Reaktor Podcast

Mesterséges intelligenciáról - Beszélgetés dr. Kolláth Mihály Gáborral

· PT33M3S

Összefoglaló

Dr. Kolláth Mihály Gábor jogász, közgazdász és jövőkutató a mesterséges intelligencia (MI) társadalomra, jogra és gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélget. Kiemeli, hogy az MI milyen mértékben alakítja át a politikai kommunikációt, a jogi szabályozást és a vállalati…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2025. 05. 20.
Hossz
33 perc
Témák
mesterséges intelligencia, jogi szabályozás, gazdaság, politikai kommunikáció, jövőkutatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

Kollát Mihály Gábor, jogász, közgazdász, jövőkutató.

A mai adás témája a mesterséges intelligencia.

Az adás során tegezni fogjuk egymást.

Szia Misi, köszi, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

Nagyon szépen köszönöm a meghívást és üdvözlöm a kedves hallgatókat és nézőket.

Én nekem az első kérdésem az kapásból az lenne, hogy te mikor és hogyan találkoztál először a mesterséges intelligenciával?

Mert egészen kiskorom óta érdeklődtem a technológia és a digitalizáció iránt.

Már gimnazista koromban is nagyon érdekelt az, hogy hogyan működnek a gépek, hogyan működnek a robotok, hogyan működnek a szoftverek.

És az egyetem során a jogi egyetemen találkoztam először a mesterséges intelligencia témakörével.

Ott kezdtem el aktívabban foglalkozni azzal, hogy a mesterséges intelligencia az milyen hatással lehet ránk. a társadalmunkra, és hogy milyen jogi kihívásokat rejt magában.

Ugye te jogászként, politológusként és közgazdászként is mozogsz.

Meglátásod szerint melyik területre lesz a legnagyobb hatással az elkövetkezendő években a mesterséges intelligencia?

Ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés, mert mindegyikre hatással lesz, csak nagyon máshogy.

Tehát a politikaudomány, a politika csinálás világában a mesterséges intelligencia nagyon komoly változásokat fog kezdeni.

A mesterséges intelligencia teljes egészében átalakítja azt, hogy hogyan kutatjuk az embereknek a politikai gondolkodását, a politikai véleményét, hogyan tudjuk targetálni az egyes politikai hirdetéseket, miként vagyunk képesek arra, hogy nagyobb közönségeket megszólítsunk hatékonyan, és nagyon komoly befolyásolási képessége is van a mesterséges intelligenciának, amivel kezdeni kell valamit egy modern demokráciának.

A jogtudomány szempontjából a mesterséges intelligencia elsősorban szabályozási kihívásokat tartogat magában, de ugyanakkor egy nagyon fontos kérdéskör szerintem az is, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan tudják a jogászok használni, hogyan tudják a mondjuk úgy, hogy a jogművelői használni arra, hogy a lehető leghatékonyabban tudjanak dolgozni és meg tudják növelni a működési hatékonyságukat.

Ugyanz a hatékonyságnövelés kerül elő a közgazdaság tanvilágában is.

A mesterséges intelligencia soha nem látott lehetőségeket tartogat magából vállalati hatékonyságnövelés cselén.

Gondoljunk egy humán erőforrásmenedzsmentre, a gyártósorok modernizálására, az ellátásolás menedzsment fejlesztésére.

Ezek mind-mind olyan területek, ahogy mesterséges intelligencia nagyon komoly hatással lehet, és hihetetlenül nagy versenyelőnyre tehets szert az a vállalat, ami időben elkezdi ezeket az új technológiákat beépíteni a működésébe.

Úgyhogy nem tudnék válaszolni egy konkrét területet, hogy melyik lesz legnagyobb hatással.

Az új technológia az AI az általánosságban alakítja át az életünket, az hogyan gondolkodunk a társadalmunk működéséről és arról, hogy hogyan gondolkozunk a gazdaságról.

Ugye említetted, hogy a jogára igazából a mesterséges intelligencia az alapvetően egy szabályozási kihívás.

Mennyire tudja tartani a jogi szabályozás egyébként a tempót a mesterséges intelligencia fejlődésével?

A jognak egy nagyon nagy nehézsége és kihívása mindig az, hogy legtöbbször csak utánköveti társadalmi változásokat, az új technológiai trendeket.

Mesterséges intelligencia hihetetlenül gyorsan fejlődik.

Gondoljunk például a chat GPT-re, amit néhány évvel ezelőtt, amikor először kijött, még alig tudott beszélni velünk.

Nagyon nagy problémái voltak egyes szavaknak a megfogalmazásal, egyes kifejezéseknek a használatával.

Nagyon gyakran félreértett dolgokat, nagyon nagyokat hibázott.

Mára pedig már mondhatjuk, hogy egy nagyon magas színvonalon működő mesterséges intelligenciaként segíti a társadalomnak egy nagyon széles rétegét.

Nagyon gyorsan változóik ez a technológia, hogy egyre több adathoz jut hozzá a technológia. egyre pontosabb lesz, hatékonyabb lesz, részletesebben tud válaszolni a kérdéseinkre.

Egy képalkotó diagnosztikai mesterséges intelligencia egyre hatékonyabban lesz képes felismerni elváltozásokat.

És ugyanakkor azt tapasztalhatjuk, hogy egyre többen kezdik el használni a mesterséges intelligenciát, egyre több részét bízzuk az életünknek a mesterséges intelligenciára.

Gondoljuk az olyan alapdolgokról, hogy példánkok helyett, hogy jussunk el mondjuk ide a stúdióba. minden bizonnyal megkérdezzük a Google-nek, az Apple-nek vagy bármelyik más szolgáltatónak a térképalkalmazását, akkor mindig kiadunk az életünknek a kontrolljából egy kis részt a mesterséges intelligencia az algoritmusoknak.

És annak az lesz egy nagyon érdekes és nehéz feladata, hogy az emberek az elkövetkező években mind nagyobb részt adnak át az életük kontrolljából a gépeknek, a mesterséges intelligenciának.

Ez a technológia pedig egyre gyorsabban fog fejlődni, változni, és egyre nehezebb lesz megérteni, hogy egy AI miért hoz olyan döntést, amilyen döntést.

Egyre nehezebb lesz felfogni jogalkotónak, vagy egy mondjuk úgy, hogy nem informatikus mérnökembernek azt, hogy mi miért történik.

És ez egy nagyon komoly kihívás lesz a jogalkotó számára, amit minden bizonnyal egy teljesen más gondolkodásmódbé váltással tud majd valahogyan megoldani.

És melyek egyébként azok a konkrét területek meg felhasználási módok, amik szerinted most a 2025-ben a legizgalmasabb módjai a AI-nak a felhasználásának?

Ugye említettem nektek a vállalati hatékonyságnövelést.

Az szerintem egy nagyon izgalmas terület. már most látható eredményeket tudunk elérni azzal, hogyha mondjuk a mesterséges intelligenciát hívjuk segítségül mondjuk a humán erőforrásmenedzsment terén, a munkaerő beosztása terén, a munkaerőnek a támogatása terén.

Ezen a területen most én azt tapasztalom, hogyha egy vállalkozás nem implementálja nagyon gyorsan ezeket az eszközöket a működésében, akkor nagyon könnyen le fog tudni maradni a versenytársaitól.

Ez szerintem az egyik terület, amiről mindenképpen érdemes beszélni. sokkal hatékonyabbá, sokkal mondjuk úgy, hogy profitábilisabbá tudjuk tenni a vállalkozásainkat, ami versenyelőnyt fog biztosítani a piacon, és amit mindenképpen meg kell lépnünk.

Másik nagyon érdekes töret szerintem az oktatás és a különböző digitális eszközök a mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban.

Egyrészől kihívás is, másrészről pedig nagyon nagy lehetőség is.

Kihívás gondolok arra, hogy egyetemi oktatók, én nap mint nap találkozok azzal, hogy egy hallgató chat GPT-vel készítette el a prezentációját, chat GPT-vel készítette el a beadandóját.

Ezek olyan kihívások, amire egy oktatónak választ kell találnia.

Választ kell találnia arra, hogy a beadandókra épülő számonkérési modell az minden bizonnyal nem fog már úgy működni, mint eddig. minden bizonnyal vissza fogunk kanyarodni a szóbeli beszélgetésekre, a szóbeli felületekre.

Ez egy kihívás az oktatás szempontjából, viszont ugyanakkor nagyon sok lehetőséget is rejt magában a mesterséges intelligencia.

Nyelvtanulás szempontjából a Chat GPT iszonyatosan jól beszél a nyelveket, hogy a nagy nyelvi modell, tehát nevében a funkciója. alapvetően képes nagyon nagy hatékonysággal arra, hogy mondjuk odahaza egy diák, miután heti három-4y órát tanult az iskolában, angol-német francia nyelven, hazamenjen és órákat beszélgessen a chat GPT-vel németül, franciául, angolul, meg lehet arra kérni, hogy javítsa ki az egyes hibáit satöbbi.

Tehát nagyon sok olyan eszköz van, ami viszont segíteni fog az oktatás területén.

Harmadik terület, amit talán még kiemelnék, az az egészségügy.

Alapvető kérdés az, hogy hogyan vagyunk képesek hatékonyabbá tenni az egészségügyünk működését, hogyan tudjuk a egészségügyhöz való hozzáférést, az ellátáshoz való hozzáférést javítani társadalomban.

És a mesterséges intelligencia az nagyon hasznos eszköze lehet ennek hosszú távon.

Azért mondom, hogy hosszú távon, mert most még választ kell találnunk nagyon sok felelősségi kérdésre, választ kell még találnunk nagyon sok olyan jogi kérdéskörre. amire eddig még nem találkoztunk az utóbbi 50- 100 évben, mióta a technológia fejlődik.

Ugyanakkor viszont a mesterséges intelligencia révén hatékonyabbá tudjuk tenni a képalkotó diagnosztikát, hatékonyabbá tudjuk tenni egyes betegségeknek a felismerését, sőt akár arra is képesek lehetünk, hogy például beteg adatok felhasználásával úgy tanítsuk a mesterséges intelligenciát, hogy társadalmi trendekre legyen figyelmes, feltűnjön az neki, hogy valamilyen betegség éppen felfutóban van az országban. dinasztikusan vizsgáljuk azt, hogy egyes generációkon áthaladva egy betegség milyen esélye jelenik meg.

Erre eddig nem voltunk képesek, és ez egy nagyon-nagyon új és nagyon jó területe lehet a mesterséges intelligencia alkalmazásának.

Ugye említetted, hogy a chat GPT az egy nagy nyelvi modell.

Mit jelent ez egyébként pontosan, és milyen másfajta mesterséges intelligenciák vannak?

Alapvetően a mesterséges intelligenciák típusának oktatását a legtöbb egyetemen egy maj fél éves kurzus keretében szokták tanítani.

Úgyhogy ez egy picikét nehéz kérdés így részletesben belőleeg átbeszélni, hogy mit is jelent a nagynyelvi modell, milyen mesterséges intelligencia típusok és fajták vannak.

Általánosan azt tudjuk elmondani a chat GPT-lőről, hogy alapvetően egy olyan gondolat és egy olyan eszközrendszer húzódik meg mögötte, amely azt próbálja meg mondjuk úgy, hogy szimulálni és bemutatni, hogy hogyan működik egy nyelv.

A alapvetően képesek lehetünk a szavakat mondjuk úgy ha lexikális jelentése alapján bemutatni.

A kutya az egy emlős állat satöbbi satöbbi.

Ugyanakkor viszont képesek lehetünk arra is, hogy az egyes szavakat, az egyes kifejezéseket a nyelven betöltők szerepük alapján írjunk le.

Kutyának jellemzője az, hogy mindig a betű van előtte, de sosem az.

Kutyának jellemzője az, hogy nagyon gyakran találkozunk azzal a szövegben, hogy a kutya ugat, de nagyon ritkán találkozunk azzal a szövegből, hogy a kutya nyávog.

Tehát a kutyának az ugatás valamilyen jellemzője lehet.

A nagynyelvi modellek alapvetően a nyelv megismerésére, feltérképezésére jöttek létre, és ezáltal a nyelv ismeretébe építkezve, mondjuk úgy, hogy egy nagyon nagy mennyiségű szöveget felhasználva szőkö corpusznak működnek, és próbálják meg szimulálni a nyelvnek a működését.

Alapvetően a chat GPT azon felül, hogy egy nagy nyelvi modell nagyon sok olyan funkcióval rendelkezik, ami messze meghaladja ezt a technológiát.

Találtunk benne képgeneráló AI eszközöket, ugye a Dolit, találkozhatunk, most már videógeneráló eszközel a szót.

Ezeknek mind-mind egy nagyon komplex informatikai háttere van, hogy hogyan működik, és arra nem lenne elég itt a mostani fél óránk, hogy ezt részletesen kifejtsük. azért említjük legtöbbször ugye chat GPT-t, és azért szoktuk legtöbbször nagy nyelvi modelleket emlegetni, mert az utóbbi két-három évben azok váltak a legpopulárisabbá, azokat használják a legtöbben.

Azok mondjuk úgy a leginkább szembetűnő AI eszközök.

Tehát a társadalmukban, hogyha valaki azt mondja, hogy mesterséges intelligencia, nagyon sokan a chat GPT fog az először szükbe jutni, és ez a kis eszköz, ami válaszolgat a kérdéseikre.

Ugye említetted, hogy az AI az egyfelől egy hatalmas nagy lehetőség.

Más felől pedig azért bizonyos fokú kihívás elé állítja az emberiséget.

Van-e olyan felhasználási területe az AI-nak, ami szerinted kifejezetten káros a társadalomra nézve?

Alapvetően minden technológia káros lehet, hogyha nem úgy használjuk, ahogy kellene, és nem felelősen.

És a technológia mondjuk úgy, hogy ismeretében használjuk.

Minden technológiánk megvannak a határai, és emiatt káros lehet az, hogyha nem értjük meg a technológia határait, és úgy bízzuk rá az életünket.

Meg kell értenünk azt, hogy egy mesterséges intelligencia nagyon gyakran hallucinál, nagyon gyakran követel olyan hibákat, olyan tévedéseket, amelyeket hogyha nem veszünk észre, akkor alapvetően hibásan fogunk döntést hozni.

Ha egy diák odahaza térdéseket tesz fel a mesterséges intelligenciának Petőfi Sándor életéről vagy Kossut Lajosról és bődületes butaságokat kap vissza, lehetséges, hogy nem tűnik fel neki, hogy azok butaságok lennének, mert nem tudja, hogy mikor született Petőfi.

Hogyha rosszul mondja neki az AI, akkor azt ő el fogja fogadni.

Ez egy fontos dolog szerintem, hogy az oktatásunkba, az edukációnkba építsük bele azt, hogy a mesterséges intelligenciának mik a határai, milyen kihívások vannak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és milyen a felelősi AI használat.

Ha ezt nem csináljuk meg, az egy hihetetlenül nagy kockázat lesz társadalmi szinten, mert ahogy említettem, egyre nagyobb részét adjuk át az életünknek a mesterséges intelligenciának.

Másrészről a mesterséges intelligencia kaput nyit nagyon sok olyan csalás, olyan sok manipuláció előtt, amivel eddig nem találkozhattunk.

Gondoljuk itt például a Deepfake technológiára, amivel képesek lehetünk emberek hangját, emberek arcát lemásolni.

Nagyon könnyen találkozhatunk azzal a szituációval, hogy valakit, mondjuk egy nagymamát az unoka telefonszámára az unoka hangján felhívett csaló, és kéri meg, hogy jöjjön ide meg oda, és hozzon ennyi meg ennyi pénzt.

Régebben ez elképzelhetetlen volt.

Régebben, hogyha valamelyik rokonunk felhívott minket az ő telefonjáról, az ő hallottuk a hangját, akkor rögtön elfogadtuk, hogy igen, ez ő segítségre szorult mentünk.

Ma már sajnos ez a technológia, mondjuk úgy, hogy nagyon könnyen hozzáférhető csalók számára.

Nagyon könnyen találkozhatunk azzal, hogy viszonylag olcsón képesek vagyunk egyes hang emberek hangját utánozni, manipulálni, és ezzel akár egy vállalat számára anyagi károkat okozni, akár idős állampolgárokat, de akár még fiatalabb középkorú állampolgárokat is megtéveszteni.

Ezzel valamit kell kezdeni a társadalmunknak, hiszen a covid alatt igazából teljes egészében az online térbe helyeztük át az életünket, az online térbe helyeztük át a kommunikációnk nagy részét. online vannak megbeszélések, online vannak egyetemi kurzusok, és amikor ilyen mértékben helyeződünk át az online kommunikáció világába, akkor nagyon nagy…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Kolláth Mihály Gábor

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mesterséges intelligenciáról - Beszélgetés dr. Kolláth Mihály Gáborral”

Miről szól ez az epizód: „Mesterséges intelligenciáról - Beszélgetés dr. Kolláth Mihály Gáborral”?

Dr. Kolláth Mihály Gábor jogász, közgazdász és jövőkutató a mesterséges intelligencia (MI) társadalomra, jogra és gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélget. Kiemeli, hogy az MI milyen mértékben alakítja át a politikai kommunikációt, a jogi szabályozást és a vállalati… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 20..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mesterséges intelligenciáról - Beszélgetés dr. Kolláth Mihály Gáborral”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, jogi szabályozás, gazdaság, politikai kommunikáció, jövőkutatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mesterséges intelligenciáról - Beszélgetés dr. Kolláth Mihály Gáborral”?

Megjelenés: 2025. 05. 20.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/mesterseges-intelligenciarol-beszelgetes-dr-kollath-mihaly-gaborral

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból