Zöld Sárkány Podcast

#80 A Gyűrűk Ura Alapjai - Minden jó, ha vége jó?

· PT29M3S

Összefoglaló

Az adás a tündérmesék és J.R.R. Tolkien műveinek befejezéseit vizsgálja. A beszélgetés kitér a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” motívumának eredetére és népszerűsítésére, valamint arra, hogyan érvényesül ez a motívum Tolkien világában. A műsor elemzi a keresztény…

Röviden

Műsor
Zöld Sárkány Podcast
Megjelenés
2026. 03. 25.
Hossz
29 perc
Szereplők, említett nevek
J.R.R. Tolkien
Témák
tündérmesék, mesék, j.r.r. tolkien, középfölde, szabad akarat, keresztény hit
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

És boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Egy tipikus tündérmesénél valami ilyesmi befejezésre számíthatunk.

De vajon így van ez középföldén is?

Sziasztok, itt a zöldárkány. >> Sziasztok! >> Az ősi történetek, tündérmesék és népmesék szándékai túlmutattak a puszta szórakoztatáson.

A mesélő ki akarta elégíteni a társadalom, a hallgatósága vágyait.

Egy olyan világot tárt az emberek elé, mely tükrözi a reményeiket, melyben a dolgok végül jóra fordulnak.

Mégha a való életben, a szürke hétköznapokban, a napi robotolás közepette nem is ezt tapasztalták.

Másrészt ott volt a magyarázó edukatív szándék.

A mesék egyben erkölcsi tanítások az erényes viselkedésre ösztönöznek.

Azt üzenik, hogy érdemes jónak bátornak leleményesnek kitartónak lenni, és a jutalom nem marad el.

A jó végül győzedelmeskedik a gonosz felett, előbbé elnyeri a megérdemelt jutalmát, utóbbira pedig lesújt a kielégítő büntetés.

Megkapjuk a megnyugtató lezárást, helyre áll a mese világának rendje.

Ez a motívum időtlen idők óta velünk van, általában happy endként, boldog befejezésként hivatkozunk rá.

Az angolban ez a mesezáró szófordulat a Happily Ever After.

A kifejezés első írásos megjelenését sokan Bokso de Cameronjának tulajdonítják.

A mű természetesen olaszul firenzei dialektusban íródott az 1350-es évek táján, de az angol fordításainál a szóban forgó formula különféle variációit használják.

Sőt, az 1702-es fordítás a pontos Happily Ever Aftert.

Folklóri tekintetben a boldog befejezés elterjedése Charles Burrow 1697-ben megjelent a Ludany meséi című francia népmesegyűjteménynek tulajdonítható.

Később a Green Füvérek 1812-es gyermek és családi mesék gyűjteménye még inkább hozzájárult a formula népszerűsítéséhez.

Noha a németekre inkább a sötét hangvétel volt a jellemző. >> A mesegyűjtők rendszerező munkájának természetesen megvoltak a forrásai.

A mesélők körében világszerte kedveltek és gyakoriak voltak az ismétlődő nyelvi fordulatok, hogy előadásaik a kellő hatást váltsák ki a hallgatóságukból.

A gyűjtőknek hála ezek fenn maradtak.

Később a nyomtatott könyvek terjedésével a szerkesztők gyakran egységesítették a történeteket, ezzel pedig a Happily Ever After sablonos záró formulává vált.

Nálunk ehhez a kifejezéshez talán a legközelebb a máig is élnek, ha meg nem haltak áll.

Bárhogy is fogalmazzunk ahhoz, hogy a mesevégi boldog befejezésnek valós súlya legyen, szükségszerű a kihívás, a szenvedés, a bánat, a mindent elnyelő sötét áradat érzete.

Azonban Tkin professzor legendáriumában mindezzel látszólag van egy kis probléma. >> Mikor Tolkin keresztény eszmerendszerén keresztül szemléljük világát és történeteit, nem kerülhetjük meg EUvatart, az egyet, a mindenható istent.

Korábbi adásainkban nemcsak történetét ismerhettük meg, hanem szerepét és jelentőségét ebben a páratlan mitológiában.

Ő a kizárólagos teremtő, illetve a forrása és a garanciája a szabad akaratnak.

Neki köszönhető, hogy középfölde népei létezhetnek, és saját belátásuk szerint így vagy úgy cselekedhetnek, még Morgosz, Szauron, sőt bizonyos fokig az orkok is. >> Akkor hát miért nem lóvatart tekintjük minden bajok forrásának, az igazi sötét úrnak, a háttérben meghúzódó gonosz bábmesternek?

Legalább mihamarabb mentette volna meg a teremtményeit a sok szenvedéstől, hisz bőven lett volna lehetősége véglegesen megállítani Morgotot, Szauront és az egész bagázsukat.

A dilemma súlyát a professzor maga is érezte, és reflektált is rá egy 1958-as levelében Numenor bukása kapcsán. >> Hogy Szauront maga az egy nem semmisítette meg haragjában, az nem az én hibám.

A gonoszság problémája és annak látszólagos megtűrése állandó kérdés mindazok számára, akik a világunkal foglalkoznak.

A szabad akarattal rendelkező szellemek elpusztíthatatlansága még saját teremtőjük által is szinte elkerülhetetlen tulajdonság, ha az ember vagy hisz a létezésükben, vagy egy történetben úgy tesz, mintha léteznének.

A gonoszság természetét Morgot és Szauron kapcsán a jövőben bővebben fogjuk tárgyalni.

Jelenleg a középföldei happy endre koncentrálunk, ezért a témát a gonoszság isteni tolerálására szűkítjük.

De ahogy azt már megszokhattátok, kezdjük egy kicsit távolabb, és adjunk kontextust azáltal, hogy megvizsgáljuk a való világban miként gondolkodtak erről a kérdéskörről.

A metafizikában elterjedt elképzelés, hogy gonosz önmagában véve nem létezik, nem valódi entitás.

Állandó szereplőnknél, Szent Tamásnál a gonosz a tökéletesség hiánya, ahogy a fény hiánya a sötétség.

Az univerzum tökéletessége megköveteli, hogy legyenek olyanok, akik elbukhatnak.

Tolki lényegében hasonlóan közelítette meg a gonoszságot legendáriumában.

Jelen esetben a szó csövei a tündék voltak, akik azt tartották jónak, ami romlatlan, vagyis mentes morgott rendellenességeitől.

Kiemelték, hogy a tökéletlenség nem feltétlenül gonosz, amennyiben a tökéletlen dolog vagy személy hű marad a teremtett természetéhez és rendeltetéséhez.

A teremtett természet és rendeltetés vezet el minket a talány megoldásához.

Szent Tamás a szumma teológiában a gonoszság tolerálásának témakörét úgy közelítette meg, hogy van a cselekedet és az azt kiváltó akarat.

A cselekedet azonban lehet hibás abban az esetben, ha már a kiváltó akarat is hibás volt.

Lényegében a gonoszságnak két dimenziója is van.

Egy a cselekvő akarat és egy a tettek következményének szintjén.

Ugyan a tett előfeltétele az azt kiváltó akarat, de a különbségtételnek mégis azért van jelentősége, mert sokszor nem azáltal jelenik meg a gonoszság az életünkben, hogy mi magunk rosszat akarunk, hanem mások rossz cselekedetei hatnak ki ránk.

Végeredményben a gonosz tett a cselekvő akaratának valamilyen előzetesen meglévő hibájának az eredménye.

A cselekvő maga a hibás, mivel nem rendeltetésszerűen cselekszik, és így nélkülözi a tökéletességet.

Magyarán akkor mondjuk valamire, hogy gonosz, vagy hogy gonoszságot szenvedett el, amikor nem képes teljes mértékben azzá lenni, aminek teremtett természeténél fogva lennie kellene.

Isten pedig, mondja Akvinói, semmiképpen sem lehet az akaratban az egyén természetében lévő hibák oka, mivel Isten teljes egészében tökéletes, és így képtelen arra, hogy tökéletlenséget okozzon.

Az tényleg igaz, hogy a gonosz cselekedetek visszavezethetőek Istenre, mivel lehetővé teszi az egyén számára egy cselekedet végrehajtását, még akkor is, ha az eltér a józanész szabályaitól.

Ugyanakkor a gonosz cselekvés a cselekvő személyétől származik, aki megfosztja magát az erkölcsi törvényektől.

Szent Tamás a gonoszság és Isten kapcsolatát egy sánta láb példáján keresztül szemléltette.

Habár az akarat az oka a láb mozgásának, nem ez az oka annak, hogy a láb sántít.

A sántaságot a láb valamilyen tökéletlensége okozza. >> Összefoglalva ezt a sok katyvaszt.

Bár képesek vagyunk rosszat tenni, önmagában véve nem beszélhetünk gonoszságról, hisz valaminek a hiánya, egyfajta tökéletlenség vagy torzultság.

Hiánynak számít az is, ha nem követjük azokat a morális elveket, amiket a teremtett természetünkből fakadóan nekünk szánt Isten.

Nem elég, hogy erkölcstelenek vagyunk, tetteinkkel másoknak is rosszat okozhatunk.

A gonosz cselekedet oka a gonosz akarat.

És bár Isten az oka annak, hogy egyáltalán létrejöhet a cselekvés, de a cselekvés gonoszságát a defektes akarat okozza.

Oké, ne cifrázzuk tovább a dolgot, és fogadjuk el, hogy jó, akkor tényleg nem Iluatar a gonoszság forrása.

Na de továbbra is ő garantálja a gonosz fennmaradását.

Miért? >> Azért, mert létezik egy felsőbb szint, ahol még a bűnös cselekedetek is hozzájárulnak a teremtő nagyobb tervéhez, a nagyobb jóhoz.

Szent Tamás Szent Ágostonra alapozva következőképpen foglalta össze a nagyobb jó lényegét.

Isten olyan hatalmas, hogy még a rosszból is képes jót csinálni.

Ennél fogva sok jó dolog elveszne, ha Isten nem engedné, hogy a rossz létezzen, hiszen nem keletkezne tűz, ha a levegő nem romolhatna meg, és az oroszlán életesen maradna fenn, ha a szamár nem pusztulna el.

Sem az igazságszolgáltatás megtorló erejét, sem a szenvedő türelmét nem méltathatnánk, ha nem volna igazságtalanság. >> A nagyobb jó nem csak a gonoszság lehetőségét, hanem annak megvalósulását is megköveteli.

Ezen felfogásban ugyanis a gonosz megjelenése a világban bizonyos értelemben elkerülhetetlen a világ egészének tökéletességéhez.

Vannak, akik számára ez egy ritdeg és kegyetlen hozzáállás a világban tapasztalható töménytelen emberi szenvedés tükrében.

Mások, köztük a professzor számára azonban ez egyben a vigasz forrása is.

Következzen egy levélrészlet, melyet 1944-ben írt fiának, Christophernek, aki ekkor a második világháború okán pilótaképzésen vett részt Dél-Afrikában.

Néha megrendít a gondolat, milyen mérhetetlen az emberi nyomorúság jelenleg az egész világon.

Milliók elszakítva egymástól, tépelődve, haszontalan napokban sorvadozva, nem is beszélve a kínzásról, fájdalomról halálról gyászról igazságtalanságról.

Ha gyötrelem látható lenne, szinte az egész szerencsétlen bolygó sűrű, sötét párába burkolózna. elrejtve a mennyek döbbent tekintete elől, és történelmi távlatból nézve mindennek a terméke főként a gonoszság lesz.

A történelmi nézőpont azonban természetesen nem az egyetlen.

Minden dolognak és tetnek önmagában is megvan az értéke, függetlenül az okaitól és a következményeitől.

Amit tudunk, és ezt nagy részben közvetlen tapasztalat támasztja alá, az az, hogy a gonosz hatalmas erőkkel és szüntelen sikerrel munkálkodik.

Hiába mindig csak azt a talajt készíti elő, amelyből a váratlan jó kisarjad.

Így van ez általában, és így van a saját életünkben is.

De még mindig van némi remény arra, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak számunkra, még a földi síkon is Isten irgalmában.

És bár minden természetes emberi bátorságunkra és tartásunkra szükségünk van, az emberi bátorság és állóképesség óriási összessége elképesztő, nem? be, valamint minden vallásos hitünkre, hogy szembenézzünk a gonoszsággal, amely ránk zúdulhat, ahogyan másokra is, ha Isten úgy akarja.

Mégis imádkozhatunk és reménykedhetünk.

S te olyan különleges ajándék voltál számomra a bánat és lelki szenvedés idején, és a szereteted, amely szinte azonnal születésed pillanatában megnyílt, mint egy kimondott szavakkal. előrejelezte nekem, hogy vigasztalálok abban a bizonyosságban, hogy ennek sosincs vége.

Isten akarata szerint valószínű, hogy nemsokára újra találkozunk, drágám, éppen és egységben, és biztos vagyok benne, hogy van közöttünk valamilyen különleges kötelék, amely túlmutat ezen az életen.

Természetesen mindig alávetve a szabadakarat misztériumának, amely révén bármelyikünk eldobhatná az üdvösséget.

Ebben az esetben Isten másként rendezné a dolgokat. >> Ahogy ebből a részletből is kitűnik, a professzorra egyaránt jellemző volt a remény és a melankólia. >> Valójában keresztény vagyok, mégpedig római katolikus.

Így nem várom el, hogy a történelem más legyen, mint egy hosszú vereség.

Noha tartalmaz, és egy legendában még világosabban és meghatóbban tartalmazhat néhány példát vagy villanást a végső győzelemből. >> Keserűségéről, kétségbeeséséről, sötét gondolatairól, gyermekei és kollégái elbeszélései, valamint számtalan levele és napló bejegyzése tanúskodik.

Ha végignézünk életén, nagyon nincs is mit csodálkoznunk.

Az akadémiai munkájával járó kihívások, a gyűrűkura előtti anyagi nehézségek, az öregedés és az alkotói válság mellett egészen fiatal kora óta körbelengte a halál.

Gyerekként veszítette el a szüleit, apját négy, anyját 12 évesen.

Nemzedékét megtépázta, ifjúkori baráti társaságát szinte teljesen kiirtotta az első világháború. személyesen is részt vett a nagyháborúban, mely arra volt hivatott, hogy véget vessen minden háborúnak, mégis évekkel később fiait hasonló magasztos eszmékkel küldték háborúba.

Túlélte híres barátját, Ses Louis és hőnszeretet feleségét, Editet is, és mégis mindezek ellenére megmaradt egy társaságkedvelő tréfás személyiségnek, aki kitartott hite mellett. írói munkásságán keresztül ezt a reményt igyekezett átadni másoknak is.

Tolkin számára a tündérmesék az emberi művészet egyik legmagasabb rendű formáját képviselik.

A jó tündérmese egyik alapvető eszköze pedig az EU katasztrófa, melyről a sasos adásunkban már meséltünk egy keveset.

Az EU katasztrófa kifejezést a professzor találta ki.

Szó szerint azt jelenti, jó katasztrófa.

Koncepcióját a tündérmesés essében bontotta ki.

A tündérmesék vigasza a boldog befejezés öröme, vagy helyesebben a jó katasztrófa, a hirtelen örömteli fordulat, hisz egyetlen mesének sincs igazi vége.

Ez az öröm, amely egyike azoknak a dolgoknak, amelyeket a tündérmesék kiválóan tudnak produkálni, alapvetően nem menekülő sem szökevény.

A mesebeli vagy túlvilági környezetben ez egy hirtelen és csodálatos kegyelem.

Soha nem lehet számítani arra, hogy megismétlődik.

Nem tagadja a diszkatasztrófa, a bánat és a kudarc létét.

Ezek lehetősége szükséges a szabadulás öröméhez. tagadja, ha úgy tetszik, sok bizonyítékkal szemben az egyetemes végső vereséget, és ennyiben evangélium egy röpke pillantást enged az örömre, az örömre, amely a világ falain túl van, s amely olyan megrendítő, mint a gyász.

A jó, magasabb vagy teljesebb rendű tündérmese ismertető jele, hogy bármennyire vadak is az eseményei, bármennyire fantasztikusak vagy rettenetesek a kalandjai, a fordulat pillanatában képes gyermek vagy felnőtt hallgatóságának egy lélegzetelállító, szívdobbantó és felemelő, könnyekkel kísért megrendülést adni, amely olyan éles, mint bármely irodalmi mű által keltett érzelem, és amely sajátos minőséggel rendelkezik. >> Az EU katasztrófa tehát egy reménytelen helyzetben bekövetkező, váratlan, megismételhetetlen örömteli fordulat, mely alapot szolgáltat az örömteli befejezésnek.

Nem tagadja a gonoszság, a halál és a kudarc létezését.

Éppen ellenkezőleg ezek a katasztrófikus események és tettek táplálják az eukatasztrófa pillanatában felszabaduló örömöt, hátterét tolként rendíthetetlen katolikus hite adta.

Megkockáztatnám azt az állítást, hogyha a keresztény történetet ebből a szempontból közelítjük meg, akkor már régóta az az örömteli érzésem, hogy Isten megváltotta a romlott…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • New Line Cinema

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#80 A Gyűrűk Ura Alapjai - Minden jó, ha vége jó?”

Miről szól ez az epizód: „#80 A Gyűrűk Ura Alapjai - Minden jó, ha vége jó?”?

Az adás a tündérmesék és J.R.R. Tolkien műveinek befejezéseit vizsgálja. A beszélgetés kitér a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” motívumának eredetére és népszerűsítésére, valamint arra, hogyan érvényesül ez a motívum Tolkien világában. A műsor elemzi a keresztény… Az epizód a Zöld Sárkány Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#80 A Gyűrűk Ura Alapjai - Minden jó, ha vége jó?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: J.R.R. Tolkien.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#80 A Gyűrűk Ura Alapjai - Minden jó, ha vége jó?”?

Fő témái: tündérmesék, mesék, j.r.r. tolkien, középfölde, szabad akarat, keresztény hit.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#80 A Gyűrűk Ura Alapjai - Minden jó, ha vége jó?”?

Megjelenés: 2026. 03. 25.. Hossz: 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/zold-sarkany-podcast/80-a-gyuruk-ura-alapjai-minden-jo-ha-vege-jo-90253768

Több epizód a Zöld Sárkány Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból