Csak ha érdekel podcast

S02E10 A béke feltételei - Közel-kelet, Ukrajna, és a saját belső világunk

· PT11M59S

Összefoglaló

Ez a Csak ha érdekel podcast epizódja a béke és a konfliktus fogalmait, valamint a tartós békéhez szükséges tényezőket elemzi. Szó esik a Közel-keleti helyzetről, Ukrajnáról és a személyes belső világunkról, pszichológiai szempontból vizsgálva az átpolitizált témákat.

Röviden

Műsor
Csak ha érdekel podcast
Megjelenés
2025. 10. 20.
Hossz
12 perc
Szereplők, említett nevek
Leindler Milán
Témák
béke, konfliktus, közel-kelet, ukrajna, belső világ, pszichológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az elmúlt időszakban a világot nagyon-nagyon érdekelte mind a közelkeleti, mind az orosz-ukrán konfliktus.

És ne aggódjatok, nem most fogok elkezdeni politizálni, de pszichológiai szempontból csinálunk egy kis elemzést arra vonatkozólag, hogy mi szükséges a békéhez, egyáltalán miért törnek ki konfliktusok.

Sőt, onnan fogjuk kezdeni, hogy mit is hívunk konfliktusnak, és mi a békének a definíciója.

És hogyha azt hiszed, hogy ebből nem tudok átkanyarodni az elhízás vagy a krónikus betegségek, vagy a szorongások kezelésére, akkor nem tudom, hogy mit csináltál az elmúlt három és fél évben.

De biztos, hogy nem ezt a podcastot hallgattad, mert ha így tettél volna, akkor ezeket már megszokhattad volna.

Szóval egy eléggé kacifántos, de a végére gyönyörű szép konklúziókkal kecsegtető adás fog következni.

Essünk neki. เฮ [Zene] เฮ [Zene] Sziasztok!

Ez itt a Csak ha érdekel podcast.

Továbbra is velem Lengler Milánnal.

És ne ijedjetek meg, nem most fogunk elkezdeni itt politizálni.

Tartom magam ahhoz az ígéretemhez, hogy ezen a csúszdán nem fogunk lecsúszni soha.

Viszont az elmúlt időszakban történt jó néhány olyan közéleti esemény, főleg ugye konfliktusokkal háborúkkal kapcsolatban, illetve még az adásfelvétele idején csak be van lengetve, hogy majd lesz Budapesten egy húde csúcstalálkozó, ugye az orosz elnök, az amerikai elnök, meg lehet, hogy meghívják az ukránt is, egyelőre még nem tudjuk, mégis csak azért róla volna szó, de mégis csak olyan események történnek, illetve a közel keleti tűzszünet, vagy hát nagyon halkan zárójelbe, idézőjelbe tesszük, hogy béke megállapodás, amiről érdemes pszichológiailag beszélni, merthogy az, hogy egyébként mi az, hogy konfliktus, illetve mit jelent az, hogy béke, az egy baromi érdekes dolog.

Érdemes ezeket gyökeresen megkérdőjelezni, hogy tudjuk-e, hogy mit jelentenek ezek. illetve tényleg, ahogy azt az intróban is hallhattátok, meg fogom próbálni ezeket az emberi szorongásra vagy akár krónikus betegségek elhízás kezelésére is szépen ráhúzni.

Én azért azt gondolom, hogy fog ez sikerülni, ha az eddigi három és fél évből indulunk ki, akkor hogy egész jól megszoktam tudni oldani ezeket a kérdéseket.

Szóval át fogjuk beszélni, hogy mi a békének meg a konfliktusnak úgy alapvetően a definíciója, meg mi szükséges hozzá, mi kell ahhoz, hogy béke legyen akár egy emberen belül, akár emberek között, akár országok, nemzetek, kultúrák között.

És lesz egy jó néhány tétel ezen a listán, úgyhogy csapjunk bele az egészbe azzal, hogy mi is a definíciója például a békének és a konfliktusnak, mivel ez egy ilyen pesszimista podcast, ezért az utóbbival fogjuk kezdeni.

Szóval elővesszük a Cambridge Dictionaryt, és szép angolsággal meg fogjuk nézni, hogy mit ír nekünk ez a varázslatos szótár arról, hogy konfliktus.

Első körben an active disagreement between two people or people with opposing opinions or principles.

Tehát a konfliktus lényegében egyet nem értés emberek között, akiknek valamiféle szembenálló véleménye vagy elve, nézete van.

A másik definíció az, hogy fighting between two or more groups of people or countries.

Na most a countries is egy group of people, de ez most mindegy.

Szóval a valamilyen aktív küzdelem kettő vagy több csoportnyi ember között, vagy országok, nemzetek között.

A situation in which beliefs needs facts etc.

Na, ez lesz nekünk egyébként fura módon a legfontosabb, nem is a háborús definíció.

Tehát eszerint a konfliktus az egy szituáció, amiben meggyőződések vagy hitek, szükségletek, tények meg egyéb nagyon különbözőek és könnyedén nem képesek együtt létezni, vagy egyszerre nem lehetnek igazak.

Na, ez gyönyörű szépen rá lehet majd húzni ezt a definíciót mind a közelkeleti konfliktusra, mind pedig az orosz-ukrán vagy ukrán-orosz konfliktusra.

És akkor nézzük meg, hogy mit is akar jelenteni a béke.

Ugyanúgy a Cambridge dictionaryt hívjuk segítségül.

Első definíció: Freedom from war and violence.

Especial people live and work together happily without disagreements.

Tehát szabadság a háborútól és az erőszaktól, tehát ennek ennek a mentessége lényegében.

Különképpen akkor, amikor emberek boldogan nézeteltések nélkül élnek együtt közösen.

A másik pedig the state of not being interrupted or annoyed by very problems, noise or unwanted action.

Ez ugye inkább a személyes békére fog vonatkozni nekünk.

Tehát az az állapot, amiben nem zavar meg minket, vagy nem idegesít minket valamilyen aggodalom, probléma, zaj, vagy bármilyen nem kívánatos esemény.

És akkor van még egy harmadik, ami lényegében a az elsőnek egy ilyen lerövidítése, hogy freedom from war and violence.

Na most ha megnézzük ezt a definíciót, akkor egy rettenetesen izgalmas gyökér problémára találunk, illetve nem is biztos, hogy ez probléma, de de hogyha nem nézünk igazán mögé, akkor akkor nem jönnénk erre rá.

És ho itt egy párhuzamot, ami a betegség definíciójának a párhuzama, amit a WHO már ha jól emlékszem, 48 óta, de legalábbis az 50-es évek óta propagál, hogy a disease is not merely the absence of, vagy bocsánat, hogy a health, tehát az egészségnek a definíciója, hogy health is not merely the absence of disease or infirmity, tehát az egészség nem önmagában a betegségnek vagy bármilyen problémának a hiánya.

És érdekes módon itt a békét többnyire úgy fogalmazzuk meg, mint valamilyen rossz dolognak a hiánya.

Na most ezt, hogyha akarom, akkor lehet egy ilyen végtelenül optimista definíciónak kezelni, hogy alapvetően a béke, a békesség, ami ami természetes állapotunk, hogyha nem csesszük el nagyon, akkor mindenki békében élne.

És ez így szép kívülbelül egymással, mindenki mindenkivel.

Tehát a béke definíciója lényegében a háború hiányának, vagy a konfliktus, vagy a nézeteltés, vagy a zavaró, idegesítő dolgok hiányának van definiálva.

Miközben az egészségnél már eljutottunk oda, hogy nem, tehát kimondjuk azt, hogy nem a betegség hiányával kell definiálni.

Szóval rögtön itt az elején hadd propagáljak valamiféle pozitív béke definíciót.

Ugye az első definícióban, amit olvastam, ott már ez így megcsillan, hogy az emberek b úgymond boldogan élnek együtt, de ez ilyen naprafalva, hogy ilyen jaj de jó, együtt vagyunk, békében vagyunk és akkor itt így boldogak vagyunk.

De ugye a törpök életese, csak játék és mese jut eszembe, merthogy ugye ott is van egy külső ellenség, és akkor mindjárt a törpök nem élnek békében.

És hát igazából egymás között se élnek békében, merthogy ha valaki utána olvas az apraja falvának, akkor rájönnek, hogy ez il egy ilyen kiváló példázata a szocializmusnak, és ugye az okoskát mindig kihajítják, merthogy az csak filozofál, nem dolgozik, és az nekünk nem kell.

És egyébként egyedül a nőnek nincs konkrétan foglalkozása, vagy valami, tehát ő az, aki nem ért semmihez effektíve, nem egy annyira pozitív világképet fest le nekünk az aprja falva, de ez most csak egy lábjegyzet, és nem nem engedem magamat nagyon messzire elkanyarodni.

Szóval, hogyha belegondolunk ebbe a definícióba, hogy a béke az valami rossz dolognak a hiánya, azzal nem mondtuk meg, hogy viszont micsoda.

Tehát tök jó lenne olyan dolgokat bevezetni a béke definíciójába, mintogy van valamiféle egymással kapcsolatos tisztelet, vagy aktív megértés, ne adj isten empátia, vagy valamilyen együttműködésre való törekvés. vagy valamilyen közös cél vagy érték megfogalmazása, rendelkezésre állás vagy segítségnyújtás szükség esetén.

Tehát igazán a béke valami pozitív dimenzióval való megfogalmazása gyakorlatilag a mai napig hiányzik a Cambridge dictionaryből.

Én nem azt mondom, hogy ezért vannak háborúk.

Inkább arról van szó, hogy a a világpolitikai meg ilyen jellegű diplomáciai tudományunknak a szintje nem érte még el azt, amit az egészségtudományoknak, az orvostudományoknak a szintje elért, hogy kábé az 50-es évekre.

Ez azért olyan aggasztó, de tényleg lehet ezt optimistán is nézni, hogy hogy igazából ha nem csesszük el, tehát nincs más dolgunk azzal, hogy a békét helyreállítsuk a világban, mintogy be kell fejezni a hülyeséget, és akkor majd az abból helyreáll a béke.

Tehát, hogyha mondjuk befejezzük a konfliktust, a háborút, a mindenféle egyet nem értést, akkor az tök jó, mert akkor definíció szerint béke lesz.

És az a tapasztalatunk, hogy nem nem ez történik, nem lesz definíció szerinti béke, hogyha éppen nem háborúzunk, vagy éppen nem állunk aktív konfliktusban.

És ez igaz országok között, emberek csoportjai között.

És igaz ez egy emberen belül is.

Mondjuk, hogyha van egy válogatott meccs, például most volt ugye a Magyarország Örményország, azon kin volt több mint 50000 ember, ami önmagában egy nagyon különleges dolog.

Ott vannak mondjuk Ferencváros szurkolók, Újpest szurkolók, MTK szurkolók, nem tudom biztos Debrecen szurkolók is vannak, vidéki csapatok szurkolói is biztos vannak.

És arra az időre ők valahogy nem egymást verik vagy szidalmazzák, hanem akár ölelkezve örülnek, hogy lehet, hogy épp egy fradista gyerek lő egy gólt, ugye az utolsó percekben, ami egyébként megtörtént, aki játszott már Budapesten másik klubban is, meg de legalábbis az országban játszott másik klubban is.

És akkor ennek így felhőtlenül lehet örülni, mert akkor ő itt magyar.

De ez nem azt jelenti, hogy most akkor a ferencvárosi meg az újpesti szurkolók között kitört a béke, hanem azt jelenti, hogy itt valami máshogy struktúráltuk ezt a helyzetet.

Szóval ezekkel a definíciókkal tudunk dolgozni, amikor azt fogjuk fejtegetni, mindjárt eljutunk oda, hogy mi kell a békéhez.

Abba most nem megyek bele, hogy tényleg, hogy a konfliktus, mint mint magaz így micsoda.

Meg meg most en erre egy órát nem szeretnék itt hát nem pazarolni, mert amúgy lenne értelme, de hogy nem nem onnan fogjuk ezt a mait indítani, hanem onnan, hogy mik a szükséges feltételei annak, hogy két ország, nemzet vagy kultúra vagy vagy csoportosulás között béke legyen.

Ezt szépen meg lehet vizsgálni.

Legelőször is el kell különíteni, hogy a konfliktus maga, tegyük föl, mondjuk a Izrael állam és Palesztin állam, most ezt mindenki vérmérséklete szerint tekinti, államnak vagy nem államnak, konfliktus van, de például Izrael és az iráni állam, vagy az iráni állam vezetése, vagy az Irán által pénzelt terrorszervezett, megint csak bonyolult dolgokba megyünk bele, de a lényeg, hogy van konfliktus, és ez egy aktív konfliktus, merthogy hogy lőnek egymásra, meg rakétázzák egymást.

És nyilván az ukrán-orosz konfliktus is most egy aktív konfliktus.

És nem az a célunk, hogy azonnal kitörjön a béke, hanem az a célunk, hogy először passzív legyen a konfliktus.

Tehát, hogy aktív cselekvések, főleg olyanok, amik emberéletet követelnek, mert az a legszörnyűbb, ne történjenek meg.

Na most ugye itt volt a Cream félszigetes hepajkodás most már jó pár éve.

Az ugye ott egy aktív konfliktus volt, és utána az befagyott, és utána a konfliktus nem ment el sehova.

Tehát aki azt hitte, hogy most akkor béke van, az hát az egy kavics alatt él, mert nem béke nem volt, passzív volt a konfliktus.

Jó, tehát rögtön különítsük el az országok közötti aktív meg passzív konfliktusokat.

A passzív konfliktus nagyon könnyen tűnhet békének.

Na most a háború az definíció szerint egy aktív konfliktus, merthogy emberek aktívan, tevékenyen pusztítják egymást, vagy megint ha optimistán nézem, akkor küzdenek a saját igazukért, vagy érdekükért, vagy akár a az életükért.

Szóval nézzük meg, hogy mi szükséges ahhoz, hogy két állam között tényleges béke legyen, illetve mi szükséges ahhoz, hogy ha már béke nem lehet, akkor legalább a konfliktus passzív státuszba kerüljön.

Az első elmélet ahhoz, amihez fogunk nyúlni, az a szociális identitens elmélet. mármár unalmas, de igazából a 70-es évek óta létezik ez az elmélet és létezik rengeteg kritikája is, de most nem fogok belemenni egy kritikai elemzésbe a sociál identitás elmélettel, mert azzal is elmenne egy bőóra, és tehát volna mit mondanom.

Na de a lényeg, hogy úgy írjuk le az embereket, mint egy csoportba tartozó lényt, és hogy az ember mindig magára is csoportba tartozó lényként gondol.

És ennek van egy prioritási struktúrája, hogy melyik csoport fontosabb, illetve az adott esemény, melyik csoportba tartozást triggereli az adott embernél.

Visszatérve, ha a fradista kimegy a meccsre, akkor ő ott fradista, de ha mondjuk, nem tudom elmegy egy moziba, akkor ő oda nem fradistaként megy, hanem mint egy moziszerető, filmszerető ember, és ugyanúgy lehet, hogy egy Újpest szurkoló mellett ül, és nem is tud róla, merthogy az ott nem fontos, az ott nem derül ki.

Nagyon sokszor például nemi identitással megyünk bele egy helyzetbe, hogy az egyik férfi, a másik nő, és van amikor erről meg teljesen megfeledkezünk, mert nem fontos.

Szóval a szociális identitás elméletnek van egy prekurzora egyébként, egy ilyen elő protoelmélete, ami a Realistic Conflict Theory, amiről kevesebbet szoktak beszélni, ez az 50-es években a Muzafer Sherifff és felesége által kidolgozott elmélet, amizer a csoportok azért kerülnek konfliktusba, merthogy limitált erőforrásért kell nekik küzdeni.

Ez egyébként a második világháborút hát valamelyest magyarázta, de azért nyilván nem teljesen.

Az 50-es években próbálkoztak mindennel, hogy megmagyarázzák a 40-es éveket.

Hát nem minden ötlet volt egy ilyen szép, teljes kerekmagyarázat rá.

Na de a 70-es években, tehát egy ilyen bő 20 évvel később leírták azt, hogy egyébként az embereknek nem kötelező limitált erőforrásokért küzdeni ahhoz, hogy gyűlöljék egymást úgy Isten igazából és háborúzzanak és verekedjenek egymással.

Ezt azzal mutatták meg, hogy olyan szempontból osztottak ketté csoportot, aminek a világon semmi értelme nem volt, csak rámbktek, hogy most akkor ti két külön csoport vagytok.

Ezt egyébként én is az egyetemen el szoktam játszani, és az a feladat, hogy pontokat kell elosztani a csoportok között, és hirtelen mindenki a saját csoportjának több pontot ad, merthogy az a saját csoportja.

Mert én azt mondtam, semmi másért.

Tehát csak azért, mert én azt mondtam, hogy ti két…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Csak ha érdekel podcast

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „S02E10 A béke feltételei - Közel-kelet, Ukrajna, és a saját belső világunk”

Miről szól ez az epizód: „S02E10 A béke feltételei - Közel-kelet, Ukrajna, és a saját belső világunk”?

Ez a Csak ha érdekel podcast epizódja a béke és a konfliktus fogalmait, valamint a tartós békéhez szükséges tényezőket elemzi. Szó esik a Közel-keleti helyzetről, Ukrajnáról és a személyes belső világunkról, pszichológiai szempontból vizsgálva az átpolitizált témákat. Az epizód a Csak ha érdekel podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „S02E10 A béke feltételei - Közel-kelet, Ukrajna, és a saját belső világunk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Leindler Milán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „S02E10 A béke feltételei - Közel-kelet, Ukrajna, és a saját belső világunk”?

Fő témái: béke, konfliktus, közel-kelet, ukrajna, belső világ, pszichológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „S02E10 A béke feltételei - Közel-kelet, Ukrajna, és a saját belső világunk”?

Megjelenés: 2025. 10. 20.. Hossz: 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/csak-ha-erdekel-podcast/s02e10-a-beke-feltetelei-kozel-kelet-ukrajna-es-a-sajat-belso-vilagunk

Több epizód a Csak ha érdekel podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

  • Rakéták, drónok, válaszcsapások — Kontextus

    A Kontextus epizódja az Izrael és Irán közötti eszkalálódó konfliktust, az ukrajnai fronthelyzetet és Magyar Péter kampányának alakulását vizsgálja. Szó esik a közel-keleti helyze…