Dog Solution

Dog Solution #03 - Kutyás tévhitek

· PT31M27S

Összefoglaló

A Dog Solution podcast harmadik adásában Csörgő Balázs kutyaiskolai alapító és Boér Gyopár kutyás tévhitekről beszélgetnek. Kiemelik, hogy a falkavezérség elmélete, mely szerint a kutyát le kell nyomni vagy megharapni a dominancia eléréséhez, téves. Elmagyarázzák, hogy ez az…

Röviden

Műsor
Dog Solution
Megjelenés
2025. 11. 23.
Hossz
31 perc
Témák
kutyás tévhitek, falkavezérség elmélete, dominancia, kutyaiskola
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Doc Solution kutyás beszélgetős műsor harmadik adása.

Én Boyér Gyopár vagyok, >> én pedig Csörg Balázs a Docsol kutyaiskola alapítója.

A mai témánk a kutyásthitek, és még mindig azt látom a a Facebookon a különböző csoportok hozzászólásainál, hogy ez a falkavezérség elve ez ez nem akar kikopni, ez még mindig nagyon dominál a a kutyás világban.

És hogy neked erről mi a véleményed?

Hát én abban bíztam, hogy ez már nem lesz akkora téma, vagy ez nem akkora téma már az a falkavezérség, de akkor ezek szerint de mondjuk én kicsit keveset böngészem a különböző kutyás csoportokat, meg alapvetően a a közösségi médiát is, de hát el tudom képzelni, hogy ez még mindig még mindig dévik.

Én azt remélem, hogy hogy azért ennek vége lesz egyszer.

Ugye ez egy olyan téves információn alapuló elmélet, ami már nagyon-nagyon sokszor meg lett cáfolva.

Ez még a a ez a lupomorf megközelítés ez a farkasághoz kapcsolódik, mert még így assasszem a 60-as évek körül farkasokat figyeltek meg, hogy hogyan hogyan rendezik a a különböző problémáikat, meg meg hogyan rendezkednek be ezek az állatok.

És akkor ott kijött a egy ilyen falka falkavezé elv, hogy hogy van egy domináns egyed, és akkor uralja az egész brigádot, és a és és nagyon sok agresszió volt a a csoporton belül.

És aztán kiderült, hogy azért vitt félre, mert ez ezek nem természetes közegükben lettek megfigyelve ez az állat, ezek az állatok, hanem hanem zárt helyen voltak, nem is családtagok voltak összezárva, hanem hanem idegenegyedek.

És nyilván egy ilyen közegben sokkal magasabb az agresszió. meg az összetűzések száma, de hát ez nem ad reális képet arról, hogy ezek az állatok hogyan élnek a természetben.

A természetben nincs ennyi ennyi agresszió csoporton belül.

Már csak azért sem, mert egyrészt van a hierarchia meg a dominancia, ami pont azt a célt szolgálja, hogy hogy ne legyenek agresszív összecsapások.

Kettő pedig a sérülés, ami mondjuk a a viaskodással jár, az a természetben egyenlő a halállal.

Ha valaki egyed megsérül, akkor az nem tud elmenni vadászni, nem fogják a gondját viselni, és és egész egyszer el fog hullani.

Szóval azért sem, ezért sincs ennyi ennyi agresszió a a farkasok között a természetes élőhelyükön.

És innen innen ered ez a ez a falkavezérelv, ami szerint nekünk is valamiféle valamifélek falkavezérnek kell lennünk, és és picit úgy kell viselkednünk, mint egy mint egy mondjuk Alfa farkasnak, és akkor evvel fogjuk tudni irányítani a kutyát.

Hát nyilván nyilván ebből nem nem sok minden igaz.

Igen, ebbe az utcába én is belefutottam még, amikor lett a Luna tizen lassan 13 évvel ezelőtt.

Rengeteg olyan tanácsot kaptam, illetve olvastam, hogy kapjam el a kutyát a a nyakánál fogva, és úgy rázzam meg, vagy nyomjam le a földre, hogyha ha nagyon dominál.

Meg voltak ilyen elvetemült dolgok hogy >> hogy harapjam meg a kutyának a fülét, hogyha igen, abból fog érteni.

És hát ezekből volt is, amiket alkalmaztam is.

Persze >> jó. >> Na hát ez is egy téfit, hogy nekünk állatokként kell kéne viselkednünk a kutyánkkal.

Szóval akkor leszünk jó vezetők, vagy jó gazdák, vagy jó jó bármek jó alfák, hogyha ha mi úgy viselkedünk, mint az állatok, nincs szükségünk arra gazdaként, hogy állatokként viselkedjünk.

Ö ez szerintem egy egy elég egyértelmű tévhit, és azért sem, mert a kutya egyedülálló a természetben abból a abból a szempontból, hogy ő érte a legjobban az emberi kommunikációt, a verbális kommunikációt, a nonverbális kommunikációt, sőt még a tudatalan jelzéseinket is tökéletesen tudja olvasni.

Erre különböző kísérletek is vannak egyébként.

És en ez ezáltal semmi szükségi nincs arra, hogy hogy én én próbáljam kitalálni, hogy egy állat hogyan viselkedne, miközben mi meg már annyira távol vagyunk a természettől, hogy nekünk meg fogalmunk sincs, hogy hogy valójában tényleg hogyan viselkedik egy egy ragazozó állat, mondjuk egy falkában, ezért nem is nincs is rá semmi szükség.

Meg hát inkább azt nem fogja érteni a kutyám, hogyha én állatként próbálok viselkedni, mint az, hogyha én rendesen az én saját kommunikációs jelzéseim alapján kommunikálok vele.

Szóval nincs nincs értelme állatokat állatokat játszanunk.

Se lemorogni nincs értelme a kutyát, sem megharapni nincs értelme a kutyát.

Ez a lenyomkodás, ez is érdekes.

Ez nem feltétát, de valószínűleg ez is abból a hogy ilyen állatokat imitálunk, hogy mintogy assassiszem az anyaállat hátára fordítja a kölyköt.

Valami Alfa rollnak is szokták ezt assiszem hívni.

Hát borzasztó következményei lesznek. >> Egyrészt ugye már kölyökkorban ha ilyeneket csinálunk, akkor lesz egy nem együttműködő kutyánk.

Lehet, hogy az a kutya még félni is fog tőlünk.

Alapvetően nem is akarunk fájdalmat okozni a kutyának, mert mert nincs szükség a képzésben arra, hogy fájdalmat okozzunk a kutyának.

Kettő lesznek kutyák, akik nem biztos, hogy mondjuk majd felnőtt kutya, nem biztos, hogy meglepődik azon, hogy a gazdály le akarja nyomni.

És ha nincs maga meg a megfelelő viszony, még az is lehet, hogy hogy ő ezt a nem tetszését mondjuk úgy fogja kifejezni, hogy a hogy mondjuk megkapja a gazdáját, vagy megfogja a gazdáját.

Sokszor láttunk ilyeneket egyébként, amikor mesélték gazdik, akik ilyenekkel próbálkoztak. hogy hogy ilyen keményebb, határozatabb kutyák ettől nem riadtak annyira vissza, és amikor le akarta nyomni, egyrészt ugye kiderül, kutya nem hülye, és rögtön látja, hogy te azért nem vagy annyira a helyzetmagaslatán, nem is vagy annyira erős.

Egy kutya azért meg elég erős tud lenni egy akár egy középtermetű is.

Nem olyan könnyű ezt a lenyomkodást, hogyha ő nem akarja véghez vinni.

És sok sok gazdi beszámolt arról, hogy a kutyája ilyenkor oda is kapott, vagy esetleg meg is fogta.

Kettő meg vagy a három pedig az, hogy azt tanítom meg a kutyának, hogyha ilyeneket csinálok, hogy csak kartávolságon belül vagyok én igazából veszélyes ránézve, és minden konfliktusnál el fog engem kerülni pontosan azért, hogy ne ne tudjam ezt a lenyomkodást megcsinálni.

És akkor még lesz is egy ilyen kergetőzés belőle.

És lehet, hogy ez egyébként erre sokszor sor kerül, hogy például ilyen konfliktusnál elkezd elkerülni a kutya, mondjuk, hogyha szabadon van, és megváltoztatja evel az elkerülésre a figyelmed, vagy a a te reakciódat, mert te meg elkezdett hívni. >> Ühüm.

És akkor hogyha konkrétan kiprovokálja egy ilyen konfliktusba azt, hogy na akkor most te könyörögjél nekem és nem megyek oda, és elkezdek lelépni, akkor te abból az, hogy előbb még haragos voltál és nagyon azt fejezted ki, hogy mennyire mennyire haragszol valamilyen tette miatt a kutyára, ezt ő megváltoztatja simán avval, hogy elkezd elkezd elmászkálni, elkezdi lopni a távolságot, le akar lépni és te rögtön könyörögni fogsz neki, hogy gyere, gyere, gyere, gyere.

És itt a falat és minden és a kutyát már túl iste elteszelem.

Szóval, hogy hogy ezek nagyon nagyon fél tudnak vinni ezek a tfitk.

Szóval nem csak arról van szó, hogy hogy felesleges állatokat játszanunk a kutyánknak, mert megért minket, hanem még evvel súlyos károkat is okozunk a kettőnk viszonyában.

Eszembe jutott még egy ilyen dolog, amit amit csináltunk a Lunával, hogy hogy volt olyan tanács is, hogy imitáld az evést az ő tájából.

Igen, ez is egy, ez is egy ugyanilyen dolog, hogy hogy csinálj úgy, mintogyha egyél, és akkor te falka vezér vagy, mert a mert az alfa pár eszik először a természetben is, és evvel demonstrád azt, hogy te vagy a te vagy az Alfa otthon, és akkor majd ettől varázsítésen megoldod minden.

Én nem tudom, én nem próbáltam soha, de szerintem így hülyének nézének, hogy én mit csinálok.

Kettő még sosem volt olyan szerintem, hogy én leültem volna enni és csak a és csak utána adtam volna a kutyáimnak enni.

Azért, mert ezek már délután be vannak indulva a kajára, és én most nem fogok saját magamat kitolni, hogy én még leülök, meg még húzom az időt, és mi egymás, és a az van, hogy ezek meg így pörögnek a hátukon.

Szóval én egyébként mindig előre megetetem a kutyákat vagy kutyáimat, és csak aztán úgy lenni. egyébként is sokkal később van időm csak leülni enni, mint nekik, mert nekik azért kevesebb dolguk van. >> Szóval ez is egy teljes baromság.

Ettől semmiféle tekintélyed nem lesz, meg semmi nem lesz, hogyha ha eszel a a kutyát tájából, szerintem a kutyád hülyén fog nézni.

Ennyi történik. >> Igen, ez kábé így, >> de a lemorgás is nyilván működik, sőleg egyedi érzékeny kutya még reagálhat is rá, csak én a miért nem értem, hogy minek.

Ha azt akarom, hogy mondjuk ne legyen ott, amikor én eszem, akkor a morgás helyett azt mondom neki, hogy nem és menj innen.

És ezt ő érti, és hogyha megfel viszonyban megyünk, akkor fogja magát, és elmagy a helyére, mert én a helyére küldtem, és nem kell ehhez nekem gyomorból morognom, mint egy oroszlán vezérnek. >> Ühüm.

Volt egy kedvenc filmem gyerekkoromban, amit csak úgy hívtunk az öcsémmel, hogy a kutyás film, mert a VHS-nek az eleje hiányzott, vagy a filmnek az eleje hiányzott a VHS, és nem volt meg a címe. >> Na mindegy.

És az a lényeg, hogy abban volt egy öreg indián, >> aki akihez elment a főszereplős srác, és akkor a srác nekiállt enni, és a az indián meg így mondta, hogy normális vagy.

Hát előbb a kutyádnak adenni, aztán utána ehetsz te magad, vagy kábé majdnem adok errőbb.

Igen. >> Igen. >> És visszatérve még erre a Farkas kutya párhuzamra meg falkafehér elvre, azt nagyon fontos azért hangsúlyozni, hogy a kutya az nem farkas.

Pont >> ez pont eszembe jutott, mert mi voltunk a Lunával meg többször az LT-n különböző teszteken, és már nem is tudom melyik tesztnél volt az is szempont, hogy az adott fajta mennyire állt távol a farkastól.

Csak arra emlékszem, hogy böngéztem a listát és a bulterier volt kábé a legvégén, >> mint a legtávolabbi jószág aól. >> És ami ha jól tudom, a pekingi palota kutya az meg a legközelebb.

A másik ilyen, ha nem is feltétlenül tévhit, de de kicsit azért mégis az szerintem a 21. század kutyásainak a problémája, hogy majdhogy nem emberként tekintenek a kutyáikra, és úgy kezelik, mintogyha a gyerekeik lennének, mintogyha úgy értené a kutya a dolgokat, mint egy mint egy embergyerek.

Ez az antropomorfizálás, amikor emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel a kutyát, meg olyan készségeket látunk bele a kutyába, amik alapvetően nincsenek ott.

És azért gond, mert szerethetem én úgy a kutyámat, mint egy gyereket.

Sőt lehet, hogy vannak, akik még a saját gyerekük is jobban szeretik.

Szóval biztos, hogy találunk ilyeneket, de ez nem azt jelenti, hogy hogy felruházom olyan tulajdonságokkal, amik nincsenek benne.

És félre fogja vinni a a kettőnk kapcsolatát, hogyha én olyan dolgokat gondolok a kutyámra, amire ő alapvetően nem képes. egyébként szerintem a legjobb példa erre ugye Csányi professzortól származik a a kutyák szőlős gyerekek kifejezés és mi Udvarhelyi Tótkatával írtunk egy kutyás szakkönyvet és a professzor úr írt a az előszót hozzá vagy egy ajánlót írt hozzá és egyébként erre a problémakörre ő kitér néhány mondatban ha gondolod azt felolvasom és akkor evvel meg is >> a magától valakitől származik a szőr és gyerek kifejezés És itt meg is van a magyarázat, hogy ő azt hogy is értette, vagy hogy nem értette.

Szóval annak idején a kutyák, szőrős gyerekek ki szó, az érzelmi kapcsolatot, az együttélés pozitív előnyeit volt hivatva népszerűsíteni, ma sokan áttestek annak a bizonyos lónak a másik oldalára. teljes egészében, minden tulajdonságában egy embergyereknek tekintik a kutyákat, és sokszor csodálkoznak, mennyi problémájuk akad a mindennapi életben.

Ez a könyv igyekszik helyes mértéket megadni.

Igen, sok a hasonlóság, de a kutya mégis egy másik állat.

Megvannak a fontos viselkedés formái, amelyeket nem lehet együttélés során figyelmen kívül hagyni.

Az agresszió, a dominancia, a szabályok betartása, egy-egy szociális helyzet megértése másképpen történik gyerekeknél, mint kutyáknál. hasonlók a szociális tulajdonságaik, de a kutyáknak nincs nyelvük.

Nem képesek túlságosan bonyolult szabályrendszereket pillanatok alatt felfogni és elsajátítani, ami meg megnehezíti az együttélést.

Szóval így visz így visz félre, hogyha ha emberi tulajdonságokat látok bele a kutyába, mert nem fogom érteni, hogy bizonyos bizonyos problémás viselkedések mondjuk miért nem tűnnek el, vagy miért jelennek meg, hogyan kell azokat helyesen kezelni, miért nem érti meg az állat, hogy én mit akarok, hogyha én azt feltételezem, hogy ő egy gyerek, és és ezeket a szabályrendszereket, összefüggéseket olyan gyorsan el tudja sajátítani, mint mondjuk egy gyerek.

És és ez mindenképpen mindenképpen probléma.

Szóval, hogy hogy lehet gyerekként is szeretni egy kutyát, meg meg akár jobban is.

De de nem szabad embernek tekinteni, mert nem az.

Szóval ő egy ő egy kutya, egy ragadozó állat.

Ö egyébként egyedülálló ö a többi állat közül abban, hogy ő él velünk a a kezdetek óta.

Egy ilyen párhuzamos evolúcióval fejlődött a két faj, az ember és a kutya.

Ő érti a legjobban az emberi kommunikációt.

Szóval ebben tényleg emberi, ugyanúgy kötődik a vagy ugyanan kötődési mintázatai vannak, és ugyanúgy kötődik a kutya a gazdájához, mint egy gyerek a a az anyjához.

Szóval ebben is egyedülálló a kötődési mintázataiban.

Ugye a kötődés addig szokott fenn állni a természetben, mondjuk a az anya és a az utódok között, amíg az utódok nem képesek az önellátásra. ezt a ezt a célt szolgálja a a kötődés, hogy addig addig kötődik a a szülőhöz és így így ez biztosítja a túlélését.

Na most a kutyáknál viszont ez a kötődés nem múlik el.

Sőt, még egy megint csak csodálatos dolog az, hogy a kutya élete során bármiszor bárhányszor képes kötődést kialakítani.

Szóval, hogyha antropomorfizán vagy vagy emberként akarjuk a kutyára tekinteni, akkor ezeket a tulajdonságait érdemes figyelni, meg ezeket csodálni, a kötődési mintázatait, a kommunikációs képességeit.

Szóval, hogy ez erre semmilyen más faj nem képes, csak a kutya.

De például az absztrakt gondolkodás az nem tartozik ide.

Említett entitások

Témák

  • kutyás tévhitek
  • falkavezérség elmélete
  • dominancia
  • kutyaiskola

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dog Solution #03 - Kutyás tévhitek”

Miről szól ez az epizód: „Dog Solution #03 - Kutyás tévhitek”?

A Dog Solution podcast harmadik adásában Csörgő Balázs kutyaiskolai alapító és Boér Gyopár kutyás tévhitekről beszélgetnek. Kiemelik, hogy a falkavezérség elmélete, mely szerint a kutyát le kell nyomni vagy megharapni a dominancia eléréséhez, téves. Elmagyarázzák, hogy ez az… Az epizód a Dog Solution című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 23..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dog Solution #03 - Kutyás tévhitek”?

Fő témái: kutyás tévhitek, falkavezérség elmélete, dominancia, kutyaiskola.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dog Solution #03 - Kutyás tévhitek”?

Megjelenés: 2025. 11. 23.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/dog-solution/dog-solution-03-kutyas-tevhitek-fde29d9e

Több epizód a Dog Solution-ből

  • Dog Solution #12 - A kutya tanítása

    Boér Gyopárral Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója beszélget a kutyatanításról. Megvitatják, hogyan érdemes tanítani a kutyát, milyen eszközöket használjunk, a jut…

  • Dog Solution #11 - Viselkedési probléma vagy problémás viselkedés?

    Ez a Dog Solution podcast 11. része, melyben Csörgő Balázs kutyakiképző és Boér Gyopár gazdáihoz és kutyáikhoz kapcsolódó viselkedési problémákról beszélgetnek. Kitérnek a viselke…

  • Dog Solution #10 - Miért fontos a szocializáció?

    Ez a Dog Solution podcast 10. epizódja, melyben Csörgő Balázs kutyaiskola-alapítóval Boér Gyopár beszélget a kutyák szocializációjának fontosságáról. Kitérnek arra, mi is takar po…

  • Dog Solution #09 - Kamaszodik a kutya

    A Dog Solution podcast kilencedik adásában Boér Gyopár és Csörgő Balázs a kutyák kamaszkorát járják körül. Megbeszélik, mikor kezdődik ez az időszak, milyen hormonális és viselked…

  • Dog Solution #08 - Egy kiskutya érkezése (2. rész)

    Ez a Dog Solution podcast 8. része, amelyben Csörgő Balázs kutyakiképző és Boér Gyopár a kölyökkutya érkezéséről, neveléséről és szocializációjáról beszélgetnek. Tárgyalják a köly…

  • Dog Solution #07 - Egy kiskutya érkezése (1. rész)

    A Dog Solution podcast hetedik adásában Csörgő Balázs kutyaspecialista és Boér Gyopár a kölyökkutya érkezéséről beszélgetnek. Kiemelik a felkészülés fontosságát: lakás/kert bizton…

  • Dog Solution #06 - A harmonikus együttélés eszközei

    Ez a Dog Solution podcast hatodik adása, amely a harmonikus együttélés eszközeit tárgyalja kutyatartók számára. Boér Gyopár és Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója,…

  • Dog Solution #05 - Szeparációs problémák

    A Dog Solution podcast e heti adásában a szeparációs viselkedési problémákat veszik górcső alá, amelyek hátterében a szerzők szerint nemcsak szorongás, hanem frusztráció is állhat…

  • Dog Solution #04 - Mit várhatunk el a kutyánktól?

    A Dog Solution podcast negyedik adásában Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója és Boér Gyopár beszélgetnek a 21. századi kutyákkal kapcsolatos elvárásokról. Megvitat…

  • Dog Solution #02 - Hogyan válasszunk kutyát? Boldog kutya, boldog gazda!

    Boér Gyopár és Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója a megfelelő kutyaválasztásról beszélgetnek. Kitérnek arra, hogy a legtöbb ember inkább a küllem alapján választ…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból