XXI. Század Intézet

Európa jövője patrióta | Mindig péntek

· PT20M36S

Összefoglaló

A XXI. Század Intézet podcastjében É Bíró András kutatóval beszélgetnek az európai párpolitika átalakulásáról. Kiemelik a patrióta és nemzeti szuverenista pártok előretörésének okait, amelyek a brüsszeli elit és az európai polgárok közötti elszakadásból, valamint a migráció…

Röviden

Műsor
XXI. Század Intézet
Megjelenés
2026. 04. 03.
Hossz
21 perc
Szereplők, említett nevek
G. Fodor Gábor
Témák
európai politika, pártpolitika, szuverenitás, migráció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az európai párpolitika korábbi hajszáraim mostan elles törés kunalakká váltak.

Ja milyen szerepet játszan a patrióta pártak abban, hogy egy új európai uniót építhessünk, töbek között erre fogunk beszélgetni mai.

Sok szeretettel üdvözlök mindenkit!

Ez itt a menigén podcast a 21. század intézett podcast sorozata.

A mai adásban intézetünk közvetőel fogunk arról beszélgetni, hogy a patrióták mélyelhetik Európa jövőjét.

É bíró andrás vagyok az intézet kutatója.

Tetra a téma adott a mai nap folyán is.

Arra gondoltam, hogy esetleg egy ilyen kicsit magasabb átfogó jelleggel beszélhetnénk arról, hogy milyen változások történtek az elmúlt években, akár hogyha a tendenciákat megnézzük, hogy nyugat-európai országai is elkezdenek felébredni, és olyan patrótapártokra szavazni, akik egyfajta politikai palettán keletkezett reprezentáció szakadékot kezdenek betölteni, szóval egy elég komoly választói felhatalmazás áll ez a pártok mögött, ami növekvendenciát mutat, és ugye ez egész Európában érezteti a hatását, szerinted mi állhat ennek a hátterében.

A jelenséget talán érdemes onnan kezdenünk, hogy az elmúlt években, sajnálos módon már talán évtizedekről is beszélhetünk.

Az európai elit a Brüsszeli intézményrendszer teljes mértében elszakadt az Európai Uniós polgárok és adófizetőknek a mindennapi problémájától valóságától.

És ez az, ahogy te is kezdted, itt a hajszár repedéseket tulajdonképpen szakadéká élesítette nem elsősorban a tagállamok között, hanem még egyszer a politikai réteg vezető réteg az Európai Uniós intézményrendszer részéről és az Európai Uniós polgárok között.

Most az értelemszerűen feszültségeket okoz, főleg egy olyan időszakban, amikor konfliktusok sorozatát, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy kihívások sorozatával kell szembenéznie a közösségünknek, beszéljünk, beszélhetünk itt pénzügyi, gazdasági kihívásokról, migrációs krízisról, koronavírus járványról, egészségügyi kihívásokról, vagy éppen most egy energetikai válságról is, amely összekapcsolódik szorosan egy biztonsági háborús kihívásról is, ha úgy tetszik, ugye egy felől a szomszédunkban doló oroszukráború kontextusában, illetve a közelkeleti konfliktust is ide sorolhatjuk.

Tehát ez azért erősen hozzájárult ahhoz, ez az elhibázott tévúton járó, de mondhatjuk úgy is, hogy teljes mértékben önsorsonó politika ahhoz, hogy az Európai Uniós polgárok egyre inkább a saját bőrükön tapasztalták meg az elhibázott döntéseknek, intézkedéseknek a következményén.

És hát értelemszerűen ez kívánt egy olyan megmozdulást az ő részükről is, nem csak mint társadalmi megmozdulás, hanem politikai jelenség vagy megmozdulás, hogy egy új fajta gondolatiságot követelnek a politikai szinten, és ez az az újfajta gondolatiság, amely a patrióták európáért párcsaládja testesít meg, jelen esetben az Európai Parlamentben, mint egyébként az egyik legnagyobb frakciója az intézménynek.

Illetve az ideológia szintjén ezt szintén idemelném azért azt tapasztalattuk az elmúlt évtizedekben, hogy volt egy olyan sziklaszilárnak tűnő brüsszeli elképzelés, ami maga is elhitte, hogy a történelmnek vele lett, a demokrácia fogalmának az értelmezését teljesen saját magunk isajátították, és megfelelkeztük arról, hogy nem a történelem benne élünk.

Új kihívások vannak, vannak elhibázott döntések, amiket ezeket a Brüsszeli elét az elmúlt évtizekben meghozott, és ezek lecsapódnak a mindennapi emberek életében is, akik a saját tapasztalatataikból kiindulva, látják azt, hogy azok a korábban centristának vagy középpártnak nevezett formációk, amelyek formálták az adott ország belpolitikáját, vagy akár úgy az Európai szintén szintén ezek a különböző néppáti szociáldemokrat a párcsaládok klasszikusan.

Olyan zsákutában vezették az egész közösséget, ami a mindennapi emberek életére is hatásában beszéltünk a közbiztonságról, a romló életszínvonalról, tényleg akár arról, hogy a különböző energetikai, állami szinten meghozott energetikai, ideológikus válaszok, milyen hatásra vannak az ő mindennap az, hogy egy vállalatot működték gyakorlatilag lehetetlenné válik Németországban, mert olyan magasak már a rezikölségek, és nyilvánvalóan ezért olyan pártok felé forulnak, amiket az elitek populistának bélyegez.

És szerintem talán, hogyha most már íretospektíve nézzük, akkor le is fogadhatjuk ezt a címkét, mert aki populista, az a nép érdekeit akarja képviselni, és akkor az akaratlanul is szembreáll azoknak, akik elitisták, és egyfajta ilyen technokrata módon akarják megmondani, hogy hogy kellene az embereknek élnie.

És szerintem a minden népnek van valami kollektív bölcsessége, ami aztán a pártferenciák során is lecsapódik, és ez azt mutatja azért az elmúlt években, hogy ez a patrióta pártok esetében egy elég nagy választói felhatározás mellé tárul.

És azt, hogy ha meg akarják mondani az embereknek, hogy hogy érjék az életüket ezáltal, nem csak a szabadságjogaikat csorbítják, de egyfajta ilyen ilyen állami, paternalista leereszkedő módon, abban is be akarnak szólni, hogy milyen gázdal kellene az otthonokat kifűteni, mert a fülsenek egyáltalán.

Fülsenek egyáltalán, hát és akkor én akartam kiugadni lényegében, és akkor tudom, hogy neked nagy szív ez a téma, hogy a elhibázott brüsszeli energiapolitika szintszerén például milyen javaslatok látnak napvilágot.

Láthatjuk, hogy itt vannak világpolitikai események.

Irán van a hormudisz szoros blokkádja, emiatt ugye például az urátípusú olajára emelkedik, Oroszország többletbevételekhez jut, nem működnek a szankciók, és Európa pedig azáltal, hogy a közel-kelet egy ilyen elzárt részé válik, nem tud, hogy megfelelő mennyiségben energiát importálni, és ez mondjuk ugye indokolták, akkor felülvizsgálja a korábbi elhibázott politikáját, és Oroszországban tegye ez meg.

De úgy tűnik, hogy a Dán talán az energi biztos, aki nagyon bősz meglátással megtalálta a megoldást erre a problémára.

Higgy most jelen állás szerint az Európai Unió egyes vezetői azt tanácsolják, hogy ne közlekedjenek az Európai nos polgárok autóval, ezt mindenzéppen alig több mint két évvel azután, hogy éppen még sekkel javasolták, hogy fűtsenek a polgárok az otthonaikban.

Én három csoportva összegezném, vagy tagolnám, kategorizálnám azokat a problémákat, amelyeket itt felfedezhetünk a döntések szintérén az Európai Unió vezetői részterül.

Ugye egy felől van egy úgynevezett szabályozási téboly, amelybe belecsolták az Európai Unió közösségét ezek a vezetők, az magában foglalhatja azt, hogy milyen intézkedéseket hoztak az energetikai kérdések területén.

Az ipari leépítés, mert valójában te is utaltál rá, hogy tulajdonképpen nemhogy versenyképesnek nem mondhatók a vállalkozások Európa szerte, de hát már önmagában nehézséget jelent elindítani egy újfajta innovatív gondolkodással és versenyképességgel rendelkező céget, vagy vállalatot az Európai Unió szinterén, vagy ide sorolhatjuk azt is, hogy milyen helyzetben, hát mondhatni, ilyen békjóba szorított helyzetbe hozták az Európai Uniós gazdákat a mezőgazdasági kérdések tekintetében.

A második csoport az szerintem magában foglalja különféle demográfiai és migrációs kérdéseket, mert azért ne feledkezzünk meg arról, hogy habár itt nagyon sok már meghozott hibás döntésről, vagy meg nem hozott döntésről is adott esetben beszélhetünk.

Egy kicsit beszélünk arról is talán, hogy mi az, ami a közel jövőben várható.

És ne felejtsük el, hogy Urszó von der Leyen bejelentette azt, hogy 2026 július 1-étől hatályban lépne az úgynevezett migrációs paktuma, aknak egy újabb verziója vagy elképzelése.

Ez pedig azt jelenti, hogy itt most már a migránsokat nem csak az olyan országok felé akarnák terelni vagy irányítani, amelyek a leginkább úgynevezett befogadó magatartást képviseli-e kérdés tekintetében, hanem az egész kontinensen rá szeretnék kényszeríteni a letelepítésüket.

Ez egy fordulópont, ez nem csak egy adminisztratív intézkedés, hanem egy teljes fordulópont, amely ahhoz vezet, hogy tulajdonképpen az Európai Uniós őshonos népességet felváltsák egy másikfajta népességgel.

És a harmadik csoportban pedig az olyan kérdések sorolhatók, amelyek fogalmazhatunk úgy talán, hogy ilyen egzisztenciális jellegű létkérdések másfajta verzióban, mint mondjuk egy migrációs kérdés, ez legyen a koronavírus járvány, vagy mondjuk a háborús kérdések, amelyekben az látszódik, hogy semmi sem volt szent, vagy elég drága az európai jönnos vezetőknek, még az európai polgároknak a saját életesen.

Tehát akkor, amikor ezek a vezetők különféle mondva csinált, moralizáló vagy ideológiai álláspontból nem szereztek be időben vakcinákat annak érdekében, hogy kevesebb állampolgár esen áldozatul annak az egészségű járványnak, amely néhány évtizeddel ezelőtt évtizeddel, bocsánat évvel ezelőtt volt jelen a kontinensen.

És vagy akkor, amikor úgy fogalmaznak, hogy az az álmuk, hogy vonuljanak fel az európai jónós polgárok egy olyan háborúban, amely nem az őket érintő háború lenne eredetileg, akkor tényleg nem tudunk másképpen fogalmazni, mint hogy ők nekik az európai jónus polgároknak az élete az csak egy játék egy számodat, vagy bármilyen semleges tényezés, nem pedig egy olyan történet vagy érdek, amelyet nekik egyébként képviselniük kellene az eskők szerint, és akkor itt már bele semyek abba, hogy egyáltalán mi történik valójában mondjuk ennyire tudattalanul, vagy tájékozatlanul, vagy téveszméket téveszmékben robul ejtve hozzák meg ezeket a döntéseket, vagy pedig tudatosan, mert valójában mind a kettő ugyanazt a következtetést vonja maga után, hogy nincs helyük ezeknek az európai nagy vezetőknek Európa élén, ráadásul egy ilyen turbulens, mozgalmas és veszélyes globális környezben, mint amelyben napjainkban élünk.

Tehát itt kulcsfontosságú az, hogy kik vezetik adott esetben a közösséget, mint intézményrendszer, vagy adott esetben az egyes Európai Uniós tagállamokat, mert aki most ebben az átrendeződésben, ebben az időszakban nem fog tudni a saját érdeke szerint cselekedni, és azt megvédve cselekedni, akkor annak nagyon súlyos következményekkel, sőt, mi több a megmaradásának a kérdésével kell tulajdonképpen szembenéznie.

Ha már ezt a szót használod, hogy átrendeződés, ugye ezért az európai korondon is láthatjuk már ennek csíráit, jeleit adott esetben.

És itt szerintem fontos kitérni arra, hogy az Európai Unión belüli különböző szervezetek milyen viszonyban állnak egymáshoz szó.

Az Európai Parlament az Európai Bizottság általában a leghangosabb mindig ilyen kérdekben is úgy adnak ki nyilatkozatokat, adnak diktátumokat, tagállamoknak, mint hogyha ez nekik jogukban állna, illetve egy ilyen, nem tudom, sorvezetőt adnának.

De a valós döntések azok az európai tanács kezében vannak a tagállamok vezetőinek a kezében.

És a valós veszély ember rejlik, és ezért is próbálják meg ilyen hatáskör, átcsoportosításokkal, kibővíteni például az európai parlamentnek a különböző jogkorét, mert attól félnek, és most kicsit közétálra tekinünk, hogy 2030-ra több európai országban, akár nagy népességű vezető európai országokban patrióta, nemzeti szuveranista pártoknak a vezető fognak hatalomra kerülni.

És ezt felborítaná a korábbi státuszkót, és bizony, hogyha nem lenne meg az a többségük, ami most egy ilyen ideológiai, békú miatt sok esetben megvan, akkor nem tudnák véghez vinni ezeket a politikai döntéseiket, amik egyébként ellentétesek még az európai polgárok akaratával is.

Szóval most itt az elkövetkező években választás lesz Lengyelországban, Spanyolországban, Olaszországban.

Németországot is valamilyen szinten ide sorolhatjuk, hiszen várhatóan, ott is még az évtized vége előtt lesz egy újabb választás, ha csak nem fogjuk meg addig az igencslen kormányzat, az sokat mondom, hogy a németeknek több mint 70% elégedetlen a kancélár munkájával, Fridrik Mercével, aki még ugye a szó is képes volt a rumni ilyen tekintetben, amit azért nem gondoltunk volna.

Az, hogy a patrióták ilyen jelentőségletesnek szertnek, kerülhetetlenné válnak, nem csak nemzet állami szinten, hanem az Európai Parlamentben is bizony, az európai néppát is most már sokszor rákényszerül arra, hogy kényszerben együttszól van a patriótákkal.

Mafél ez mondta, hogy most ennek van itt az ideje, mert taktikailag ez a megfelelő lépés számok, hogy nem azt látják, hogy a baloldalon működjenek együtt, de az igazán fajsúlyos kérdésekben ugye mégiscsátjuk.

Szóval még itt is egy ilyen vábozást látunk, hogy nem vállalják őszintén a véleményüket, hanem akár füstő szobában megkötött az alkuk által, megpróbálják felrevezetni az európai közvéleményt, holott az ő bukások elkerülhetetlenek tűnkünk.

Szóval az, hogy egy szociáldemokrató és néppárti erő képes legyen megújulni a 21. század elvárásaihoz igazodva, ez szinte elképzeletlenek tűnik, mert ők akarják megoldani ezt a polikrízist, egy nagyon divatos szó most, amit ők maguk idéztek elő.

Hát igen, ugye szokták mondani, hogy a problémát nem lehet azon a szinten megoldani, amelyen keletkezett, tehát én ezért szoktam úgy fogalmazni, hogy egy Európai uniós rendszerváltoztatásra van szükség ahhoz, hogy ebből a nagyon súlyos válsághelyzetből, politikai, gazdasági és társadalmi értelemben is felfogható válsághelyzetből, az Európai Unió közössége ki tudjon lábanni.

És ebben a helyzetben én is úgy látom, hogy nagyon fajsúlyos szerepet töltenek be a patrióták.

Ugye itt pont, ahogy a képernyőnkön is ugye látszik, ugye itt az elmúlt két hétben volt, vagy került sor az első nagypatrióta gyűlésre itt pont Budapesten, és ez nagyon jól megmutatja én azt gondolom, hogy habár úgy szoktak fogalmazni, hogy Magyarország az utolsó bástyája. annak a valódi európa eszmének, mert azért talán ezt tágítsuk ki.

Tehát itt azon túl, hogy a magyar nemzetnek a jövőjéről beszélgetünk.

Olyan gondolatiság, politikai intézkedés sorozat valósult meg Magyarországon az elmúlt be-mássi étzezetben, amelynek a hatása jóval túlmat Magyarország keretein is, és én ezért merek úgy fogalmazni, hogy Európa jövőjére is hatással lehet.

Sőt, az utolsó bástyájaként védi ezt az úgynevezett valódi európai eszmét, de az első fecske is volt.

A tekintetben, hogy Magyarország volt az első olyan ország, amely szembeszállt ezzel a brüsszeli…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • XXI. Század Intézet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Európa jövője patrióta | Mindig péntek”

Miről szól ez az epizód: „Európa jövője patrióta | Mindig péntek”?

A XXI. Század Intézet podcastjében É Bíró András kutatóval beszélgetnek az európai párpolitika átalakulásáról. Kiemelik a patrióta és nemzeti szuverenista pártok előretörésének okait, amelyek a brüsszeli elit és az európai polgárok közötti elszakadásból, valamint a migráció… Az epizód a XXI. Század Intézet című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Európa jövője patrióta | Mindig péntek”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: G. Fodor Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Európa jövője patrióta | Mindig péntek”?

Fő témái: európai politika, pártpolitika, szuverenitás, migráció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Európa jövője patrióta | Mindig péntek”?

Megjelenés: 2026. 04. 03.. Hossz: 21 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/xxi-szazad-intezet/europa-jovoje-patriota-mindig-pentek-18950847

Több epizód a XXI. Század Intézet-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból