Filmklub podcast

Cannes #0 - Tilda Swinton vagy Cate Blanchett említi meg Magyarországot? (feat. Bujdosó Bori és Pozsonyi Janka)

· PT1H10M48S

Összefoglaló

Az új Filmklub Gonzó podcastsorozat nulladik, bevezető epizódjában Bujdosó Bori és Pozsonyi Janka vendégként csatlakozik Varga Ferenchez, hogy megvitassák az idei cannes-i filmfesztivál legfontosabb filmjeit és saját tapasztalataikat. A beszélgetés érinti a filmek…

Röviden

Műsor
Filmklub podcast
Megjelenés
2026. 05. 11.
Hossz
1 óra 11 perc
Szereplők, említett nevek
Pozsonyi Janka, Bujdosó Bori, Varga Ferenc, James Gray, Ira Sachs, Tilda Swinton
Témák
cannes-i filmfesztivál, filmkritika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Szervusztok kedves hallgatók.

Engem Var Ferencnek hívnak és ez a az ötödik KNI Filmklub Gonzó podcast, és annak is hát a nulladik epizódja, merthogy most a nulladik nap van Kban.

Május 11, délután 4 óra van, és itt vagyunk a frankfurti reptéren Bujdosó Borival.

És akkor most elkezdjük ezt a az idei podcast folyamot.

Hát nekem viszonylag jól sikerült a az indulás előtti utolsó hét.

Így voltak terveim, amik Dugába dőltek.

Szőke abignek csódást okoztam, bár ő ezt nem tudja. még de hát mindig az van, hogy ilyenkor az ember egyszerűen többet akar belesűlíteni az időbe, mint amennyi van.

Nem, Bori, neked nem szokott lenni, hogy hogy mindig ezek a a nagy tervek és akkor és akkor van az, amikor így azt mondod, hogy na jó, hát ez már ez már tényleg nem fog beleférni és akkor el kell engedni dolgokat.

De én úgy érzem, hogy hogy most úgy úgy úgy ká sz nem lett egy ilyen ilyen önálat meg ilyen ilyen csalódás bennem.

Hát amire amire nem maradt idő megint, az az, hogy hogy utánanézzek a filmeknek.

És ez egy akkor hülyeség, mert hogy ezt meg lehetne csinálni akkor, amikor bejelentik a a programot, hogy hogy jó, átnézem így, micsoda ez, ki csinálta, érdekes-e számomra?

Jól megnézegetni ezt az egy fotót belőle.

És akkor így eldönteni az az alapján szóval ez nem nem tartana sokból. >> Igen, én idén odáig jó voltam, hogy a bejelentéskor megtettem ezt az első körös utánanézést, mert egyébként nem tudom, hogy neked is ez volt-e a benyomásod, de hogy számomra az idei versenyprogramban a szokásosnál több olyan rendező volt, akinek még egy filmjét sem láttam.

Maximum már hallottam a nevét, és tudtam, hogy volt már filmjeban, de valahogy még kimaradt.

És akkor eljutottam odáig, hogy írtam egy listát ezekből a rendezőkből, és felírtam mondjuk mindenkinél egy olyan filmet, amit nem láttam tőle, de érdekesnek tűnt, hogy azt majd megnézem Ká ig.

És hát ezek azok a dolgok, amik így sosem szoktak megtörténni.

Én meg eleve az elmúlt hónapokban nagyon elfoglalt voltam.

Ö, úgyhogy a nem tudom, assassiszem 10 elemes listáról egy darab filmet néztem meg, és aztán most gyorsan tegnap előtt még egyet megnéztünk. >> És ezek melyikek voltak?

Hát az az egy, amit már így hamarabb megnéztem, az az angolul az All Your Faces című amúgy francia film, aminek magyarul is valami nagyon az arcot, az arcuk mindig előttem lesz egy ilyen nem jól megjegyezhető magyar címet adtak neki.

Ö, szóval ezt a filmet sikerült időben bepótolnom, és nagyon örülök, hogy megnéztem, mert ez egy nagyon-nagyon szép pszichológiai izgalmas nagyon jó film, és számomra még az volt a különlegessége, hogy hát most, hogyha így mondom, hogy miről szól, akkor az ilyen nagyon nem fog szexének hangzani, hogy van egy restoratív konfliktuskezelési módszer és tulajdonképpen azokról az emberekről szól, akik eb ebben a módszerben akár mediátorként, akár a módszer alanyaiként részt vesznek.

És számomra viszont ez nagyon érdekes volt, mert én pont most vettem részt egy háromnapos képzésen, ahol ezt a módszert sajátítottuk el a kollégáimmal, és szuper volt ezután megnézni a filmet, és valószínűleg kicsit máshogy is néztem, mert biztos vagyok benne, hogy tetszett volna a film akkor is, hogyha korábban látom, de így sokkal jobban figyeltem arra, hogy a mediátorok hogyan dolgoznak és mikor pontosan mit kérdeznek, és ez iszony hitelesen van megcsinálva a filmben. valószínűleg valódi esetek alapján csinálták a filmet és tök jó volt ilyen pluszással felvértezve megnézni.

Szóval jól választottam ki azt az egyet, amit megnéztem.

És aztán még tegnap előtt a Bean Paul című orosz filmet gyorsan megnéztem.

Mert azt a a közös barátaink közül főleg a Gyenge Zsolt nagyon javasolta.

És azt is nagyon örültem, hogy hogy így így becsusszant még.

És akkor most már a annak a rendezőnek az új filmjét úgy tudom megnézni, ezért van valami elképzelésem a munkásságáról. >> Érdekes, mert nekem ez a a én nem láttam soha a beolt, de úgy eléggé jól lemeóztam, és így az az jött ki a végén, hogy azt azt nem kell megnézni, merthogy hogy az nem tetszen nekem valami.

Én szeretem, hogyha így így egy filmről ezt el tudom dönteni, hogy hogy nem tetszen nekem.

Aztán persze ez lehet, hogy nem nem így van.

Én most idén a a e ezt a készülést, ezt, hogy megnézni olyan filmeket, amiket nem láttam azoktól a rendezőktől, akiknek lesz idén filmje, ezért teljesen elengedtem.

Tehát még nem is írtam listát se, hogy hogy mit kéne megnézni, hanem ilyeneket csináltam, hogy hogy megnéztem a Madame Webet, tehát az a borzalmas izé ilyen Marvel filmet, a Dakota Johnsonnal megnéztem a kaszkadőrt a Ryan Goslingal megint megnéztem a Hanta Boyt Jim Carryval, amin ami aminek viszont nagyon jól magyar cím képzel, hogy az, hogy Hanta Boy, ez eszébe jutott valakinek arra, hogy li szerintem ez ez zseniális.

És azt amikor a valamelyik nap meg elkezdtem nézni a a a tango és casht tudod Szilves Stonal is kört, na ott kellett leállítani magam, mert akkor akkor már azt érzem, hogy ez már a ez a punk punk kodásnak egy ilyen nagyon bizar szintje, amire ahova jutottam.

Ö de aztán ma reggel körben egy kicsit így felhoztam magam és utánanéztem a filmeknek és és hát most most azt nézem, hogy kábé 10zel több filmet szeretnék megnézni, mint amennyire bármilyen szinte is le lesz esélyem.

Tehát az, hogyha ha minden nap hét filmet néznék, ami ami ami lehetetlen, a akkor se tudnám ezeket megnézni, amikre kíváncsi vagyok az idei fesztiválról.

És hát az is az egyik hír, amit Onzorobi szállította, aki teljesen átvette a a játékidőknek a a követését, hogy melyik film milyen hosszú, hogy hogy rengeteg a a a két és fél órás film idén.

Te különben idére miket találták ki ilyen ilyen szabályokat magadnak, hogy például hány filmet akarsz megnézni egy nap? >> Hát ezek a szabályok, ezek így évről évre csiszolódnak.

És hát szerintem a volt egy olyan mozgás benne, hogy a kezdetekhez képest mindig egyre jobb badgeet kaptam, és így volt egy időben egy ilyen növekvő tendencia, hogy egyre több filmet tudtam megnézni, mert rövidebb ideig kellett a jobb minőségű bedsel sorba állni.

Most már ugye ez az online jegykkérés van, de itt is számít az, hogy milyen kategóriája az ember bedse, hogy mikor nyílnak meg a jegyek.

Úgyhogy volt ez a az egyre többet nézek.

Viszont azért az elmúlt pár évben szerintem mindannyian érezzük, hogy már nem vagyunk 20 évesek és és hogy így egyszerűen nem bírjuk úgy végigtolni a fesztivált, hogy hogyha nem alszunk.

Úgyhogy én a magam részéről így a napi négyet tartom az ilyen számomra ilyen nagyon kellemesnek.

Azt mindig meg tudom úgy nézni, hogy nem kell rohannom egyik helyszínre a másikra.

Nem ülök be este 10-kor meg 11-kor kezdődő filmekre.

Úgyhogy az az ami nekem a jó szám. >> Én például ezt is megfogadtam idén, aztán majd nem tudom, hogy tudom-e tartani, mert ez pont olyan, amit amit így igazából semmi ráhatásod nincsen, de az, hogy hogy nem vállalok be olyan vetítéseket, amik mondjuk ilyen 20 percnél rövidebb idő van a kettő között, és főleg, hogyha hogyha el kell rohanni a a város másik végében.

Tehát a legtöbb vítés ott a a palotában van, palota környékén. ö palota épületeiben de az, hogy amikor a a rendező két hete, ami mondjuk olyan szerintem ilyen 15 saroknyira van a a a palotától, és ott amikor úgy végig kell rohanni a a a tengerparton, az az mindig akkor úgy nem érzem olyan jól magamat közben.

Nem olyan kalandos, nem olyan, mint amikor a a a nem tudom, a bandapárba rohantak ott a a lufba az emberek, hanem inkább ilyen ilyen ilyen szánalmas izé futkározás.

Ja, hát én én utálok, és ezt mindig is utáltam, ahogyha rohanni kell két film között, és az nekem egy ilyen stressz, és már az első filmnek a végét már így elrontja, hogy már arra vagyok rákészülve, hogy most mindjárt el kell indulni.

Ki kell mennem az utolsó jelenetről, vagy csak a végefő címről.

És akkor egy ilyen leizzadás, rohanás, tökedés.

Szóval, hogy én van, aki ezt így jól tudja kezelni, és így beesik utolsó pillanatban is, de én próbálom úgy beosztani a filmeket, hogy ne kelljen ennyire sietni. >> És magukkal a filmekkel kapcsolatban neked van valami, amit így így direkt így így így nem is nézel oda?

Tehát, hogy például én, hogy kitaláltam ezt, hogy idén nem nézek animációt, merthogy eléggé sokszor így felsültem a a káni animációs filmekkel, és még azt is felírtam, hogy nem nézek tehenes filmet. >> [nevetés] >> Ilyen nagyon szigorú szabályom nincsen.

Igazából így organikusan azért úgy szokott alkulni, hogy kevés amerikai, tehát igyekszem nem angol száz, illetve ez nem igaz, mert a brit filmeket nagyon szeretem, de nem amerikai filmeket nézni.

És például ahogy idén beosztottam a kis programomat végig, szinte örömmel vettem észre, hogy a James Grey filmre nem fog időm, nem fogok tudni időt szakítani. ö akit én már jól dokumentáltan talán az első vagy a második kámonom óta vehemensen utálok és minden egyes évben, amikor meg én itt a versenyprogramban puffogok amiatt, hogy miért kell egy ilyen gyenge közepes rendezőt folyamatosan a versenyben szerepeltetni, idén kihagyom James Great, úgyhogy nem lesz min puffognom.

Ezzel befejeztem a rajta való puffogást. >> Hát ez nagyon durva.

Nekem pont különben ma reggel jutott eszembe James Grece.

Szerintem ez pont az a filmje, amit akkor láttál te azon a bizonyos második káunkon.

Szerintem az az 2006-ban volt ez a ez a We We on the Night című film a a Mark Wolberg és a Joakin Phoenixzel és abban volt egy olyan autós üldözés jelenet, ami ilyen zogó esőben ment, és így csak annyit láttunk mindig az útból, amennyit így a éppen a a az ablaktörlő így el elsodorta a a vizet, és akkor így ilyen nagyon ilyen ilyen ilyen furcsa ilyen ilyen foltok voltak, és és azt amúgy azt azt azt tényleg megcsinálták rendesen, rendesen fölvették úgy, hogy semmi nem látszódik bele.

Gyakorlatilag és végig az autón belül vagyunk.

És ez amikor reggel mentünk a a feleségem, hogy elvitt a a metró megállóig, akkor akkor eszembe jutott ez a ez a film.

Ö és aztán pedig még úgy úgy indult a a a vagy úgy folytatódott ez a ez a regel, hogy berohantam a a metróba zúgó esőbe.

Akkor túlságosan berohantam, tehát nem lyukasztottam a nem kezeltem a jegyemet, és valami azt hittem, hogy a a metrón is lehet azt csinálni, mint a villamosan, hogy majd az ajtóban lesz egy kezelő, vagy akár bent is.

És hogy keresem a a helyet és és nincsen.

Ö, és akkor és akkor azt gondoltam, hogy úen, most le kell szállnom a, a a deákon, mert a deákról megy a a reptéribusz, és akkor mi lesz, hogyha ott lesz ellenőr, akkor hogy fogom ezt kimagyarázni?

És akkor az volt, hogy leszállok a deákon és persze voltak ellenőrök, ott állnak az ellenőrök, ahogy kiszálltam a kék metróból, akkor jó, akkor lemegyek a piros metróba, ami az elég messze, tehát íy sokat kell menni. átmegyek a Piros metróba és akkor azt láttam, hogy hogy a piros metrónak a kijáratánál szintén áll négy ellenőr.

És akkor és akkor gondolkoztam ezen, hogy hogy hú, hát most most érzem ezt a tudod a a magyar Péter világban most már ez akár működhet, hogyha a a jó fejségére apellálok a a a jegyellenőrnek.

Ö de aztán arra is gondoltam, hogy hogy lehet, hogy még ők nem álltak át erre az új új új új új új stílusra, és hogy most így belemenni az egy ilyen tudod, hogy te de írjuk föl az adataidat. pedig hát én én akartam kezzel, tehát mindegy.

És akkor inkább azt csináltam, hogy hogy kiválasztottam a négy ellenő közül a legjámborabbat, és ilyen ilyen sugárzó magabiztossággal így elszágódottam mellette, úgyhogy így ne merjen hozzá szed, hogy felvettem egy ilyen én külföldi turista vagyok fejet és így így tudod, ilyen ilyen izé nonsalansz ugye, és és akkor így el els előtább és nem szólt hozzám, úgyhogy úgyhogy ez ez ez sikerült meglépnem.

Nem tudom ezt honor jutottam most ide a beszélgetésbe, de de a lényeg az, hogy hogy nem fogok rohangálni kámba eszetlenül, és nem tervezek direkt interjút se csinálni, maximum nemeseles Lászlóval, hogyha hogyha az összejön, és nem akarok találkát se szervezni senkivel ki, kivéve Szász Attillát, akivel már megdumáltam, hogy elmegyünk hamburgerezni a délben, mert ez a ez a találkaszervezés, ez ez teljesen halálos azt, hogy val pont akkor abba a a lyukba rájön az a másik ember is.

És aztán még, hogy valahol ott össze is busatok.

És akkor ez a tényleg ez a ez ilyen két rohanás között, ezt beszéltük is előbb előbb, hogy a hogy ez a ez a ez a ez a rohanós módból nagyon nehéz vissza jönni és akkor mondjuk így leülni és akkor na mi van veled?

Szóval e ez egyszerűen kámba nem én csak a rohanásra vagyok ráállva.

Igen, én is olyanokkal szeretek maximum találkozni, akik így pontosan ismerik ezt a vibe-ot, és mondjuk nem sértődnek meg azon, hogy én egy ilyen kicsit egy ilyen zizegős alappörgésben vagyok, meg így folyamatosan nézegetem a telefonomat, és egyszer csak így váratlan, hogy így felpattanok, és akkor közöm, hogy na jó, nekem most már így azért rég sorba kellene állnom a következő filmre.

Szóval, hogy ez valóban nem az ilyen elméült beszélgetéseknek a helyszíne.

Én azt láttam ki, hogy hogy nem fogok elszomorodni, hogyha ha nem kapok jegyet valamire, ami különben tök nehéz, mert már most volt ez, hogy hogy már most már napok óta foglalgatjuk a a jegyeket, mert mindig négy nappal előre lehet jegyet foglalni, és és már volt többször is, hogy hogy valamire valamire nem kaptam jegyet, és egyszerűen valami olyan ilyen megmagyarázhatlan szomorúság tör rám attól, hogy ott látom a azt a azt a jelet, hogy hogy full és akkor Akkor onnantól rögtön valamiért kialakul bennem, hogy hogy hát ez a film az, ami engem a legjobban érdekelne.

Amúgy rájövök, rájövök erre, hogy igazából a a Butterfly Jam című filmjét ennek a bepólos ürgének, aki itt említettél máris, akinek egyetlen filmét se láttam, hogy hogy ez fogja az én életemet megváltozani, és most mindig vissza kell ilyenkor menni a ebbe a jegyfoglalos programba sokszor, és mindig megnézem, és mindig egy újabb csalódás, hogy hogy nincsen rá jegy.

Igen, szerintem az ilyen kicsit ilyen OCD-s tendenciákat nagyon fel tudja erősíteni az a jegyfoglalós rendszer, hogy hogy tényleg az ember így így…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Cannes #0 - Tilda Swinton vagy Cate Blanchett említi meg Magyarországot? (feat. Bujdosó Bori és Pozsonyi Janka)”

Miről szól ez az epizód: „Cannes #0 - Tilda Swinton vagy Cate Blanchett említi meg Magyarországot? (feat. Bujdosó Bori és Pozsonyi Janka)”?

Az új Filmklub Gonzó podcastsorozat nulladik, bevezető epizódjában Bujdosó Bori és Pozsonyi Janka vendégként csatlakozik Varga Ferenchez, hogy megvitassák az idei cannes-i filmfesztivál legfontosabb filmjeit és saját tapasztalataikat. A beszélgetés érinti a filmek… Az epizód a Filmklub podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Cannes #0 - Tilda Swinton vagy Cate Blanchett említi meg Magyarországot? (feat. Bujdosó Bori és Pozsonyi Janka)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pozsonyi Janka, Bujdosó Bori, Varga Ferenc, James Gray, Ira Sachs, Tilda Swinton.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Cannes #0 - Tilda Swinton vagy Cate Blanchett említi meg Magyarországot? (feat. Bujdosó Bori és Pozsonyi Janka)”?

Fő témái: cannes-i filmfesztivál, filmkritika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Cannes #0 - Tilda Swinton vagy Cate Blanchett említi meg Magyarországot? (feat. Bujdosó Bori és Pozsonyi Janka)”?

Megjelenés: 2026. 05. 11.. Hossz: 1 óra 11 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmklub-podcast/cannes-0-tilda-swinton-vagy-cate-blanchett-emliti-meg-magyarorszagot-feat-bujdos

Több epizód a Filmklub podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból