Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #114 – Miért játszik Orbán Viktor a tűzzel a Balkánon?

· PT1H19M12S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast #114. adásában Galavits Patrik és Németh Ferenc balkán szakértő a térség politikai és gazdasági jelentőségét vitatják meg. Kiemelik, hogy a Balkán, különösen a Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában található lítiumlelőhelyek miatt, megnövekedett globális…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2025. 06. 11.
Hossz
1 óra 19 perc
Szereplők, említett nevek
Galavits Patrik, Németh Ferenc, Galavits Patrik, Wirth Zsuzsanna, Panyi Szabolcs, Szőke Dániel, Orbán Viktor, Pethő András
Témák
balkán, politika, gazdaság, lítiumlelőhelyek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pető András vagyok, a Direkt 30at vezetője és egyik alapítója.

Mielőtt elkezdődne a műsor, had osszak meg veled egy gondolatot.

Mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat, a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását, ha vannak támogatóink.

Csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz.

Így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni, de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén.

A támogatói tagságról szóló információkat megtalálod a direkt36.hu oldalon. 36 tényfeltárok központ műsora a tilosan.

Kivételesen szabadtérről a Dűrerkből jelentkezünk a tilos maratonról.

Német Ferenc Balkán szakértőt köszöntöm itt a a lakókocsi melletti rögtönzött stúdióban.

Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást.

Közben instrukciókat kaptunk arról, hogy a mikrofonok azok hogyan működnek.

Ez nem árt, hogyha a rádióban ezzel tisztában vagyunk, hogy éppen be van-e kapcsolva.

Most nem vagyok benne biztos, hogy mindent hallottatok, amiket amiket mondtam, de végül is csak beköszöntem.

Tehát sziasztok, Direkt 36 év feltár központ műsora, én Galavics Patrik vagyok, és a Dürerkből jelentkezünk a tilos maratonról, ahova egyébként bátorítalak titeket, hogy hogy látogassatok ki.

Most még egy kora este egy késő délután itt még nagyon szellősen vagyunk, de aztán majd szépen meg fog itt telni a telni a tér, és innen is majd lehet követni a a műsorokat.

És ahogy mondtam, Német Ferenc Balkán szakértővel fog beszélgetni itt a következő több mint egy órában.

A témánk pedig nem egyszerűen a a Balkán lesz.

Ö, annyi szubjektivitást engedjetek meg nekem, meg ilyen kis hátteret itt a a műsor elején, hogy amikor gondolkoztunk azon a szerkesztőségben, a direkt 36-nál, hogy mi legyen a mai téma, akkor én azért dobtam be a Balkánt, mint témát és azt, hogy ott mit csinálnak a nagyhatalmak és mit csinál Magyarország, mert úgy gondolom, hogy ez egy ilyen, én úgy érzékelem, legalábbis ez egy kicsit alulértékelt vagy alultárgyalt téma a magyar nyilvánosságban ahhoz képest, hogy milyen súlyú dolgok tört történnek ott.

És nagyon hálás lesz, hogyha én most Feri neked azt a labdát dobom fel Balkán szakértőként, hogy szerinted alultárgyalt-e a Balkán, mint téma ahhoz képest, hogy milyen fontos dolgok történnek, hiszen egy Balkán szakértő biztos nem fogja azt mondani, hogy hát kevesebbet kellene a Balkánról beszélnünk.

De mégis ezzel ezzel kezdem, hogy te milyen jelentőségét látod a Balkánnak, és valóban lehet-e azt érzékelni, hogy az elmúlt években megnőtt a jelentősége annak, hogy mi történik a Balkánon mind Magyarországon, mindágszinten?

Akkor először is Csapó kettő a részemről is.

Abszolút abszolút az utóbbi években megfigyelhető, főleg 2022 után, hogy megnőtt a Balkánnak a szerepe mindópai politikában, mind mondjuk Magyarország politikájában.

És ahogy mondtad, azzal is egyetértek, hogy az utóbbi 15-20 évben annyira senki nem foglalkozott a Balkánnal, vagy csak akkor, hogyha hirtelen Bosznia fel akart robbanni, vagy hogyha Koszovóban történt valami, különösen a szerbek lakta részén.

Ezekre nyilván felkaptuk a fejünket, mindországon, mind a nemzetközi sajtó felkapta a fejét, de alapvetően továbbra is azt mondom, hogy egy magyar közösség, vagy mondjuk egy európai közösség nem annyira tud semmit a Balkánról.

Az még megvan nagyjából mindenkinek, hogy a 90-es években volt egy Jugoszlávia, ami felbomlott, háború követték ezt a felbomlást, és akkor utána ez a sztori megállt valahol a 2000-es évek elén, és azóta egy nagy fekete volt ez a Balkán.

Egyrészt abból a szempontból is, hogy most már nem létezik az, hogy Jugoszlávia.

Ö tehát hogyha egy átlagmartól a Deákon megkérdeznénk, hogy Jugoszlávia helyett milyen országok vannak?

Szerintem Horvátország, Szerbia és Szlovénia meglenne a többiek: Boszni Hercegovina Észak-Mcedónia Montenegro és Koszovo már nem annyira.

Albániáról pedig ne is beszéljünk.

Másrészt pedig egy átlag politikai iránt érdeklődő embernek úgy gondolom, hogy szintén megállt a tudása a Balkánról a 90-es éveknél.

Háború volt, ami Magyarországot is közvetett formában érintette, de az, hogy mi történt az elmúlt 10-15 évben, azt nem tudjuk, hol ott történtek jó dolgok is.

Tehát Szlovénia és Horvátország már tagjai az Európai Uniónak.

A legtöbb ország a térségben csatlakozott a NATO-hoz, ami igen nagy szó.

Azonban továbbra is fenn állnak azok a 90-es évekhez visszavezethető problémák, amik politikai jellegű konfliktusokat generálnak napjainkban és a térségben.

Elsősorban Bosznia-Hercegovina, illetve Koszovo Szerbia relációjában.

Másrészről pedig az élet nem állt meg a háború után eltelt 20-2 évben.

Vannak új problémák, környezetvédelmi problémák, társadalmi, egyéb politikai problémák, amiket már nem tudunk, illetve nem is szeretnék visszavezetni a háborúhoz, konfliktushoz vagy egy poszháborús helyzethez.

És remélem, hogy ezekről is lesz lehetőség beszélni.

Ö nagyon sok mindent mondtál most egyébként.

Az, hogy van fejlődés, az egy tök érdekes dolog, egy ilyen teljesen szubjektív történet, de a ha az ember olyanokkal beszél, aki akik mostanában megjárják a Balkánt, és mondjuk kifejezetten szerveznek Balkán túrát, akkor és mondjuk ellátogatnak Albániába meg Boszniába, általában úgy jönnek haza, hogy egy kellemes csalódás.

Tehát amennyire azért az emberekben, hogy hát a Balkán az itt háború volt, meg szétlőtték a házakat, meg nem tudom, én is emlékszem, hogy amikor még gyerekként mentünk nyaralni a szüleimmel Horvátországba, akkor hogyha kezdünk 2000-es évek elején, hát még bőven a szétlőtt házakat meg a golyónyomokat láttuk, ahogy így mentünk mentünk le.

Ma már azért ez kevésbé jellemző, és hát ugye fölhúzták a a az autópályákat a horvátok meg alapvetően nagyon nagy fejlődéssel mentek keresztül. zárójel, jó nagy zárójel bezárva.

Beszéljünk arról, hogy mik a legfontosabb dolgok, amik szerinted meghatározzák most azt, hogy hogy miért figyelünk a Balkánra, vagy miért kellene jobban figyelnünk a Balkánra?

Alapvetően azt mondanám, hogy 3 plus dolog az, amiért jelenleg 2025 kora nyarán figyelni kellene a Balkánra, és ezek legtöbbje visszavezethető 22-höz, az ukrajnai háború kitöréséhez, ugyanis ez egyfajta wakeup callt jelent, tehát ilyen szép magyarosan megfogalmazva olyan szempontból, hogy a nemzetközi közösség, az európai unió és az egyes Egyesült Államok főleg elkezdett újra a Balkánra nézni, különösen olyan szempontból, hogy hoppá, itt Oroszország is nagyon aktív, és hogy ha Oroszországnak még nincs is elég erőforrása ahhoz, hogy egy újabb háborút kirobbantson, illetve egy háborút kirobbantson a Balkánon, azért nagyon erőteljesen be van ágyazva különféle politikai vagy kulturális körökbe, és nagyon ügyesen tudja kvázi ingyen ezeket megfelelő alkalommal aktivizálni.

Tehát megjelent 2022 után egy elég erős felismerés, hogy a Balkánra is érdemes újrafigyelni, hogyha az európai biztonsági architektúráról beszélünk, vagy hogyha próbáljuk az európai stabilitást megerősíteni.

Milyen nagy hatalmak vannak jelen a Balkánon?

Ugye most mondtad az oroszokat, de egy nagyon átfogóan mondtad, hogy hát azért ők itt csinálnak valamit.

Mit csinálnak ott az oroszok? egyáltalán mennyi kapacitásuk van rá most így Ukrajna mellett és a többi nagyhatalom USA az Európai Unió és akár Kína ők mit látnak a Balkánon?

Na hát menjünk nyugatról keletre.

Az Egyesült Államok nem új szereplő a Balkánon.

Az, hogy a 90-es években sikerült lezárni a háborút sikerült kialakítani az új politikai határvonalakat, az az Egyesült Államok hatós politikai és katonai befolyásol befolyásának, illetve beavatkozásának köszönhető.

Az USA továbbra is jelen van a térségben, mint katonailag Koszovóban a NATO kformisziójának keretén belül, de diplomáciailag nagyon erős játékos a térségben.

Több olyan pletyka is van, ami valószínűleg nem pletyka, hogy az USÁnak van minden jelenlegi és egykori balkáni politikusról egy szép aktája, hogy ki mit csinált a 90-es években a háború alatt, illetve utána hirtelen katonából hogyan lett politikus, és hogyan milyen módon építette ki gazdasági hátországát.

És hogyha egy picit kell nyomást gyakorolni ezen politikusokra, akkor ebből az aktából lehet, hogy megmutogatnak zárt ajtók mögött, vagy nem annyira zárt ajtók mögött egy-két fejezetet.

Az USA elsősorban az utóbbi 20-30 évben nem igazán fókuszált a Balkánra.

Egyéb teendői voltak a világ számos részén.

Afganisztán, Irak, Kína, Taiwan, minden más.

Jelenleg Ukrajna, illetve Gáza foglalja el az amerikai külpolitikai prioritási lista tetejét.

Azonban nem mondhatjuk azt, hogy az USA cserben hagyta volna a Balkánt.

Továbbra is kiáll azokért a 90-es években kialakított határvonalakért, amik amikkel ma is találkozhatunk egy politikai földrajzi térképen, illetve elég erősen lépett fel ez idáig minden olyan politikai törekvés ellen, amik mondjuk ezen határvonalak megváltoztatását irányozták volna elő különösképpen Boszniában.

És akkor ott van az Európai Unió, aminek az Egyesült Államok nagyon örül, hogy van Európai Unió, hiszen a hiszen az USA már a 2000-es évek elejétől az EU-nak akarja lepasszolni a Nyugat-Balkán dosziéját, mondva, hogyha úgy is Európán belül van a térség, úgyis a térség országai EU-s tagállamok szeretnének lenni, akkor az EU legyen már az, aki a kisebb-nagyobb, alapvetően politikai és gazdasági természetű dolgait a térségnek megoldja kisebb-nagyobb sikerrel.

És erre egyébként hogy reagál Európa?

Tehát nyilván hogyha az amerikaiak le akarnak passzolni egy problémát, mert ez alapvetően azért mondjuk egy problémalmaz, akkor hogyan hogyan viselkedett ezzel ezzel szemben Európa? felvette a kesztyűt, tehát 2003-tól kezdve megvan az európai akarat, vagy legalábbis megvan az akarat a legfelsőbb európai szinteken arra, hogy a térséget minél előbb, mondom ezt több mint 20 év távlatávól, minél előbb teljes jogú taggá tegyék, tehát hogy a nyugat-balkáni országok is uniós tagállamok legyenek.

Ö a probléma szintén az, hogy fontos a nyugatbalkán, de nagyon sokszor van fontosabb dolog is.

Csak az elmúlt pár évet pár évig visszamenőleg fontosabb volt a Brexit, fontosabb volt a koronavírus járvány, fontosabb volt az ukrajnai háború, fontosabb volt az inflációenergiaválság kezelése, mint mondjuk a balkáni bővítésre való koncentrálás.

És éppen ez az, ami 2022 után szintén megváltozott.

Tehát az Európai Unió is ráébredt arra, hogy a bővítéspolitika nem csupán új tagállamok üdvözlését jelenti, hanem az egy geopolitikai befektetés is.

Befektetés egy biztonságosabb Európába.

És láthatóan az Európai Unió pontosabban az Európai Bizottság technikai szinten az utóbbi pár évben igazán odatette magát. olyan értelemben befektetés ez geopolitikába, hogy ettől remélheti az EU, hogy az oroszokat és a kínaiakat sikerül onnan kiszorítani.

Nyilván nem garancia arra, és ezt így egy budapesti beszélgetés során szerintem nem is kell sokat magyarázni, hogy az EU-s tagság az nem jelenti azt, hogy az adott országban nem lesz orosz és kínai vagy bármilyen keleti befolyási lehetőség vagy kísérlet, de mégis valószínűsíthetően csökken annak az esélye, hogy hogy az adott ország kormányzata jelentős orosz befolyás alá, orosz vagy kínai vagy akármilyen keleti befolyás alá kerüljön.

Azért érdekes ez a kérdés, amit fölvetettél, és ezzel most át is térhetünk aztán Magyarországra.

Bár még még külön nem tértél ki Kínára, meg meg Oroszországra, csak így nagyon nagyon rövid emlék, hogy mik a kínai és mik az orosz érdekek a Balkánon, és azt hogyan próbálják megérvényesíteni.

Jó, akkor szintén menjünk Kelet Kelet felé.

Oroszország szintén nem új játékos, és egészen idáig ő abban volt érdekelt, hogy minden maradjon úgy, ahol a Balkánon, ahogy van.

Tehát Bosznia legyen egy katasztrófa, Szerbia és Koszovoó viszonya maradjon rendezetlen, hogyha lehet, akkor az új országok ne csatlakozzanak a NATO-hoz.

Emellett pedig az Oroszország legnagyobb fegyvere a térségben az energetika.

Tehát ezen országok, különösen Bosznia, Szerbia és Észak-macedónia, továbbra is elsősorban a jugoszláv múlt miatt erőteljesen az orosz kőolajra és földgázra hagyatkoznak még mindig.

Ez pedig nagyon jó ütőkártya az oroszoknak.

És akkor Kína, az új kis csillag, aki politikailag egyre jobban éreztheti hatását a Balkánon, de elsősorban gazdaságilag jelenik meg.

Nagyon szeretik a kínai pénzt a Balkánon, mert nem nagyon tesznek fel kérdéseket.

Nem nagyon tesznek fel kérdéseket. a legfelsőbb politikai szinten kötnek kínai pénzekről, amik egyébként hitelek és kölcsönök, hiszen tudjuk, hogy nincsen ingyen pénz megállapodásokat, a következményekkel pedig annyira nem kell számolni.

Tehát mondjuk nincsen utánkövetési mechanizmus, senki nem ellenőrzi, hogy abból a pénzösszegből ki mennyit korrumpál, milyen minőségű beruházások születnek, lásd újvidéki vasútállomás tragédiája.

Tehát a balkáni vezetők nagyon szeretik a kínai pénzt.

És nem csak már a kínai pénz van jelen nagy mértékben a térségben, és akkor ezzel zárnám ezt a földkörüli utazást, hanem az arab országok, pontosabban a öbölmenti országok, mint mondjuk az emírségek is jelentős beruházásokat hajt végre a térségben, különösen Szerbiában.

Szerbiában már van mini Dubaj.

És szintén ugyanaz a logika mentén.

A Balkán nagyon jó piac, kevés ellenőrzési mecchanizmus van, és a politikai elit pedig nyitott arra, hogy bizniszeljenek.

Ez egy milyen szép megfogalmazása a a ha könnyen elfogadjuk a kenőpénzt is történetnek, ahogy ezt ahogy ezt így felvezetted.

Térjünk át egy másik játékosra, Magyarországra, hiszen mi itt vagyunk a Balkán határán.

Bár van, aki azt gondolja, hogy a egyenesen a Balkánhhoz tartozunk.

De az is látszik, hogy Magyarország és különösen a magyar kormány hát aktív a Balkánon.

És szerintem ez volt az különben, ami ami egy kicsit tényleg ilyen aluttárgyalt dolognak tartom.

Ö valószínűleg azért van ez így, mert nagyon nehéz átlátni és átlátni azt, hogy mi történik, meg meg pontosan felmérni, hogy milyen érdek mentén cselekszik a magyar kormány.

Sejtetéseket lehet itt itt sok mindent sok mindent elmondani,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #114 – Miért játszik Orbán Viktor a tűzzel a Balkánon?”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #114 – Miért játszik Orbán Viktor a tűzzel a Balkánon?”?

A Direkt36 podcast #114. adásában Galavits Patrik és Németh Ferenc balkán szakértő a térség politikai és gazdasági jelentőségét vitatják meg. Kiemelik, hogy a Balkán, különösen a Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában található lítiumlelőhelyek miatt, megnövekedett globális… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #114 – Miért játszik Orbán Viktor a tűzzel a Balkánon?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Galavits Patrik, Németh Ferenc, Galavits Patrik, Wirth Zsuzsanna, Panyi Szabolcs, Szőke Dániel, Orbán Viktor, Pethő András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #114 – Miért játszik Orbán Viktor a tűzzel a Balkánon?”?

Fő témái: balkán, politika, gazdaság, lítiumlelőhelyek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #114 – Miért játszik Orbán Viktor a tűzzel a Balkánon?”?

Megjelenés: 2025. 06. 11.. Hossz: 1 óra 19 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-114-miert-jatszik-orban-viktor-a-tuzzel-a-balkanon-11071563

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból