Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #121 – Hogyan változtatja meg az újságírást a mesterséges intelligencia?

· PT1H21M45S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast ezen adásában Galavits Patrik újságíró és Rabárpád jövőkutató beszélgetnek a mesterséges intelligencia (MI) újságírásra gyakorolt hatásairól. Szóba kerül, hogyan használja már a Direkt36 is az MI-t, például a kórházi osztálybezárásokról szóló cikkek…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2025. 08. 20.
Hossz
1 óra 22 perc
Szereplők, említett nevek
Galavits Patrik, Galavits Patrik, Rab Árpád, Wirth Zsuzsanna, Panyi Szabolcs, Pethő András, Szőke Dániel
Témák
mesterséges intelligencia, újságírás, médiaetikája, jövőkutatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pető András vagyok, a Direkt 30at vezetője és egyik alapítója.

Mielőtt elkezdődne a műsor, had osszak meg veled egy gondolatot.

Mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat, a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását, ha vannak támogatóink.

Csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz.

Így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni, de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén.

A támogatói tagságról szóló információkat megtalálod a direkt36.hu oldalon.

Ez a Direkt 36 tényfeltáróközpont műsora a tiloson.

Én Galavics Patrik vagyok. mert, hogy a mesterséges intelligenciáról fogunk beszélgetni és annak a hatásáról, az újságírásra, merthogy hát azt tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia gyakorlatilag minden szakmát megváltoztat, és az újságírással sincs ez másképp.

És igazából a hírfogyasztók szerintem sokszor nem is tudják, hogy olyan tartalmat fogyasztanak, aminek az elkészültéhez az újságírók mesterséges intelligenciát is használtak.

Nem titok, hogy a Direkt 36-nál mi is használtunk már emm.

Például éppen a Marton Kamila kollégám, aki az előbb átült itt az egyik székből a másikba, Virzsuzsával és a és és Szopkozitával közös cikk sorozatában, amelyik a kórházi osztálybázárásokról szólt pár hónappal ezelőtt, nagy hasznát vették az emek.

Kamillával fogunk erről beszélgetni tehát, és Rabárpád jövőkutatóval. >> Szép napot kö, >> akit szintén köszöntök a stúdióban.

Mikor elkezdtem készülni erre az adásra, az múlt héten csütörtökön, még nem is feltétlenül az adás miatt, de megnyitottam a CNN-nek a a biznis oldalát, az üzleti oldalát, és két cím fogadott.

Az egyik az az új chat GPT-ről szólt, a chat GPT ötös kiadásáról, amiről szemalt van, azt ígérte, hogy hát PhD PhD szintű értekezésekre lesz már képes.

Aztán kiderült, hogy igazából normálisan egy térképet se tud megrajzolni, és én is kipróbáltam, meg kértem tőle egy Magyarország térképet, hogy rajzoljon, és hát nem tudom, olyan dolgok történtek, hogy Baranya megye az megszűnt létezni.

Győrmos Sopron megye, mint olyan, az nincs.

Győr megye van, Vasmegye sincs.

Ez így Veszprémel így összeolvad. gyakorlatilag tehát ez nem tűnik ilyen PhD szintű dolognak.

Közben pedig ezalatt, ez volt a címlapon, és ezalatt pedig az volt, hogy az MI keresztapja felfedi az egyetlen utat, amelyen keresztül az emberiség túlélheté a szuperintelligens semmit.

Erről az jutott eszembe, ami egyébként nagyon sokszor eszembe jutott már, mikor a mikor a mesterséges intelligenciárról olvasok, meg hallgatok podcastokat, hogy igazából azok, akik 024-ben ezzel foglalkoznak, tehát hogyha Semaltman és Joffrey Hintton, aki konkrétan Nobel díjat kapott azért, hogy mesterséges intelligenciával foglalkozik, egymásnak ennyire ellentmondó jóslatokat tud tenni, és azt se tudja, hogy merre van az arra itt láthatólag, akkor mi nagyon szabadon beszélgethetünk ebben a stúdióban, mert hát mert hát akkora hülyeséget nem tudunk majd mondani.

Mennyire lehet tutit mondani akár az újságírásról, akár így általában a a mesterséges intelligenciáról? >> Nem csak annak az eleganciának örültem, hogy mondtad, hogy akár mekkora hülyeséget is mondhatunk, átved mit szólsz ehhez?

Tehát, hogy így ez, hogy mondom, tényleg szabad kezet kaptam.

A mesterséges intelligencia vagy ezek a rendszerek, amiket azoknak hívunk, tényleg nagyon-nagyon jó dolgok. nagyon sok mindent fölforgatnak, de azért azt csak lehetsjük el, hogy inkább az adott szakmák forgatják föl magukat.

A mesterséges intelligencia egy jó kis tükröt nyújt felé, hogy megnézzük, hogy mi az újságírás, mit tartunk értéknek, bizonyos régi mintázatok működnek-e most és így tovább.

Az, hogy a mennyire különbözőféleképpen ítélik meg a mesterséges intelligenciát, ez azért így nem igaz annyiban, hogy magára erre a technológiára nagyon szüksége van az emberiségnek ahhoz, hogy hatékonyabb és együttműködőbb legyen.

De a generatív mesterséges intelligenciák, amik általában a szellemi munkavégzőket, vagy sok mindenki mást úgy érzik, hogy rövidt távon érintenek, ott is az első hatása azért a tükör.

Tehát mint ahogy PSD-ből is sok van.

Biztos, hogy vagyok benne, hogy van olyan fizika PG is, aki nem tud törtérképet rajzolni, de lehet, hogy fizikaképeteket jól tud.

Hát az örtös azért nem annyira rossz, de térképet valóban nem tud rajzolni, de újságíróból is sokféle volt.

És ha mondjuk valakinek úgymond nem a saját gondolatok vitték el a legtöbb idejét, hanem mondjuk egyszerű fordítások, akkor teljesen máshogy érint mesterséges intelligencia, mint az, akit mondjuk emberi történetek érdekelnek, és mindig terepen mozog.

Tehát, hogy sok mindent a felszingre hozott a mesterséges intelligencia, ami meglévő problémák voltak, például az üzleti modelle, ezeket megzavarta.

Az, hogy mi magunk emberek nem voltunk bekalkulálva a képletbe.

Ez már sokszor előfordultam élnökökkel nagyon sok technológiánál, hogy ez szuper jó lesz. >> Papíra jól nézett ki. >> De tehát van olyan forgatókön azt szerintem ez tökéletesen működhet, tehát elterjed az internet és akkor egy csomó hátrányos helyzetet le tudunk dolgozni. távolról lehet dolgozni a látássérültek, jobban hozzáférnek az információk, de a szép víziók megvannak, és akkor jön az emberi világ, a valóság, ahol kiderül az, hogy akinek amúgy jók a skijjei, még jobbak lesznek, aki hátrányban volt, még jobban lemarad.

És ez eminél pont ugyanez van, de ez nem az emi bűne.

Ezért a sokféle értelmezés mögött inkább az van, hogy ki melyik aspektust emeli ki és melyik célcsoportnak nézi az előnyeit, vagy hátrányait.

Igazából ugyanaz a logika működik.

Azt teszi lehetővé, hogy az emberi képességek kerüljenek még inkább előtérbe, és technológiával meg tudunk oldani több dolgot, amivel eddig sok időt küzdöttünk.

Most állunk egy választás előtt, hogy még többet dolgozunk, vagy kevesebbet, de okosan.

És ez nem olyan egyszerű a valóságban megcsinálni.

Kamiláig sokat dolgoztak a kórházi osztálybzárásokról szóló cikken, cikkeken.

Mesélj arról, Kamila, hogy ott ti hogyan használtatok a a mesterséges intelligenciát, mert talán ez volt az első ilyen nagyobb projektje a Direkt 36-nak, ahol ezt így tényleg kimondottan már eleve úgy is álltatok neki, emlékszem, hogy hát itt lesz egy hatalmas adattömeg, ezzel mi egyedül nem fogunk tudni mit kezdeni emberként.

Ehhez kell valamiféle gép, hogy ezt egyáltalán ezeket az adatokat kinyerjük.

Ezt annó, ez hogyan kezdődött, és és mit használtatok, hogyan hogyan történt ez? >> Mindjárt rátérek erre is, de előbb elmesélném azt, hogy a mi volt tényleg a legesleelső, amikor a Direkt 36-nál egy emt használtunk.

Ez akkor volt, amikor a egy ilyen nemzetközi projektben ilyen interneten elérhető szexhirdetéseket vizsgáltunk, és ott is ugyanez volt, hogy rengeteg hirdetés volt, és akkor azokból a szöveget ki kellett szedni, illetve utánanézni, hogy melyik országba hirdetnek, satöbbi.

És ott hát hamar rájöttünk, hogyha mi újságíróként hívjuk fel ezeket a az embereket, akkor nem biztos, hogy válaszolni fognak a kérdéseinkre.

És itt ki kellett találnunk nekünk egy ilyen personát, akinek válaszolnak majd ezek az arcok, akik felrakták a szexhirdetést.

És ott a Mid Journey nevű programmal készítettünk egy lányt, gyakorlatilag egy egy felnőtt nőt, illetve szociológusok segítségével, hogy szerintük milyen legyen, milyen karakter legyen ez a személy.

És és igazából ott használtun profilképet csináltatok tulajdonképpen?

És többet is, tehát hogy egy ilyen három darab képet, és akkor kicsit így a személyiségét is megformáltuk, hogy milyen legyen ő.

És akkor ő beszélgetett végül a ezekkel a jelentkezett szexhirdetésekre.

Na de rátérve a mostani kórházas cikk sorozatra ami >> az is egy bocsi, az is egy tök jó kis cikk volt, és szintén van róla egy adásunk, úgyhogy az most ezt már el is felejtettem, de arra emlékszem, hogy akkor is beszéltél erről, csak még ugye nem ez volt a a témánk, hogy a mesterséges intelligencia az hogyan, pedig az tényleg egy nagyon érdekes dolog volt, és különben egy tök jó cikk volt. >> Ott az ennek egy ilyen nagyon kis szelete volt.

Tehát tényleg nem volt hangsúlyos, hogy mi ezt használtuk, csak egy ilyen kis érdekességképp azért is mondtam el most is.

Na de egyébként a mostani kórházi osztálybezárásos ciksorozat esetében az volt, hogy hát még emlékszem, hogy veled együtt voltunk az irodában, amikor talán te találtad meg ezt az oldalt, ahol fel voltak téve az összes olyan határozat a népegészségügyi központtól, ami egy adott kórház adott osztályának a bezárását, szünetelését jelezte.

És hát ebből rengeteg volt fent az oldalon.

Tehát ez ilyen ilyen 1700 darab link volt akkor, amikor mi ezt néztük.

Tehát ezek külön külön linkek, nem egy nagy darab adatbázis.

És hogyha rámentél egyre, akkor egy ilyen négyoldalas jogi szöveg, tök nehezen értelmezhető, így emberi adgyal is.

Tényleg nagyon sokszor kell elolvasni, hogy megértse az ember, hogy mi van odaírva.

És hát ez világos volt, hogy ebből ha mi akarunk építeni egy adatbázist, az nem fog menni manuálisan, mert egyszerűen ez végül mondom, hogy az adatbázisunk valami több mint 1700x22 cellás lett.

Tehát az ilyen 24000 cella. azért a 24000 cellát ilyen jogi szövegekből kitölteni emberi kézzel az borzalmasan so időt vett volna igénybe és mire befejeztük volna addigra már szerintem irreleváns is lett volna a tartalma annyi idő eltelt volna úgyhogy itt kértünk segítséget egy szakembertől töltse le nekünk az összes ilyen linket a és illetve annak tartalmát és a bizonyos információkat szedj En ki belőle adatbázisba. >> Ebből kiindulva viszont vagy vagy erről az jutott eszembe, hogy általában ugye úgy gondolunk az re, mint amit azért alapvetően nagyon könnyű használni.

Hát beírom a chat GPT-be a kérdésemet, ő ki ő kiad nekem egy jó nagy szöveget, és akkor ott megvagyunk.

Viszont nektek szükségetek volt szakemberre.

Ö mennyire jellemző az szerinted Árpád, hogy hogy igazából a az eminek a valódi képességeit, valóban nagy képességeit, azt csak úgy azért így az utcáról beesve azt nem tudjuk alkalmazni?

Na de a nyelvi modellek azok egy képességet adnak, ami tök szuper.

Mondjuk nagyon egyszerű, mintha tud beszélni, vagy az adatok tudnak beszélni, de mindannyian tudunk magyarul beszélni, de a az adott szókincs vagy a megfogalmazás, vagy az érzelmi intelligencia, amit megír az, az any változó.

Ahhoz minél közhelyesebb és általánosabb feladatot adsz, annál inkább nem kell hozzá szakembert.

Rajzolj egy akármilyen kis panda videót, rajzolj akármilyen panda videót erről a pandáról, ebben a környezetben és ez a betegsége legyen.

És közben ezt mondja, hogy már kell szakember.

Tehát, hogy minél összetettebb feladatot adsz.

Ez a feladat, amiről itt szó van, hát ezekért fejlesztették az em.

Tehát az emi önmagában nem végcél.

Tehát hogy mindig az ügy számít, mindig az emberek számítanak és egy még mindig három lépéből áll az adatok. a számítások és a kimenet, amit kezdesz, és az eleje meg a vége az teljesen emberi.

Itt az adatok vannak, speciális adatok.

Az ezt nem tudod csak úgy kiadni a zeminek, hogy figyelj, erről írj egy cikket, mert ez így nincs meg.

Összeállítunk egy adatbázelést.

Ugye ez még 10 évvel ezelőtt is úgy nézett volna ki, 20 évvel ezelőtt úgy, hogy végigmentél az ujaddal és összeszedte.

Tudom, mert édesapám ezt csinálta a a biológiai szótárokkal.

Mikor megjelent az internet, akkor ő sírt, mert megmutattam neki, hogy Ctrl F és kiírta, hogy háromszor van ez a szó.

Ez neki igazából nem volt öröm.

Egy AI-os keresés abban különbözik egy kurczes kereséstől túl kontextusokat, a szinonimákat megtalálja, hogyha kicsit arrébban vagy rosszabban fogalmazva is tudod használni. gyorsabban és stabilabban tudsz keresni egy adatbázisban, de őnek továbbra is fogalma sincs, hogy ez mit jelen, hanem utána van a végén egy ember, aki értelmezi.

Szakember minél speciálisabb feladatra kell, ugyanúgy, ahogy a való világban is, hogy pszichológiáról tudsz hétköznapi nyelven is beszélni, és van aki tudja, hogy mit beszél, ezért kellenek szakemberek.

Ez az emberi a társadam, hogy mondjam, céljai vagy elvárásai között kevéshez kell, de minél funkcionálisabb, annál inkább kell.

Kamila nálatok különben ugye az is egy ilyen nehézség volt, hogy a sok jogi szöveg mind máshogy máshogy volt megfogalmazva.

Ez volt az egyik, amire használtatok, de amire még kíváncsi vagyok, hogy amikor leellenőriztétek az eredményeket, hibázott az emi?

Voltak, voltak őket korrektúrázni kellett?

Igen, egyébként nagyon jó, hogy ezt mondtad, hogy ez egy tanulási folyamat, mert tényleg nekünk is sok verziónk volt ebből az adatbázisból, mire kijött a az, amelyikben a legkevesebb hiba volt.

És hát általában mindig ilyen típus hibák voltak.

És akkor tudtuk, hogy jó, ezt itt nem jól fogalmaztuk meg, akkor valahogy máshogy kell, hogy megértse.

De ugye, ahogy te is mondtad, sokszor ugyanaz a jelenség, többféleképpen volt megfogalmazva.

Tehát mondjuk normális sima programozással, hogy beütöm, hogy ezt a szót keresem, ugye ez nem megoldható, mert nagyon sokszor szinonák voltak, tehát itt kellett az, hogy kicsit értelmezni is tudja a az emi a szöveget.

De igen, egyébként voltak benne hibák, és sokszor nem is értettük, hogy miért.

Tehát, hogy volt egy olyan, hogy a ugye az volt a lényege, hogy ezeknek a határozatoknak, hogy a népegészségügyi központ egy adott kórház egy adott osztályát vagy valamilyen ellátás típusát így megszünteti bizonyos időre, és mindig volt benne indoklás, hogy miért.

Ö, és azokat például lehetett az bárhány mondat, bármilyen bonyolultan megfogalmazva mindig nagyon szuperül kiszedte, de a dátumot, ami meg egy ilyen viszonylag egyszerűbb dolog, mint egy bonyolult indoklás, azt meg sokszor valahogy nem tudta értelmezni, de aztán végül sikerült azt is kitalálnunk, hogy hogyan adjuk ezt meg, de még a végén így is maradtak olyanok, hogy ugye mi szerettük volna azt is lekérni, hogy a két kórház, tehát ahol bezár az osztály, És az a kórház, amit kijelöltek, hogy fogadják a betegeket a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Direkt36

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #121 – Hogyan változtatja meg az újságírást a mesterséges intelligencia?”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #121 – Hogyan változtatja meg az újságírást a mesterséges intelligencia?”?

A Direkt36 podcast ezen adásában Galavits Patrik újságíró és Rabárpád jövőkutató beszélgetnek a mesterséges intelligencia (MI) újságírásra gyakorolt hatásairól. Szóba kerül, hogyan használja már a Direkt36 is az MI-t, például a kórházi osztálybezárásokról szóló cikkek… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #121 – Hogyan változtatja meg az újságírást a mesterséges intelligencia?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Galavits Patrik, Galavits Patrik, Rab Árpád, Wirth Zsuzsanna, Panyi Szabolcs, Pethő András, Szőke Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #121 – Hogyan változtatja meg az újságírást a mesterséges intelligencia?”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, újságírás, médiaetikája, jövőkutatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #121 – Hogyan változtatja meg az újságírást a mesterséges intelligencia?”?

Megjelenés: 2025. 08. 20.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-121-hogyan-valtoztatja-meg-az-ujsagirast-a-mesterseges-intellig-55825020

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból