Utazz Kutyáddal Podcast

Mozgás, természet, közösség, kutya I Utazz Kutyáddal Podcast #5

· PT33M

Összefoglaló

Az Utazz Kutyáddal Podcast #5. adásában Dr. Gasparovszky Beáta háziorvossal a modern életmód egészségkárosító hatásait veszik górcső alá. Megbeszélik a mozgásszegény életmód, a túlzott digitális zaj és a stressz problémáit, valamint a természetjárás és a kutyatartás mentális és…

Röviden

Műsor
Utazz Kutyáddal Podcast
Megjelenés
2026. 05. 05.
Hossz
33 perc
Témák
életmód, egészség, mozgásszegény életmód, természetjárás, kutyatartás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Valahogy ebbe a rohanó életbe elvész az, hogy önmagunkkal foglalkozzunk.

Magyar Kardiológus Társaság ki is adott idén egyébként egy ilyen táblázatot, hogy mik azok a sportok, amik a leghatékonyabban csökkentik a különböző betegségeknek a későbbi kialakulási kockázatát.

Szívérrendszeri betegségek, daganatos betegségek, érbetegségek, hogy melyik milyen arányban tudja csökkenteni.

És általában arra van ez az egész kivezetve, hogy mindig kombinálni kell.

Tehát az a jó, ha az ember minél többfélét csinál. >> Mentálisan milyen hatással lehet a természetjárás, vagy a természet az egészségünkre? >> Hát erre is vannak már kutatások, hogy komoly stresszoldó hatása van, >> de ehhez hozzásegíthet minket például, ha van egy kutyánk, mert ő valószínűleg kimozdít minket, mert a kutyával reggel, délben este sétálni kell, még akkor is, hogyha kertes házban lakunk.

Érdemes keresni a kiutat az állandó ingerdús környezetből.

Ki kell menni a természetbe, közösségekbe érdemes járni, és nagyon-nagyon sokat segít ebben az egészben egy társállat.

Úgyhogy azt mindenkinek receptpre ír írnám föl, hogyha tehetném, de jó lenne.

Ebben a sorozatban szakértőkkel beszélgetünk a kutyás utazásról, kirándulásról és a tudatos minőségi időtöltésről.

Olyan témákat járunk körbe, amelyek segítenek abban, hogy a közös élmények valóban jól sikerüljenek kutyának és gazdának egyaránt.

Tudományosan bizonyított tény, hogy a mozgás, a természetjárás, a közösség és a kutya jó hatással vannak az egészségünkre, mind fizikálisan, mind mentálisan.

Erről a témáról, vagy ezekről a témákról beszélgetünk Dr.

Gasparovski be a háziorvossal egy picit konkrétabban, picit részletesebben.

Szia Bea, köszönjük szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Köszönöm szépen a meghívást.

Én is szeretettel köszöntelek. >> Kezdjük a testünk egészségével.

Te mit látsz, hogy a mai modern, rohan digitális világban mik a legnagyobb hibák, amit elkövetünk testünk egészsége ellen?

Hát olyan sok van, hogy nehéz is súlyozni, hogy hogy minket kezdjük azzal, hogy az ülőéletmód ugye nagyon sok nagyon sokan nem mozognak szinte semmit egész nap fölkelnek, elautókáznak a munkahelyükre, leülnek a számítógép elé, hazaautókáznak és visszajülnek a tév elé.

Tehát ez nem igazán segíti az egészséget.

A gyerekek már úgy nőnek föl, hogy ahelyett, hogy kint játszanának, nyomkodják a telefont, a tabletet, a bár akármit.

Tehát leginkább azt gondolom, hogy egyrészt ez a mozgásszegény életmód, másrészt nagyon felgyorsult az életünk, ez rengeteg stressszel jár, tehát nem nem tudunk pihenni, nem tudunk kikapcsolni, és ez egyre több generációt érint.

Most már azért még a nagyszüleink még bőven nem így éltek.

Azt gondolom, hogy a szüleink sem feltétlenül, de a mi generációnk, és onnan lefelé viszont már egy ilyen állandó a a ami régen csak a városi életnek volt a specialitása, ez a rohanó életmód, ez most már mindenhol egy ilyen állandó stressz ébredéstől elalvásig.

Háziorvosként mit látsz, hogy milyen testi tünetekkel jár ez, amikor amikor ennyire elhanyagoljuk a a mozgást, vagy a háttérbe szorítjuk a mozgást és a pihenést?

Mit mit tudnánk megelőzni vele?

Hát nagyon, tehát rengeteg népbetegség van, ami valójában az életmódnak a megváltoztatásával kiküszöbölhető lenne.

Nagyon kedves téma ez a számomra egyébként, mert ez a prevenció, a vesszőparipám.

Ugye a mozgásszegény életmóddal egyrészt rengeteg mozgásszervi betegség, gerincbetegség, derék, hátfájás, ízületi panaszok jönnek. ö az elhízás nagyon nagy arányban fordul elő azok között, akik nem mozognak megfelelően.

Szintén ez az állandó ingerdús környezet nagyon elősegíti a különböző mentális betegségeknek a kialakulását.

Ugye itt nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni, de akár egy állandó szorongás, egy enyhébb depresszió kialakulhat önmagában ettől. hogy hogy az ember nemog.

Ráadásul ugye, hogy nincs meg a megfelelő napi ritmus, nincs meg a nappalnak és az éjszakának az elválasztása azáltal, hogy nappal a négy fal között vagyunk éjszaka meg a kék fénybe bámuljuk az egyik vagy másik monitort.

Ezáltal rengeteg az alvászavar, és ez megint csak a mentális betegségeknek a kialakulását neveli.

Azért ez elég rosszul hangzik.

És mennyire látod súlyosnak a helyzetet itthon? >> Eléggé nem állunk jól ebben a helyzetben.

Azért Európa sereghajtói vagyunk.

Lényegében Európában, Magyarországon a legmagasabb az elhízottaknak az aránya.

Abban sem állunk jól, hogy nagyon sok megelőzhető halálozás lenne, hogyha az életmódon tudnánk változtatni, hogyha egészségesebben étkeznénk, ha többet mozognánk, ha több szűrővizsgálatra járnának el akár az emberek.

Tehát valahogy ebbe a rohanó életbe elvész az, hogy önmagunk foglalkozzunk.

És és ennek az a vége, hogy hogy bizony itt a pácienseim között is rengeteg olyan krónikus betegség van, ami megelőzhető lett volna eleve, illetve hát azon dolgozunk nagyon-nagyon sokat, hogy ezeket valamilyen szinten szinten tartsuk, vagy visszafordítsuk. >> És van olyan, hogy mondjuk gyógyszer helyett inkább mozgást írsz fel? >> Hát nagyon nagyon sok ilyen van.

Ugye igyekszünk már fiatalkorban szűrni, tehát nyilván itt azért ez egy felnőtt háziorvosi praxis. ö ide nem jön be ö senki csak akkor, ha valami betegsége van, és tényleg akar tőlünk valamit ezáltal.

De ha az a taktikám, hogyha ha öngondoskodás nincs is, tehát azért nem jön, hogy szűrővizsgálatokat szeretne, de egy torokfájással igen, akkor már végigmegyünk a a az egyéb szívrendszeri státuszán is, mégis csak mérünk egy vérnyomást. a jogosítványért jönnek, akkor azért csak elküldöm egy nagy laborra, hogy lássuk, hogy bármi betegség van-e.

Nem csak a vezetés miatt, hanem ez egy lehetőség, amibe belekapaszkodunk, hogy szűrhessük az embereket.

És és és amikor még kicsi a probléma, tehát nyilván nem a 200-as vérnyomásokról beszélünk, vagy a nagyon nagy elhízásról, akkor bizony én azt szoktam főleg fiatalabb korban javasolni, hogy első körben életmódváltással próbálkozzunk meg, és ehhez adunk segítséget akár mozgás támogatással, akár diétás tanácsadással. >> Tudsz olyan konkrét betegségeket mondani? említetted ugye a vérnyomást, a szív és érrendszeri betegségeket, de hogy hogy például magas vérnyomás ellen mit tegyünk, mennyit menjünk, mennyit kiránduljunk, jó-e, hogyha edzőterembe megyünk, vagy inkább a természetet részesítsük előnybe? >> Hát ez ez azért ennyire strikten nem tudom megmondani, hogy melyikhez hány perc mozgás, vagy milyen intenzitásuk kell.

Van a WHO-nak erre egy 2020, utoljára 2020-ban frissített javaslata, hogy igazából egy heti 150 és 300 perc közötti közepes intenzitású mozgást javasolnak mind egészség megőrzésre, mint mind pedig megelőzésére különböző krónikus betegségeknek.

Ezek a közepes intenzitású mozgások például egy aktívabb úszás, egy vízitorna, egy gyors gyaloglás, akár túrázás, kerékpár és hasonlók.

És akkor lehet az, hogy mondjuk azért most már azt mondják, hogy főleg bizonyos életkor felett jó, hogyha vannak izomfejlesztő, súlyzósyzések is.

Tehát hogyha egérségmegőrzésről beszélünk, akkor azt mindig hozzá kell tenni, hogy ezek a kardio mozgásformák, amiket az elején említettem, ezek önmagukban azért kevesek.

És akkor érdemes végiggondolni, hogy milyen magasabb intenzitású sportot tud esetleg az egyén vállalni, akár heti egyszer, kétszer, de nyilván nem lehet így ajtóstor rontani a házba.

Tehát ha valaki bejön, hogy életmódot szeretne váltani, akkor nem az jegyzőterem lesz az első, amit egyébként javasolni fogunk.

Vannak egyébként erre kutatások, hogy mondjuk egy megfelelő életmóddal csak a mozgással akár 10 higany mimét lehet csökkenteni a vérnyomáson.

Tehát esetleg valakinek van egy ilyen kezdeti kialakulóban lévő hipertóniája, ez még egész egyszerűen visszafordítható.

Főleg, hogyha ez hozzátesz egy táplálkozási oldalt is akár, akkor ez még abszolút működhet. >> Az jól hangzik.

Tehát ő igazából azt mondod, hogy a kettőnek a kombinációja, tehát a kinti és benti mozgás együtt együtt ér igazából sokat, vagy éri el az eredményt.

Igen, hát most már a magyar kardiológus Társaság ki is adott idén egyébként egy ilyen táblázatot, hogy mik azok a sportok, amik a leghatékonyabban csökkentik a különböző betegségeknek a későbbi kialakulási kockázatát, szívérrendszeri betegségek, daganatos betegségek érbetegségek satöbbi, satöbbi.

És akkor igazából leírják, hogy az úszás mondjuk, vagy a súlyzószés, vagy a egyéb dolgok, hogy melyik milyen arányban tudja csökkenteni, és általában arra van ez az egész kivezetőve, hogy mindig kombinálni kell.

Tehát az a jó, ha az ember minél többfélét csinál, de mindenképpen jó, ha van egy alap kardió, és itt a kardió nem feltétlen a futás, ha az embernek nem bírják az ízületei, tehát egy kerékpár, egy gyaloglás ugyanúgy jó.

És akkor arra lehet valamilyen sportot választani preferenciáknak megfelelően. >> Értem.

Hogyha egy picit el kanyarodunk a fizikai tünetektől meg a fizikai egészségmegőrzéstől, mentálisan milyen hatással lehet a természetjárás vagy a természet az egészségünkre? >> Hát erre is vannak már kutatások, hogy komoly stresszoldóhatása van.

Ennek egy részéről beszéltem is, hogy ugye nagyon nagyon sokat számít az nem csak az, hogy az ember friss levegőn van, az mozog ez nyilván nagyon jó, de itt itt az, hogy természetes fényben vagyunk, hogy nappal minket tényleg a nap érjen.

Ez ez rengeteget javít az alváson. ö szorongás, stresszoldó az, hogy hogy kikerülünk abból a a mindennapi állandó terhelésből, amit itt a különböző ingerek jelentenek.

Itt is, hogy nyitva van az ablak, halljuk a az autókat elmenni, egy kórház mellett vagyunk, halljuk a helikoptert, akkor folyamatosan pitteeg a telefonunk, megszólal a nem tudom valaki, tehát hogy egy ilyen állandó alapstresszhelyzet van, amit nem csak a munka, hanem egyáltalán ez a mindennapos létünk kínál, és ebből egy meglassulást, egy kilépést jelent az tulajdonképpen, hogy kimegyünk az erdőbe, és akkor megszimatoljuk most a tavaszi virágot. illatát, meg ősszel megnézni, hogy milyen színűek a fák.

És akkor az egy egész másfajta inger, egy jóval lassabb, lelassultabb dolog, ami segít az agyunknak egy kicsit kikapcsolni. >> Most már nagyon sok kutatás van. ugye a fellendülőben van tulajdonképpen, hogy nagyon ö tehát egyre több embert, főleg gyerekeket, de most már felnőtteket is egyre többször diagnosztizálnak ilyen neuro különböző neurodivergens fejlődés szerint, ami ugye én azt mondják, hogy nem betegség egy ADHD, egy enyhe autizmus, egy egyéb, de nagyon sokan vannak, akik ezzel együtt élnek másfajta idegrendszeri beállítódással és és ugye ezek a pszichológiai kutatások kimutatták, hogy ilyen esetekben is az, hogy hogy kimész a természetbe, hogy elcsendesz, hogy van egy egy nyugodt környezet, amibe az embernek az agya el tud csitulni, ez rengeteget segít.

És nyilván ezeket a kutatásokat lehet a normál idegrendszerre is adaptálni, mert ugyanúgy működik egyébként. >> És és most már egyre inkább azt mutatják ki, hogy akár kicsi gyerekeknek a fejlesztését is a tornateremből kiviszik az erdőbe, és akkor nem TSMT-re járatja az anyuka, hanem ESMT-rez. ugyanilyen fejlesztő torna csak már az erdőben van, és akkor hozzáadják azokat a pluszokat.

Tehát hogy az is nagyon sokat számít, hogy ugye itt a városi környezetben mindig az aszfalton járunk, és például kimenni a természetbe és különböző göröngyös felületeken járni, ugye ezt is a gyerekeknél figyelték meg, de felnőttekre ugyanilyen hatással van, hogy hogy tapintjuk érzékeljük a környezetünket.

Ez is rengeteget számít, és az idegrendszer nyugtatása vagy akár a koncentráció fejlesztése szempontjából is nagyon jó tud lenni felnőtteknél is.

Igen, ehhez nagyon hozzá is tudok szólni abban a tekintetben, hogy a kisfiammal is szeretünk kirándulni menni és gyakorlatilag a modern világ is elrontja a kisgyerekeket is, hiszen őnek igénye volt arra, hogy hogy másszon a sziklára, hogy hogy izgalmas kalandokat, hogy megfogja, hogy milyen milyen a tapintása a mohának, a sziklának, a víznek a a leggöröngyösebb terepeken akart menni mindig. és és kifejezetten élvezte.

Tehát, hogy hogy az a baj, hogy ez a digitális világ meg eltéríti ettől, és nagyon erővel kell vissza visszahúzni szerintem őket még. >> Hát a digitális világ is, meg az intézményrendszer is.

Azért nagyon jók vagyunk abba társadalmilag, hogy mindenkit beszorítsunk egy bizonyos keretbe.

Ez ez valamilyen szinten szükséges is, hiszen itt nem lehet az autókat fogdosni, meg a nem tudom mit csinálni.

Tehát, hogy ezt meg kell tanulni a gyerekeknek, nincs ezzel baj.

De alapvetően nyilván nekik is az a természetes közegük, mi a Dunaparton lakunk, hogy kimegyünk és túrja a sarat, meg fölmászik a fára.

És egyszerűen a a ugye ők még természetesen az ösztöneikből élnek, és ott látszik, hogy nekünk embereknek ez lenne az oké, hogy kimegyünk és akkor megtapintjuk és érezzük, és csak ülünk és nézünk ki a fejünkből, hogy nem véletlen jár sok felnőt horgászni, nem csak azért, mert annyira szeretik a magyarok a halat, hanem ott tudnak elcsendesedni, ott van az, hogy kiszakadnak a mindennapoknak a pörgéséből, és akkor tényleg csak az, hogy nézik a madarakat elrepül főlni meg a csendet hallgatni, az is ezt is meg kell tanulni. >> Az biztos, hogy meg kell tanulni, mert szerintem nem is vesszük észre, hogy milyen ingerek érnek minket.

Tehát, hogy ez hogy tényleg csak pitteeg a telefon, vagy vagy szól mellettünk a tév, vagy a rádió, vagy elmegy a mentő.

Tehát, hogy szerintem ezek már annyira részei az életünknek, a mindennapi életünknek, hogy ezt akkor vesszük észre, hogy hogy zavart, vagy hogy mennyire leterhelt minket, amikor nincs. >> Hát >> tehát a természetben kiderül, hogy akkor ott ú de jó és csönd van, nem?

És az az érdekes, amikor a gyerekek ebbe bekerülnek, mondjuk akik már jártak intézménybe, vagy hasonló, és akkor kimegyünk kirándülni, és így hirtelen elkezdenek unatkozni. >> Jó.

Aha. >> Hogy oké, de itt ebbe a csöndbe mit lehet csinálni? >> Igen, azon a másik oldal. >> Aztán aztán ehhez azért szépen vissza lehet kerülni, tehát nyilván gyerekként is, felnőttként is, tehát meg lehet-e betalálni a…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Gasparovszky Beáta

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mozgás, természet, közösség, kutya I Utazz Kutyáddal Podcast #5”

Miről szól ez az epizód: „Mozgás, természet, közösség, kutya I Utazz Kutyáddal Podcast #5”?

Az Utazz Kutyáddal Podcast #5. adásában Dr. Gasparovszky Beáta háziorvossal a modern életmód egészségkárosító hatásait veszik górcső alá. Megbeszélik a mozgásszegény életmód, a túlzott digitális zaj és a stressz problémáit, valamint a természetjárás és a kutyatartás mentális és… Az epizód a Utazz Kutyáddal Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 05..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mozgás, természet, közösség, kutya I Utazz Kutyáddal Podcast #5”?

Fő témái: életmód, egészség, mozgásszegény életmód, természetjárás, kutyatartás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mozgás, természet, közösség, kutya I Utazz Kutyáddal Podcast #5”?

Megjelenés: 2026. 05. 05.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/utazz-kutyaddal-podcast/mozgas-termeszet-kozosseg-kutya-i-utazz-kutyaddal-podcast-5-0f9eae3c

Több epizód a Utazz Kutyáddal Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból