Zöld Egyenlőség

Rendszerszemlélet és közgazdaságtan

· PT44M6S

Összefoglaló

A Zöld Egyenlőség évadzáró epizódjában a rendszerszemlélet és annak a közgazdasági gondolkodásban való alkalmazása a téma. Az ökológiai közgazdaságtan kritikája a főáramú közgazdaságtannal szemben, az emberkép és valóságfelfogás különbségei, valamint a rendszerszemlélet előnyei…

Ebben az epizódban

Igazi rendszerszemléletre lenne szükség ahhoz, hogy az egymásba ágyazott ökológiai-társadalmi-gazdasági rendszerek egymásra hatásait megérthessük.

És hogyan nézhetne ki a közgazdasági gondolkodásban?

Az évadzáró epizódban a Zöld Egyenlőség házigazdái, Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, és Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélgetnek a rendszerszemléletről.

Az ökológiai közgazdaságtan azzal vádolja a főáramot, hogy képtelen a valóság bonyolultságát lekövetni.

Amolyan felvilágosodás korabeli őskövületként tekint az emberekre, és a bennünket körülvevő lévő világra.

Értéksemlegességet hirdet egy olyan tudományterületen, ahol az értékválasztások kiemelten fontosak.

Részekre bont, számszerűsít, lineáris összefüggéseket keres és objektivitást hirdet.

Az embert racionális, önérdekkövető és haszonmaximalizáló lénynek tartja.

Azonban a természettudományok már meghaladták ezeket az alapvetéseket, és sokan a rendszerszemléletet tartják fontosnak, amelyben az egész több, mint a részek összessége; az ok-okozati összefüggések helyett a mintákon van a hangsúly; a valóság pedig nem független a vizsgálódótól.

A felvilágosodás korában a tudomány kivirágzott.

A valóságot megismerhetőnek tartották, és azt feltételezték, hogy minden úgy működik, mint egy gép.

Ha a részeket megfelelően állítjuk össze, megkapjuk az egészt.

A lineáris ok-okozati összefüggéseket objektívan fel lehet tárni, és a közgazdászoknak, mint társadalomtudósoknak az a dolguk, hogy az emberi viselkedés törvényszerűségeit mutassák be, és ezáltal írják le a gazdasági gépezet összefüggéseit.

Azonban a tudomány fejlődésével egyre több tudományterület kezdte megkérdőjelezni ezeket az alapvetéseket.

A fizika, a biológia mind azt kezdte észrevenni, hogy minél mélyebbre ásunk az ismeretekbe, annál kevésbé érvényesek ezek a leegyszerűsítések.

Az egész nem ugyanaz, mint a részek összessége; az élő szervezetek mind hálózatokban léteznek; dinamikus minták léteznek, és nem csak lineáris ok-okozati összefüggések; és a megfigyelés önmagában módosíthatja a „valóságot”, így csak hozzávetőleges tudás létezik.

A rendszerszemlélet egyre elterjedtebbé vált.

De mit jelentene ez a rendszerszemlélet a gazdasági gondolkodásban?

Hogyan lehet meghaladni a nagyon régóta megkérdőjelezetlenül feltételezett alapvetéseket?

Mit vesztenénk és mit nyernénk a rendszerszemlélettel a közgazdaságtanban?

És miért nem tűnik úgy, hogy érdekünk fűződik a bevezetéséhez?

Egyáltalán mi köze mindehhez a gondolkodáshoz a kapitalizmusnak?

Az első évadzáró adásban (igen, két és fél éve minden héten új témával jelentkeztünk, de a lassú tudomány nevében most a Zöld Egyenlőség is elmegy szabadságra) a két házigazda Gébert Judit és Köves Alexandra a rendszerszemléletről beszélgetnek.

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Zöld Egyenlőség

Hallgasd meg

Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból