Partizán Podcast

Montenegró lesz az EU következő tagja, nem Ukrajna | Gemist

· PT1H9M59S

Összefoglaló

A Partizán és a Gemist közös podcastjának e heti adásában Bukovics Martin újságíró, a Gemist alapítója Montenegró Európai Uniós csatlakozásának hátterét járja körül Németh Ferenc balkán-szakértő és Techet Péter történész, jogász, jogfilozófus segítségével. A beszélgetés…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2025. 12. 18.
Hossz
1 óra 10 perc
Témák
montenegró, európai unió, balkán, politika, történelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Rég nem látott tételbíró választás elé nézünk itthon.

A következő fél évben folyamatosan erősödő kampányzajban igyekszünk tájékozódni, míg [zene] globálisan is változó algoritmusok, felbomló konszenzusok és új életre kelő régi ideológiák között lavírozunk.

A túláradó hírfolyamban nehéz önállóan eligazodni.

Abban sem lehetünk biztosak, hogy mi valóságos és mi az, ami mesterséges.

Pláne abban, hogy mi az, ami igaz.

A Partizánban kiemelten fontos, hogy olyan anyagokat készítsünk nektek nap mint nap, melyek érthetővé, átélhetővé és megismerhetővé teszik mindazt, [zene] ami velünk és körülöttünk történik.

A közösség lehetőség arra, hogy hatalmi és piaci érdektől függetlenül tájékozódhassunk, és a közösség felelősség is, mert csak együtt vagyunk képesek megteremteni a közös megértés élményét, [zene] hogy ne csak elszenvedői, hanem alakítói legyünk a saját sorsunknak.

Így lesz a [zene] Partizán közös veled, független miattad.

Csatlakozz te is, támogasd a Partizánt.

Részletekért keresd a partizan.hu/ támogatásoldalt. >> Sziasztok, ez itt a Gemist és a Partizán közös podcastja Közép-Európáról meg a Balkánról.

Újra itt vagyunk a szezonkezdéshez képest némileg megkésve cserébe annál több sztorival.

A késés egyik oka, hogy én októberben végig Montenegróban voltam, erről is lesz ma szó.

De először a bemutatkozás engem Bukovics Martinnal hívnak újságíró vagyok a Gemis alapítója.

A Gemist pedig egy hírlevél, amire a www.gemist.hu oldalon fel tudtok iratkozni.

Ezt mindenképpen tegyétek meg, ha még nem tettétek volna.

Itt van először is Német Ferenc Balkán szakértő. >> Sziasztok. >> Illetve Teet Péter történész, jogász, jogfilozófus, aki szintén szerzője a Gemisnek is, mint mindenki tudja. >> Szervusztok. [zene] A mai témánk apropója az, hogy a magyar kormánynak köszönhetően az elő bővítése az egyik legforróbb belpolitikai téma.

Nemrég egy baráti beszélgetésben nekem is felhozta valaki, hogy mennyire rossz lesz, ha Ukrajna belép az unióba.

Hát miért hagyják ezt Brüsszelben?

Mondtam is nekik, hogy azért ennek elég vékony a ténybeli alapja, már csak azért is, mert legalább két EU gerszág, tehát Montenegro és Albánia, de talán még Moldova is megelőzi azért az ukránokat, hogyha valaki elolvassa a különböző bizottsági dokumentumokat, akkor ezt látja, amirők csodálkozva néztek, mondá, hogy ez nagyon fura, mert ők erről még csak nem is hallottak, de ugye ezért vagyunk mi itt, hogy erről beszéljünk.

A téma tehát Montenegro, az EU következő tagálloma.

Kezdem is a kérdést, hogy miért éppen Montenegro a leginkább, nem tudom megfelelő tagja előtt, hogyha lehet így fogalmazni az EU szempontjából, miért ők haladnak a leginkább?

Montenegro kapcsán nagyon sok klisével, illetve féligazsággal találkozunk, amelyeket előszeretettel használnak uniós vezetők és montenegroi politikusok, és nagyon sokszor egyébként a magyar kormányzati szereplők részéről is előjönnek ezek a féligazságok.

Ezek közül talán a legismertebb az, hogy Montenegro kisország olyannyira kis lakossággal, hogy egyes helyi mendemondák szerint egyfajta valóvilágszerű összebútorozós showt nem tudtak elindítani, mert nem tudtak ebben a 600000 fős országban olyan 10-12 embert találni, aki nem ismerte volna egymást.

Tehát kisország, kislakossággal és ebből következő következő az is, hogy kis adminisztrációval rendelkezik.

Ezért Ergo az érvelés szerint nagyon könnyű lenne Montenegro integrációja az EU-ba.

Nem nem zavarna olyan sok vizet.

Ez nem annyira igaz, hiszen hogyha ez valóban így lenne, hogy a méret nem lenne a lényeg az uniós integrációban, akkor már Montenegro valószínűleg tag lenne, hiszen 2012 óta folytatja a csatlakozási tárgyalásokat.

A probléma a kis adminisztrációval pedig éppen az, hogy ahogy haladunk előre az időben, úgy lesz egyre több az uniós joganyag, amit Montenegrónak valamilyen úton, módon technikai és jogi értelemben is át kell ültetnie saját joggrendjébe.

Az adminisztráció ehhez pedig kevés leterhelt, és nagyon sokan nem is tartják, már csak a nem igazán versenyképes fizetések miatt egy jó alternatíválnak a közigazgatásban való részvételt.

Egy másik klisé az az, hogy Montenegro azért élovas, vagy azért lehetett ilyen jó szerepben jelenleg is az uniós integráció folyamatában, mert nincsen területi vitája vagy olyan kétoldalú konfliktusa, amely jelentősen befolyásolná az integrációs cél elérését.

Lehet, hogy nem olyan látványos a területi vitái, illetve a kétoldalú problémái, mint a NyugatBalkán többi országának.

De azért ne feledjük el, és erről később nagyon szívesen beszélek is, hogy Horvátországgal a felszín alatt elég sok történeti, emlékezetpolitikai kultúrpolitikai problémája van.

A háborús bűnösök témájáról pedig ne is emlékezzünk meg még.

És akkor még a féligazságok sora folytatódik azzal, hogy Montenegrónak lenne a legkönnyebb csatlakoznia, hiszen már úgy is tagja a NATO.

Ebben azért valamennyi igazság van hiszen a NATO-t legalábbis a 90-es évek, 2000-es években azért az uniós integráció előszobájának tekintették.

És az, hogy egy ország NATO tag, az már valamilyen szinten a papíron garanciát biztosít arra, hogy politikai, illetve katonai és gazdasági szempontból elért egy érettségi szintet.

És akkor az utolsó ilyen féligazság Montenegróval szemben hogy a politikai stabilitás, illetve instabilitás az oka az elhúzódó csatlakozási folyamatnak.

Ez is csak részben igaz, hiszen azért 2020-ig Miló Dsukanovic vezette szocialisták demokratikus pártja volt hatalmon.

Emlékezzünk arra, hogy 2012-ben kezdte az ország a csatlakozási tárgyalásokat, és abban a nyolc évben azért annyira nem haladt előre a történet.

Nyilván azóta a kormányok viszonylag gyorsan váltották egymást. ami hozzájárul természetesen újra az uniós integráció lelassulásához, de így sem fogadom el teljes válasznak vagy indoknak azt, hogy a politikai stabilitás instabilitás lenne az egyik legmeghatározóbb tényező Montenegro jelenlegi helyzetével kapcsolatban.

Ami viszont mindenképpen igaz, hogyha a tények oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor Montenegro jelenleg a csatlakozási folyamat szempontjából, az elért eredményei, illetve az átvett joganyag mennyisége szempontjából még továbbra is az éllovas pozícióját élvezi. >> Ugye a főztereotípiát nem mondtad, azt, hogy a mantlingóiak nagyon lusták volnának. >> [nevetés] >> Ugye mindenki ezzel ezzel kezdi.

De nekem erre egyébként azt mondták, hogy ez annyiban igaz, csak amennyiben a dalmátokat is annak tekintjük, hiszen ők valamennyire egy viszonylag fluid kultúra ott a a megyei terráneumban.

De amit mondtál, hogy a Kisország, nekem nagyon jó sztorim van, egy ismerős ott volt most egy meg nem nevezett montenegroi bank átvilágításánál még a k 2000-es években, és feltűnt neki, hogy nem nagyon vannak hitelbírálati dokumentumok, tehát hogy van egy csomó hitel, de hogy nem nagyon van mögötte papír, tehát hogy mire mire mire föladták, mennyit keres az illető meg ilyenek.

És akkor mondták neki helyiek, hogy hát ők nem értik, mi ezzel a gond.

Hát ők mindenkit ismernek az országban.

Pontosan tudják, hogy akinek hitelt adnak, az melyik faluba lakik. ki a családja, és hogyha végül nem fog tudni fizetni, mert pedig szerintük fog, mert hiszen ők ismerik, akkor ki lesz az, aki a klánjából, a nagyobb családjából végül keveskedni fog érte?

És akkor ezt teljesen le voltak döbbenve a nyugatiak, hogy ez tényleg így működik itt.

És azt mond igen, ez tényleg így működik itt.

És mai napit nagyon sok ilyen esetről lehet hallani, amikor így, hogy is mondjam, egy az egymás úgymond klánját, nagyobb családját veszik alapul a másik megítélés, akkor legyen az illető akár politikus, akár izletember, bármi más. >> Ez Tirolban vagy svájci kantonokban sem működik nagyon másképp.

Akkor ez egy ilyen hegyvidéki jellegesség, azt mondod? >> Szerintem igen. >> Egy egy kicsit hegyvidéki, és a hegyvidéki életmód találkozik, hogy legyünk maradjunk sztereotípak a törökös mentalitással.

És akkor meg is van az, hogy mi az, hogy montenegrói. >> Egyébként ha már itt vagyunk, mi az, hogy Montenegroi?

Péter, te vagy a eszmetörtén? >> Nem.

Ez biztos hosszú, de hát ugye ezt maguk se tudják, hogy mi Montenegro.

Ugye éppen ezért van az, hogy ők nem szakadtak el rögtön Jugoszláviától, amikor mindenki más, még az szintén identitás problémákkal küzdő Boszni Hercegovina is elszakadt, hanem ők igazából a szerbekkel közösen megőrizték Jugoszláviát.

Ugye Jugoszlávia ezért maradt fönt névlegesen is, mert a szerbek és a montenegróiak megtartották a közös államot.

Sőt, ugye nagyon sokszor éppen a szerb nacionalizmus az Montenegróból jön.

Nagyon sok szerb nacionalista politikusnak a háttere, Vukdraskovic satöbbi, az montenegroi, tehát kicsit majdnem olyan, mint Herceg Boszna horvátoknak vagy mit tudom én, Erdély magyaroknak.

És hát az említett Gyukanovics, aki ugye ha már Dalmáciát is említettük, akkor végigcsinálta ugye Dubrovny bombázását is, tehát hogy ő a Mirosevics rendszer mellett kitartott, csak aztán rájött, hogy hogy lehet, hogy érdemes idő után leszakadni a szerbektől, és akkor onnantól kezdve jobban megjelent a montanegro identitás.

Na most persze történelmileg vissza lehet nyúlni, hiszen létezett ilyen állam, tehát ez nem egy teljesen teljes kitaláció, mint mondjuk a Republika Szrupska, bár ugye annak is van történelemkönyve a római kortól egészen a mai napig [nevetés] Republika Szrupska története, de mondtaneg az egy létező ország volt.

Nem volt Szerbia része az oszmánokkal és a Habsurgokkal és aztán később bizniszel.

Tehát ilyen értelemben a vita inkább az, hogy ez egy úgymond második szerb ország, tehát valami olyasmi, mint mondjuk Ausztria németek mellett, és akkor meg tudja találni a saját identitását, hogy Ausztria is vagy ez mindig is egy teljesen önálló nép volt a montenegroi.

Ugye tudjuk, hogy most már hivatalosan saját nyelvük is van, mint montenegrui.

És hát ez a vittébként ez kihat a mai kormánykoalícióra is, hiszen egyrészről úgymond névleg nagyon Európa párti erők vannak ebben a kormánykoícióban, amelyben azonban vannak szerpárti erők is, vagy kívülről támogatják szerpárti erők, tehát ugye mondjuk a parlamentnek az elnöke, ugye ez a nagyon szerpti politikus a Mandic és ez azért Montenegrón belül is vitt a forrása.

Tehát amikor például volt a népszavazás ugye Montenegro függetlenségéről, akkor azért az hát nem azért nem tizedes jegyig szoros volt, de azért egy alapvetően nem egy 95%-os elsöprő többségű eredmény volt.

Én beszéltem azzal a szlovák diplomatával, a Francisek Lipkával, aki a azt a bizottságot vezette, akiknek végül meg kellett állapítaniuk, hogy hogy melyik tábor győzött.

Tehát a szervpárti tábor szerint Lipka kicsit elfogult volt a montanegroi irányba.

Valóban ő nagyon jó barátja Gyukanovicnak és és annak a az iránynak, és ő is mondta nekem, hogy hát ez valóban végre úgy tudta a feleket lecsendesíteni, hogy mindkettőket meghívta egy étteremben, és ott hát egy kicsit ittak is.

És akkor valahogy a két tábor elfogadta azt, hogy az ő szavazatával, ugye itt a probléma most nem részletezve az volt, hogy hogy szavazatszámlálási kérdések, mit kell újraszámolni satöbbi.

És ennek a szlovák diplomatának a szavazata döntött, hogy elfogadták az eredményt úgy, ahogy az kijött a függetlenség mellett, de ez mutatja, hogy végigkísérte az országot.

Akkor hozzá lehet venni ugye az egyháznak a kérdését, ugye ortodoxok a montenegróiak, de hát nem mindegy, hogy milyen ortodoxok.

És ugye ezt ugye az összes ortodox népnél, akkor az ukránoknál is látjuk, hogy a nemzet identitáshoz vagy a birodalmi kötődéshez kapcsolódik az egyház.

Ugye Montenegróban az a fő egyház az a szerbekhez kapcsolódó egyház, amely nem csak egyházjogi kapcsolatot is jelent, de hát értelemszerűen a szerb nacionalizmust is képviseli.

Na most vannak kezdeményezések arrafé, hogy Gyukanovic próbálta ezt, hogy legyen egy önálló autókefál.

Montenegroi egyház is, de ha jól tudom, ezt senki nem ismerte el még teljesen önállón.

Assiszem még Konstantin Ápoly sem, pedig ők általában szeretik elismerni a különböző ilyen leszakadó egyházakat.

Tehát ugye, mint mondjuk Ukrajnában, ahol szintén van egymás mellett gyakorlatilag három ortodox egyház.

Montenegróban kettő van, de igazából ez a ez a montenegroi, tehát nagyon montenegroi, az gyakorlatilag egy civil szervezet, tehát kvázi egy NGO nem egyház. a hivatalos egyház az szerb párti, tehát ebben az egyházi kérdésben is ott van a a megosztottság.

Tehát ezért ez a montanegroi identitás ez összetett.

Ez persze nem zárja ki, hogy ne legyen államiságuk mert még, hogyha azt állítanák magukról is, hogy ők mindannyian szerbek, akkor is elképzelhető, lehet két szerb nemzetiségű ország is van ilyen Európában, hogy egy nyelvnek több országa van, vagy egy nemzetnek több országa van, valamint hát ez egy sokszínű ország, tehát ha kevesen lakják, azért etnikailag ez is sokszínű.

Albánok bosnyákok valószínűleg Martin is majd fogsz beszélni meglátogatván azokat a helyeket, ahol akár még többségben is vannak.

Ugye a kormányban is ott vannak a ott van a bosnyákpárt.

Horvátok is vannak, de ahogy valóban Ferenc említette, pont a horvátokkal megvannak ezek az emlékezett politikai harcok, amelyeket egyébként nem a montenegroi pártiak hevívátenek, hanem inkább a szerb pártiak.

Ugye ők vitték keresztül a Jassenovácot elítélő határozatot, hogy egy kicsit hergeik zágrábot és hasonló emlékezetpolitikai viták megvannak.

Tehát én úgy mondanám, hogy hogy az önálló állami entitása szerintem Montanegrónak történelmileg is igazolható.

Az, hogy ők most milyen nemzet, az meg szerintem akár rábízhatjuk az adott emberekre is, hogy önmagukat miként definiálják.

Tehát nem kell nekünk kívülről megmondani, hogy ott mindenki legyen.

Montenegrui és ha jól tudom, azért ott kevésbé is megy ez a vita, mint mint Boszniában, hogy akkor próbáljunk meg egy ilyen egy ilyen civil nemzeti öntatot kialakítani.

Tehát elvileg, hogyha a szerb nemzetiség képviselői nem belgrád hűek lennének, akkor az bőven működhető, hogy Montenegro egy olyan ország, ahol…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Buković Martin
  • Németh Ferenc
  • Techet Péter

Szervezetek, cégek

  • BIRN Reporting Democracy

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Montenegró lesz az EU következő tagja, nem Ukrajna | Gemist”

Miről szól ez az epizód: „Montenegró lesz az EU következő tagja, nem Ukrajna | Gemist”?

A Partizán és a Gemist közös podcastjának e heti adásában Bukovics Martin újságíró, a Gemist alapítója Montenegró Európai Uniós csatlakozásának hátterét járja körül Németh Ferenc balkán-szakértő és Techet Péter történész, jogász, jogfilozófus segítségével. A beszélgetés… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 18..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Montenegró lesz az EU következő tagja, nem Ukrajna | Gemist”?

Fő témái: montenegró, európai unió, balkán, politika, történelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Montenegró lesz az EU következő tagja, nem Ukrajna | Gemist”?

Megjelenés: 2025. 12. 18.. Hossz: 1 óra 10 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/montenegro-lesz-az-eu-kovetkezo-tagja-nem-ukrajna-gemist-9f2cfbd5

Több epizód a Partizán Podcast-ből