Csak ha érdekel podcast

S02E15 Q & A - Spontán gyógyulás, szakember nélküli gyógyulás és karácsony

· PT1H23M15S

Összefoglaló

Ez a Csak ha érdekel podcast Q&A epizódja a spontán gyógyulásról, szakember nélküli gyógyulásról, és a képzési rendszerről szól. Az adás érinti az evészavar-specifikus szakemberek hiányát és azt, hogyan lehet önállóan elindulni a gyógyulás útján. A karácsonyi ünnepek is szóba…

Röviden

Műsor
Csak ha érdekel podcast
Megjelenés
2025. 12. 22.
Hossz
1 óra 23 perc
Szereplők, említett nevek
Leindler Milán
Témák
spontán gyógyulás, szakember nélküli gyógyulás, karácsony, evészavar, gyógyulás, képzési rendszerről
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek.

Ez itt a Csak ha érdekel podcast karácsony előtti utolsó, de az évben még nem utolsó adása.

Ugyanis összejött néhány kérdés, és megtartjuk az évi rendes Q&A adást, amiben lesznek szakmai kérdések, lesznek személyes kérdések is.

Beszélünk egy picit a spontán gyógyulás jelenségéről meg a szakemberek szerepéről a gyógyulásban. arról is, hogy hogyan érdemes elindulni, hogyha valakinek nincs lehetősége szakember segítségét igénybe venni, használnak-e a dietetikai intervenciók, [zene] evzavarok esetében, és még nagyon sok minden más, ami nem fér [zene] bele az intróba.

Az viszont még egyszer belefér, hogy csodálatos, békés karácsonyt kívánok mindenkinek.

Ez pedig itt a Csak ha érdekel podcast karácsony előtti utolsó adása 2025-ben. เฮ [zene] [zene] เฮ [zene] [zene] [zene] >> [zene] [zene] >> Sziasztok!

Ez itt a Csak ha érdekel podcast.

Velem Lindler Milánnal és a karácsony előtti utolsó adásunk következik.

És ahogy megszokhattátok, ez az eddigi években is egy ilyen nagyobb Q&A adás volt.

Most sem lesz ez másképp. kaptam tőletek kérdéseket.

Mindenki szégyenlős volt és privátba küldte meg ebben a számomra nagyon fura ilyen Instagram sztori felületen kezdem kitanulgatni ezeket.

Szóval érkeztek nagyon jó kérdések.

Ezekből válogattam és ahogy megszokhattátok szépen vágatlanul nekiveselkedünk a dolognak.

Nem is nagyon szaporítanám tovább a szót, majd a mindenféle karácsonyi szeretetteljes üzengetést azt a végére fogom hagyni.

Az egyik kérdés, ami érkezett, a következőképpen szól: evés zavarral foglalkozó pszichológusok hogyan képződnek a témában?

Tudtoddal jól tudod, kedves kérdező?

Azt rögtön hozzáteszem, hogy a neveket nem fogom beolvasni.

Merthogy gondolom nem véletlenül kérdezték többnyire ilyen sztori meg személyes üzenet formában.

Szóval érkezett egy ilyen kérdés.

Alapvetően felvázolom a képzési struktúrát, mert egyébként érdekes, és egyébként a hiányosságokra is nagyon könnyen fény derül ebből.

Szóval ahhoz, hogy valaki egyetlen pszichológusnak hívja magát, ugye kell az öt évnyi egyetemi képzés.

Ezt tisztázzuk, hogy én Master of Arts vagyok, tehát művészet és nem master of science, úgyhogy ez egy ilyen kis érdekesség.

Szóval megvan az öt éves MMA diploma, és ott az ember káb franchoz se ért, de levizsgázott mindenből, és megírt egy szakdolgozatot.

Hát az én időmben még AI nélkül, de már Wikipédiával.

Szóval valahol így a kettő között volt nehézségi szintben.

És már egyetem alatt vannak mesterszaksalizációk.

Lehet menni például munka- és szervezetpszichológiára, lehet menni interkulturális meg ilyen szociál témákra, lehet menni gyermekklinikus, felnőtt klinikus szocializációkra, vagy egészségpszichológia szocializációra, de ezeket nem szabad összetéveszteni az úgynevezett szakképzésekkel, mert egyébként jogilag ezek a mesterszakok a világon semmi másban nem különböznek, mint a nevükben.

Tehát semmilyen más jogosítványt nem adnak.

Az egyetemi képzések után viszont vannak az úgynevezett szakképzések.

És hogyha jogszerűen szeretnék válaszolni a kérdezőnek, akkor azt kell válaszolnom, hogy a hivatalosan a klinikai szakképzés, tehát a klinikai szakpszichológus képzés az, ami az embernek jogosítványt ad az evészavarokkal való foglalkozásra.

Ugyanakkor itt a hát a jog meg a valóság az elég erőteljes Y elágazást vesz, merthogy és ez az én vesző paripám, erről korábban csináltam is egy teljes adást.

A képzés nem kompetenciát ad, hanem jogosítványt, mint ahogy a konkrét vezetői jogosítvány is jogosítványt ad, ugye szó szerint nem feltétlenül kompetenciát.

Tehát lehet neked 20 éve jogosítványod, és az első fának nekimész, vagy el se tudsz indulni az autóval.

Nekem például van egy svéd középfokú nyelvvizsgám, ami nem egy kompetenciáról állított ki papírt, hanem egy jogosítványról, meg egy spanyol középfokú is van.

Pont ugyanezt tudom elmondani róla.

Viszont angolból van egy felsőfokú nyelvvizsgám, de túlzófokon beszélek angolul. angolul tanítok, tudok dolgozni angolul, tehát nincs mindig összhangban az, hogy az embernek milyen papírja van, mit végzett el, és hogy mihez ért.

Konkrétan a klinikai szakképzésben az evészavarok van, hogy csak érintőlegesen, említés szinten jelennek meg.

És hogyha valaki olyan helyen dolgozik, ahol egyébként nincsenek evészavaros páciensek, mondjuk egy, nem tudom, addiktológián, ami egy nagyon dicséretes, tiszteletre méltó dolog, vagy mondjuk skizofrénekkel dolgozik, vagy depressziósokkal dolgozik, és mondjuk egy évente egyetlen egy evés zavaros lát, attól még ő ugyanúgy szerezhet klinikai szaksichológus papírt, és csodálatos minőségben tudja ellátni azt a munkát, amit egyébként ő vállalt.

És akkor itt jön be az, hogy hogy a pszichiátriai korképeket, mert ugye az evészavarok azok azok, inkább tünetoldalról, manifeszt oldalról, vagy inkább dinamika, háttértényező oldalról közelítjük meg, mert hogyha előbbi, akkor nyilvánvalóan egy klinikus megtanulja, hogy mik a tünetek, mik a konkrétumok, mit kell kezelni, és akkor hogyha már nincsenek a tünetek, akkor kigyógyult az ember, és akkor job well done.

Azt így leírhatjuk győzelemnek, mehetünk is tovább.

Hogyha meg a dinamikára háttértényezőkre fókuszálunk, akkor meg azt kell mondani, hogy nem biztos, hogy jobban érti egy klinikai szakpszichológus, mint egy akármilyen más pszichológus, mint egy mezei pszichológus, aki egyébként ebbe beleásta magát.

Tehát evészavarokkal dolgozó pszichológus, mint jogosítvány, nem igazán van.

Van egy külföldi képzés, ami ilyen eating disorder counselor, vagy valami ilyesmi, ami ugye nem egy klinikai pszichológiai papír.

Vannak benne dietetikai meg pszichológiai, meg mindenféle viselkedés orvoslási megfontolások, ahogy én emlékszem.

De itt most egy picit lehet pontatlan vagyok a a névvel kapcsolatban.

Szóval vannak erre törekvések, de például se dietetikusoknak, se pszichológusoknak, vagy akár orvosoknak magyar nyelven, a magyar törvények szerint nincsen evészavar specifikus képzés, evészavar specifikus pszichológus.

Én egyébként marhára örülnék, ha lenne ilyen akkreditált képzés, akár egy-két éves, elsők között mennék és ütném az ajtót, hogy engedjenek be, szeretném elvégezni.

Tartok tőle, hogy csak klinikusoknak engednék ezt elvégezni, és én ebből konkrétan kiszorulnék, merthogy nem lenne meg a nem a kompetenciám, hanem a jogosítványom az adott dologra.

Na de hogyha egy kicsit a valóság oldalról nézzük ezt, akkor mindenféle pszichológus az lesz, aki elkezd foglalkozni vele és érteni hozzá.

Tehát ez a hétköznapi embereknek egy picit valószínűleg átláthatatlan.

Tehát a pszichológus szempontból civil embereknek nehéz ezt átlátni, hogy például van olyan, hogy munka és szervezet pszichológia, ami egyébként egy külön irányzat, és van rá külön képzés, meg van mondjuk szexuál pszichológus, aki aki megint csak elvégez egy két éves, azt hiszem kettő, de lehet, hogy több akkreditált komoly szakképzés, de mondjuk nincs alvás pszichológus, meg nincs evés pszichológus, de van szexuál pszichológus, meg Van munkapszichológus, például van kriminálpszichológus és van sportpszichológus, de mondjuk külön nincs óvodapszichológus.

Ö, tehát nem nem igazán van benne feltétlenül logika, hogy hogy milyen képzések vannak, miről lehet papírt szerezni, és mi az, amihez egyszerűen csak úgy az ember ért.

Például ha hiszitek, hanem nincs külön olyan, hogy gyerekpszichológus, hanem a pszichológus diplomáddal, amit mesterszakon megszerzel, ha ha úgy érzed, hogy te ebbe így benne vagy és értesz hozzá és elkezdesz vele foglalkozni, akkor foglalkozhatsz kompetenciádon belül gyermekpopulációval, nyilván meg a szüleikkel is, de a de a gyerekklinikus meg a meg a sima gyerekpszichológus között ugye az a különbség, hogy az egyik van, a másik meg nincs. mint ahogy nincsen idős pszichológus.

Mármint vannak idős pszichológusok, de idősekkel foglalkozó pszichológusok nincsenek.

A gyerekpszichológust értjük, hogy nincsenek 10 éves pszichológusok.

Szóval a rövid válasz az, hogy nincsen, nincsen erre képzés, és az az ember lesz evészvarokkal foglalkozó pszichológus, aki elkezd evészavarokkal foglalkozni.

Én egyébként mindig megkérek mindenkit, hogy ezt amikor én elmegyek nagy ritkán valahova szerepelni, hogy ne írjanak ki semmi olyat, ami nekem, ami én nem vagyok hivatalosan.

Tehát, hogy ne írják oda, hogy evészavar szakértő, vagy vagy testképzavar, vagy testkép szakértő, hanem ha minden áron oda akarnak írni valamit, akkor írják oda a relaxációs és szimbólum terapeutát, mert hogy ez az vagyok, az egy az egy az egy ilyen megfogható, megnevezhető képzés.

De például nincsen álompszichológus, de van szimbólumterapeuta.

Szóval az, hogy minek van neve, az igazából csak annyit jelent, hogy van-e rá egy hivatalos képzés.

Egyébként vannak apróbb képzések, rövidebb képzések, akár egy-két naposak, illetve vannak konferenciák, amikre el lehet menni, és hogyha az ember klinikai szakpszichológus, vagy valamilyen egészségügyi végzettsége van, akkor ugye kell neki mindenféle képzési pontokat szerezni, és ezeken általában ezeket meg lehet szerezni.

Ö nemrégiben például voltam Antal uram Dóra és Kolné Pildico kétnapos CBT testsúlycsökkentő csoport képzésén.

Ö ami egyébként nagyon megtisztelő volt, merthogy ugye mind a ketten voltak a podcastban, a Papildi már régebben, Dórával pedig pont azért is hívtam el, mertogy nagyon szimpatikus volt az ő szemlélete, és ezen a csoporton találkoztam vele először, és és akkor van egy ilyen képzés, ezt elvégezheti kábé bárki, akinek valami minimális, releváns képzettsége van, tehát mondjuk dietet ikus vagy edző akár, és akkor be lehet ülni, ezt el lehet végezni.

Meg vannak nyilván nagyobbak is, de ilyen rendes több éves olyan képzés, ami ilyen nevezést ad neked, hogy hogy én evészvarokkal foglalkozó pszichológus vagyok, vagy evészvar szakértő vagyok, vagy bármi ilyesmi, az az nem létezik.

Tehát hogyha valakinél azt látod kiírva, hogy vannak ilyen mindenféle titulusok, ilyen-olyan szakértő, ilyen olyannal foglalkozó pszichológus, akkor igazából nemes egyszerűséggel meg tudod csinálni azt, hogy ezt beütöd Google-be, vagy most már megkérdezed az AI-t, és megnézed, hogy ez amúgy egy képzés-e, mert hogyha nem, akkor bárki mondhatja magáról.

Tehát például bárki mondhatja magáról azt, hogy én ilyen relaxációs terapeuta vagy imaginatív terapeuta vagyok, de az, hogy szimbólumterapeuta vagyok, azt már nem, mert az egy az egy ilyen levédett elnevezés.

Például ilyen a pszichoterapeuta, mire nagyon sokan ugranak, hogyha valaki pszichoterapeutának hívja magát, merthogy ez egy képzettség, ez egy nagyon magas szintű, mármint attól függ, hogy hogyan jutod áll az ember, de ebbe most aztán végképp ne menjünk bele, mert a karácsony szellemében ez egy szeretetteljes adás.

Szóval lehet pszichoterapeuta lenni úgy, hogy az ember elvégzi a mesterszakot, utána mondjuk a klinikai szakpszichológust és utána a pszichoterapeuta képzést.

Ez így összesen alsó hangon 12 év.

És és akkor a pszichoterapeuta leszeld.

Ezt a címet, hogy pszichoterapeuta vagy pszichoterápia nem lehet használni másoknak, csak azoknak, akik pszichoterapeuták.

No, szerintem erre válaszoltam.

Menjünk egy következőre, mert azért van még jó pár kérdés, hogy neurológiai korképekkel való megküzdésről nem terveztek adásokat? kérdőjel.

Ez sem Parkinson Alzhely, mert demencia nagyon hasznos lenne ezekről is többet hallani.

Elindult nemrégiben ugye a hiperkókusz című adás, ami nem elsősorban ezzel, de mégis neurodivergenciákkal, neurodiverzítással foglalkozik. ö főként a ADHD-val és autizmussal, de nagy ritkán azért érintenek ilyen dolgokat is, illetve talán fognak is még.

Ö megint csak a rövid válaszom az erre, hogy hogy miért nincsenek eddig ilyenek, mert én nagyon nem értek hozzá.

A neurodegeneratív korképek egy külön csoport, és megint olyan, hogyha valaki ezekkel foglalkozik, de mondjuk evészvarokkal nem, akkor ő azt tudja megmondani, hogy hát az anorexiások vékonkák, és akkor neki talán idáig kiterjed a tudása, vagy hogy a bulimiások azok hánytatják magukat, és akkor itt már rögtön belekeveredünk abba, hogy ez ez nem olyan pontos tudás.

És én nagyjából ilyen szinten áll az én tudásom, példáulimer korral vagy szklerózis multiplexzel kapcsolatban.

Éppen ezért nem szeretnék róla beszélni, mert nagyon hamar kiderülne, hogy nem értek hozzá, és próbálok olyan dolgokról beszélni, amihez értek.

Ez nem jelenti azt, hogy nem érdekel.

Ugye ez a csatorna neve is, hogy csak ha érdekel.

És hát ha hiszitek, hanem ez részben azért is kapta ezt a nevet, mertogy itt olyan embereket hívok, meg olyan dolgokról beszélgetek, akikkel én is nagyon szívesen beszélgetek.

Még egyetlen egy olyan vendéget nem hívtam, akit azért hívtam, hogy hát erre biztos sokan kíváncsiak, de amúgy engem mocskosul nem érdekel.

Nem baj, hívjuk el, mert jó lesz.

Még egyetlen egy ilyen adás se volt, és nem tervezek a jövőben se.

Tehát, hogyha elém keveredik, vagy ajánlotok ti esetleg olyan szakembert, aki aki ezt nagyon okosan, nagyon érthetően, nagyon izgalmasan el tudja magyarázni és és fontos összefüggésekre rá tud mutatni, én meg meg tudom hallgatni, meg esetleg tudok vele kötekedni, akkor nagyon szívesen el fogom hívni.

De azt, hogy én erről külön saját adásokat csináljak, hát azt nem vállalnám, mert az az ilyen teljesen ilyen hát minőségvesztés lenne az eddigiekhez képest.

Étrend segíthet elindulni a gyógyulás felé?

Bulémia, anorexia, például háromszori étkezés egy nap.

Na, ez egy marha érdekes kérdés.

Merthogy visszatérhetünk az első kérdésnek a végéhez, hogy ezeket a kórképeket, pszichiátriai korképeket, bulimia, anorexia például tüneti szinten értelmezzük, vagy háttérdinamika szinten értelmezzük, hogy mi is az anorexia, mondjuk mi is a bulímia.

És azt kell mondanom, hogy itt részben sajnos tüneti szinten kell értelmezzük őket, mert a definíciója az anorexiának az, hogy ezek a tünetei vannak.

De aki foglalkozik ezzel, az hogyha megkérdezzük tőle, hogy mi az anorexia, akkor nem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Csak ha érdekel podcast

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „S02E15 Q & A - Spontán gyógyulás, szakember nélküli gyógyulás és karácsony”

Miről szól ez az epizód: „S02E15 Q & A - Spontán gyógyulás, szakember nélküli gyógyulás és karácsony”?

Ez a Csak ha érdekel podcast Q&A epizódja a spontán gyógyulásról, szakember nélküli gyógyulásról, és a képzési rendszerről szól. Az adás érinti az evészavar-specifikus szakemberek hiányát és azt, hogyan lehet önállóan elindulni a gyógyulás útján. A karácsonyi ünnepek is szóba… Az epizód a Csak ha érdekel podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „S02E15 Q & A - Spontán gyógyulás, szakember nélküli gyógyulás és karácsony”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Leindler Milán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „S02E15 Q & A - Spontán gyógyulás, szakember nélküli gyógyulás és karácsony”?

Fő témái: spontán gyógyulás, szakember nélküli gyógyulás, karácsony, evészavar, gyógyulás, képzési rendszerről.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „S02E15 Q & A - Spontán gyógyulás, szakember nélküli gyógyulás és karácsony”?

Megjelenés: 2025. 12. 22.. Hossz: 1 óra 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/csak-ha-erdekel-podcast/s02e15-q-a-spontan-gyogyulas-szakember-nelkuli-gyogyulas-es-karacsony

Több epizód a Csak ha érdekel podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból