Adósságcsapdában a fenntarthatóság
· PT35M38SÖsszefoglaló
Köves Alexandra Róna Péter közgazdászsal beszélget a pénzrendszer működéséről, a kamatos kamatok hatásáról, és arról, hogy az adósság hogyan befolyásolja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot. Az adás a globális adósságcsapdából való lehetséges kiutakat is vizsgálja.
Ebben az epizódban
Ebben az adásban a pénz létrejöttéről, a hitelezés rendszeréről, és az adósság fenntarthatóságra gyakorolt hatásairól beszélget Köves Alexandra Róna Péter közgazdásszal.
Kevesen tudják, hogy minden új pénz, ami a gazdaságban létrejön igazából adósságként jön létre.
Azonban a kamatos kamattal ellátott adósság visszafizetése az egyik legkomolyabb kényszerítő erő a gazdasági növekedés mögött úgy, hogy sem környezeti, sem társadalmi fenntarthatóságot nem hoz létre… Ritkán gondolkozunk a pénzről úgy, hogy az a legelvontabb társadalmi konstrukció, tulajdonképpen egy elvi megállapodás emberek között.
Valódi értéke nincs, úgy viselkedik, ahogyan mi viselkedünk körülötte.
Jelenleg a jegybankok a semmiből hozzák létre a pénzt, amelyet a kormányok adósságaként könyvelnek le, majd a magánbankok egy bizonyos százalék tartalékba helyezése mellett, annak sokszorosát adhatják ki kamattal ügyfelek részére hitelként.
Így a forrásként funkcionáló pénz a kormány adóssága, a gerjesztett tovagyűrűzése pedig a bankok ügyfeleinek adóssága lesz.
Így viszont olyan gazdasági növekedésre van szükség a visszafizetéshez, amely nem csak a környezeti, de a társadalmi fenntarthatóságot is veszélyezteti.
Ha viszont a pénz működése mögött semmi fizikai törvényszerűség nincsen, a gondolkodásmódunk változtatásával egészen új intézmények létrehozása is lehetővé válna.
Van kiút ebből a globális adósságcsapdából?
Többek között erről beszélget Köves Alexandra Róna Péter közgazdásszal.
Említett entitások
Témák
Hallgasd meg
Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből
- Búcsú a Zöld Egyenlőségtől: korkép és kórkép
A Zöld Egyenlőség podcast utolsó adásában a szerkesztők, Köves Alexandra és Gébert Judit, az ökológiai közgazdaságtan gondolatait járják körül az elmúlt öt év tükrében, beszélgetv…
- Az őshonos és hagyományos tudás jelentősége környezeti értékeink megőrzésében
Ebben az epizódban Köves Alexandra Lenti Attila politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel beszélget az őshonos tudás jelentőségéről a környezeti értékek megőrzésében, kül…
- Nem állunk nyerésre. Jöhet-e valahonnan változás?
Négy zöld podcaster, Gébert Judit, Köves Alexandra, Nagy Réka és Tomaj Zsófi beszélget arról, hogyan élik meg a környezeti témákban tapasztalható visszafejlődést, és honnan jöhet…
- A biodiverzitás-védelem piaci megoldásai: lehet a felelőtlenséggel kereskedni?
Az Európai Bizottság a karbonkereskedelem mintájára pénzügyi megoldásokat dolgoz ki a biodiverzitás védelmére. Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget arró…
- Merre tovább globális környezeti politika?
Az epizódban Glied Viktor és Gébert Judit a globális környezeti politika aktuális helyzetét és a klímacélokra gyakorolt hatásokat tárgyalja, különös figyelmet fordítva Donald Trum…
- Hol vannak a technológiai fejlődés korlátai?
Gébert Judit és Köves Alexandra Nick Bostrom Mély utópia című könyvéről beszélget, mely a technológiai fejlődés korlátait és az emberi élet értelmét vizsgálja egy utópisztikus, te…
- Beszélnünk kell az erdőkről!
Gálhidy László ökológus és Gébert Judit beszélgetnek az erdők állapotáról, a természetközeli erdőgazdálkodás jelentőségéről, a klímaváltozás hatásairól és arról, hogy mit tehetünk…
- Utazni vagy turistának lenni: van különbség?
Az epizódban Szűcs Péter íróval beszélgetnek az utazás fogalmának átértelmezéséről. Szó esik arról, hogyan lehetne a turizmust fenntarthatóbbá tenni, megőrizve az utazás élményeit…
- Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan? – Könyvbemutató
Gébert Judit könyvéről, a "Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan?" című kötetről beszélgetnek, összevetve a konvencionális és az ökológiai közgazdaságtan eltérő megoldásait a…
- Amikor az innováció nem a haszonról, hanem a társadalmi jóllétről szól
Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TinLab) projektvezetője beszél a társadalmi innovációkról, azok céljairól és…