Filmklub podcast

Cannes #5 - John Lennont nem szabad AI-jal feldobni

· PT1H8M26S

Összefoglaló

A Filmklub podcast vendégei Steven Soderbergh John Lennon-dokumentumfilmjét vitatják meg, melyet AI-generált videókkal rontottak el. Szó esik Marie Kreutzer új filmjéről, Ryûsuke Hamaguchi opuszáról, a Clarissa nigériai verziójáról és Koreeda egy korábbi alkotásáról. A…

Röviden

Műsor
Filmklub podcast
Megjelenés
2026. 05. 18.
Hossz
1 óra 8 perc
Szereplők, említett nevek
Ryûsuke Hamaguchi, Marie Kreutzer, Steven Soderbergh
Témák
cannes, dokumentumfilm, ai, filmkritika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Péntek este van, de most már elkezdjük a következő műsort, mert hihetetlen [zene] termékenyek vagyunk.

Most itt ülünk a az Anyesz Varda teremben, és most fogjuk megnézni a a filmet, ami itt én az egyik legjobban várok a fesztiválen.

Ez a John Lennon utolsó interjúja.

És ez egy dokumentumfilm, amit Steven Soderberg rendezett.

Robi most integet éppen Kránit Bencének, mert beül beütünk a a közepére a a terepnek, ahova nem lett volna szabad.

És most kicsit így parázunk, hogy el fognak ültetni innen minket, mert két sorral vagyunk Szóderbergék előtt, bár még ők nem ülnek ott, és mögöttünk csak ilyen nagyon menő amerikai újságírók vannak, például Se Fenessi, akit felismerek, de szerintem ez a szemüveges nő is valami híres ember.

Különben ez a vicces, hogy ez a terem először az volt a neve, hogy a 60adik ugye 60adik terem, hogy ez a ez a 60ik fesztiválra csinálták meg.

De ez még mindig úgy van a fejünkben, hogy ez egy ilyen új terem.

Közben most már a 79. fesztivál vagyunk.

Tehát ez t [nevetés] 19 éve készült ez a e ez ez a terem.

És ezt egy időben azért sokkal többet jártunk ide.

Ilyen nagyon széles sorok vannak, nagy, nagy kényelmes székek, tehát egy sokkal kényelmesebb jópárteremnél.

Talán a hangtechnika meg a a válzon nem annyira erős, de azért még mindig sokkal jobb, mint Magyarországon bármelyik mozi.

Ö de valamiért ide kevesebbet jövünk mostanában.

Körülbelül most jöttünk el ott a a Market előtt, ahol holnap délután 5:45-től Dobó Kata új romantikus végjátékát vett.

Idig is Gyöngyösal mesélte, hogy a a Nándi egy repülőn jött Dobókatával, úgyhogy már Dobókata is itt van Kban.

Hát sajnos ezekre a marketvetítésekre nehéz bejutni, vagy legalábbis én úgy tudom elképzelni, hogy ha mondjuk Kálomista Gábortól megpróbálnak ilyet szerezni, akkor esetleg ő tudna adni, de hát nyilván nem adna nekem, hiszen 15 éve utál.

Úgyhogy ezt ezt ezt ki fogjuk hagyni.

Robikám, neked milyen gondolataid vannak? >> Most egy iszonyat jó széria volt ez az egész mai nap.

Egyrészt láttunk három szuperfilmet, amit az előző adásban meghallgathattuk.

Ö, és utána pedig annyira élveztem ezt, hogy ilyen jó szériánkot, és utána mindent lemondtam mára, hogy akkor most kipihenem ezt ennek a fadelmait, és akkor itt sikerült bejtatnom egy ilyen egy órás kis szestztát, majd utána felkeltem, kinyitottam a szemet és foglaltam erre a Steven Swenberger filmre, amire előtte egyetlen napog nem volt egy, de valahogy most így sikerült.

Úgyhogy élvezem most ezt, hogy ez egy jó nap.

Mondtod, hogy neked Joe Lennon nem jelent annyira nagyon sokat? >> Nem azt mondom, hogy nem jelent nekem sokat John Lennon, csak még nem jelent annyit, mint mint például Borinak, aki tudom, hogy ilyen nagy Beatle Head volt, vagy nem tudom, hogy mondják ezt. [nevetés] Én nekem hát nővérem volt egyébként nagy rajongó, és akkor így muszáj volt nekem is át hallgatni ezeket a lemezeket.

Ö úgyhogy így ismerem a a zenét meg így utána olvastam ö az az életének meg meg így volt ez a volt valami ilyen legenda, hogy John Lennon valójában nem is halt meg.

És akkor így így már nem emlékszem, hogy egy könyv volt róla, vagy valami újság újságcsorozat, de ez nagyon érdekelt.

És akkor így mindig mindig olvastam ezt, hogy erről, hogy hogy John Lennon halála az kamu volt.

Meg egyébként még annyi alkalmaszkoromban, hogy én ezt a a Backbeat című filmet nagyon szerettem, ami ami az ötödik Beatlről szólt, a aki aki ugye még mielőtt befutottak volna, azelőtt került ki a bandából, és akkor abba Steven Dolf játszotta ezt az ötödik Beatl, és akkor ott így nem tudom a John Lennonnal így mintogyha egy ilyen szerelmi szál is lett volna köztük a de közben volt egy a szerelmi hár volt egy ilyen szerelmi háromszögat, és azt a csajt pedig, aki elszakította végül a A Stuart, azt asszem Stuart Statnak hívták, hogy aki őt elszakította John Lennontól, illetve Bandától.

Őt pedig Shery Lee játszott akkoriban, aki aki ugye Lora Palmerrel válth Lora Pammer megalakításával vált hallhatatlanná.

Úgyhogy így ezek voltak így a fő fő Beatles inspirációim a kamaszkoromban.

Mostanában úgy nem sokat gondoltam rájuk, de tudom, hogy most készül ez a ez a három filmből álló négy, vagy bocs, igen, [nevetés] nem tudom, hogy számoltunk ezzel hármat. >> Melyik tagot gondoltad, hogy róla nem fognak csinálni? >> Lehet, hogy olyan nem lesz olyan sikeres az első háromak a negyediket, mert nem hozzák ki.

Szegény Ringó, szegény Ringo Stárt [nevetés] kiadják.

Nem, de mivel Ringo Start Berikogen alakítja, azért biztos, hogy abból is lesz egy egy külön film.

És akkor abban azt hiszem, hogy a John Lennont a Harris Dickinson alakítja, akit ma már egyszer emlegettem Ferinek, mert megmutatta hol volt az, hogy Harry Dickinson bedula kötött elém a kávézóba, és utána meg bocsánatot kért.

A Palmartnit Paul Maszka és Ringas Berikogen és a George meg fogalmam sincs. >> Valószínűleg az történt, hogy Peter Jackson meghallotta, hogy valaki a Beatlisről beszél és azért nagyon érdekli, azért beült mögénk két sorral.

Most egy Robi mesélt erről, nekem iszám jutottak a a gyerekkori Bitlis kötődésimen.

Nálunk az volt, hogy egyrészt volt az a két lemez, az a piros és a a kék, ami meg volt bakerítve, és az rengeteget felrakta apám, és azt hallgattuk.

Aztán az volt, hogy megnéztük az Imagine dokumentumfilmet.

Erre nagyon emlékszem, hogy hogy a ott az az a a az összes tudást ott nyilván onnan onnan szereztem erről az egész tehát az ő életéről gyakorlatilag.

És és aztán pedig még ami ami meghatározó volt nekem, az, hogy a a Breeders feldolgozta a Happiness is a Warm Gun című számot, ami óriási kedvencem volt akkoriban.

Borikám, te még mondj valamit, amivel lezárjuk ezt a blokkot.

Hát túl hosszú lenne, hogyha én is az egész Beatles rajongásom történetét most összefoglalnám.

Az a lényeg, hogy 12 éves koromban elkezdtem Beatlest hallgatni.

And I never stopped. >> És hogy kezdted el?

Azért valami valami el kellett indítani ezt? >> Hát én két dologra emlékszem.

Az egyik egyébként pont az a, hogy a nálam jóval idősebb unokabátyámnak megvolt a kék és a piros album Bakeliten, és azt így kölcsön adta.

A másik meg az, hogy az általános iskolában volt egy fiú, aki tetszett nekem, és ő azt hiszem, hogy már szerette a Beatlest, és akkor talán ő másolt át nekem egy kazettát, vagy valami ilyesmit.

Tehát valahogy így hozzákötődik, hogy elkezdtem hallgatni. [zene] [zene] >> [zene] >> Próbálom türtőztetni magam, [nevetés] de rég húztam fel magam ennyire filmen, és nagyon mérges vagyok Steven Soderbergre, és mérges vagyok a Káni Film Fesztiválra is.

Igazából ketté, mindenképpen ketté kell választani a dolgot.

Tehát, hogy hogy van ez az interjú, ami John Lennonnal készült a halála napján.

Ö ezt én már meghallgattam egy nem tudom fél évvel ezelőtt.

Szerintem ez minden idők egyik legjobb interjúja.

És akkor jön Steven Sodberg és teleszarja az egészet.

Vagy hát nem az egészet, amiről beszélünk, hanem túl sokat, túl sok részét undorító ízléstelen AI gyártott videókkal.

De ilyen a tényleg az alja, ami ami ami hogyha szembejön a a Twitteren, akkor biztos lehetsz benne, hogy alatta van kment arról, hogy ez mekkora fos. vigyorgó ősemberek, nő a mezőn, akkor ilyen tüntetés, mindegy, tök mindegy.

Látsz, tehát így kiderült, mondjuk ez is egy érdekes fejlemény, hogy kiderült, hogy hogy egyszerűen fizikailag rosszul vagyok ettől a AI videóktól.

Tényleg így hány ingerem van, hogyha ezt kell nézni? annyira nem tudtad magadatztetni, mert végén amikor ment a főcím, és gondolom a meta alkalmazottjai, akik bejöttek ide a kis repjegyejeikkel, elkezdték tapsolni a metalógiát, akkor akkor bekiabáltál, hogy AI.

És egyébként rendesen hangosan.

Tehát nem csak úgy kiabáltál, mint amikor azt képzeled, hogy Sanyit hívogatod a ebbe a mikrofonba, ha nem rendesen bekát.

Ezt elmondhatjuk, hogy ezt hallotta Steven Zerberg is, tehát [nevetés] bja, hogy egy ember biztosan nem volt ezzel elégedett.

Nekem annyiban különbözött az élmény, hogy én nem hallottam ezt az interjút, meg nem voltam így annyira képbe az egésszel kapcsolatban, és ezért az elején nagyon lenyűgözött.

Tehát pont azt gondoltam, hogy úristen, ez menny micsoda insideful dolog, meg hogy hogy mekkora ilyen izé életösszegzés, hogy az hogy mielőtt megölték, azelőtt adott egy interjút, amibe amibe tényleg így megfogalmazott mindent, amit amit akkor érzett a a kapcsolatáról, az apaságról, a arról, hogy milyen híresnek lenni úgy általában prioritásairól az életben.

És szerintem egészen addig ez tök jól működött filmként, amíg csak csak képeket használtak fel, tehát hog az ő életéből voltak ugye, hogyha hogyha a múltról beszélt, akkor akkor ilyen beatliszképek is voltak, bejátszások is, satöbbi.

Sőt ugye ez a klasszik ilyen VH van-os dolog, hogy akkor beszél egy kicsit a a korszak zenéiről, akkor bejátszanak blondit satöbbi.

Amikor így a akik az interjút készítették, azokat megszólalták, az ilyen klasszikus beszélőfejek interjút. abba semmi, de ők is így okék voltak, tehát hogy hogy így érdekes volt, hogy őket le tudta ültetni.

És nem tudom, mintogyha a felénél kezdtem volna el felfigyelni arra, hogy hogy ilyen kényszeresen így minden mondata mondatát John Lennonnak megpróbálták volna illusztrálni valamivel, és amikor éppen nem volt ehhez fotó, akkor akkor beraktak ilyen ilyen És nekem akkor akkor jöttem rá, hogy hogy ez biztos, hogy AI, amikor ilyen ilyen csecsemmőket ott mutattak, mert éppen a csecsemőkről beszélt, és akkor utána a csecsemő kezében volt. volt egy géppuska, akkor megmondtam, hogy na ez minek, ez mi ez miért van?

Aztán utána meg volt egy ilyen, hogy a maszkulinitásról beszéltés, és akkor meg már ez ilyen full gagyi AI, hogy tényleg egy ilyen egy ilyen ő ilyen mai sztenderdek szerint kigyúrt ősembert mutattak.

És az akkor még gondoltam, hogy ezt ki gondolta, hogy hogy ez jó ötlet, és utána ezt egyre jobban kezdett elharapozni, és és nagyon idegesítővé vált.

Tehát hogy hogy akkor tényleg így így a megkérdőjeleztem, hogy hogy ezt egy jó ízlésű ember hogyan gondolhatta komolyan?

Igen, nekem is kábé ez volt az az élmény, hogy hogy egész sokáig azt hittem, hogy itt a a az AI, merthogy ezt így lehetett hallani előre, hogy ebben van AI, de addig azt hittem, hogy az AI az arra van használva, hogy hogy megtisztították vele ezt a hangfelvételt, mert amikor ezt én meghallgattam, és ezt meg lehet hallgatni a a YouTube-on, a a azért az eléggé zajos és fura különben, hogy hogy még itt is iszonyatosan zajos volosok voltak a kérdések, tehát még azt még hiáj se tudták meg megcsinálni, és nem is értem, hogy miért vettek föl úgy interjút, hogy a a kérdést nem olyan olyan minőségben vették föl, mint a a választ.

Lehet, hogy csak a választ akarták használni de hogy igen, ez szerintem ez ez egy ez egy tök jó használata lenne.

Tehát én én vagyok egy ilyen alapból AI ellen, és én is használok chat GPT-t, és ez egy tök jó haszna az AI-nak, hogy például meg lehet tisztítani vele a a hangot.

Az egy kicsit rosszabb, hogyha ha megváltoztatja azt a hangot.

Itt nekem a Jokóónál azért kicsit így nem tudtam eldönteni, hogy most így most tényleg így levették az akcentusát, vagy hogy már ennyire jól tudott angolul, mert ő szerintem még a 20 éve később is tök erős akcentussal beszélt.

Mindegy, de hogy de hogy ez ezt én oknak tartottam.

Ö akkor az amit ö nekem ez az interjú erős volt ö magában, tehát hogy hogy igazából nem volt szükségem arra, hogy hogy most így fotókkal vagy fotókat nézegessek közben.

De ez ez ez csak az én személyes ízlésem, hogy nekem jó elég a hang.

Az tényleg nekem is hozzátett, hogy amikor így említett egy számot, amit mondjuk nem tudtam volna felidézni, egy mondjuk egy Witly számot, vagy egy vagy egy saját számát, akkor azt abba így belehallgathattunk egy egy kicsit.

Ez a ez a ez az interjú a a az interjúk készítőkkel szerintem nem sikerült jól.

Tehát, hogy eleve így nem értem, hogy hogy egy csomószor egymásra beszéltek, így beleszóltak a másiknak a szobába, hogy ezt mi nem lehetett fölvenni kétszer, tehát így miért nem lehetett megcsinálni normálisan?

Tehát úgy olyan volt ez a film, mintogyha Sodberg így így nem tudom, így nem ért volna rá így más falok az így így össze csapta részeit, másrészt meg rábízta metára.

És és hogy és hogy az, hogy hogy annyi érdekeset azért nem mondtak erről a a helyzetről, hogy hogy ezt megértem, de de de oké, igazából nem bántam a a az interjú készítőket.

Ö különben én én arra gondolom közben, hogy az lehetett volna érdekes, vagy számomra az lehetett volna érdekes, hogyha ha behoztak volna egy egy olyan embert, aki aki egy már egy újságírót, aki interjúkat csinál, és jó interjúkat csinál, és azok egy kicsit elemezték volna ezt az interjút.

Nem tudom, ez engem érdekelt volna, de de tök el tudom fogadni, hogy erre másnak nincsen szüksége, mert ez lehet, hogy túl ilyen réteg, ilyen interjú junkiknak szól csak mint mint én.

Úgyhogy úgyhogy lehetett volna, hogyha, hogyha tényleg, tehát azért olyan sokat nem, nem tudott vagy nem akart hozzátenni olyan sokat ehhez.

Tehát így így így nyilván Sodderberg is érezte, hogy ez egy iszonyatosan jó interjú.

Ö eeket érdemes felhangosítani ezeket a gondolatokat egyált megmutatni, hogy John Lennon ö milyen állapotban volt éppen a a halála előtt, és hogy mennyire jó passzba volt, és hogy mennyire még a a most 46 évvel később is teljesen releváns gondolatai vannak, és teljesen lefordítható a a mai izére helyzetre meg ilyen csomó ilyen tényleg ami ami ö ilyen örökérvényű dolgokat ö kimondott a házasságról, a a a gyerekvállalásról, a a monogámiáról, csomó mindenről.

És és hogy és hogy az, hogy az, hogy kicsit úgy tudnám, tehát azt tudnám hasonlítani ezt a filmet, mintogyha én én én fognék egy egy ilyen tök jó számot, egy ilyen nagyon jó popszámot, mogy fognám a a nem tudom, a Dismus Be the Place-t a Talking Headtől, és akkor így belecsörögnék egy csörgővel, meg kicsit így dobolnék, plusz ilyen hamis így bele vakkangatnék és akkor az lenne a a az én termékem.

Ö és szerintem ilyen tehát így enny ennyit rondított bele ez az AI-ozás ebbe az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Cannes #5 - John Lennont nem szabad AI-jal feldobni”

Miről szól ez az epizód: „Cannes #5 - John Lennont nem szabad AI-jal feldobni”?

A Filmklub podcast vendégei Steven Soderbergh John Lennon-dokumentumfilmjét vitatják meg, melyet AI-generált videókkal rontottak el. Szó esik Marie Kreutzer új filmjéről, Ryûsuke Hamaguchi opuszáról, a Clarissa nigériai verziójáról és Koreeda egy korábbi alkotásáról. A… Az epizód a Filmklub podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Cannes #5 - John Lennont nem szabad AI-jal feldobni”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ryûsuke Hamaguchi, Marie Kreutzer, Steven Soderbergh.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Cannes #5 - John Lennont nem szabad AI-jal feldobni”?

Fő témái: cannes, dokumentumfilm, ai, filmkritika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Cannes #5 - John Lennont nem szabad AI-jal feldobni”?

Megjelenés: 2026. 05. 18.. Hossz: 1 óra 8 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmklub-podcast/cannes-5-john-lennont-nem-szabad-ai-jal-feldobni-c0d0436d

Több epizód a Filmklub podcast-ből