ZsugaZsonglőrök

34. "Ingyenhitel" 3%-on, holland adózás vs. TBSZ + könyvajánló

· PT57M25S

Összefoglaló

A Zsugazsonglőrök podcast legújabb adásában a vendégek nyaralásuk pénzügyi tanulságait osztják meg, kitérve a MÁV és a RegioJet közötti különbségekre. Ezt követően a TBSZ és a holland adózási rendszerek összehasonlítására, valamint a 3%-os lakáshitel konstrukció részletes…

Röviden

Műsor
ZsugaZsonglőrök
Megjelenés
2025. 09. 07.
Hossz
57 perc
Szereplők, említett nevek
Sanyó Ádám, Diószegi Dániel
Témák
ingyenhitel, tbsz, holland adózás, lakáshitel
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro (0:45) - MÁV vs RegioJet (magánvasút) (8:40) - TBSZ vs Holland adózás (17:12) - 3%-os hitel lehet még olcsóbb (23:
  2. — Csak vedd tovább könyv gondolatok (kiadások és FIRE) Említett cikk: Egészségpénztár lakáshitel: https://egeszsegpenztara

Ebben az epizódban

Mennyi lesz a kamatod akkor, ha te azt csinálod, hogy felveszed a 3%-os hitelt, és egészségpénztárból amennyit tudsz, annyit elszámolsz? >> Úgyhogy ez egy olyan arbitrás lehetőség, ami szerintem nem volt az a végtörlesztés óta. >> Egyszerűen most ilyen ostobának érezném magamat, hogyha nem használnám ki, mert amúgy egy pénzügyes vagyok, aki látja azt, hogy ez egy mekkora lehetőség, de hogy közben meg az életemben azokat a problémákat nagyon nem kívánom, ami ezzel jár. [Zene] Sziasztok!

Újra itt vagyunk a Zsugazsonglőrök podcasttel, visszatérve a nyaralásból, és itt van velem szokásos módon Ádám. >> Sziasztok! >> Én pedig Dani vagyok, és akkor hát rögtom rögtön vágjunk bele a kis nyaralós élményekkel.

Nem tudom, te is nyaraltál, meg te is voltál külföldön Németországban.

Jól >> Németországban voltam egy hetet.

Igen. >> Repültél, vagy vasút? >> Repültem.

Jó kis papados wizer. >> Csak az egyik irányba egy illetve igen, az egyik az Wizer volt, a másik meg Euro Wings.

Az >> az ilyen köztes. >> Én meg most volt lehetőségem, mentünk Prágába és kipróbáltam, milyen az, amikor valahol van magánvasút és régió Jetet választottuk. >> Igazából pont tök jó összehasonítási alapom van.

Így a tavaly mával mentünk idén régió jettel, és nekem sokkoló volt látni a különbséget a kettő között, mint szolgáltatás minőség.

Nem tudom, hogy te utaztál már vele, vagy >> nem régi jettel nem, de most Németországon belül Flix Trainnel utaztunk.

Akkor az is egy ilyen magán >> az is magánvasút.

Igen. >> Hát engem sokkolt az, hogy hogy alapból van egy ilyen kis olyan, mint a a rep rep rep rep repülőknél egy olyan életérzés, hogy ilyen stuardes jellegű emberkék így sétálgatnak, akiktől lehet segítséget kérni. >> Illetve az, hogy például applikációval lehet a büféből rendelni, alapból ingyen van.

A a legolcsóbbat választottuk, a low class és ingyen volt víz, kávé, >> ha mondjuk már ilyen bus class választottál, akkor ott mjuk ilyen prosecó meg ilyesmik is.

Jóval kényelmesebb volt, jóval tisztább.

A wc-ben volt 10 darab wcpír és még egy virágot is kiraktak.

Még le is fényképeztem majd ide ki kirakom, hogy hogy olyan pozitív, ilyen kulturálisak voltak, hogy úristen, így is lehet vasúton utazni.

És a legszálisabb, hogy néztem a néztük a mávárakat is, és igazából pár ezer Fttal volt csak drágább, mint a mint a régió Jet.

És pont ennek kapcsán így elkezdtem gondolkodni, meg így olvasgatni, hogy hogy ilyen Magyarországon miért nincs, hogy mégis, mert tök érdekes, hogy itt van Csehország, aki szintén az unió része, és akkor így kiderítettem, hogy 2011 óta létezik magánvasút, vagy lehet magánvasút Csehországban, és akkor jött be a régió Jet. egy piaci szereplő tök piaci alapon működik, célja a nyereségtermelés, miközben jó szolgáltatást nyújt, és hogy valóban szuper minőségi szolgáltatást nyújt.

Emellett az árai is teljesen versenyképesek.

És mint ahogy olvastam a ez egyébként a CD, az a cse vasút, >> ők is kénytelenek voltak minőséget meg szolgáltatást nevelni, meg eleinte egyébként még árat is csökkenteni, mert a régió Jet eléggé agresszív árpolitikával >> ment.

Úgyhogy itt van egy egy olyan, ahol igazából felhasználóként vagy vagy vásárlóként csupa értéket kapsz.

És most már egyébként a régió Jet is termel nyereséget, tehát egy 1erszer jobb szolgáltatást nyújt, mint a MÁV, úgyhogy mellette még van egy tőkés valahol, aki még a saját kis nyereségét is felreteszi.

Hogy hogy Magyarországon ez miért nem miért miért nem jelent meg még? >> Hát sok sok sok dolog hiányzik Magyarországról szerintem, ami ami máshol már működik.

Úgyhogy pont ezért is nincs magyar példám erre.

Tehát, hogy így nem tudom, a az EU-s pénzeket el lehetett volna költeni vasútfejlesztésre, mint ahogy mondjuk Lengyelországban tették.

Ugye ott azt hiszem 10000 milliárd eurót költöttek az ottani vasútra.

De ha kicsit messzebb megyünk, tehát nem régiósan, akkor nekem a Flix Train azért ennyire kiemelkedő élmény nem volt, de nagyon vicces volt, hogy a helyi Dolceán, amire mindig panaszkodnak, hogy késik meg meg satöbbi. >> Érzek egy kis pározamatot a >> Igen, igen.

Vicces volt, hogy a a szembévő vágán, tehát ahol vártuk a Flix Trint, mellette volt egy IC, ugye ez a német ilyen intercity, ami 250-nel meg afölött is tud menni, és konkrétan törölték azt a vonatot, tehát így nem ment tovább.

És az a vicces, hogy a a Flix Trin az késett 10 percet, de hogy így amikor bejelentték a törlést, akkor így mondták, hogy jó, akkor aki a Flix Trainre vár, akkor az egy másik vágányra menjen át, mert gondolom akkor ott izé ott tehát tehát megoldották egyből, és a Flix Trinnél meg ugye ugyanúgy adott helyed volt, volt csomagtároló satöbbi, tehát tehát nem volt egyébként kiemelkedő, de legalább nem törölték.

És egyébként megállás nélkül, tehát mi Hamburg és Berlin között utaztunk, és 1: 50 per alatt ott voltunk, ami egyébként autóval lehet, hogy egy picit hosszabb is lett volna, úgyhogy de a a cse élményedre én csak a a japán gyorsvasútat tudom mondani.

Tehát ugye az az világhírű, de de azzal szerintem semmi nem tud versenyezni.

Tehát ott tényleg az a fajta ö gyakoriság, minőség, árazás az szerintem verhetetlen. >> Igen.

Én nekem igazából ami ebből a sztoriból nem feltétlen így értem, hogy hogy mondjuk Magyarországon miért nem úgy működnek, az az, hogy miért nincsenek mondjuk piaci szereplők, merthogy az valamelyest kicsit magától is sok mindent megoldana.

Hát szerintem tőke, tehát azért ez egy tőke tőkeerős dolog, úgyhogy csak úgy a semmiből nem fogsz felhúzni egy vasúti szolgáltatót. >> Ez ez tény, tény, de a mondjuk őszintén ennek nem néztem utána, hogy hogy egyáltalán meglenne a lehetősége a magánvasútnak arra, hogy magánszemélyeknek, hogy Magyarországon ez egy hogy vajon azért nincsenek, mert valahogy a szabályozás az mégis csak úgy lett kialakítva.

Hát ugye van a Gyesev a Győrmoson soproni részen.

Ugye az egy másik szolgáltató, tehát az a MÁVAL versenyez, de ugye csak abban a pár pár ezer négyzet kilmenéteren, tehát nem nem tudom, hogy van a szabályozás nálunk. >> Hát én én vágyom egy piaci szereplőre ide mindenként.

Jó jó lenne megélni, hogy ez így az átlag, hogy Balatonra is mondjuk így lehessen lemenni. azért mondok neked egy rossz példát is.

Tehát a briteknél ugye már 25 az sőt már 30 éve 90-es évek közepén ugye privatizálták a vasutakat és ott például nagyon rossz a vasúti közlekedés ennek ellenére tehát hogy azért vannak vannak rossz megoldások is de de abban igazad van általában ha van piaci szereplő akkor ahogy a cseheknél is elkezdte javítani a szolgáltatás minőségét >> persze meg a légi közlekedésnél is azért látjuk hogy nyilván egy egy vizerpiaci alapon van működve, jóval olcsóbban tud szolgáltatást nyújtani.

Mondjuk ott nem jobb minőségű, de legalább, hogy szolgáltatást nyújtani.

Hát mondjuk ott azért a szabályozó is segít neki, mert azzal, hogy van az Open Sky Agreement, ugye az EUN belül a az is akkor jött létre, vagyis a fapadosok akkor jöttek létre, amikor ez az agreement megszületett.

Ugye az azt mondja, hogy korábban, ha te repülőt üzemeltettél, akkor az volt a szabály, hogy mindig vissza kellett térned a az anyaországba, ahol ugye a ahol van regisztrálva az a repülő.

És amikor ezt a szabályt eltörölték, ezért ugye open sky, merthogy bárhova mehetsz a a levegőben, akkor lehetett ugye a ból b-ből C-be repülgetni.

Tehát én úgy tudom, hogy a vasút is azért az uniós jogszabályok nagyon megadják a terepet arra, hogy hogy magánvállalatok létrejöjjenek a >> Igen, de például az árazásban ott nincsen összhang, akkor ugye az áfát helyi szabályok határozzák meg, ugye a repülőjegyre nem fizetsz áfát, tehát hogy >> ilyenek.

Én nagyon szeretném, hogyha a vasúti közlekedés jobb lenne, de >> én is annyira kényelmes módja egyébként az ilyen hosszabb utaknak, hogy érzem mondjuk Prágába is eljutni 6 óra, de hogy >> igen. >> Azalatt igazából lehet olvasni, podcastet hallgatni, például zugaszonglőröket úgyhogy >> úgyhogy tök tök hasznosan lehet eltölteni az időt.

Én mondjuk jobban is preferálom, mint az autót, ahol nekem kell vezetni, mert >> Igen, >> mert ott ott aktívan ott kell lenni, úgyhogy tök jó.

Igen, de volt egy másik élményed is. >> Igen, igen.

A másik Hollandiába jártam, és az meg kicsit, hogy érezzük, hogy néha magyarnak lenni milyen jó, főleg magyar befektetőnek lenni, milyen jó.

Kimentem egy barátomhoz Hollandiába, aki már harmadik éve él kin, és így beszélgettünk nyilván befektetések meg minden ilyen, hogy hogy működnek Hollandiában.

Így kikérdezgettem, és kiderült, hogy a hollandoknál ott nem a nem a valós teljesítmény után kell fizetni a az adót, tehát a befektetések után, hanem van egy ilyen vélt, hogy adott évben egy bizonyos fix hozam után kell befizetni.

A kötvényeknél ez alacsonyabb, nyilván kevésbé kockázatosoknál mondjuk ilyen 1 2-3%.

A részvényalapú befektetéseknél meg mondjuk akár ilyen, mármint a nem egy mármint, hogy az alapot 1 2 3-nak veszik, amiután be kell fizetni a 30%-ot, míg a részvényeknél meg jellemzően magasabb, ilyen 4-5%.

És ez legább tökre sokkolt, hogy főleg a részvénybefektetésnél még a kötvénnél ott valamelyest megértem, mert ott ott talán annyira nagyokat nem tudsz bukni, de hogy a részvénynél, hogy neked van egy részvényportfóliód, ami lehet, hogy felezett, vagy lehet, hogy pont egy olyan részvénytárságát vettél, ami csődbe ment és kinulláztad magad, és akkor jön még az adóhatóság, hogy na akkor a 6% vélt nyereséged után légyszíves a 30%-ot fizesd be. >> Hát azért ez nagyon durva.

Tehát nem is, mármint értem, hogy hogy mi lehet mögötte, hogy ez egy tervezhetőbb adópolitika.

Tehát mondjuk a holland állam szempontjából ez nyilván nagyon kedvező, mert gondolom az rosszabb, hogy vannak jó évek, vannak rossz évek a részvénypiacon, és akkor ez egy kicsit kiszámíthatatlanabb, hogy hogy jönnek be az adók, azért feltételezem, ott azért nagyobb a befektetésből a vagyontömeg, mint mondjuk Magyarországon.

Úgyhogy ott valószínűleg az abból bejövő adó adók is nagyon nagy mértékben tudnak változni.

És akkor ezzel próbálták így kiegyensúlyozniani.

Igen. >> Ehhez képest a mi TBS-ünk, hogy tudsz TBS-re vásárolni és még egyébként is igen. >> És amúgy is csak a valós hozam után kell elszámolni.

Ha meg TBS-re veszed, akkor meg nem is kell még adót fizetni.

Hát ez kánaán a gazdag embereknek.

Pont jó, hogy azt mondod, mert én mindig azt mondom, hogy Magyarországon szegénynek rossz lenni.

Tehát, hogy tényleg az, hogy fizetni kell a bankszámláért.

Én tavaly nem fizettem tranzakciós illetéket, és amikor most először kellett, akkor egyszerűen ledöbbentem, hogy úristen, tényleg utaltam 2 millió Ft-ot és fizetek 7000 Ft-ot, azért, mert utaltam pénzt.

Szóval ez egy sokkoló élmény volt.

Többet ilyet nem csinálok, csak >> csak külföldi számláról, mert ott ott ugye nincsen tranzakciós illeték. >> Hát ez szörnyű.

És ezzel szemben mondjuk befektetőként meg tényleg az van, hogy az effektív adókulcsom az 0% lesz.

A ETF-jeim után fizetendő díj az ugye 10%-okban lesz mérhető évesítve.

Úgyhogy de egyébként ugye nekem angliai összehasonlításom van, főleg ott azért picit jobb a rendszer, mert nincs ilyen típusú minimumadó, illetve ott az első 3000 Ft nyereség az adómentes, tehát hogy 1-400000 Ft-ig ugye nem kell adót fizetni, és azon belül ugye ott lehet évente nyitni kis TBS-t, ami ugye 20000 Ftba van maximalizálva.

Tehát ott ott én azt vettem észre, hogy egyébként a kisembereket nem adóztatja meg a rendszer, aki meg nagyobb vagyont kezel, ott meg inkább a fund management, tehát aki akiknél megveszi a a befektetést, azoknak fizet díjat, de azon felül ugye az állam nem sokat kér el.

Igen, mármint azt érzem, hogy Magyarországon talán olyan szempontból méltánytalan ez a rendszer, hogy hogy a szegények túl minél szegényebb van, annál inkább nagyobb az adóteher. >> Igen. >> Talán egyébként a azzal valahol egyet lehet érteni, hogy a hogy a fogyasztási adókra olyan nagy hangsúlyt vetnek, hogy jó, az végülis azt is jelenti, hogy akinek több pénze van, többet vásárol, és azután nagyobb az adóteher.

Ezzel ez valamennyire tudja ellensúlyozni, de azért ez meg máshol tud problémákat okozni.

Szóval azért az Áfának meg van máshol a hátránya.

A az, hogy a befektetéseknél meg tényleg az ilyen akár több 100 milliód van, és egyébként nincs bérjedelmed, és nagyjából 0% adóval el tudsz éldegelni, ez ez teljesen nonsens. >> Hát ez nonszens, persze.

Tehát a a vagyonadónak van egyébként létjogosultsága szerintem.

Én a holland rendszerrel nem értek egyet.

Tehát szerintem ez ez teljesen egy teljesen nem méltányos, meg nem veszi figyelembe az egyedi helyzeteket. >> Azt, hogy mondjuk időszakosan vagyontre kelljen adót fizetni, én egyébként azt tartanám a legméltányosabbnak.

Ugye még 2009-ben egyébként Magyarországon is volt ingatlanadóval kapcsolatos tervezet, ami egyébként nem ment át végül a az akkori parlamenten, vagyiszer nem is nem is került beterjesztésre, csak így így beszélgetések voltak róla.

És ott egyébként pont azért nem került át, mert már egy átlagnál magasabb vagyonnál is valakinek kellett volna adót fizetnie.

És akkor a a gazdagabb szavazók azt mondták, hogy picit úgy, mint most az egykulcsos adó kapcsán Magyarországon, hogy hát de de én én ne essek már bele, és akkor nem tudod olyan magasra meghúzni a szintet, hogy valaki azt ne mondja, hogy hát de én miért esek bele?

És tök érdekes, hogy általában a gazdagoknál van a lobbierő is.

Ugye ezt Amerikában is talán nagyon jól látszik, hogy az egyőtlenségnő és hiába mondjuk akár itt van Trump is, aki a alapvetően talán úgy indult neki, hogy hogy akkor a költségvetésen be kell tenni adók satöbbi, és valahogy a lobbierők mindig abba az irányba viszik el, hogy jé, hát hogyha honnan vegyünk el a gazdagoktól, vagy hm itt a mediker.

És akkor hm >> igen, >> ezek a lobbierők valamiért a Medikre mutattak, hogy inkább onnan vegyétek el, mert nekem kell az a plusz pénz.

Úgyhogy szomorú, méltánytalan és hosszú távon társadalmilag elég nagy konfliktusokatokhoz, úgyhogy ez…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „34. "Ingyenhitel" 3%-on, holland adózás vs. TBSZ + könyvajánló”

Miről szól ez az epizód: „34. "Ingyenhitel" 3%-on, holland adózás vs. TBSZ + könyvajánló”?

A Zsugazsonglőrök podcast legújabb adásában a vendégek nyaralásuk pénzügyi tanulságait osztják meg, kitérve a MÁV és a RegioJet közötti különbségekre. Ezt követően a TBSZ és a holland adózási rendszerek összehasonlítására, valamint a 3%-os lakáshitel konstrukció részletes… Az epizód a ZsugaZsonglőrök című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „34. "Ingyenhitel" 3%-on, holland adózás vs. TBSZ + könyvajánló”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Sanyó Ádám, Diószegi Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „34. "Ingyenhitel" 3%-on, holland adózás vs. TBSZ + könyvajánló”?

Fő témái: ingyenhitel, tbsz, holland adózás, lakáshitel.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „34. "Ingyenhitel" 3%-on, holland adózás vs. TBSZ + könyvajánló”?

Megjelenés: 2025. 09. 07.. Hossz: 57 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/zsugazsonglorok/34-ingyenhitel-3-on-holland-adozas-vs-tbsz-konyvajanlo

Több epizód a ZsugaZsonglőrök-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból