Az Én Kék Zónám

Rab Árpád jövőkutató: A kütyükön is múlik, hogy meddig élünk | Az Én Kék Zónám #17

· PT49M34S

Összefoglaló

Rab Árpád jövőkutató és digitális kultúraszakértő a technológia jövőnkre gyakorolt hatását vizsgálja, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a digitális eszközök és az ember-technológia interakció kérdéseire. Az epizód kitér arra, hogyan alakítja a technológia az…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 05. 01.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Rab Árpád
Témák
technológia jövője, mesterséges intelligencia, digitális eszközök, ember-technológia interakció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:06 Egyre jobban múlik a kütyükon is, hogy meddig élünk 02:05 A technológia nem jó vagy rossz 03:28 A hatékonyta
  2. — 15 év múlva mire lehet képes az MI? 06:33 Lesz a gépeknek öntudata? 08:28 Az MI butuláshoz vezet? 10:44 Az emberiség nag
  3. — 8 éven belül nagyobb vagyon lesz a nőknél, mint a férfiaknál 17:18 Folyamatosan tanulni kell a technológia, a kütyük has
  4. — Fontos, hogy ha megfogunk egy kütyüt, tudjuk, hogy mit akarunk tőle 23:13 Soha nem volt ennyire bonyolult az emberiség 2
  5. — Mikor legyek tudatos? 26:58 A magyarok helyzete a technológia használatában 29:18 Kiderült, a technológia önmagában nem
  6. — Hogyan segíti a technológia a várható élettartam kitolását? 34:10 Az is fontos, hogy hosszabb élet milyen minőségű 35:11
  7. — Mit is jelent a siker, a gazdagság, a szépség? 40:05 A social mediában posztolt képek értelmezése helyrekerült? 43:40 Ne
  8. — Mindent tudunk mérni magunkon, de jó ez? 47:19 Egy mai autóban több technológia van, mint anno egy űrhajóban 48:39 Nem a
  9. — Az MI és az ember együttműködésének szinkronizálása 54:47 Meddig élhet az X generáció? 55:25 A technológia kénytelen hoz

Ebben az epizódban

Mi most a legsikeresebb generációja vagyunk az emberiségnek.

Megdupláztuk az élettartalmat és nagyon gazdagok vagyunk.

És a félelemed része pont abból fakadt, hogy nem akarjuk elveszíteni ezt a gazdagságot.

Rab Árpád jövőkutató, aki több mint két évtizede vizsgálja, hogyan változtatja meg a digitális kultúra, a Homo sapiens, vagyis az emberi faj alapvető viselkedés mintáit.

Van, amikor az volt a tét, hogy egyszerűen éljünk jobban, van amikor az egészségügyfejlesztése mindig van egy mindent áttörő technológia és egy ilyen nagyobb kihívás cél.

A mostani hatodik hullám pedig az, hogy hogyan tudunk együttműködni ahhoz, hogy a megfelelő időben a megfelelő mennyiség erőforrás.

A mesterséges intelligencia születésének pillanataiban vagyunk, ahol még mindig nehéz 10-15 évnél messzebbi távlatokra jósolni.

Viszont azt pontosan látjuk, hogy a hosszú boldog élet elérésének lehetősége mesterséges intelligenciával könnyebb és valószínűbb, mint előtte bármikor is.

Az életminőség javító eszközök olyan forradalmi technológiák lesznek, amelyek az egészségügyben és a mindennapjainkban is alapvetően változtatják majd meg a realitását annak, hogy tényleg 100 évig élhessünk.

Ezek szerint a kütyükön múlik, hogy meddig élünk is.

Nyilván a ilyen egyszerű dolgokat, hogy a boldogság és a hosszú élet titka nehéz definiálni, de hogyha most csak a mesterséges intelligenciáról beszélünk, azért az, hogy az egészségügyi kutatásoknak az arany éve volt a tavalyi és az idei még jobb lesz.

Tehát nagyon felgyorsulnak, rengeteg kutatás, kutatási eredmény születik.

Ezek most már nagyon gyorsan mennek vissza a piactra, tehát jutnak el az emberekhez két-három, négy éven belül sikeresebb gyógykezelésekkel.

A másik akár az, hogyha okosan használjuk, mondjuk kevesebbet tudunk dolgozni ugyanor termelékenységgel, és nyerünk időt mondjuk kialudni magunkat, szeretteink tölteni az időt, satöbbi.

Jó képesség pótlásra, hogy nem értek valamihez.

De ezt a tudást kölcsönveszem, jó beépíteni, és akkor lehet, hogy hogy mást tudok dolgozni, és a kiégés ellen tudok küzdeni.

Tehát ez egy nagyon optimista hozzáállás.

Tehát nekem meglepő, amiket te most mondasz, mert tulajdonképpen amikor a mesterséges intelligenciáról vagy akár a jövőképünkről beszélünk, akkor nagyon-nagyon sokszor azért egy ilyen nagyon sötét pesszimista jövőkép dereng fel, ilyen a antiutópia vagy disztópia, amiben tulajdonképpen a gépek átveszik az ember felett az uralmat, mindenki egy VR szemüvegben üldögél otthon egy koszos melegítőben, és gyakorlatilag megszűnnek a társas kapcsolatok.

Ehhez képest, ahogy te beszélsz erről, ez olyan, mintogyha újabb lehetőségeket kapnánk inkább. biztos, hogy újabb lehetőséget kapunk, viszont biztos, hogy vannak kockázatok is.

A technológia önmagában semleges.

A tűzzel tudok gyújtogatni is, meg lángot táplálni és megmelegedni.

Minden technológiá az az, hogyha okosan használod, eszközként használod, akkor a hasznodra lesz.

Hogyha nincs is célod, amikor használod, vagy nem igazán ismered, vagy nem érted meg a jelentőséget az életedben, akkor termékké válsz kiszolgáltatottá.

Mi dönthetünk jelen pillanatban most azt, hogy személyesen találkozok valakivel, chatelek, telefonon hívom föl, vagy videókonferencián beszélek vele, vagy nem tudom, 10 év múlva egy holografikus virtuális szabályban ülök beszélgetek.

Igazából most még az én mi döntésünk, tehát a technológián számon kérni azt, hogy elidegenedünk, az nem szép dolog, mert mi ho döntéseket.

Tény, hogy mivel ezek leginkább üzleti termékek, ők azt mondják, használj engem, ez így jobb, kényelmesebb, hatékonyabb, egyszerűbb.

A gondolkodásunk sokkal többet közeledett a gépekéhez, mint a gépeké hozzánk.

Tehát hatékonyságfókuszúak lettünk, beosztjuk az időnket, leülök egy órát játszani.

Az igazából önmagában egy gond, mert a a flow élményt, hogy érjem el, hogyha tudom, hogy egy órán belül ez végetér?

Tehát minden feladatos és a hatékonyság nagyon fontos az életünkben, mert egy bonyolult, összetettő, gyorsan változó világban élünk.

Viszont a következő 10 év nagy kihívás, hogy mikor legyünk hatékonytalanok.

Tehát lehet, hogy azt kell majd újra megtanulnunk.

Az, hogy mi számunkra például boldogság, mi az, amit kiadunk a gépnek, mi az, amit nem.

Ezért kell jó kérdéseket föltenni.

Hogyha egy ilyen disztópiától félek, az sok szempontból nem jó. egyrészt a félelem megbéní, és olyankor nem építem a jövőt, nem formálom a jövőt, hanem egy ilyen nagyon harcos üzemmódban kardot és pajzsot ragadok, és megküzdök azzal, ami jön, és nem tudom, mi jön, és ettől félek, és mindennel küzdök, és akkor a ma problémáit legyőzöm, de már tegnap van, és ma megjön egy újabb, nincs holnapom.

Hogyha megértem a technológiát, hogy ez mire jó, megpróbálom helyére tenni, és okosan használom, akkor viszont előnyre teszek szert.

Igen, azért az átlag embereknek ugye ez még mindig egy picit kínaiul van, ilyen mesterséges intelligenciával egyáltalán most kezdünk el chat GPT szintjén ismerkedni, hogy nagyjából azért azt azt elmondhatom, hogy mondjuk az én tapasztalatom az, hogy eddig amit a Google-be írtam be, azt most megkérdezem a chatgépítőtől és általában viszonylag releváns válaszokat kapok tőle.

Tehát nyilván ez még nagyon az út eleje, nem?

Tehát az a kérdésem, hogy mondjuk, hogyha hogy ezt a szituációt, amiben most itt ülünk ebben az interjú helyzetben, hogyha ez most 15 év múlva történik, mert annál előrébb nem mertek ugye látni, mi az amit mi az, ami másképp lenne 15 év múlva itt?

Nem egy ilyen iPad lenne előttem, nem ilyen lámpák lennének, a holografikus képem lenne itt magam helyett.

A mesterség és intelligencia egy tükörbe belenézünk, és mi ho döntéseket.

Nyilván mások is hoznak döntéseket, és igaz adódunk hozzá.

Most is lehetséges az, hogy akár fogok egy tudományos cikket egy mesterséges intelligencia szoftverrel létrejön egy podcast beszélgetés, ahol két virtuális avatáró a cikkről beszélget.

Az, hogy végtelen sok új filmet vagy új podcastet létre tudunk hozni, az nem azt jelenti, hogy a minőség változik, vagy hogy az emberek ezt akarják.

Tehát az emberek más emberektől szeretnek hallani dolgokat.

Valakiben bíznak egy ideje van egy validitása, már sok ilyen interjút csinált, vendégeket hív. az, hogy ő utána mondjuk könnyebben vagy gyorsabban készül fel, vagy a hang tisztább lesz, vagy ahogy végetér az a beszélgetés, már automatizáltan megjelenik erről közösségi médiapzt, jól megírva, és egy cikk is megjelenik behivatkozva, abban segít a gépbodé.

Tehát akkor engem nem lesz könnyű lecserélni, de mondjuk az ügynökséget, aki segít nekünk a social média kezelésében, azt igen.

Nem egész feladatkörök lecseréléséről van szó, hogyha nem egy egyenes vonal felgyorsulásáról van szó, inkább egy ilyen ilyen pont vonal, pont vonal.

Tehát az ember szeretne valamit a gép nem szeretne semmit.

Neki nincs öntudata, ő egy nagyon összetett, de akkor is nem is lesz öntudata, mert ugye erről sokat vitatkoznak.

Az öntudat eleve is nagyon nehéz definiálni.

Az életről most már vannak fogalmaink, hogy mi az élet, de annak is a szerves élet.

Ugye azt mondjuk, hogy az öntudata csak az embernek van az élővilágban.

Az öntudatnak vannak szintjei.

Van egy ilyen alapöntudat, ami mondjuk úgy, hogy ilyen tudja, hogy él, de nem rendelkezik magasabb intelligenci.

Tehát egysejtő ostoros is arrébb vonul, vagy van egy ilyen reaktív öntudat, de van egy olyan társadalmi öntudat, amikor akár föláldozom az én egyéniségemet egy nagyobb közösség érdekében.

Ez a magas szint, amit az emberek képviselnek.

Ilyet azért állatoknál is láttunk, és ez egy ez a kérdés állatok vagy vegetanizmus kapcsán is elő szokott kerülni.

Az az abortusz kapcsán is elő szokott kerülni, hogy vajon honnantól ember az ember.

Ez egy nagyon fontos kérdés, amel foglalkozni kell.

Viszont a mesterséges intelligencia az egy algoritmuskörnyezet.

Nagyon sok adatból nagyon okos algoritmusok segítsége valamilyen kimenetre jut.

Rossz adatot teszek be, rossz adat jön ki.

Ö a jövő az nem ad ilyen nagy mesterséges intelligenciák ki, aki öntudatra ébrednek és városokat vezérelnek vagy embereket manipulálnak, hanem 15 milliárd alkalmazott mesterséges intelligenciái, a chat GPT, a Generatív Emigoport, és azokat úgy használjuk, hogy EMI az tény, de alapvetően EMI emi az mi?

Tehát nem AItatkozun a kettőt kevernünk szoktuk így.

Mind a kettőnek van előnye, hátránya, de de a mestert alkalmazottak lesznek, ami azt jelenti, hogy már most nagyon sok ember csak azt veszi észre, hogy minden felokosodik.

Tehát nem tudom, a poharam kijelzi, hogy ittam-e elég vizet, hát ilyenek vannak már millió és ilyenek terjednek el.

Tehát a mesterséges intelligencia fő lényege, a háttérben való munka ahhoz, hogy az életünk könnyebb legyen.

A frontális lebenyünk valóban egy picit vékonyabb lesz.

Azért a az ilyen szintű biológiai változások jóval lassabbak, mint az a technológiai változás mennyiség, ami minket ér, ami igazából pont fordítva szokott gondot jelenteni.

Meg kell tanulnunk az eszközöket.

Ha belegondolunk, az okostelefon vagy a digitális kultúra most már úgy a helyére kerül.

Tehát az ilyen első nonszens helyzetektől nem tudom emlékeznek-e rá emberek, hogy beálltak az emberek telefonfülkébe a mobillal, merthogy telefon persze vagy és akkor van ennek egy kultúrája amit folyamatosan tanulunk és mi magunk formálunk, hogy mi a jobb, hogyha gosztolok valakit, vagy ha válaszolok, hogy később, vagy nem mutatom meg.

Tehát minden kultúra és szuka, és ember ad egy választ, mert ez élő szövet vagyunk.

A mesterséges intelligencia és mint minden technológia, hogy az elején mindenki azt mondja, hogy hú, ez most mindent megváltoztat, ez nem is ér semmit, egy kiebrendelesb és utána helyére kerül.

Ez a helyére kerül is van a következő egy-két h-három évben, annak a része láthatatlan lesz, mert a technológia mindig elbújni szeret.

Ma már nem gondolkodunk az interneten, sétálok az utcán, hogy mennyi hálózat cikázik itt körülöttem, csak ránézek a telefonra, hogy mennyi idat érek oda, ahova szeretnék menni.

Nem azon gondolkodok, hogy ez most adatmegosztás és egy közösségi kooperáció sok csomópontos hálózaton, hanem elindítom az útvonal tervezőt és kiírja, mikor érek oda, és azt mondja, hogy kanyarodjak balra.

Amikor egy sérinkás szolgáltatást igénybe veszek, ha egy miet egy ilyen autómegosztó szolgáltatást igénybe veszek.

Akkor ott nagyon sok technológia dolgozik a háttérbe.

Ha belegondolsz, akkor az történik, hogy én egy drága autóhoz odasétálok, lefotózom, beszállok, vezetgetek.

Az nekem nagyon tetszik egyébként és jól is működik, úgy tudom.

És és megvan a célcsoportja és sok minden mást is megold.

De ehhez kell a technológia, kell a számítási, a kapacitás, automatizált szerződés létrejön. háttérbe, geolokációs azonosítás, azfelismerés, bármi.

De az én élményem az, hogy ez működik, és nagyon fontos, mert a jövő formálásának az együttműködés az egyik útja.

Tehát, hogy az biztos, hogy meg tudjuk tartani az életszínvonalat, meg tudjuk tartani a földet, hogy tudjunk rajta élni, hogyha megfelelő időben megfelelő mennyiségű erőforrást használunk föl.

Jövő kutatóként azért muszáj tőled feltennem ezt a kérdést, hogy ne te klímaszorongó vagy egyébként?

Nem, nem, abszolút foglalkozom velem. nagyon nagy kihívás ellelőttünk.

Az emberiség előtt már sokszor voltak nagy kihívások.

Tehát amióta vagyunk mindig nagy kihívások vannak kezdve attól, hogy télen, hogy kéne eltárolnom az élelmiszert, hogy legyen mitek.

Tavaszig vagy akár mindig van egy aktuális kihívás, körülbelül az 1780-as évektől gazdaságtörténeti ciklusokban is le tudjuk írni, meg hullámoknak is hívhatjuk a hullámelméletmentén.

Miktől féltünk, csak hogy kicsit ilyen ilyen ilyen mérföldköveket?

Hát az elsők például azok, hogy egyáltalán a jól lét, tehát hogy itt itt mi most a legsikeresebb generációja vagyunk az emberiségnek.

Megdupláztuk az élettartalmat és nagyon gazdagok vagyunk.

És a félelemed része pont abból fakadt, hogy nem akarjuk elveszíteni ezt a gazdagságot.

Van amikor az volt a tét, hogy egyszerűen éljünk jobban, van amikor az egészségügy fejlesztése mindig van egy mindent áttörő technológia és egy ilyen nagyobb kihívás cél.

A mostani hatodik hullám pedig az, hogy hogyan tudunk együttműködni ahhoz, hogy a megfelelő időben a megfelelő mennyiség erőforrást.

És te azt látod, hogy tanuljuk az együttműködést, tehát erre te látsz jeleket, hogy ez jó irányba halad.

Ha belegondolsz, ugye mi történik, sikeresek leszünk, akik születnek, megmaradnak és hosszabban élnek, az nem volt egy bonyolult dolog, hogy sokan leszünk és sokan is lettünk egy zárt rendszerben.

Minden ember egy atom, akkor egy dobozban nagyon sok atom lesz, több az ütközés.

A világ bonyolult lett és gyors.

A világ nem azért gyorsult föl, mert technológiát használunk, hanem azért, mert gazdagok lettünk és sokan.

Eddig is voltak együttműködések ismerősök között.

A szomszéd ide adta a fűnyíróját, a még jobb szomszéd akár levitte a gyereket, ha rossz az autóm.

Most meg az van, hogy van nagyon sok ember, akik nagyon kis területen gyűlnek össze.

Az emberiség túlnyomó része a pörtveszíének 3%-án összecsúfolódik városokban. 3%-án él a 8 milliárd ember.

Hát nem, hanem a java részlete körül, tehát mondjuk a 7 milliárd, nem tudom, h most már több ember élé városokban, mint vidéken.

Egy város teli van idegenekkel.

Mellette ott van egy kütyű, az okostelefon, amit szerettünk, mert az ősi vágyainkat megvalósítja.

Mindig is akartunk emberekkel beszélni, akik messze vannak tőlünk.

Csak mágiának hívtuk meg, telepátiának, most telefonnak.

Én vagyok a kis kék pötty, mindent akartunk tudni.

Nyilván nem ilyen egyszerű, de nagyon szeretjük, annyira szeretjük, hogy azon keresztül idegenekben is megbízunk.

Megnyomok egy applikációt, nem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Az Én Kék Zónám

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Rab Árpád jövőkutató: A kütyükön is múlik, hogy meddig élünk | Az Én Kék Zónám #17”

Miről szól ez az epizód: „Rab Árpád jövőkutató: A kütyükön is múlik, hogy meddig élünk | Az Én Kék Zónám #17”?

Rab Árpád jövőkutató és digitális kultúraszakértő a technológia jövőnkre gyakorolt hatását vizsgálja, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a digitális eszközök és az ember-technológia interakció kérdéseire. Az epizód kitér arra, hogyan alakítja a technológia az… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Rab Árpád jövőkutató: A kütyükön is múlik, hogy meddig élünk | Az Én Kék Zónám #17”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Rab Árpád.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Rab Árpád jövőkutató: A kütyükön is múlik, hogy meddig élünk | Az Én Kék Zónám #17”?

Fő témái: technológia jövője, mesterséges intelligencia, digitális eszközök, ember-technológia interakció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Rab Árpád jövőkutató: A kütyükön is múlik, hogy meddig élünk | Az Én Kék Zónám #17”?

Megjelenés: 2025. 05. 01.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/rab-arpad-jovokutato-a-kutyukon-is-mulik-hogy-meddig-elunk-az-en-kek-zonam-17

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból