XXI. Század Intézet

Lehet-e nemzeti és szuverén kormánya az országnak? | MOZGÁSBAN

· PT25M34S

Összefoglaló

A XXI. Század Intézet "Mozgásban" című műsorának legújabb adásában G. Fodor Gábor és Bóka János miniszter az Európai Unió és Magyarország kapcsolatát, valamint a közelgő választások jelentőségét vitatják meg. A beszélgetés kitér arra, hogy Brüsszel figyelme a magyar…

Röviden

Műsor
XXI. Század Intézet
Megjelenés
2026. 03. 26.
Hossz
26 perc
Szereplők, említett nevek
Bóka János, G. Fodor Gábor
Témák
európai unió, magyarország, választások, szuverenitás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Üdvözlök mindenkit ez itt a mozgásban a 21. század intézet elemű műsorára.

Rádásul a tavaszéval, a választásokról beszélgetünk, és mai vendégünk buka János miniszter úr.

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

A télenk pedig Brüsszel lenne vagy Berlin vagy Kijv, már nem tudom, hogy ezek csere szabotosak el.

Ha megenged egy olyan labda érintéssel indítom el a játékot, hogy itt mi mindenre április 12-felől nézünk.

Minden okoskodás, minden kalkuláció innét nyeri értelmét, de az agyánul, hogy Brüsszelben is így van.

Mi ennek a jelei, hogy Brüsszelben és a magyar választásokra figyelnek, és mivel készülnek, mivel kalkulálnak mi az okoskodások háttere.

Ezt meg tudom erősíteni, hogy az április 12. választásoknak Magyarország határén túlmutató jelentősége van.

És ez nem csak a politikai retorika része, tehát ezt nem csak mi mondjuk, ezt Brüsszelben is mindenki így gondolja.

Ennek alapvetően két oka van szerintem.

Az egyik oka az, hogy a magyar választásoknak az Európanió jövője szempontjából is van jelentősége.

Itt a kérdés leegszerű az az, egy héttel ezelőttig, én azt gondoltam, hogy a kérdés az az, hogy Magyarországnak lesz- nemzetis szuverén kormánya.

De egy hete úgy gondolom, hogy a kérdés már az, hogy Magyarországnak lehet-e nemzetis szuverén kormány.

Mi a lesz és a lehet közötti különbség.

Az a különbség, hogy abban az esetben, hogyha valamilyen politikai erőnek a elképzelés az Európai Unió jövőjével, meg a tagállamok és az Európa Unió kapcsolatával összefüggésben az eltér a többségi álláspontól, vagy a főstúr álláspontjától, akkor lehetséges az, hogy ez a kormány vagy ez a politikai erő megőrizze a hatalmát, vagy nem lehetséges.

Eddig azt gondoltam, hogy csak az a kérdés, hogy megőrzi-e vagy nem őrzi meg.

Most már az a kérdés, hogy ez egyáltalán lehetséges- az Európai integrációnak a mostani fázisában.

Ha Bruszelben érvényesülnek természeti törvények, akkor nem lehetséges.

Tehát a természeti törvények ellen kellene politizálni.

Hát ugye egész pontosan az a helyzet, hogy az egészen biztos, hogy a nemzetis szuverén kormány egy olyan kormány, mi felvállaltan ezeket a szempontokat érvényesíti.

És az Európai Unióra nem mint célra, hanem mint eszközre tekint a nemzet politikai prioritások megvalósítása érdekében.

Az már nyilvánvaló, hogy egy anomália, egy kivétel az Európai Unióban.

Azt is mondhatnám, hogy ez egyfajta hiba a métxban, amit korrigálni kell.

És az a kérdés, hogy ez a hiba, ez a métxban fenntartható-e.

Ez nyilván egzistenciális kérdés itt nem csak arról van szó, hogy van egy tagállam, amelyik egy ilyen csodabogár vagy különc a többi tagálamhoz képest, mert máshvisz az Európa Ingráz, hanem az a probléma a brösszeli szempontból, hogy ez egy alternatíva.

Brüsszelből úgy tűnik, hogy van egy olyan kormányzat, amelyik stratégiai kérdésekben más álláspontot visz, mint az Európa Intézet, meg a tagállamok többsége.

És úgy tűnik, hogy bizonyos kérdésekben nem csak igaza van, hanem bizony sikeres is föl tud mutatni egy vonzó alternatívát, ami ráadásul az őt kívülr politikai támadások ellenére még mindig talpon van.

És ez azt mutatja, hogy ezek szerint van egy másik út, van egy másik lehetőség.

Az az alternatíva, amit felkínál, az egy valódi alternatíva, az nem hallatlan, lehetetlen, vagy kivitelezhetetlen dolog.

És ezt nyilván példát kell statulni, meg kell mutatni, hogy ez nem lehetséges.

Ezt az anomáliát, ezt az Európai Unió, ezt korrigálni fogja kerül a mibe kerül.

Tehát akkor az én fordításom ez azt jelenti, hogy arra irányulnak erők Brüsszelben, hogy Budapestben ne legyen precedens.

Precedens értékűvé válik az, amit a magyar nemzeti elkötelezettségű kormány csinál.

De ezért erők mozdulnak meg, és milyen erőket lehet kitapítani?

Hogy akarják eldönteni a természeti törvények irányába, hogy ne legyen ilyen precedens, ne legyen ilyen hiba a métszban.

Ugye eddig az volt a hagyományos európai strategia, hogy a rendelkezésre álló jogi és pénzügyi eszközökkel rendkívül költségessé tették a különítás politikát.

Ennek az árát fizetjük, vannak szemmel látható példák erre, ezért fizetünk, hogy egy napi 1 millió evolt például a migrációsítéása miatt, ez nyilván a magyar migrációs politika fenntartását költségessé teszik.

Nem teszi lehetetlenni, de rendkívül költségessé teszek.

És egyébként meg ezer ilyen dolog van, például a magyar gazdaságpolitika tekintetében kötelezettségszegési eljárások, az európai szemeszter és így tovább ennek van bizonyos költsége van politikai ára, tehát eddig az volt a strategia, hogy ezt költségessé, nehéz terhessé kell tenni, és egy idő után a magyar kormány meg fogja unni, be fogálni a sorba, mert sokkal egyszerűbb számára talán anyagilag meg politikailag is az, hogyha igazodik.

Aztán, amikor ez nem vezetett eredményre, akkor kezdődött az erőtjesebb politika nyomásakorlás, a fenyegetés a szavazati jog felfüggesztésével, az izolációs fenyegetések a kirekesztés és a kizárás.

És most ugye a választási kampánynak a végső fázisában jutottunk el oda, hogy most már konkrétan hírszerzési szolgálati műveleti tevékenységiről beszélünk.

Ativ beavatkozásról, nemcs a választási kampányban, mert az egy dolog, hogy kommunikációs módon beavatkoznak, hanem magukból a demokratikus folyamatokban történő beavatkozásról van szó, amivel újában a szverenitás felszámolását jelenti.

Ezért alakítottam át úgy a kérdést, hogy lehet-e nemzet és szuverén kormány az országban.

Sötét a háttérítés és nagyon bajós ló, amit mondasz, de hogy úgy érzem, hogy nem ez a legvégső fokozat, amiben a brüsszeli sebességváltól kapcsolható.

Arra gyanakszom, hogy ha nem teljesülnek a várakozása, tehát mégiscs van hiba a Matxban és a zán kormány folytathatja, akkor van még fokozat ebben a sebességváltóban.

Ide jönnek, tanokkal, letolnak minket a térképről, vagy mi lesz?

Előttek kell még hozni egy politikai döntést.

Az én állításom az volt a beszélgetésünk elején, hogy példát kellni Magyarország, hogy nem lehet nemzetis szuverén kormány.

Ha ez a politikai mérlegelés, ez a politikai megfontás nem változik, akkor a magyarországi választás az nem a történetnek a vége, az csak a történetben egy fejezetnek a vége, és onnan indul egy új fejezet.

És hogyha azt akarják bebizítani, hogy Magyarországon nem lehet nemzetis szuverén kormány, akkor az a tény, hogy amikor a Fidesz KDN-t megnyeri a választást és nemzet szuverén prioritásokkal rendelkező kormányt alakít.

Ez nem ennek a konfliktusnak a lezárása, hanem egy következő fejezet, ahol majd nyilván a nyomásgyakorlás erősítésével azt a következtetést kell kikényszeríteni, hogy ez akkor sem lehetséges, ha egyébként megnyerték a választást.

De ez ugye egy politikai döntés kérdés, mert szerintem április 13-án azért Brüsszelben is maguk elé fogják húzni ezt a dosszijét, és megnézik, hogy a magyar választás eredményének az ismeretében kell ezen a stratégián változtatni, kell lefinom hangolni, vagy esetleg a távolati célkitűzések megtartása mellett rövid és középtávon egy másfajta pozíciót felvenni Magyarországon szemben, de ezt a döntést majd 13-án fogják meghozni.

Ezzel az elég erős kommunikációs kampánjal, amit az utolsó hetekben zajlik, ezzel szerintem az ő politikai opcióikat akarják szélesíteni.

Nyilván, amikor az orosz beavatkozásról beszélünk, vagy arról beszélünk, hogy a magyar hatóságok, mit tesznek, vagy mit nem tesznek az ellenzéki politikusokkal és pártok, hogy maguknak azt a mezőt akarják kiakítani, hogy akár mondhatják a választás eredményre azt, hogy illegítim, vagy mondhatják a kormányra, hogy illegitim, ez is egy opció, vagy ezt egy zsarulásként vagy nyomásgyakulás eszközként használják az egyezkedés szorítet.

Mozgás teret teremtenek maguknak arra az esetre, hogy ha Fidesz KDN-t megnyi a választást.

Ebb a dosszéban, amit említettél, ebben a képzeletbeli dosszében ott van egy vaskos irat tömeg, aminek a fedőlapján az van írva, hogy ukrán háború.

Miért támogatja Európa, vagy Brüsszel, az Ukrajnában folytatott háborút, miért akar még mindig háborúzni, amikor nem állnak fenn, sem a pénzügyi, sem a katonai, sem a morális feltételei ennek a folytatásnak.

És ugye itt mi vagyunk a kerékkötők, akik nem akarjuk ezt.

Eben teljesen igazod van szerintem ez politikailag morálisan, anyagilag gazdasági szempontból geostatőz minden szempontból egy védhetetlen pozíció.

Ebb a pozícióban 2022. februárjától kezdve az Európai Unió egyre mélyebbre kormányozta bele magát.

De ez adja a választ is a kérdésedre szerintem, mert az Európai Unió az elmúlt 10-15 évben gyakorlatilag az EU-tért összes strategiai kihívásra elhibázott választodott.

A liszaboni stratégiától kezdve, a zöld átmeneten keresztül a Covid válság és a gazdasá kezelésén áll a klíma politikán és itt tovább.

Nem is beszélve, és most már ugye a transatlanti kapcsolatokban is olyan pozícióban manőreztük magot, hogy onnan is nagyon nehéz lesz ezt akár még döntetlenre is hozni a nap végén.

De az orosz ukrán háború az ezektől abban különbözik, hogy ezeken a területeken a politikai kudarc, tehát az oroszran háború tekintetében, a politikai kudarc elismerése az a jelenlegi politikai rendszek a túlélését lehetetlenné teszi.

Tehát én azt gondolom, hogyha az USRO Fonden láján az oroszukrán háborúval kapcsolatba tenné ugyanazt, mint amit a nukleáris energiával kapcsolatban megtet, mert emlékszünk, hogy annak idején még bundeszták képviselőként megszavazta a nukleáris energia kivezetését Németországban, majd utána bizottsági elnöként azt képvisel, hogy ezt vissza kell fogni, vagy legalábbis az nukleária terjeszkedését Európában meg kell akadályozni, lehetetlenné kell tenni.

Majd két héttel ezelőtt Párizsban a nukleáris csúcson kiáll, és azt mondja, hogy az európai önellátó energetika jövője a nukleáris energiában van.

Ha egy ilyen hátraarcot az orosz ukrán háborúval kapcsolatban kísérelne meglépni, akkor az politikai bukás nélkül lehetetlen.

Ez is egy hiba lenne a Matricban, hogyha ezt megtennék, sőt, igen átoklik.

Mert ugye arról van szó, hogy az európai intézmények, azok stratégiai kérdésben mindig helyes döntést hoznak, akkor is, amikor nem.

És olyan nincsen, hogy az európai mainstreamel szemben valakinek igaza van, olyan lehet, hogy igaza lesz, de csak akkor, hogy ha az Európai Fősad is azt mondja, hogy most már igazad van, és nekem is igazonban, és mindig is igazam volt.

Mint a migráció kérdés, ami majd az iráni háború kapcsánól kiélesedik.

De hogy lehetséges az, hogy egy uniós állam, aki konfliktusba kerül egy nem uniós állammal Magyarország és Ukrajna több mint konfliktusára gondolok?

Bruszel, tehát az unió központja, a nem uniós tagállam mellett foglalást.

Ez ugye úgy lehetséges, hogy alapvetően politikai elitek közötti lojalitásról van szó.

Mi szeretünk az Európai Unióról úgy beszélni, hogy ez egy szerződéses struktúra, aminben részt vesznek tagállamok, meg részt vesznek, az európai polgárok, bizonyos célok érdekében együttműködnek, a szerződések leírják az együttműködés rendszerét, és ebben mindenkit megilletnek jó és kötelezettségek.

Ez egy nagyon szép elképzelés, de az Európai Unió politikai élete gyakorlatban ez nem így néz ki.

Az Európai Unió valójában egy erős politikai lojalitás egy eliten belőlek között, és ennek a leképeződését szolgálja az alapszerződéseknek a szövege.

És úgy tűnik, hogy ebben a politikai elitek közötti együttműködési rendszerben az ukrán politikai elit részt vesz, a magyar politikai elit pedig nem vesz részt.

Innentől kezdve az Európai Unió is úgy tekinti, ugye felmerül ez a kérdés, hogy miért viselkedik úgy az Európa Unió, mintha Ukrajna a része lenne, Magyarország meg nem.

Hazért, mert ha az Európai Unió politikai szempontból elítek közötti együttműködésként írom le, ebben Ukranja részt vesz, Magyarország pedig nem.

Tehát van Brüsszel kife tenger, és van Brüsszel-Budapest tengely.

És ugye ez egy megoldató feladat, hogy hozzáhet az, hogy mi jogilag, meg gazdaságilag az Európai részei vagyunk, de az elitek közötti együttműködésben a magyar politikai elét nem vesz részt, mert a politikai prioritás és a lojalitása a magyar emberekhez és nem az elitekhez köti.

És akkor ezt kellene valahogy leképezni úgy, hogy kinnis vagyunk, benn is vagyunk, mert hogy jogi értelemben, gazdasáértelemben, technikaiértelemben bent vagyunk, de a politikai egyítközi együttműködésben nem veszünk részt, mert úgy gondoljuk, hogy az a szövetség, ami az Európai Politikai elitek és az európai emberek között létrejött, ez a szövetséghez meghasadt, és az Európai Politikai elitek egymás közötti szövetség irányítja az Európai Uniót, ahelyett, hogy a szerződések szabályaira és az alapító atyák szándékaira építeni.

Azt mondtad a szép szövegek ellenére, végül is az Unió vagy Brüsszel működése a hatalmi elit játékáról szól.

Bruszel és Kijev mellé hogy kerül Berlin.

Igen, ez az együttműködés az Európai Unió hagyományos működésének a fenntartására vonatkozik.

És ugye ebben megszülettek bizonyos döntések a politikai jelitek között, az, hogy Ukrajinának be kell mennie az Európai Unióba, mert hogyha a politikai elitek közül már az ukrán politikai jelit egybenőt az európai politikai jelittel, akkor annak természetes következmények valahogy be kell hozni az Európai Unióba, ahogy szokták mondani, hogy ez le legyen papírozva, ami már egyébként a politikai elitek együttműködésének a szintjén megtörtént.

És egyébként ezek az elitek meg hoztak bizonyos döntéseket, például az Oroszországban fenntartott kapcsolatokról.

Amivel összefüggésbenek azt mondták, hogy Oroszországgal a kapcsolatok fenntartása, normalizálása az még a távoli jövőben sem lehetséges.

És nyilván ezt a döntést ezt ki kell kényszeríteni Magyarországgal szemben is.

Ennek pedig vannak bizonyos eszközei, ezek elsősorban politikai eszközök, mert eddig a jog és pénzügy eszközök nem vezettek eredmény, akkor nyilván más eszközökhez kell nyúni, hogy a barátság körülvezetéknek az elzárása ebbe a kategóriába…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lehet-e nemzeti és szuverén kormánya az országnak? | MOZGÁSBAN”

Miről szól ez az epizód: „Lehet-e nemzeti és szuverén kormánya az országnak? | MOZGÁSBAN”?

A XXI. Század Intézet "Mozgásban" című műsorának legújabb adásában G. Fodor Gábor és Bóka János miniszter az Európai Unió és Magyarország kapcsolatát, valamint a közelgő választások jelentőségét vitatják meg. A beszélgetés kitér arra, hogy Brüsszel figyelme a magyar… Az epizód a XXI. Század Intézet című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Lehet-e nemzeti és szuverén kormánya az országnak? | MOZGÁSBAN”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bóka János, G. Fodor Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lehet-e nemzeti és szuverén kormánya az országnak? | MOZGÁSBAN”?

Fő témái: európai unió, magyarország, választások, szuverenitás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lehet-e nemzeti és szuverén kormánya az országnak? | MOZGÁSBAN”?

Megjelenés: 2026. 03. 26.. Hossz: 26 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/xxi-szazad-intezet/lehet-e-nemzeti-es-szuveren-kormanya-az-orszagnak-mozgasban-18913442

Több epizód a XXI. Század Intézet-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból