Trader Rock - Forex Podcast

Kereskedés alatti kognitív torzítások

· PT1H7M46S

Összefoglaló

Ebben a Trader Rock Podcast adásban Balogh Kata és Szabó István a kognitív torzításokról, vagyis a tudatalatti gondolkodási mintákról beszélgetnek, amelyek eltéríthetnek a racionális döntéshozataltól. Kiemelik, hogy ezek a minták már gyerekkorban kialakulnak, és sokszor…

Röviden

Műsor
Trader Rock - Forex Podcast
Megjelenés
2026. 07. 30.
Hossz
1 óra 8 perc
Szereplők, említett nevek
Balogh Kata
Témák
kognitív torzítások, tudatalatti gondolkodási minták, racionális döntéshozataltól
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Trader Rock Podcast. >> Tradereknek nem csak tőzsdéről.

Húzd magad [zene] Break evenbe és tarts velünk. >> Tarts velünk. >> Sziasztok!

Újból itt vagyunk a Tradero podcastben Katával.

Az epizódban kifejezetten most nem lesz vendégünk, hanem ketten fogunk beszélni, leginkább a mentális csapdával, azokról a láthatatlan kognitív torzításokról, amikor abszolút meg vagyunk győződve arról, hogy nekünk igazunk van, miközben ezzel lehetséges, hogy a épp a legrosszabb döntést hozzuk meg.

És ezt átbeszéljük kereskedés, illetve az élet más területéről is.

AI szerint a kognitív torzítások olyan tudatalatti gondolkodási minták, amelyek eltérítenek a racionális vagy az objektív ítélet alkotástól.

Ezt nagyon szépen felolvastam, de a hangsúly a tudatalatti gondolkodási mintákon van, mégpedig azért, mert alapvetően a működésünk nagy része a tudat alattól [zene] van.

Valamikor tanultunk olyat, hogy ilyen 90-95%.

Én nem tudom, hogy ez ki mérte ki és hogyan.

A lényeg az, hogy amikor tudatosan meghozunk bizonyos döntéseket, akkor hiába hoztuk meg, és tudjuk, hogy mit kéne csinálni, vagy hogyan kéne gondolkodni, hogyan kéne reagálni, adott szituációban ez nem történik meg, mert belecsúszunk a tudat alatti működésünkbe.

A tudatalatti minták az egy most úgy is nevezhetnénk, hogy egy automata vagy egy ösztönös működés, és leginkább akkor épül be a tudat alattiba, amikor föl kell építenünk gyerekkorban a saját működésünket.

Jellemzően általában megfigyelések, események, tapasztalatok által.

Ezért van az, hogy ez már beépül.

Hát kicsit vita tárgya, de az valójában a terhesség alatt, a születés időszakában, nagyon pici gyerekkorban két-három éves koratt nagyon sok olyan élményünk van, amikor még nem tudtunk beszélni, hogy nem is tudjuk megfogalmazni azt, ami velünk történik.

Mármint, hogyha felnőkorban regresszióba vagy egyébbe terápiába előjön, pont azért nem tudjuk megfogalmazni, mert nem volt rá még szókincsünk, csak érzésben, érzetben jelenik meg számunkra a dolog.

És utána pedig olyan hét ncenc éves korban még mindig nagyon fogékony az ember és megpróbál aszerint működni, hogy a környezete által ő védve legyen.

Tehát akár irracionális működési vagy reakciók is lehetnek, hogyha korábban azt a környezet elfogadta, vagy hogy az felelt meg a környezetnek. beleértve itt a a bántalmazó kapcsolatoktól kezdve a szeretettel elfogadásig mindent.

Általában az alapján építjük be, hogy milyen stresszér minket.

Pont ezért van az, hogyha tudatosan elhatározunk valamit, mivel a működési módunk főleg tudat alatti, ezért a tudatot elhatározás azért nem tud működni, mert amikor ér minket a stresszreakció, akár a tőzsdénél, amikor mozognak a csártok, amikor be kéne lépni, amikor kiveszi a stoplószunkat, vagy éppen úgy érezzük, hogy elbizonytalanodunk, hogy nem értjük, hogy mi történik, a eleve a működésünk alapján nem a tudatos részben érkezik meg az információ, hanem sokkal előbb a tudat alatti, vagy >> közben eszembe is jutott egyébként jó pár dolog, bár így én ennyire bele nem fogok tudni menni. viszont pár példa, ami így közbe jött, ugyebár azzal kapcsolatosan, amikor van egy meggyőződésünk arról, hogy mi képesek vagyunk valamit megtenni, vagy megcsinálni, vagy értünk valamihez, akkor nagyon könnyen bele tudunk kezdeni az adott dolgokba, és útközben jut eszünk be, hogy akkor ott valami nem stimmel, vagy ezzel nincs még tapasztalatunk, előjönnek, akkor ezek a félelmek, hogy akkor vajon hogyan tovább, lelassul a dolog, vagy több irányba akarunk elindulni, tehát nincs meg a tapasztalat.

És ez például nagyon jól látható ott is, és most egy kicsit elkanyarodva a kereskedéstől, hogy amikor valaki interjúra jelentkezik, tehát annó, amikor én is elvégeztem egy Java képzést, akkor különböző céghez beadtam fejlesztő, és azt láttam, hogy a leírásokban olyan feladatkörök is voltak, amihez abszolút nem értettem.

És ezt, hogyha megnézzük két oldalról is talán visszaigazolható, hogy ők azért teszik ezt közé, mert nyilván szeretnének minél kevesebb összegért fölvenni olyat, aki minél több mindenhez ért.

Viszont másik oldalról pedig, hogyha te nem adod be csak azért, mert a nyolcból csak hét dologra értesz, akkor benne van az, hogy lemaradsz egy olyan karrierútról is akár, amelyek számodra megfelelő lehet.

Tehát, hogy igen, igaz, hogy értesz hozzá.

Csak kérdés, hogy a másik oldal például az mennyire komolyan gondolja, amit közzétett.

Tehát itt két oldalról lehet, ha azt nézem, valamelyes torzítás is.

És számtalanszor lehet azzal a példával találkozni, szerintem azok, akik különböző nagyobb cégeknél dolgoznak, azok biztos, hogy ezzel együtt tudnak rezonálni, hogy fölvesznek egy vadonat új személyt egy adott területre, és megvannak a különböző tapasztalatai, papírjai hozzá, és lehet, hogy egy két A4-es oldalon van sorolva, hogy neki mit kell csinálni.

Viszont amikor beültetik a munkahelyén, akkor lehet, hogy neki csak abból az egészből kettő dolgot kell megtennie, és ilyenkor előjön az, hogy akkor mi a fenének volt minden felsorolva.

Tehát, hogy azért valamelyest szerintem itt is érdemes persze belekezdeni, hogyha még nem is értünk hozzá, mert nem tudjuk ugye, hogy mi lesz a vége, de most Forex szempontjából ez teljesen másképp közelíthető meg szerintem, mert ott viszont valóban, hogyha úgy kezdesz bele, hogy valamihez nem értesz, persze, hogyha szeretsz gyakorolni, vagy szeretnél olyan döntéseket hozni, ami nem tudod még, hogy milyen kimenetelő lesz, és nyilván valahol el kell kezdeni, akkor így lehet gyakorlatilag egy fejlesztővé válni, egy például stratégia fejlesztővé válni, de de ehhez megint kell egy az a féle affinitás és az a féle kíváncsiság, amivel úgymond ezt a torzítást, amikor azt mondod, hogy márpedig én belekezdek, mert nekem ez működni fog, mert minden más működött, akkor ugye tudd azt, hogy azért valószínűleg nem ugyanúgy fog azonnal működni, hogyha még nincsen tapasztalatod. >> Á feladtad megint a leckét, de a meggyőződésekhez kapcsolódnék először-vissza.

Tehát a a tudat alatti meggyőződések nagyon fontosak.

Tehát amikor gyerekkorban kialakítunk különböző tapasztalatokból meg stresszreakciókból stratégiákat, megoldási stratégiákat, az egy tudatalatti meggyőződés lesz.

És ez a tudatalatti meggyőződés az azt jelenti, hogy számomra mit jelent az esemény.

És ezben az érdekes, hogy általában nem tudatosul, tehát a a testünk előbb reagál bizonyos dolgokra.

Na most nagyon sokszor arról beszélünk, hogy az érzésekkel és az érzelmekkel vagy az érzetekkel kell dolgozni, amikor meg kell változtatni ezeket.

A valóság az, hogy ez csak a felszín, tehát nem ezzel dolgozunk pontosan, hanem az érzések, érzelmek mentén nekem ahhoz az eseményhez, mi a tudat alatti meggyőződésem.

Például kiviszi az árastoppomat, és érkezik egy olyan reakció, egy testi reakció, hogy akkor egy kicsit ilyen görcsbe rándul a gyomrom, megfeszül a testem, rossz érzésem, rossz érzetem keletkezik.

Az azt jelenti, hogy anélkül, hogy kifogalmaznám ezt, persze ezt most itt tetten tudjuk írni, és ez azért jó példa, hogy akkor az azt jelenti, hogy számomra kódolva van az az eseményhoz, az SL, a stop, a pénzveszteség, az nekem rossz.

Na most ugye ez érzetbe vagy testi reakcióba megjelenik?

Ugye amikor ezen dolgozunk megállítva a részeire szedve, az azt jelenti, hogy nekem az, hogy az SL-t kaptam, az egyenlő rossz.

Az, hogy ez megváltozza azon kívül, hogy megtanul az ember még jobban tradelni, és akkor kevésbé lesz stoplósza.

Ez ugye az egyik ilyen tévképzet szokott lenni, és akkor ezért keresünk új stratégiákat.

De a másik pedig az, hogy azt mondják nagy tudatosan, hogy akkor szokd meg az SL-t, a stop losszt, és akkor úgy na köszi, ez az, amit tudatosan mondtak, de még ettől nem tudom átírni.

Hogyha viszont elkezdek azzal foglalkozni, nekem mi a stresszreakcióm, mit jelent ez?

És ezt egy ilyen mélyebb állapotban, egy kicsit regresszív állapotban, akkor át tudom írni azt a tudat alatti meggyőződési rendszert, amikor én megkapom az eselt. nem kell kimondanom, csak megjön testi érzetként, hogy ez a testi érzet megváltozzon.

Ezért mondjuk azt, hogy az érzésekkel, érzé érzetekkel dolgozunk, de valójában ezzel a tudatalatti tapasztalással, a tudatalatti meggyőződésrendszerrel az, hogy az adott esemény számomra mit jelent.

Kicsit visszatérve ahhoz, amit így mondtál, hogy hogy érdekel minket a a dolog, nagyon sok podcastba beszéltünk már arról, hogy azok lesznek az igazi jó traderek, akiknek trader identitásuk van.

Na most ezt párszor már kifejtettük, hogy mit jelent, de szeretnék egy másik aspektust is megvilágítani.

Nagyon sokszor, és ez nem csak a tradere érvényes, de ugye egyértelmű, hogy ennek mentén beszélgetünk erről, amikor az ember elhatározza, hogy ő valamit fog csinálni, tehát mondjuk trader lesz, vagy asztalos lesz, vagy vagy bármi tervei vannak, akkor hogyha azt azokat a terveket elképzeli magának, akkor fiziológiai szinten kap egy dopamin löketet, mert az elképzelt esemény, hogy ennek mi lesz a a hozadéka, nyeresége, vagy hogy ez jövő őben igaz lesz.

Ez egy olyan mintogyha jutalom lenne, ha téged az adott dolognak csak az eredménye motivál ténylegesen, tehát nem trader szeretnél lenni, hanem csak azt a most tudom a csak ott idézőjel be, azt a szabad életet szeretnéd élni, amit a traderek megengedhetnek maguknak, főleg a social média sugalai alapján, akkor előfordulhat az, hogy téged kevésbé izgat az, hogy mondjuk moy valamin, hogy hogyan kell azt kitalálni, hogy mi szerint működik a trade, hogyan finomítsam a menedzsmentemet, hogyan találjam meg a kedvenc szupomat és így tovább.

Tehát, hogyha ezek a részfeladatok nem okoznak örömet, dopaminlöket, akkor hamar unalmas lesz a dolog, nem hozza meg azt a jutalomérzetet, és akkor hamar elveszti az ember az érdeklődését.

És ilyenkor szokták azt kérdezni, hogy mivel motiváljam magamat.

Na most hogyha ez a kérdés fölmerül, hogy mit mivel motiváld magadat, akkor már az régen rossz.

Ez a viszont a tudatosítás része most még ne dobjuk el, hogy most oké, nem igazi tradé akarok lenni, aki folyton azon agya, hogy hogyan tudja finomítani a trédjeit, hanem én csak szeretnék egy működő rendszert, mert adott esetben tényleg az eredményével akarok foglalkozni.

Az is teljesen rendben van, csak vegyük észre, hogy sokkal előbb fogunk belefutni olyan dologba, amitől a hangulatunk, a kedvünk elveszik ettől az egésztől.

Csak visszaadom a szót. >> Hát azzal folytatnám akkor itt, köszönöm, ha visszakaptam a szót, de azzal folytatnám, hogy akkor itt a tapasztalatszerzés és hogy maga ez a tanulási fázis, ez ilyenkor maga milyen torzításokat tud okozni számomra, vagy okozott pontosabban.

Tehát, hogy amikor én annó elkezdtem tanulni, hát nem is tudom, hogy honnan kezdjem, nyilván ne az első osztálytól, de amikor például az indikátorokkal kezdtem el, és ugye nem volt még sok információm magáról a piacról, próbáltam meghatározni az adott szituációkat, fölismerni a a pozícióbelépéseket megtenni, és persze voltak nyereségek, meg mellette a veszteségek is eléggé hullámosan indult az egész.

Viszont utána egyre jobban, ahogy jöttek az információk, és ugye szépen elengedtem ezt a részét a kereskedésnek, és rájöttem, hogy nekem egy másik stílust kell, hogy képviseljek ahhoz, hogy azzal sikereket ne is nem is képviselnem, hanem egy másik stratégiát, másik rendszert kell, hogy fölépítsek ahhoz, hogy sikerüljön valamelyest okozatokat találnom arra, hogy miért is nyitok.

És érdekes módon mindig amikor egy újabb rendszert, egy újabb stratégiát tanultam, akkor ugye mindig felmerült a kérdés, hogy oké, akkor ez most vajon hány évig fog működni?

Hiszen mindig ugye egy adott olyan elemre hagyatkoztam, ami már ott volt, már ismert volt, hiszen honnan máshonnan tanulnád.

És általában ezek olyan fix stratégiák, vagy olyan elemek voltak, amelyek működnek egy ideig, de aztán észrevezett, hogy hát most már egyre nehezebben tudsz belőle pénzt csiholni.

És általában amikor én ezeket gyakoroltam, akkor nagyon jól működtek, amikor már volt persze tapasztalatom vele, de minél több tapasztalatom lett, annál nagyobb lett az a kérdés és az a bizonytalanság körülötte, hogy na akkor ebben a helyzetben mit csináljunk?

Na akkor a következő helyzetben mit csináljunk?

És nyilván ezekre megint meg kell találnod a a válaszokat.

És hogyha ezekre nyilván nem tudsz választni, akkor viszont azt látod, hogy volt egy nagyon jó kis felívelő mozgásod, sikerek, és utána viszont valami nem jól működik, és azonnal visszaesel.

Például amikor a litát egyébként én tanultam, voltam egy ilyen szituációban, hogy de hát azt pont beszéltük is, azt hiszem akkoriban, hogy nagyon szépen haladtam előre brutálisan jó volt az eredményem, és utána csak eg egyszer csak volt valami, egy egy kattanás, és onnant mintogyha csak stop lososszok.

És rájöttem, hogy elbizonytalanodtam ott különböző helyzetekbe, amik egyébként előtte tökre logikusan azt mondtam, hogy hát ez kell, hogy történjen, de minél több úgymond azok az ismeretlenek, amik akkor voltak beépültek az egyenletbe, akkor azt tudtam már használni.

Utána jött még több ismeretlen lenne az egyenletben, hiszen minél többet tudsz, annál több kérdésed merül fel.

És így azért egy idő után, ha azt nézzük, hogyha valaki képes mindig újra és újra megújulni, akkor el tud jutni odáig, hogy ezekre is választ kap, és tud tovább haladni.

De ez mintogyha egy ilyen törvényszerűség lenne, hogy mindig van valami, ami miatt neked plusz dolgokkal is foglalkoznod kell.

Tehát nem egy olyan, hogy na megtanultam és akkor hajrá csináld.

Egyébként ez egy nagyon jó példa arra, hogy és megint a viszonyítási alap, hogy amikor az ember főleg azért így ilyen h éveseknél is már felnőtt embernek számítanak, tehát már a csomó mindent készségszinten tud, tehát tök ügyes. és azt tapasztalja, hogy elindult egy egy éven, és akkor utána szembe jön vele, hogy megvan az információ, elvileg tudnia kéne, készségszinten még nem tudja beépíteni, tehát nem rutinból jön.

Erre szoktam azt mondani, amikor régen…

Említett entitások

Témák

  • kognitív torzítások
  • tudatalatti gondolkodási minták
  • racionális döntéshozataltól

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Trader Rock

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kereskedés alatti kognitív torzítások”

Miről szól ez az epizód: „Kereskedés alatti kognitív torzítások”?

Ebben a Trader Rock Podcast adásban Balogh Kata és Szabó István a kognitív torzításokról, vagyis a tudatalatti gondolkodási mintákról beszélgetnek, amelyek eltéríthetnek a racionális döntéshozataltól. Kiemelik, hogy ezek a minták már gyerekkorban kialakulnak, és sokszor… Az epizód a Trader Rock - Forex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kereskedés alatti kognitív torzítások”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Balogh Kata.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kereskedés alatti kognitív torzítások”?

Fő témái: kognitív torzítások, tudatalatti gondolkodási minták, racionális döntéshozataltól.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kereskedés alatti kognitív torzítások”?

Megjelenés: 2026. 07. 30.. Hossz: 1 óra 8 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/trader-rock-forex-podcast/kereskedes-alatti-kognitiv-torzitasok-897b66a5

Több epizód a Trader Rock - Forex Podcast-ből