik baj a második az hogy következik be hogy botrányossá válik a folyamat mert hugyha ki húzza meg és hogyan és akkor tényleg ki ki csencsertott ki ügyeskedett hát mr gary aki kormányzóként ugye a brit tradíció az az hogy ilyen független földrajzos meg néprajzos meg egyéb ilyen tudósokó összeállnak egy biz ágot és azok végzik el sok éves munkával és egyébként a szavazókal folyamatosan konzultálva tehát kitesznek egy tervet először arra aztán mindenki beírhat véleményeket ez megy hónapokon keresztül személyesen is be lehet jelentkezni hogy valaki személyesen akarja elmondani az észrevételét azt is megteehti minden állampolgár és mindenki írásban választ kap a a arra amit mondott ez egy évekig tartó folyamat és hát így hát elérik azt hogy nem annyira botrányos de így sem semleges van valami hitele annak hogy független a közszolga ugye üm most képzeljék el magyarországon mi lenne hogyha kinevezné a kormány a független szakértők bizottságát szóval mindenki a az életrajzát ht vannak ilyen független bizottságok akik a feri heegyet különféle neveken elnevezik meg szóval hogy ismerjük ezeket a földrajzi bizotságok igen aztán hogyha van van véleményük akkor más lesz a repülőtérnek a neve a második probléma a botrányosság tehát hogy ahelyett hogy az azt éreznénk hogy a választási rendszer az hatalmat ad az embereknek és mindenkit egyformán és felrül kezel állandóan gyanakóan nézünk erre a folyamatra és elveszítjük a képviseleti intézmények iránti bizalmunk egy részét amiatt hogy ezt a ügyeskedést szülekábbis föltételezzük mert hát nehéz is követni ugye egy egyszerű állognek a fejével hogy most akkor itt tényleg mi is az igazságos határ hogy vannak ezek jól a harmadik dolog hát ugye csak egy ember nyeri meg azt a enyilván aztó tehát nagyon aránytalanok lesznek az eredmények a kispártokkal nagyon elbánik hott az lenne a a másik intuíciónk hogy hát azért az nem jó hogyha az egész parlament egyszínű tehát attól még hogy valakinek van nem tudom 55%-ni szavazata az országban attól még ne legyen az övé az parlameti mandátumok 90%-a meg ne legyen kada 40%-ny szavazattal meg 45-tel hogy meg tudja változtatni az alkotmány tehát ez az borzasztó aránytalanság ugye mivel hogy egy ember fog képviselni minket ezért hogyha én törtesen nem arra az emberre szavaztam aki az én képviselőm lesz akkor most most nekem van képviselőm vag most ez hogy hogy működik ez a dolog szóval hát igen szóval nem nem kézenfekvő hogy az az ember aki ellen szavaztam és mindent megtettem hogy hogy ne nyerjen az ahhoz kell most fogadó órára mennem meg meg a nem is értünk egyet egy só mindenbe tehát egy kicsit megfosztja az embereket a képviselettől és az ötödik amit a legkevésbé szoktak észre venni az emberek hogy mennyire hihetetlenül megfoszt mink ket az emberek közötti választás lehetőségétől tehát hogyha az egy eni választókti rendszer az a pártok közti választás teljesen egybemossa az az emberek közti választásra és hát nyilván hogy a párt fog dönteni minden normális országan mert hát a párt hát annak van egy egy jelentősége annak van egy politikai értelme egy amit értünk amit tudjuk ami ott van tudjuk hogy ez a párt az úgyis be fogja szabályozni azt az embert tehát nagyjából azt kell nem azt kell figyelnem hogy kire szavazok emberként hanem a az sokkal fontosabb h párténot de azért végis jó lenne hogyha az emberi minőséget is vagy nem tudom a képviselői munkát tudnám jutalmazni na hát pont az egyéni választóti rendszer az amelyik ezt abszolút nem engedi meg ezek miatt a hátrányok miatt európából ki is söpörték ezeket az egyény választó kereti rendszereket úgy 100 évvel ezelőtt a benelux államokból a skandináviából egy időben franciaországból is spanyolországból portugáliából olaszországból is hosszú időkre száműzték és hát a környező országokból is most európában hogyha nem számítjuk nagybritanniát ugye az egyetlen ország amiben ilyen yé választó kereti rendszer van mint a brit az az a roppant demokratikus beloruszia ahol általában börtönbe kerül az ellenzéki képviselőjelölt nem pedig a parlamentben ugye a magyar rendszer az nem tisznán ilyen többségi hanem hát vegyesnek s hanem hát egy picit vékonyítva van de hát azért nem olyan mint a német mert a n németországban vannak egyéni választókerületek a a bundesztágban de azok egy arányos választási rendszerkeretein belül vannak az egyes választó kerületeken belüls pestmegyé ez nagyon jellemző szerintem a odatartozó települések nem képeznek közös közösséget vagy közös érdekeket most például annak idején én assiszem pm5-ben emlékszem hogy semmiféle kapcsolatot nem találtam velees egy ház és mondjuk dunakeszi között pedig ott még több van mint a mostani szentendre és kópalland legalább egymás őséges tehát hogy hogy valószínűleg mást akarnak képviselőnek is vagy máskép és más ember tudja őket helyesen képviselni vannak meg más a kultúrás hagyományuk meg egyszerűen más régió t azt hiszem a a a mostani módosítá talán ez a volt pest megye három vagy van az is maradt a neve nem pest megye négy lettünk pest megye négyé vált volt pest megy három ami ami budakalász pomáz toltart kospagig és a bő budakalázt leszedték róla budakalászt levettedük budakalá a legcsodálatosabb ez a budapest egyes választókererület amelyik már óatabban az összes budapesti kerületből taltozik igen ilyen k pi részek részek így vannak benne tehát igen valóban ez ez egy nag ez is egy fontos problémája hogy hogy szóval azért nem olyan egyszerű terü területileg behatárolt meghatározott érdekközösségeket vagy nem is tudom aspiráció közösség kommun ezt ez a a az angol-fancia kifejezés erre a dologra a a a választó választási rendszer tehát hogy hogy ilyenek azért hogy nem nagyon vannak a térképen tehát azért most már nem a közép tehát a középkorban ugye tehát az hogy vannak jászok meg kunok meg szabad királyváros itt ott amott szóval ezekre méretezett meg hogy nem tudom ennek a megyének a és akkor a közgyűlésüyek fölkiáltással megválasz két delegátust a a pozsonyi diéptá tehát szóval ennek a világnak a terméke ezek az egyéni választokretek azzal a különbség hogy akkoriban azért ez nem az volt a szabály hogy egy kerület az egy embert küld ugye a minden megyének meg minden szabadkirályvárosnak ugye két delegált járt a pozsonyi diétában hát innen jön hogy valóban ezt várnánk tőle hogy valódi tényleges értekközösségeket jelenítsen meg de hát ez ez ez ritkaság és még hogyha sikerül is valamennyire közel kerülni hozzám mit ír az hát én nekem ugye ez idáig egy a magyarország egyik legjobb választó köte volt így a térképrazolási szempontból 2011-ben amikor meghúzták ezt az új térképet majdnem egész pontosan az országos átlagnak megfelelő volt a a választó jogosultak száma és pontosan két budapesti kerület teljes egészében össze lett téve eg és az volt egy választuk rá hogy a hatodik és a hetedik ezek ugye ráadásul még y karakterben is megt hát legalábbis építészetileg ugye milyen hasonlóak és hát problémaszinten is meg mindenát belvárosi kerületek na de hát nem y mennyivel van több közöm van nekem a a aki ott kint lakom a tő terizvárosban a a a a nem tudom be a belső erzsébetvárosi dolgokhoz szóval tehát tehát ez ez is azért úgy tulajdonképpen még amikor jól sikerül és akkor is azért ez egy olyan gyengécske közösség van erre valamiféle olyan dolog hogy igazságos megoldást lehetne készíteni egyrészt van erre példa másrészt meg hogy hogy van erre javaslat vagy van erre valami kidolgozott rendszer ami alapján ez működhetne hát ugye ez a a német választási rendszer amit ugye 45 után találtak ki 9-ben é volt az első ál 53-ban a azóta nagyjából működő változata van rengeteg apró változással és aztán azt a a 90-es években új-zélandat is átvetté majdnem betűről betűre az az egy az egy sokak által kedvelt megoldás amelyik amelyik megtartja ugye az egyéni választókerüeteket de egyszerű többséggel eldől hogy ebben az egyéni válalkozetben ki lesz a képviselő a listás mandátomukat nem a listás szavazatok arányában osztják ki a pártok között hanem úgy hogy a listás szavazatok arányának megfelelő arányok jöjnek létre a parlament egészében hát ebből sok bonyadalom van hát ennek ennek rengeteg álba…

Említett entitások

Témák

  • gerrymandering
  • választási szakértő
  • választókerületek
  • politikai karikatúra

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Gerrymandering azaz a pártos térképrajzolás – s09e05”

Miről szól ez az epizód: „Gerrymandering azaz a pártos térképrajzolás – s09e05”?

Tóka Gábor választási szakértő a „gerrymandering” kifejezés eredetéről és a választókerületek átrajzolásának nehézségeiről beszél. Elmagyarázza a kifejezés eredetét, ami egy 19. századi politikai karikatúrához kapcsolódik. Kiemeli, hogy a választókerületek igazságos beosztása… Az epizód a Podcast a százegyes szobából című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Gerrymandering azaz a pártos térképrajzolás – s09e05”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóka Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Gerrymandering azaz a pártos térképrajzolás – s09e05”?

Fő témái: gerrymandering, választási szakértő, választókerületek, politikai karikatúra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Gerrymandering azaz a pártos térképrajzolás – s09e05”?

Megjelenés: 2025. 02. 23.. Hossz: 1 óra 14 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/podcast-a-szazegyes-szobabol/gerrymandering-azaz-a-partos-terkeprajzolas-s09e05

Több epizód a Podcast a százegyes szobából-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból