Kihalni veszélyes

META-KÖZGÁZ - Miben látja másként a világot a klasszikus és az ökológiai közgazdaságtan?

· PT1H18M45S

Összefoglaló

Bod Péter Ákos és Antal Miklós a Kihalni veszélyes podcast vendégei, ahol a klasszikus és az ökológiai közgazdaságtan nézőpontjait hasonlítják össze. A beszélgetés a Fluctuations Fesztiválon zajlott, Bod Péter Ákos az ipari és kereskedelmi minisztérium volt vezetője, az MNB…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2024. 09. 19.
Hossz
1 óra 19 perc
Szereplők, említett nevek
Antal Miklós, Őri Ádám
Témák
közgazdaságtan, ökológiai közgazdaságtan, klasszikus közgazdaságtan
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Zene] kihalni veszélyes az elte humánökológus hallgatój podcast sziasztok köszöntünk mindenkit a karácsonygábor kör és a fes közös eseményén a közgázon én kecské zsófi vagyok és be is mutatnám gyorsan a vendégeinket bott péter ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter a magyar nemzeti bank egykori elnöke az ens tanácsadója és jelenleg a corvinus egyetem oktatója remélem hogy nem hagytam ki semmi fontosad kielégítő bemutatás volt a balomon pedig antal miklós ül egykori oktatón mert hogy a karácsonygábor körnek több tagja is az elte humán ökológia szakára járt és miklós mutatta be nekünk a ökológiai közgazdaságtannak az alapjait és egyébként pedig az mta-nak a doktora doktora kutatója bocsánat és a tájfutószövetség zöldítője kell igen arra kérnek titeket hogy a mikrofonba be beszéljetek mert hangfelvétel készül igen igen és hát akkor ahogy már említettem mi a mikinek az előadására jártunk és ő úgy kezdte az egyik első óránkat hogy mit gondolunk milyen irányba halad a világ és most kicsit ezt a kérdést szeretném visszapattintani egy minimálisan szűkítve hogy ti mit gondoltok merre harad a világgazdaság persze itt sok mindenről lehetne beszélni hogy mi a jó irány mit nevezünk jónak mit nevez k rossznak de most csak ilyen nagyon nagy vonalakban ti hogyan tudnátok erre a kérdésre válaszolni aki úgy érzi hogy készen is áll a válasszal akkor az nyugodtan mondja korom miatt akkor én kezdem köszönöm szépen a én it ugye közgazdászként vagyok itt és azt hallottam hog én a mainstreamet képviselem egy kicsit bizonytalan vagyok nyilván a vitát feldobja hogyha jön egy ilyen klasszikus közgazdász aki a a a fősodorban van az a helyzet hogy a fősodorbeli közgazdászok engem nem egészen odasorolnak és nem is tudom hogy mi a fősodor tehát amikor majd rátérünk arra hogy ki milyen szempontból nézi a világot akkor rögtön el kell mondom hogy én el fogom tudni mondani a mainstreamnek a a szövegét ha muszáj hiszen tanítom de nem biztos hogy magamat odasorolom a a mikor megkaptam a kérdést akkor elkezdtem készülni h mennyi időnk van erre meg hogy kinek beszélek és hol hát azt hogy hol azt nem tudtamn dunapartra gondoltam de ugye jött a a klímaváltozás a a a világról szólva azért vagyok kicsit zavarba nem mert hát lehet két percben a világról beszélni de kinek beszélek itt magyarországon beszélek mégpedig egy egy olyan környéken amelyiknél azért látszik hogy a periférián élünk európa perifériáján vagyunk tehát amikor a vilg ágot mondom és a glóbuszra gondolok akkor más választ adnék ugyanerre a kérdésre mintogyha magyarországra gondolok mert a világra nézek akkor tulajdonképpen egész jól állnak a dolgok és én most nem a gdp-t hozom meg egyebeket amivel amivel amik nagyon pontatlan és rosz mérőszámok más proxikat hát mérni nem tudjuk a világot nem tudjuk azt boldogságot vagy ezeket a fogalmakat nem tudjuk miér a jó jól létett de mondjuk ha veszünk proxikat hány évig él egy ember ha megszületik egy gyerek hát 150 évvel ezelőtt volt 40 év az átlagos életkor most pedig 75 attól függ hogy hova születik hát oroszországban akkor csak 70 valahány hogyha albániában akkor 80 előttünk van és hogyha ha tudom én spanyolországban akkor 85 milyen tragédiák érik az embert éhezik elveszti a gyerek k ét hát például a a a halandóság az óriási mértékben visszaesett tehát azt lehet mondani hogy 20-340-50 év alatt ragyogóan fejlődött a világ ugye említetted jártam a fejlődő világban hát nem vagyok szakértője de jártam gánában 80-as években gán akkor egy 10 milliós ország volt nagyon szegény magyarország 10 milliós ugye 86 reformszocialista ország és eltelt 40 év vannak gánai diákjaim és azóta nem jártam odát figyelem és gánában van 30 millióan és nincs már éhezés a olyan mért nyilván van de hát itt is van és közben van magyarország hát ki mit gondol magyarországról hogy az elmúlt 30-40 év alatt hova fejlődött és akkor nem tudom hog ki mit gondol majd elmondják de valószínűleg azt fogják mondani hogy lehetett volna jobb is tehát akkor ha a világot úgy nézem mint magyar 24-ben budapesten akkor egy halom halom gondom van a az iránnyal és a sebességgel és az irány rossz akkor még a gyors sebességgel is problémám van az irány jó akk és a sebesség lassú akkor akkor alapvetően optimista vagyok csak egy kicsit elégedetlen most nekem óriási problémáim vannak magyarországon az iránnyal hát a világ jó majd beszélünk a világról is de hát ez az első első reflexem hogy nagyon más választ adok ezek re a nagyon átfogó kérdésekre a a magyar emberként szólok szülőként a legkisebb gyerekem 13 éves a nagyobb bacska ide szokott járni minden két hétben áltag jó itt a konyha meg jó a társaság nem tudom én először vagyok itt szóval nézőpont és horizont és hogy hogyan definiálom a a feladatot igazából ez az én kiindulásom köszönöm szerintem ez ez egy világos válasz és hát a tanítványaim tudják hogy ezek közül az adatok közül amiket most említettél egy csomót a válaszokban mindig mi is megemlítünk mert például a várható érettartam radikális növekedés egy nagyon pozitív jelenség a legtöbb ember szerint és ebbe én is bel tartozom ugyanakkor én azt gondolom hogy a világgazdaság alapvető működési módja alapvetően rossz tehát az a típusú gazdasági logika az a típusú növekedési logika az a típusú kapitalista logika amit most működtetünk án a kapital a szót nem is hangsúlyoznám annyira mert majd az egy kérdés lesz hogy egyáltalán mit nevezünk pontosan kapitalizmusnak de hogy az a működési logika amivel megpróbáljuk megoldani a problémáinkat az az én állításom szerint nem a helyes logika azért mert mindezekkel a pozitívumokkal párhuzamosan olyan dolgokat generál mint például a nem emberi élet radikális pusztulása ezen a bolygón mint növények mint állatok esetében mint fajok számát mint egyed számokat tekintve illetve az ember életfeltételeinek természeti környezethez kapcsolódó életfeltételeinek a radikális rosszabbodását tudja okozni és okozza már most a periférián nagyon sok embernek és nem nagyon hosszú távon várhatóan a globális népesség még nagyobb részének tehát ezért az én állításom szerint az a logika amit működtetünk nem jó igen pont erre próbáltam én is a kérdést vezetni merthogy az óránkon is éppen erről beszéltünk hogy hogy ezek a az eredmények amiket te is említettél hogy az élet az élettartamnak a növekedése az általános életszínvonalnak az emelkedése ez milyen áron jöhetett létre hogy olyan szintű gazdasági növekedés vagy a gazdasági tevékenységnek a kiterjesztése árán ami most már ahogy ugye miklós is említette veszeggeti a a környezeti határ inkat és hát az a kérdés hogy hogy akkor ez ez hogyan lehetne értékelni vagy te hogyan értékelnéd azt hogy milyen áron jutottunk el ehhez igen még egy kicsit azért jobb a személyes vonatkozás világosabb az érvelésemnek az iránya tehát egy félszó elhangzott a kapitalizmusról vagy mondjuk piacgazdaságról és ez azért jó pofa dolog mert én az életem első 15 évitt mint professzionális közgazd ászi kutatóintézetben a tervhivatal kutatóintézetében töltöttem el egy nempiaci rendszerben amelynek a működéséről minél jobban megismertem annál lesújtóbb volt a véleményem és akkor azt gondoltam hogy a világnak az a rendje a fenntarthatatlan mármint az a szocialista rendje és akkor most ugye kinagyítottad az egészet ez egyébként ezt az idézetet én osztom hát én is osztom hogy ez fenntarthatatlan ha minden így megy tovább na most az a kö majd az lesz az inkább az érdekes szakmai vita az úgynevezett mainstream az fél mainstream és és közgazdászok és a nem köz nem gazdasági kiindulású emberek között hogy milyen mechanizmusok segítenek vagy rontanak és itt azért majd meg fogom védeni a szakmámat én szerintem azért vagyok itt mert ilyen témában kértek tőlem egy szöveget és én írtam egy szöveget akkor valaki elolvasta és azt mondta hogy mást mond mint a a a vitatársa mert volt egy egy egy kiinduló szöveg amiben volt célzás arra hogy hibás a technológiai optimizmus és hibás az ökonómiai optimizmus és azt hittam hogy szerintem is hibás a technológiai optimizmus ami a 19 században természetes volt zsü vern wne gyula írt olyan könyveket amik furcsa emberek őrültek egyébként olyan elon musk típus emberek majd megoldják a a problémát és akkor lesz egy új világ én nem osztom a tech ha van itt mérnök az azt kellene ideültetni nem engem hát tulajdonképpen egy mérnököt aki majd elmondja hogy de igen hogy mondjuk a az hogy fény legyen ami 300 évvel 3000 évvel ezelőtt 180 évvel ezelőtt óriási probléma volt hogy legyen fény egy gyertyát kelt de behozni a és drága volt ha volt fény az most fillérek elérhető bárkinek gánába is a telefonján is van egy ilyen kis reflektorocska és eb van telefonja na szóval a technológia nem megoldás a gazdasági rendszereknél pedig az a kérdés hogy a fennálló rendszer vagy bármilyen rendszer amit megismertünk én kettőt ismertem meg közelebbről egy tervgazdaságot ö ö és módosított tervgazdaságot és a tervgazdaságot és egy kapitalizmust azonban egy periférikus kapitalizmust éltem nem periférikus kapitalizmusban az egyesült államokban tanítottam két szemesztert éltem londonban egy egy nemzetközi banknak nagyon jól fizetett tisztviselőként ami nagyon jó volt mert nem kellett megnéznem a az árakat ha bementem egy egy papba vagy egy múzeumba mert hogy nagyon jól kerestem hogy a magyar turistának az a baja hogy ránéz és akkor forintra átf fordítja és akkor visszafordul tehát a kapitalizmusról vannak benyomásaim mint magyar döntéshozó küszködtem 188 hónapon keresztül egy olyan ipari struktúrával amelyről én kutatóként és most hoztam csak hogy érdekességképpen kutatóként 1981-ben egy nem voltam párttag nem a pártnak a lapja hanem a hát minden a párt lapja volt minden neré volt vagy hogy kell mondani vagy hogy hogy szóval mind a a establishmenté volt ez a valóság című lap ahol lehoztak tőlem egy cikket mint fiatal ember meditáció közkeletű iparpolitikai kérdésekről és az volt a meditáció lényege hogz egy fenntarthatatlan az energiaigényes energiafalú kis hozzáadott értékű tevékenység fenntarthatatlan na most a jó hír az hogy lehozták egyébként lehoz csak mondom lehozták szabó ferenc a népességpitikáról jános gapcsikovó nagymarosi vízi lépcső történeté tehát amiről amiről kés amiből később baj lett az az értelmiség előre jelezte a még egy jó hír belefér és akkor átadom a a rossz híreket a kollégám a további jó hír az hogy egy egy fél évvel ezelőtt kihoztak egy könyvet kértek egy könyvet tőlem nem volt elég mondanivalóm és azt mondták hogy nem baj de legyen könyv hát adjak régi írást elővettem ezt a 81-est és beletettem és azt kell mondanom hogy a táblázatokat kivettem statisztikai táblázatokat sajnos aktuális tehát releváns az ember kritikus hogy kés korábban mit írt mindig a remegve veszem elő a régi írásaimat meg tessék elolvasni ezt neked hoztam a valóságban nem tudun adni mert abból mer csak egy példányon van ez ez hozzáférhető és semmi sincs megoldva abból a magyar gazda ág most is energiaigényes kicsi hozzáadott értékű vízigényes miközben miközben ott élün a lér tehát a problémát ugyanúgy látja egy egy közgazdász ha döntéshozó egy ideig akkor azért szembe találkozik azzal hogy az emberek nagyon furcsán egymás kizáró dolgokat követelnek tehát követelik azt hogy legyen jövő nekik fenntartható az unokáiknak de azért legyen olcsó az áru és ha import import aztán követelik hogy a munkahelyüket őrizze meg valaki nekik hát ha import import akkor nem biztos hogy megőrzi a munkahelyét tehát egymás kizáró dolgot akarnak a politikustól az pedig megígéri és nem teljesíti ugye ez a jó és akkor most a mechanizmusok és itt lehet majd valószínűleg egy kicsit vitázni hogy a piacgazdaság mai formájában az segít vagy ez a probléma vagy a problémának nak ak csak része és ha a problémának a része akkor akkor módosítható ez a ez a mechanizmus azt mondanám hogy én nem egy ilyen piacgazdaság ellenes ember vagyok minden esetben tehát hogyha mondjuk a mai magyar árampiacra nézek akkor úgy látom hogy túl kevés a verseny tehát nem szeretem azokat a megközelítéseket amik túlzottan általánosítanak mert rendkívül komplex rendszerekkel van dolgunk tehát az amit mondasz hogy hát annak ellen hogy mondjuk a kapitalizmushoz az a szöveg szokott tartozni hogy ez majd hatékonyságot fog hozni ilyen-olyan szempontból és lám mondjuk energetikai szempontból nem hozta el azt a hatékonyságot most meg egyébként ugye pont egy rendkívül energiaigényes irányba akarunk menni olyan termelési tényezőkre alapozva amik ugye magyarországon nincsenek adva az ugye itt valószínűleg egyetértünk tehát nem erről érdemes beszélni hanem arról érdemes beszélni hogy az a növekedési logika ami a mi rendszereinket jellemzi és ez még a tervgazdaságot is azt mondanám hogy jelentős részben jellemezte ott is ugye az öt éves tervekben növekedési célokat fogalmaztak meg hogy ez a növekedési struktúra ez fenntartható-e lehet-e ennek fenntartható változata ha nem el tudunk-e tőle szakadni és az elszakadás az milyen áron lehetséges és itt az első kérdéssel kapcsolatban azal kapcsolatban hogy lehet-e a növekedés fenntartható akkor ha itt a növekedést gdp növekedésként értelmezzük ugye a gdp az az adott területen adott idő alatt előállított javak és szolgáltatások pénzben kifejezett összeértéke hogy ezt akarjuk folyamatosan növelni akár úgy is gondolhatunk rá hogy agregált fogyasztást akarunk folyamatosan növelni hogy lehet-e ez fenntartható erre a mai 2024-es válaszom a az az amit egyébként hogy én is egy ilyen történelmi dolgot mondjak 10 évvel ezelőtt egy budapesti ted konferencián elmondtam és bárki megnézheti hogy nem hogy nem lesz olyan fejlődési ütem mondjuk a technológiai hatékonyságba hogy a gazdasági növekedésnek a hatásait ellensúlyozva olyan radikális kibocsátáscsökkentéseket olyan radikális erőforrás felhasználás csökkentéseket eredményezzen amik mondjuk a nemzetközileg elfogadott klímacélok a nemzetközileg elfogadott egyéb fenntaratósági célok eléréséhez szükségesek tehát ebből nekem az a következtetésem hogy gondolkodni kell azon hogy lehet-e működtetni ezt a rendszert gazdasági növekedés nélkül és ugye a gdp-nek az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • MNB
  • Ipari és Kereskedelmi Minisztérium

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „META-KÖZGÁZ - Miben látja másként a világot a klasszikus és az ökológiai közgazdaságtan?”

Miről szól ez az epizód: „META-KÖZGÁZ - Miben látja másként a világot a klasszikus és az ökológiai közgazdaságtan?”?

Bod Péter Ákos és Antal Miklós a Kihalni veszélyes podcast vendégei, ahol a klasszikus és az ökológiai közgazdaságtan nézőpontjait hasonlítják össze. A beszélgetés a Fluctuations Fesztiválon zajlott, Bod Péter Ákos az ipari és kereskedelmi minisztérium volt vezetője, az MNB… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „META-KÖZGÁZ - Miben látja másként a világot a klasszikus és az ökológiai közgazdaságtan?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Antal Miklós, Őri Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „META-KÖZGÁZ - Miben látja másként a világot a klasszikus és az ökológiai közgazdaságtan?”?

Fő témái: közgazdaságtan, ökológiai közgazdaságtan, klasszikus közgazdaságtan.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „META-KÖZGÁZ - Miben látja másként a világot a klasszikus és az ökológiai közgazdaságtan?”?

Megjelenés: 2024. 09. 19.. Hossz: 1 óra 19 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/meta-kozgaz-miben-latja-maskent-a-vilagot-a-klasszikus-es-az-okologiai-kozgazdas-67bf418d

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból