Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #77 - Meddig tudja megvédeni az OBT a bíróságokat a kormánytól?

· PT1H13M8S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast #77. adásában Miklósi Gábor és Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság jogi szakértője a bírósági rendszer függetlenségét és az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét vitatják meg. Az adásban szó esik arról, hogyan tudott az OBT ellenállni a kormányzati…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2024. 01. 24.
Hossz
1 óra 13 perc
Szereplők, említett nevek
Miklósi Gábor, Farkas Erika, Pethő András, Wirth Zsuzsanna, Szőke Dániel, Panyi Szabolcs
Témák
bírósági függetlenség, jogállamiság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

sziasztok ez a tiló rádió benne a direct 36 műsora én miklósi gábor vagyok a vendégem pedig farkas erika a magyar herelyzénki bizottság jogász szakértője arról fogunk beszélgetni hogy mostanában milyen változások zajlanak a hazai bíróságoknál bírók illetve a bíró küldöttei pár hét ezelőtt meg választották a következő országos bírói tanácsnak a tagjait a régi bírói országos bírói tanácsnak a mandátuma 30-án fog lejárni és utána fog majd megalakulni az új obt és akkor fognak elnököt is választani egy kicsit belecsaptam egybő a recsóba mert a hallgatóknak valószínűleg fogalmuk nincs hogy miről beszélni kivéve hogyha nagyon tájékozottak bírósági ügyekben úgyhogy egy kicsit távolabbról közelítsünk rára hogy egyáltalán miért fontos a hallgatóknak mér fontosan hanem a hallgatóknak államtóan a polgároknak az hogy hogy működnek a bíróságok miért fontos hol érz hol tapasztalják azt hogy jól működik-e egy bíróság hogy függetlenül működik-e hogyan biztosítja ezt a mostani bírósági intézményrendszer és akkor majd innen fogunk egy kicsit jobban ráközelíteni arra ami most történik mert ez egy eléggé összetett probléma úgyhogy erika most egybe egy csomó mindent megkérdeztem át is adom ne a szót köszönöm én is nagyon szeretettel köszöntöm a hallgatókat arra gondoltam hogy egy ilyen kicsit személyesebb történeten keresztül mutatnék rá arra hogy miért fontosak a független bíróságok én a magyar helelyszinki bizottsággal mint jogvédő szervezettel először az egyetemi évek alatt találkoztam és akkor két programjuk volt az egyik rendészeti program a másik a menekültügyi program és mindkettő emberi jogok érvényesülését kérte számon a mindenkori kormányzaton rend rendőri erőszakkal szemben léptek föl panaszos eljárásokat vittek menekültügyi ügyeket vittek és hogy és jelenleg úgy lettem a magyar helszinki bizottság munkatársa mert gyakorlójogászként hogy a a jogállamisági és büntető igazságszolgáltatási programnak lettem a munkatása és ez azt jelenti hogy időközben még míg én egyetbista voltam és aztán ennyi idő elt lett a helszinkinek egy jogállamisági program ja és ez azért lett mert azt vették észre a a munkatársak a jogvédő szervezetnél hogy azok a nagyon klasszikus független intézmények amik egyébként arra szolgálnak egy működő demokráciában hogy a kormányzaton is az az államhatalmi szerveken számon lehessen kérni a törvények meg a jogszabályok érvényesülését és az emberi jogoknak az érvényesítését azok egyre kevésbé működnek hatékonyan azt azt tapasztal ák és ezt mindannyian tapasztaljuk talán hogy 2010 10-et követően a kéthmados alkotmányzó többség birtokában a a jelenlegi politikai többség kormányzó többség elkezdte úgy átalakítani az államhatalmi vagy azt a hatalmi struktúrát amiben egy működő demokrácia működik hogy na megmaradtak a szervek tehát van alkotmánybíróság van bírósági szervezetrendszer van ombutsman ezeket úgy alakította át hogy minél kevésbé tudjanak függetlenül működni miért jó ez egy kormányzatnak azért jó mert annál kevésbé számon kérhetőek és a a a visszásságok annál kevésbé tetten érhetőek amit a polgárokkal szemben adott esetben visszaészerűen elkövet a kormányzat egy bírói függetlenségnek a működő demokráciákban nagyon fontos szerepe van a jogállamiságnak és az emberi jogok érvényesülés ennek egy ilyen nagyon fontos sorokpontja tehát így került igazából a hszíti bizottság látóterébe és hogy ezzel egyáltalán foglalkozzunk és minden egyes polgárnak akinek valamilyen vitás ügye van nagyon fontos hogyha egyszer besétál egy bíróságra valamilyen peresügy kapcsán akkor ott független pártatlan elfogultságtól mentes befolyástól mentes döntés szülessen az ügyében mindegy hogy ez egy bontó vagy egy megfizetetlen köztartozás vagy adott esetben sokkal durvább ű mondjuk tényleg rendőri erőszak mondjuk ugye a tavalyi évből egy nagyon fontos példa a kámalita korostor ami jelenleg ugye a kormánynak az épülete környékén tartott tüntetések kapcsán voltak nagyon súlyos het visszaélésre is alapot adó intézkedések amikkel szemben nenn pártatlan és független bíróság tud döntést hozni volt jele annak az elmúlt éve vekben hogy olyan bírósági ítélet született szerinted ami ami ahol a bíró döntésében vagy akár a bíró kijelőlésében szerepe volt annak hogy ez az egész rendszer nem jól működik igen tehát a kérdés azért fontos mert a magyar házszinkki bizottságnál kétféle oldalról vizsgáljuk a bírói függetlenséget az egyik az az hogy a a bíró függetlenségét biztosít ani hivatott szervezetrendszer az hogyan működik a jogszabályok mire adnak lehetőséget a másik pedig hogy ez hogyan hat vissza az ítélkezés minőségére tehát amire te kérdezel rá az az hogy mi tettenérrjük-e valamilyen módon az ítélkezés minőségében azt azokat a problémákat amiket a szervezetrendszer függetlenségével kapcsolatban észleltünk és igen azt tudom mondani hogy volt néhány olyan ügy amelyben azt láttuk hogy az ügy kimenetel szempontjából nem mindegy hogy milyen tanács bírálta el az ügyet tehát akkor az hogy milyen tanács bírálja el az ügyet és abban a tanácsban kik vannak az lényegében azon múlik hogy ez a szervezetrendszer átláthatóan és törvényesen működik-e és amiről most beszélgetni fogunk az az hogy ez a szervezetrendszer hogyan épül fel és milyen belső egyensúlyok illetve garanciák biztosítják azt hogy megfelelő ítéletek megfelelő pá atlan és független ítéletek szülessenek a egyedi jogesetenbeny kicsit kicsit belemegyek akkor én abba csak hogy ne mindent veled mondassak el tehát ez egy háromoztatú szervezet a két nagy intézmény vezetőjét a parlament választja kéhados többséggel az egyik a kúria amelyik ugye a legmagasabb szintű döntési fórum bizonyos perek itt végződnek illetve a kúri a hoz a jogegységi döntéseket amik a többi bíróságra is irányadók tehát bizonyos típusú ügyekben csak a jogegységi döntéseknek megfelelően lehet vagy szabad ítélkezniük a másik nagy intézmény az az országos bírói hivatal amelyik a bíróságoknak az igazgatási vezetését intézi tehát ott döntenek a vezetőkről ott döntenek a jutalmakról az előmenetelről az összes ilyen jellegű dologról és ezt a hivatalt ellenőrzi a harmadik szervezet az országos bírói tanács ami most leginkább ugye itt nekünk a fókuszban lesz a mai beszélgetésünkön amit nem a parlament hanem a amnek a tagjait a bírók maguk választják és a dolga az hogy ellenőrizze a az országos bíróhivatal tehát az igazgatás törvényességét hogyan alakult most viszonylag gyors összefoglalásban a 2011-es bírósági törvény tehát bírósági reformot amikor egy kicsit belenyúlt vagy eléggé belenyúlt a kormány többség a korábbi struktúrában hogyan alakult ez a hármas felosztás és elsősorban az obt szerepe igen tehát a 2011-es bírósági reform egy olyan modellt vezetett be amiben tulajdonképpen egy 100%-ban politikai kinevezetteht az országgyűlés által kinevezett és kizárólag az országgyűlés által számon kérhet ő vezető akinek egyébként a törvény szerint előírás hogy bírói múltja legyen ez az obh elnök látta el a bíróságok központi igazgatását ez azt jelenti hogy ez a ez a politikai kinevezett tehát az obh elnöke és a a mögötte álló hivatal amit ő épít fel gondoskodik arról hogy szervezetileg biztosítsa azt hogy a bíróságok függetlenül működjenek ebben a konstrukcióban a a probléma az volt első pillanattól fogva hogy nem volt kellő felügyeleti funkció hozzárendelve ehhez a működésshez tehát noha politikai kinevezett látta el ezt a központi igazgatási feladatot tehát politikai kinevezett személy döntött a jutalmak elosztásáról nem volt olyan fajsúlyos testület amely ellenőrizhette volna és a velencei bizottság nyomására létrehozták az országos bírói tanácsot kibővítették a tanács hatásköreit hogy legalább legyen egy olyan testület ami ezt a felügyeleti funkciót ellátja de ezek a felügyeleti jogkörök szándékosan tehát szemel láthatóan úgy voltak kialakítva hogy ne tudjon kellő ellensúlyt képezni a az obh elnök működésével szemben és akkor 2012-ben megválasztottak obh elnöknek egy olyan személyt handol ündét akinek hát közvetlen hozzátartozója volt a a fidesz egyik alapító tagjával hoz házastársa volt szájár józsefnek és hát mindenféle forrásból lehetett tudni hogy közvetlen kapcsolatban volt a a miniszterelnökkel és a családjával is tehát egy egy külső szem számára is érzékelhetően politikai körökből vagy körökhöz köthető bírót neveztek ki handó tünde személyében és ő kezdte meg obh elnöként működését ebben az a modellnek nevezett de igazából azt kell mondjam hogy modelln csúfolt rendszerben hiszen egy modellben kell hogy legyenek fékek és ellensúlyok ahogy minden demokráciában tehát hogyha van egy igazgatási funkció akkor azt ellensúlyozni kell egy felügyeleti funkcióval és itt éveken keresztül úgy működött ez a rendszer hogy tulajdonképpen nagyon sok visszaélésre adott lehetőséget az első obt 2012-ben kezdte meg a működését handó tünde megbizatásával egyidejűleg és azt lehetett látni az ő működésükből és ezt a bírák látták testközelből tehát a legközvetlenebb módon hogy semmilyen érdemi ellensúlyt kontrollt nem képez handotünde működése fölött mind a mai napig elérhetőek egyébként a korábbi tehát az első körben hat évre megválasztott obt-nek a jegyzőkönyvei az interneten tehát fönt vannak ennek a nyomai ennek a korábbi működésnek a nyomai nagyjából az olvasható ki belőle hogy összeültek megvitatták és elfogadták tehát hogy véleményezték áttárgyalták és jóvá hagyták tehát mindenhez hozzájárultak lényegében amit az obh elnök tett és nyilván ez egy nagyon nagy belső szültséget eredményezett amikor tulajdonképpen ezzel a működéssel a korábbi obt teret engedett egy ilyen elég szélsőségesen visszaélésszerű bírósági vezetői gyakorlatnak amit rot tünndá folytatott félb szakítalak hogy szerinted az hogy első körben a az obt-nek olyan tagokat obt-ben olyan tagokat választottak a bíróságok küldöttei akik nem igazán éltek a csekélet tőségeik az azért volt mert a bíróságok nem igazán voltak még a vagy a bírók akik őket választották nem igazán voltak még tudatában annak hogy hogyan kéne ezt az egész rendszert működtetni és valójában mi lenne az obt feladata igen ezt az egész reformot egyébként nagyon gyorsan vitték át tehát hogy na most így nehéz visszagondolni a 2010-es évek elejére de meghökkentően gyorsan passzírozták át a rendszeren ezt a reformot tehát 2011 nyarán úgy emlékszem hogy akkor terjesztették el ezt a reformcsomagot és nem nem ment át senkinek a véleményén tehát igazából nagyon röviden tudták véleményezni ugye ez volt az a bizonyos reformcsomag amit baka andrás a legfelsőbb bíróság akkori elnökel párnpos határidőt kaptak csak hogy véleményezzék és véleményezte és nagyon komoly kritikákat fogalmazott meg éppen ezzel kapcsolatban hogy ez a rendszer nem teszi lehetővé az igazgatási funkcióknak a hatékony ellenőrzését és hát baka andrást ennek a reformnak az elfogadása kapcsán el is távolították a pozíciójából ebből később strasburgi ügy is lett ami kimondta hogy hogy jogszerűtlen volt baka andrás eltávolítása abból a szempontból hogy nem biztosítottak neki kellő jogorvoslatot az ő az ő eltávolításával szemben egyrészt másrészt pedig kimutatta azt hogy ez egyértelműen azért történt mert ő felszólalt tehát a véleményét fejezte ki negatív véleményt kritikát fogalmazott meg a meghozott reformmal szemben és tulajdonképpen hatályba is lépett 2012 január 1jén ez az új ez a reform megválasztották handótünndét és elindult ez a rendszer tehát nagyon gyorsan kellett volna lereagálni a bírói testületnek és szerintem senki nem számított arra hogy ilyen kormányzati törekvések lesznek egyáltalán hogy törvényalkotás útján csorbítsák a bírák függetlenségét ez egy nagyon új jelenség volt egyébként ez az egész ami ami itt kiépült 2010-től kezdődően magyarországon ez egy nagyon új módszere volt a bírói függetlenség aláásásának hogy ugye a kéthados többség birtokában ahogy az elején említettem egy alkotmányozó több ség birtokában tulajdonképpen a legegyszerűbb eszközzel a törvényekkel élve sorozatos törvényalkotási lépésekkel ásták alá a bírák függetlenségé ugye nem nem véletlen hogy törvényalkotási úton távolították el baka andrást aztán törvényalkotási úton távolították el a bírói karnak tulajdonképpen a vezetőrétegének a nagy részét akkor amikor kényszernyugdílyazták a bírákat a 2012 évben és ugyanígy törvényalkotási lépésekkel jutottunk el egész odáig hogy 2019-ben már egy olyan új kúria elnököt választottak meg egy megváltozott módon működő kúria élére aki már egészen más szerepben tudott fellépni mint a korábbi kúria elnök tehát hogy mindig a törvényhozás útján léptek egyet előre és ezt egészítették ki tulajdonképpen azok a a a az obh elnök útján tehát igazgatási lépések amikkel szemben aztán végül az a második körben második ciklusban meg választott obt mert hatékonyan tudott fellépni lényegében tehát az történt hogy a bíróságokon a bírók akik szembesültek avval hogy a rendszer nem jól működik mert péld mert a az obh elnökeként a handótünnd de például a bírói vezetői a bírósági vezetői pályázatokon rendre törvénytelenül járt el és ez ellen nem volt a rendszerben igazából korrekciós lehetős hiszen a az obt-t akinek felügyelnie kellett volna a handó tündét valójában nem fejtett ki érdemi ellenállást és ugy legendásak ezek az obt ülések a jzőkönyvek amikről ugye te is beszéltél az előbb ahol lényegében az látszik hogy csendben hallgatják az az obh elnökét aki ugye mindig aki tagja az obt-nek bólogatnak és néha valaki ki is fejez valami ilyen egyet nem értést akkor utána rászólnak és akkor gyorsan visszakozik hogy ő nem is úgy gondolt ó tehát ez zajlott hat évig egyre nagyobbak lettek a a botrányok ugye volt aki pert is indított vasvári csaba a főarosi törvényszék büntetőbírója pert is indított azért mert a vezetői pályázatát tehát amikor pályázot a az ítél táblán ítélőtáblán egy pozícióra akkor azt igazgatási jogszerűtlen igazgatási eszközökkel lehetetlenítették el és a sajtónak meg ezeknek a az ügyeknek köszönhetően eléggé láthatóvá és érzékelhető vát a bírók számára hogy ez így nem jó elérkeztünk 2017-hez amikor a most távozó obt tagjait választották meg és egy markánsan különböző…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #77 - Meddig tudja megvédeni az OBT a bíróságokat a kormánytól?”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #77 - Meddig tudja megvédeni az OBT a bíróságokat a kormánytól?”?

A Direkt36 podcast #77. adásában Miklósi Gábor és Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság jogi szakértője a bírósági rendszer függetlenségét és az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét vitatják meg. Az adásban szó esik arról, hogyan tudott az OBT ellenállni a kormányzati… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 01. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #77 - Meddig tudja megvédeni az OBT a bíróságokat a kormánytól?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Miklósi Gábor, Farkas Erika, Pethő András, Wirth Zsuzsanna, Szőke Dániel, Panyi Szabolcs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #77 - Meddig tudja megvédeni az OBT a bíróságokat a kormánytól?”?

Fő témái: bírósági függetlenség, jogállamiság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #77 - Meddig tudja megvédeni az OBT a bíróságokat a kormánytól?”?

Megjelenés: 2024. 01. 24.. Hossz: 1 óra 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-77-meddig-tudja-megvedeni-az-obt-a-birosagokat-a-kormanytol-26055139

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból