Gaia-hipotézis
· PT52M17SÖsszefoglaló
Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával beszélgetnek a Gaia-hipotézisről, annak tudománytörténeti hátteréről, működéséről, és mai jelentőségéről, beleértve az etikai következményeket is.
Ebben az epizódban
Mit jelent organizmusként tekinteni a Földre?
Mi a Gaia-hipotézis tudománytörténeti jelentősége?
Kik és hogyan kritizálták a Gaia-hipotézist?
Minek köszönheti a hipotézis a népszerűségét manapság?
Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával Gébert Judit beszélget.
A Gaia-hipotézis szerint a Föld összes élő és élettelen rendszere szorosan összefüggő, önszabályozó rendszert alkot.
Hogyan alakult ennek a gondolatnak a története és mi a jelentősége ma?
Nemes Lászlóval, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatójával Gébert Judit beszélget olyan kérdésekről, mint az alábbiak.
Milyen előzményei vannak a tudománytörténetben?
Hogyan működnek a Föld önszabályozó folyamatai?
Mi az élettelen rendszerek szerepe Gaiában?
Mi a biodiverzitás jelentősége az önszabályozásban?
Sok fajra van szükség, vagy elég néhány kulcsfaj?
A Gaia-hipotézis szerint milyen mértékben avatkozhatunk be a természet működésébe?
Mit gondolt a Gaia-hipotézis megalkotója a geomérnökségről?
Tekinthetjük-e tudományosan alátámasztott hipotézisnek?
Milyen érvek vannak mellette és ellene?
Ellentétben áll-e az evolúciós elmélettel?
Beszélhetünk-e célra irányultságról a Gaia-hipotézis esetében?
Michael Ruse: The Gaia Hypothesis: Science on a Pagan Planet (2013) könyvében megkülönböztet mechanisztikus, organicista és hülozoista álláspontot az élet meghatározásával kapcsolatban.
Milyen etikai következményei vannak annak, hogy organizmusként tekintünk a Földre?
Említett entitások
Témák
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből
- Búcsú a Zöld Egyenlőségtől: korkép és kórkép
A Zöld Egyenlőség podcast utolsó adásában a szerkesztők, Köves Alexandra és Gébert Judit, az ökológiai közgazdaságtan gondolatait járják körül az elmúlt öt év tükrében, beszélgetv…
- Az őshonos és hagyományos tudás jelentősége környezeti értékeink megőrzésében
Ebben az epizódban Köves Alexandra Lenti Attila politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel beszélget az őshonos tudás jelentőségéről a környezeti értékek megőrzésében, kül…
- Nem állunk nyerésre. Jöhet-e valahonnan változás?
Négy zöld podcaster, Gébert Judit, Köves Alexandra, Nagy Réka és Tomaj Zsófi beszélget arról, hogyan élik meg a környezeti témákban tapasztalható visszafejlődést, és honnan jöhet…
- A biodiverzitás-védelem piaci megoldásai: lehet a felelőtlenséggel kereskedni?
Az Európai Bizottság a karbonkereskedelem mintájára pénzügyi megoldásokat dolgoz ki a biodiverzitás védelmére. Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget arró…
- Merre tovább globális környezeti politika?
Az epizódban Glied Viktor és Gébert Judit a globális környezeti politika aktuális helyzetét és a klímacélokra gyakorolt hatásokat tárgyalja, különös figyelmet fordítva Donald Trum…
- Hol vannak a technológiai fejlődés korlátai?
Gébert Judit és Köves Alexandra Nick Bostrom Mély utópia című könyvéről beszélget, mely a technológiai fejlődés korlátait és az emberi élet értelmét vizsgálja egy utópisztikus, te…
- Beszélnünk kell az erdőkről!
Gálhidy László ökológus és Gébert Judit beszélgetnek az erdők állapotáról, a természetközeli erdőgazdálkodás jelentőségéről, a klímaváltozás hatásairól és arról, hogy mit tehetünk…
- Utazni vagy turistának lenni: van különbség?
Az epizódban Szűcs Péter íróval beszélgetnek az utazás fogalmának átértelmezéséről. Szó esik arról, hogyan lehetne a turizmust fenntarthatóbbá tenni, megőrizve az utazás élményeit…
- Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan? – Könyvbemutató
Gébert Judit könyvéről, a "Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan?" című kötetről beszélgetnek, összevetve a konvencionális és az ökológiai közgazdaságtan eltérő megoldásait a…
- Amikor az innováció nem a haszonról, hanem a társadalmi jóllétről szól
Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TinLab) projektvezetője beszél a társadalmi innovációkról, azok céljairól és…