Dog Solution

Dog Solution #05 - Szeparációs problémák

· PT40M14S

Összefoglaló

A Dog Solution podcast e heti adásában a szeparációs viselkedési problémákat veszik górcső alá, amelyek hátterében a szerzők szerint nemcsak szorongás, hanem frusztráció is állhat. Megkülönböztetik a szorongást, a félelmet és a frusztrációt, példákon keresztül szemléltetve a…

Röviden

Műsor
Dog Solution
Megjelenés
2025. 12. 21.
Hossz
40 perc
Témák
kutyapszichológia, szeparációs szorongás, viselkedésproblémák, kutya$('#')tréning, félelem, frusztráció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Dox Solution kutyás beszélgetős műsor következő ötödik adása.

Én Bolyár Gyapár vagyok, ő Vilma, >> én pedig Cserge Banár.

A mai adásban a kutyás élet egyik legnagyobb kihívást jelentő problémájáról fogunk beszélgetni.

A szeparációs szorongásról, pontosabban arról, hogy mit is nevezünk szeparációs szorongásnak. >> Igazából most már nem is szeparációs szorongásnak érdemes hívni ezt a ezt a problémakört, hanem szeparációs viselkedési problémának.

És ez azért van, mert most már jó néhány kutatás rámutatott az elmúlt években, hogy nem csak szorongás áll a szeparációs visselkedési probléma hátterében, hanem frusztráció is.

És ugye eddig a hivatalos megnevezése is az volt, hogy separation anciety, és most már ez separation related disorder nevet kapja, vagy kapta.

És ez azért van, mert mert mert a a szorongás meg a félelem mellett sikerült azt bizonyítani kutatásokkal, hogy hogy frusztráció is okozhat szepációs viselkedési problémát. >> Ühüm.

És mi a különbség így igazából a a szorongás és a frusztráció között? >> Hú, rengeteg különbség van.

Mind a kettő egy negatív belső állapot.

Ugye a félelem az egy az egy az egy általunk is ismert olyan frusztráció és általunk is ismert belső állapot, de a félelemről azt érdemes tudni, ez mindig valamilyen kiváltó inger megjelenésétől függ ennek a ennek az érzésnek a megjelenése.

Szóval mindig mindig valami kiváltja a félelmet.

A szorongás az pedig az a az a belső állapot, ami amikor már előre kezd az egyed állat ember teljesen mindegy félni attól, hogy valami be fog következni.

És nyilván még ebbe a csoportba tartozik a pánik is, ami pedig egy ilyen teljesen eszkalálódott félelmet jelent.

A frusztráció az pedig egy olyan belső állapot, ami akkor jelenik meg, amikor egy valamilyen már előzőleg megerősített pozitív inger, vagy egy kellemes állapot egyszer csak megszűnik, vagy nem elérhető a az egyed számára, legyen az ember, vagy legyen ez kutya. >> Tudsz erre egy példát mondani, vagy egy-egy példát mondani? >> Rengeteg példát tudok mondani rá.

Például mondjuk a kutyás példán maradunk, frusztráció. egy jó labdás kutyának előveszek egy labdát, megpörgetem és utána zsebre vágom, és a kutya erre valamit reagálni fog.

Egyébként azt érdemes tudni még a a frusztrációról, hogy ez egy motivációs löket annak érdekében, hogy hogy meg tudja szerezni az egyed azt a azt a pozitív ingert, vagy vissza tudjon jutni abba a kellemes állapotba.

Ha ezen a példán maradunk és mondjuk enne a labdás példánál egy labdás kutyának megpörgetem a labdát és elrakom, akkor az valószínű, hogy nagyon látható jelét fogja annak mutatni, hogy azt ő meg akarja szerezni azt a labdát, fel fog ugrálni rám, ugatni fog, lehet, hogy a zsebemet tépi, de hogy egyértelműen látni fogom rajta, hogy ő azt azt a tárgyat akarja, amit én nem adtam neki oda. >> De a mi példánkból is lehet minden hónapban például kapunk prémiumot, azt tetszik, csak nem kapunk.

Na, az amit érzel ilyenkor, az a frusztráció. >> Ühüm.

Vagy pont ez, ami a az adás előtt volt, vagy mielőtt elkezdtük a felvételt, hogy a Vilma játszott a labdájával, begurult a kanapé alá és elkezdett el, és elkezdett nyzögni, hogy így van.

Na az a frusztrá, az a ez egy az egy frusztrált állapot.

Nyilván a frusztráció is olyan, hogy az intenzitása meg a mértéke az az teljesen széles spektrumon tud mozogni.

Szóval lehet az egy kisebb mértékű frusztráció. és a kicsúcsosodhat egy egész frusztrációs tombolásban is az a frusztrációs roham >> és ezzel szemben a szorongás az mennyiben >> szorongás meg a félelem hát ott pedig egy kiváltó ingertől fél az állat és az a kiváltó inger bármi lehet egy zaj tárgy, vagy vagy bármi amitől amitől félünk és ugye a szepációs visseglési problémánál ott az állat egy fél egyedül lenni vagy fél attól vagy a forrástól ami a gazda ugye a a a legfél forrása egy kutyának, hogy attól el lesz választva, hogy egyedül fog maradni. >> Ühüm. >> És ott ott félelemként jelenik meg.

Ö egyes egyedül meg meg ugye frusztrációban jelenik meg ez a ez a viselkedési probléma. >> És hogyan jöttek erre rá?

Hogyan kezdték el ezt kutatni, hogy ennek különböző fajtái vannak?

Tehát, hogy nem csak a szorongás létezik, hanem a frusztráció is, illetve a f >> vagy különböző belső állapotok jellemzik azokat az állatokat, akik szeparációs vissési problémával küzdenek.

Úgy, hogy nagyon széles az a az a tünetskála, amik amiket ezek az állatok mutatnak.

Ühüm. >> Szeparációs visselegedési problémánál valaki nyuszít, valaki ugat, valaki kaparja az ajtót.

Vannak pánikszerű menekülési kísérletek, szélsőiség esetben akár öncsonkítás is lehet. vannak olyan kutyák, akik ilyenkor ágják a lábokat, kergetik a farkokat teljesen pánikszerűen nyálatzás, zihálás, vonyítás, szűkölés, tutulást egy nagyon sok tünet jelentkezik ilyenkor.

És ugye azt vizsgálták, hogy hogy mivel ilyen széles meg ilyen sokféle tüneteket mutatnak ezek az állatok a szepáció alkalmával, hogy biztos-e az, hogy hogy csak egy negatív belső állapot jellemzi ezeket az állatokat.

És aztán így derült ez ki, hogy nem csak félelem és nem csak szorongás ö van a háttérben, hanem frusztráció is.

Ami ugye azért fontos, mert ha kezelni szeretnénk ezt a problémát, márpedig érdemes kezelnünk, mert mert ugye nem az a fontos egy szepációs probléma problémával küzdő kutyánál, hogy hogy szól érte a szomszéd, hogy ő ugot vagy vonyit, hanem az, hogy az ő életminősége az az károsodik amiatt, hogy ő nem képes egyedül maradni.

Egyébként érdemes hozzátenni, hogy minimális stresszt minden kutya átél, amikor el van választva a gazdájától.

Amikor ez kórosá válik, akkor beszélünk viselkedési problémáról, de mindenképpen van egy kis kis feszkó minden kutyában, hogyha a gazdájától el el van választva. >> És ez a viselkedés probléma, ez csak abban az esetben jelentkezhet, hogyha a kutya a gazdájától van elválasztva, vagy vagy más esetben is?

Gondolok itt arra, hogy például saját saját példa a Luna meg a Vilma az esetek nagy részében ketten vannak otthon, akkor semmilyen probléma nincsen, ezt szoktuk figyelni a kamerán, de abban az esetben, hogyha egyikünk sincs otthon, illetve a Luna sincs otthon, akkor a Vilma szokott egy ilyen körülbelül 10 percig vonyítani, vagy hát ugatni inkább, és utána fekszik csak le, és utána alszik el.

Igen, lehet az, hogyha nyilván két kutya nagyon jól van együtt, és megszokták egymás jelenlétét, meg meg szeretik, kedvelik egymást és és el van választva az egyik a másiktól, hogy akkor is vannak ilyen jelek ezeknél a kutyáknál, de azt azért érdemes látni, hogy a szepáci szeparációs viselkedési probléma az általában a a gazdi távozását követően szokott jelentkezni. >> És ez nagyon egyszerű, ez a kötődéshez vezethető vissza.

Ugye a kutya egy társas lény, szeret társaságban lenni, ráadásul úgy kötődik a kutya gazdájához, mint mondjuk egy gyermek a édesanyjához, és ez a kötődés, ez nem is oldódik fel szólnat, hogy ugye a kötődésnek az a lényege, hogy hogy addig marad fent a kötődés, amíg amíg az egyed önellátóvá válik.

Az biztosítja a csoportban levés, meg a szülőkhöz tartozás biztosítja az ő életben maradását.

Na most a természetben egyébként, amikor felnőnek a az állatok és képesek az önellátásra, ezek a társas társas állatok, ott a kötődés az feloldódik.

És a kutya az az egyetlen olyan csodálatos lény, aki egyébként ugyanúgy kötődik a gazdájához, mint egy gyerek az anyjához, és hozzánk hasonlóan a kötődése nem fog feloldódni onnantól, hogy ő ő felnő meg önellátóvá válik, hanem egész életében megmarad.

És és igazából a szeparáció az ilyen csoportban levésnek a a az eredője.

Szóval azért azért szeparálnak ezek az állatok, meg mi is hozzáteszem, hogy hogy újra a csoporthoz tudjunk kapcsolódni, meg újra abba a csoportban levést újra tudjuk tapasztalni.

És mivel leginkább a gazdához kötődik a kutya, nem feltétlen, szóval nem annyira, mint egy másik kutyához a családban, >> meg egyébként családon belül is mindig lesz valakinek egy ilyen dedikált szerepe, akihez a legjobban kötődik a a kutya.

Nem egy forgán kötődik minden családakhoz minden kutya. >> Az ő távozása okozza a legnagyobb stresszt ezeknek az állatoknak.

De nyilván valamiféle kötődése van egy egy ilyen ilyen családban élő kutyának is, ahova van egy másik kutya, ők jóban vannak, szeretik egymást, és az egyike elmegy, akkor akkor akkor jelentkezik valamiféle valamiféle tünet, de nem ez a jellemző, hanem inkább a gazda távozása az, ami ezt kiváltja.

És van arra valamilyen mód, hogy azt megállapítsuk, hogy melyek azok a kutyák, akik félelemből >> mutatják ezeket a tüneteket és azóból.

Hát a kísérletek is úgy zajlanak egyébként, hogy egyrészt kísérleti szobában, ahol magára hagyják a a kutyát, vagyis a gazda magára hagyja a kutyát egy rövid egy-két perces időszakra, meg egyébként kérdő íves felmérésből teszik össze az adatokat, és aztán így derül ki, hogy melyik kutyára melyik belső állapot a a jellemzőbb.

És nyilván a a félelemből szepáló kutyák azok alapvetően temperamentumuk szerint is egy ilyen félénkebb, ijedősebb kiskutyák.

Általában társul ez van más félelemmel is.

Például hangoktól való >> félelemmel vagy egyéb más bizonytalansággal.

A frusztrációra hajlamos kutyák, azok pedig az ilyen könnyen ingerületbe hozható kutyák, akik akiknek az akaratérvényesítőképessége erősebb, akik könnyebben ingerületbe jönnek akár egy labdalátvány labdalátványától, vagy aki akik erősebb hangot adnak annak, hogyha kirakják őket a szobából és ugatnak és és jelzik, hogy ők ők ők ők ezt nem szeretik, ezt a helyzetet, akik akik provokálnak jobban gazdát figyelemért, bármiért élelemért bármiért.

Minden gazda szerintem fel tudja ismerni, hogy az ő kutyája inkább egy ilyen félénkebb kutya, vagy inkább egy ilyen könnyebben ingerületbe hozható kutya.

És ezek az alaptermészetek, ezek már így így predesztinálják is, hogyha van szepációs probléma, hogy annak azok közül melyik belső állapot lesz a jellemzőbb ezekre a kutyákra.

Szóval egy félékebb kutyánál inkább inkább félelem lesz a az egyedül maradástól.

Egy egy aktívabb, könnyebben ingeretben hozható kutya az pedig inkább frusztrált viselkedést fog mutatni, amikor amikor a gazda elmagyott honor. >> Fajtákban lehet különbséget tenni, hogy van olyan fajta esetleg, ahol mondjuk egyáltalán nem jellemző az, hogy hogy ilyen tüneteket, bármilyen tüneteket az előbb felsoroltak közül hoznak nyilván.

Ez inkább egyet függő. >> Egyedfüggő is, de ez igen, vannak fajta jellegzetések, de ez nem azt jelenti, hogy az adott fajta, amelyik hajlamosb vagy a félelme, vagy a frusztrációra, az mindenképpen szeparációs hűsegedés problémával is fog küzdeni.

De nyilván vannak fajták, akik félénkebbek, meg bizonytalan bizonytalan kábbak, és vannak magabiztosabb meg követelőző követelőzőbb egyedek, azok meg a frusztrációra hajlamosak. egyébként azt érdemes tudni, hogy azért ez nem egy ilyen tökéletesen ketté választható dolog.

Szóval, hogyha egy kutya félelemből szepál, az azért tud frusztrációból is szepációs problémás viselkedést mutatni, és fordítva is igaz.

Szóval ez mindig inkább a kettőnek valamiféle vegyülékéről van szó ezekben az esetekben, de de azért két jól külön elválasztható belső állapot jellemzi ezeket az állatokat.

És mik azok a dolgok, amik amik ezeket a szeparációs problémákat kiválthatják egy kutyánál? >> Hú, sok minden.

Nyilván előfordulnak olyan esetek, amikor egy kutya, mondjuk az egyedül alatt valamiféle traumatikus élményben részesül, valami hangatástól, vagy durranás, vagy bármi olyasmi, amitől megijed, az azt például összekötheti avval az együtt egyedüléttel.

Lehet az, hogy nem szokta meg azt, hogy egyedül legyen.

Szóval nem figyelt mondjuk a gazdája kellőképpen arra, hogy hogy már könyökorban hozzászoktassa a kutyát ahhoz, hogy hogy egyedül is kell lennie idő időnként.

Az egyébként nagyon sokszor van, hogy hogy viszonylag keveset vannak egyes kutyák egyedül, >> mert mondjuk a a gazdi otthon dolgozik homeoffice-ba vagy bármi.

Ugye a covid az egy jó jó példa volt erre, hogy hogy a nagyon kutya nagyon sok kutya elkezdett szepációs visseledési problémákat mutatni vagy tüneteket mutatni, mivel össze voltunk velük zárva és és és egész egyszerűen kutyák megszokták, hogy hogy ott vannak a gazdik, és amikor aztán visszamentek dolgozni, akkor ez a nagy törést jelentett sok kutyának.

De egyébként olyan is van, hogy egy kutya azt megtanulja, hogy a napi rutinban az benne van, hogy hogy a gazdi az mit tudom én, reggeltől kora délutánig dolgozik, és ezt tök jól viseli. >> Ühüm.

De például, hogyha valami esti program van, és az nem jellemző rá, és abb azt nem tapasztalta meg a kutya, ott például meg szétesik egy ilyen ilyen helyzetben, mert az neki normális és megszokott, hogy nappal nincs otthon a gazi, de az nem megszokott, hogy például este is csak úgy random elmegy.

És amikor amikor megelőzésről beszélünk, meg meg meg szoktatásról, akkor ezt is bele érdemes belevenni ebbe a dologba, hogy ne csak ne csak ilyen dedikált időszakokra hagyjuk magán a kutyát, hanem hanem próbáljuk meg azt, hogy össze-evissza és a kutyának igazából legyen az mindegy idézőjelben, hogy hogy mi mikor távozunk otthonról, meg hogy mennyi időre, kisebb rövidebb időkre.

Szóval itt is lehetnek problémák, hogy hogy mondjuk a délutánokon meg az estéken nem dolgoztam, és akkor egy-egy ilyen esetnél meg kiderül, hogy hogy ezt nehezen viseli a kutya.

Ez nagyon érdekes, amit mondasz, mert én mondjuk erre sosem gondoltam, hogy hogy ilyen van, de közben meg tök logikus, amit mondasz, pláne, hogy a kutyák meg egy rendszerben szeretnek élni, és tényleg azt így meg tudják tanulni, hogy igen, akkor ha nem is tudják pontosan azt, hogy akkor nyolcttól kettőig, de de tudják és érzik, hogy meddig meddig az, ami a megszokott. >> És szerintem erre nagyon sokan nem gondolnak. kialakulhat ilyen túlkötődésből is egyébként szeparációs viselkedési probléma, hogy nem nem nincs magára hagyva az állat, nagyon-nagyon ki van szolgálva mindennel és egész egyszerűen túlkötő, állandóan vele van a gazdi.

Szóval arra is figyelni kell, hogy hogy ha együtt is vagyok a kutyával, ne töltsek minden pillanatot együtt a…

Említett entitások

Témák

  • kutyapszichológia
  • szeparációs szorongás
  • viselkedésproblémák
  • kutya$('#')tréning
  • félelem
  • frusztráció

Személyek

  • Bolyár Gyapár
  • Cserge Banár

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dog Solution #05 - Szeparációs problémák”

Miről szól ez az epizód: „Dog Solution #05 - Szeparációs problémák”?

A Dog Solution podcast e heti adásában a szeparációs viselkedési problémákat veszik górcső alá, amelyek hátterében a szerzők szerint nemcsak szorongás, hanem frusztráció is állhat. Megkülönböztetik a szorongást, a félelmet és a frusztrációt, példákon keresztül szemléltetve a… Az epizód a Dog Solution című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 21..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dog Solution #05 - Szeparációs problémák”?

Fő témái: kutyapszichológia, szeparációs szorongás, viselkedésproblémák, kutya$('#')tréning, félelem, frusztráció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dog Solution #05 - Szeparációs problémák”?

Megjelenés: 2025. 12. 21.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/dog-solution/dog-solution-05-szeparacios-problemak-66e11881

Több epizód a Dog Solution-ből

  • Dog Solution #12 - A kutya tanítása

    Boér Gyopárral Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója beszélget a kutyatanításról. Megvitatják, hogyan érdemes tanítani a kutyát, milyen eszközöket használjunk, a jut…

  • Dog Solution #11 - Viselkedési probléma vagy problémás viselkedés?

    Ez a Dog Solution podcast 11. része, melyben Csörgő Balázs kutyakiképző és Boér Gyopár gazdáihoz és kutyáikhoz kapcsolódó viselkedési problémákról beszélgetnek. Kitérnek a viselke…

  • Dog Solution #10 - Miért fontos a szocializáció?

    Ez a Dog Solution podcast 10. epizódja, melyben Csörgő Balázs kutyaiskola-alapítóval Boér Gyopár beszélget a kutyák szocializációjának fontosságáról. Kitérnek arra, mi is takar po…

  • Dog Solution #09 - Kamaszodik a kutya

    A Dog Solution podcast kilencedik adásában Boér Gyopár és Csörgő Balázs a kutyák kamaszkorát járják körül. Megbeszélik, mikor kezdődik ez az időszak, milyen hormonális és viselked…

  • Dog Solution #08 - Egy kiskutya érkezése (2. rész)

    Ez a Dog Solution podcast 8. része, amelyben Csörgő Balázs kutyakiképző és Boér Gyopár a kölyökkutya érkezéséről, neveléséről és szocializációjáról beszélgetnek. Tárgyalják a köly…

  • Dog Solution #07 - Egy kiskutya érkezése (1. rész)

    A Dog Solution podcast hetedik adásában Csörgő Balázs kutyaspecialista és Boér Gyopár a kölyökkutya érkezéséről beszélgetnek. Kiemelik a felkészülés fontosságát: lakás/kert bizton…

  • Dog Solution #06 - A harmonikus együttélés eszközei

    Ez a Dog Solution podcast hatodik adása, amely a harmonikus együttélés eszközeit tárgyalja kutyatartók számára. Boér Gyopár és Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója,…

  • Dog Solution #04 - Mit várhatunk el a kutyánktól?

    A Dog Solution podcast negyedik adásában Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója és Boér Gyopár beszélgetnek a 21. századi kutyákkal kapcsolatos elvárásokról. Megvitat…

  • Dog Solution #03 - Kutyás tévhitek

    A Dog Solution podcast harmadik adásában Csörgő Balázs kutyaiskolai alapító és Boér Gyopár kutyás tévhitekről beszélgetnek. Kiemelik, hogy a falkavezérség elmélete, mely szerint a…

  • Dog Solution #02 - Hogyan válasszunk kutyát? Boldog kutya, boldog gazda!

    Boér Gyopár és Csörgő Balázs, a Dog Solution kutyaiskola alapítója a megfelelő kutyaválasztásról beszélgetnek. Kitérnek arra, hogy a legtöbb ember inkább a küllem alapján választ…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból