Filmklub podcast

Cannes bónusz - "A férfiakat kihagytam a történetből" - Kreif Zsuzsanna (Adgwa-Ata)

· PT35M8S

Összefoglaló

Kreif Zsuzsanna "Adgwa-Ata" című animációs kisfilmjének cannes-i bemutatója kapcsán a rendezővel készült interjú hangzik el. Kreif Zsuzsanna beszél a film címének eredetéről, a hazai animáció helyzetéről és nemzetközi sikereiről, valamint a magyar filmipar jövőjéről. Szó esik a…

Röviden

Műsor
Filmklub podcast
Megjelenés
2026. 05. 18.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Varga Ferenc
Témák
animáció, cannes-i filmfesztivál, magyar filmipar
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Hétfő reggel van, már aktívak a sirályok.

Azt hiszem, hogy este kicsit meghűltem a Hóp című, egészen elképesztően őrült kóreai filmnek a vetítésén, mert nagyon hideg volt a Bazen teremben, és én meg nem vettem föl a pulcsimat, és már ott elkezdtem köhögni, és azóta is tart ez.

Hát mindegy, ez most a fesztivál fele ilyenkor szokott jönni a az összeomlás.

Bár most egy kicsit mintha hamarabb jött volna.

Remélhetem, hogy ez most már a a kifele fog jönni belőle, de meglátjuk, hogy hogy mi lesz.

Ahogy már említettük, idén két magyar rendezőnek a a filmje van a káni programban.

Tap levetítették Nemes Ées László Mulen című filmjét.

Arról egy másik adásba fogunk beszélni.

Ma pedig délután KJ Zsuzsannának az, na ezt megpróbálom kimondani, Agva Ata című animációs kisfilmét vetítik.

És én ezt még múlt szombaton, vagy hát most már múlt előtti szombaton, tehát a Kunny előtti szombaton néztem meg otthon lehető legrosszabb módon, mert először így elindítottam, mondjuk ugye 10 perccel hamarabb, mint a amikor a a jegyfoglalós rendszer elindul.

Tehát az ott 9 órakor kellett foglalni a a mozijegyet a nem tudom négynapp a később kándi vetítésekre.

Én meg ott gondoltam, hogy á belenézek, és aztán majd utána folytatom.

Hát annyira jó a film, hogy ott maradtam és ezért tehát végignéztem és így nem is tudtam foglalni jó pár vetítésre akkor, de hát aztán utána persze sikerült, de nagyon nagyon elkapott.

És utána nem sokkal pedig elmentem KV Zsuzsanna lakásába, és ott folytattuk ezt a beszélgetést.

Itt vagyok KJ Zsuzsi lakásában a az Alléhoz közel.

Május 9-e van, 11 óra délelőtt, és én két nap múlva fogok menni KBA.

A Zsuzsi pedig három nap múlva.

A te filmet bekerült a kritikusok hete versenyprogramjában.

Mondd ki légyszi a címét. >> Adva ata. >> És ez a ez a kifejezés, ez készen érkezett meg a fejedbe, vagy sokat heggezgetted? >> Ez pont, hogy készen érkezett.

Hát egy ilyen meditatív állapotba egyszer csak így beugrott, és akkor leírtam és én így gondolkoztam sokat, hogy mi legyen a film címe, hogy most mennyire legyen magyarázó, nem magyarázó, és valahogy ez a szókapcsolat így ott volt a fejemben végig a készítés közben, és kicsit ilyen varázsigévé vált, és ez lett a név, amit aztán így a beavatási szertartás során a fő karakter megkap. >> [zihálás] >> És egyébként voltak sokan, akik le akartak beszélni erről, hogy nem érthető, fura kimondani, mindig magyarázkodni kell majd miatta, ami úgy tűnik, hogy így is lesz, de én nagyon megszerettem, meg azt éreztem, hogy így az esszenciája a filmnek. >> És különben számít az, hogy hogy mi a film címe?

Csak azért, mert például a a Buda Flóra Annának volt a a 27 című filmje, ami számként volt leírva, és akkor én ott mindig írtam arról, hogy nem valami Google barát.

De például a te filmed szerintem az pont Google barát ha rákerese, akkor csak ezzel kapcsolatos dolgok jönnek ki. >> Szerintem számít.

De hogy én úgy vettem észre, hogy kétféle iskola van ebbe, hogy a [zihálás] van, aki azt szereti, hogyha már a címből lehet következtetni arra, hogy mi van a filmben, és hogy kicsit ilyen leíró.

Nekem meg izgibb az, hogyha ilyen inkább jól hangzik, meg ilyen ilyen megfogas, hogy mi lehet ez.

És egyébként pont a az ártésokkal volt erről egy egy vitánk, hogy ott nagyon nem akarta hagyni a [zihálás] az illető, hogy hogy ez legyen a cím.

És ő igen nagyon ez a hogy legyen a kígyó nővérei, vagy a beavatási szertartás a dzsungelbe.

Szóval, hogy ilyen, hogy magyarázzuk el, hogy mi lesz a cím.

Én meg zsigerileg ezz elmentem inkább, hogy legyen misztikus, ha már a film is misztikus.

Foglald összekér röviden a film tartalmát. >> A film egy beavatási szertartást mutat meg.

Igazából kicsit ilyen real time káb.

Van egy ilyen amazon harcias női törzs a a dzsungelben, és a kígyók, az totem állataik.

És külön élnek tőlük ezek a felnőtt nők, és két sámán vezeti őket, és külön élnek a a fiatal lányok, akik még így gondtalanul szabadul, szabadon élhetnek egy tó partján, és akkor ők így erőszakkal lesznek összefogdosva, és erőszakkal lesznek beletolva ebbe a beavatási szertartásba, ahol nem tudják, hogy mi fog várni rájuk.

És azt szeretem volna, hogyha a néző is így kábé átesik ezen a szertartáson, hogy ilyen mindig akkor derül csak ki, hogy mi fog történni, ahogy ahogy nézzük a filmet. >> Mondtad ezt a meditatív állapotot, amibe született a cím.

Ez ez egy olyan dolog, ami így a munkamódszeredhez tartozik, hogy meditatív állapotba kerülsz? meditálok rendszeresen, és amikor a filmen agyalni kezdtem, akkor különösen sokat meditáltam, merthogy így a ilyen tudatalattiból szerettem volna felhozni dolgokat, de igazából nem arra használom a meditációt, hogy ötleteket kapjak, hanem hogy így lenyugizzak, meg hogy De a velejárója valahogy, hogy feljönnek ilyen dolgok.

Nem, nem közbe, hanem lehet, hogy így utána.

Ez érdekes nekem >> előfordul az is, hogy hogy elkezdesz meditálni, de nem tudod kiüríteni az agyadat, hanem akkor jönnek az ötletek, és akkor és akkor azt mondod, hogy jó, hát akkor most ez ilyen ötlet gyűjtés volt, és akkor majd meditálok máskor. >> Előfordul ilyen is, igen, de inkább igyekszek az ilyen kiürítésre menni.

De jó, nem akarok ilyen túl ezónak elhangzani [nevetés] de hogy hogy ez az ez a cím, ez tényleg így jött, és ez Ja, >> és a film ötlete maga amiről szól, az az hogy jött?

Tehát volt egy egy konkrét dolog, amin éppen felhúztad magad?

Vagy ez a vagy vagy ez a düóta forcsogott benned? >> Nem hiszem, hogy különösebben dühös amúgy ez a film, vagy én nem szántam annak inkább.

Igen, ez a felnőtté válással kapcsolatos kérdések, amik így igen így személyesen is érintettek azt, hogy most mitől leszel te felnőtt, hogy így a így a mai korban ezt tök nehéz meghúzni egy vonalat, hogy lehetsz 30x éves és hogy így nem nem jön el az a pont szerintem, hogy hogy így kimondod, hogy most mostantól felnőtt vagyok.

Hát valahogy ezt próbáltam boncolgatni, és igen, hogy most akkor attól vagy felnőtt, hogy így van egy jó munkád, vagy családod, vagy igen, hogy így hogy tagozódsz be a társadalomba, vagy pont az, hogy így megtalálod a saját utadat, meg a saját szabadságodat az életben.

Igazából szerintem ez ez a fő kérdésköre a filmnek. >> Nekem 14 éves ike lányaim vannak.

É, és elég így személyesen érintett engem ez a film, mertogy hogy megjelennek benne ezek a az ilyen külsőségek, ilyen ilyen női mostanában trendi testelváltoztatások meg akár cipő stílus tehát ezek ami amiket én azt gondolom, hogy ezek mind ilyen nagyon nem praktikus és szerintem nagyon káros is.

Tehát ez a ez a szájfújás, ez a mellagyobbítás, fenéknagyobbítás, iszonyatosan hosszú körmök.

Igazából én erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy hogy hogy dühös lehettél, mert így érzek egy olyat benne, hogy tehát hogy így rámutatsz erre, hogy hogy a mostani korban ez gyakorlatilag ilyen kikerülhetetlen egy egy fiatal lány számára. >> Hát igen, ez ez benne van.

Jó, igen, hogy téged ez személyesen érint.

Nekem valahol kicsit ilyen ilyen viccesnek is tartom ezt, hogy ez megy, de igen, hogy fiatal lányok szempontjából meg tényleg para, hogy így az Insta influencerek meg Tiktokon Igen, hogy hogy miket látnak meg mit gondolnak elvárásnak.

És hát igen, hogy én nem annyira dűből, inkább ilyen karikatúrából hoztam létre ezt a női törzset, hogy igen, hogy aki felnőtt nő, akkor annak nagyon ilyen eltúlzott női attribútumai vannak.

Ennek a női törzsnek még a másik inspirációs alapja ez a hogy ilyen technúra.

Szóval a a dizájnt, ezt a fekete latex meg a a zene, ami megjelenik a a beavatási szertartásnál, ami így a saját lábdobogásukból áll össze egy techn.

Igazából ez a szubkultúra is hozta, ez a berlini berkhános ilyen kicsit ilyen érzelemmentes ilyen ilyen ipari technolog, hogy hiába egy dzsungeltörzs mégis valahogy úgy eltávolodtak a természettől, meg így a nőiségnek az eredeti jelentésétől. >> És ebben a törzsi kultúrában te mit találsz izgalmasnak?

Igazából el akartam távolítani attól, hogy egy ma ilyen bonyolultabb civilizációba nézzem, hogy most valami városi környezetbe rakjam ezt a a jelenséget.

És így tisztább volt nekem, hogy egy ilyen ritkán lakott dzsungelbe egy ilyen kis közösségen belül tudom bemutatni ezt a folyamatot.

És hát a férfiakat is kihagytam a a történetből.

Most itt azzal se akartam bele zavarni a képbe, hogy most tényleg így ennek a nővé válásnak a folyamatával akartam ilyen vegytisztán foglalkozni. >> Én ma reggelt néztem a filmet és nekem a az Innocence című film jutott róla eszembe, de mondtad, hogy azt te ne nem láttad, hogy hogy voltak olyan filmek különben, ami ami kicsit így inspirálták ezt a filmet.

Hát van több film is, igen, ami ez a ilyen misztikus női körbe kerül egy fiatal lány, és akkor ott mi történik vele, mint például a engem a szuszpírja nagyon inspirált így a a régi is és az új is.

Szerintem igen, ezek ilyen csodálatosak erre a témára.

A Rosemies béb is eléggé ez az ilyen, hogy így a mindennapokba ilyen beszűrődik ez a fura ilyen ilyen miszticizmus.

A Ró című film, ahol meg ez a testvérpár a Állatorvosi Egyetemen, és ők is ott a beavatási szertartáson mennek keresztül.

Végül is horrorból a kry például.

Ja, most ezek jutnak így eszembe, amik ilyen ilyen előképek voltak hangulatra. >> És neked volt részed valaha ilyen beavatási szertartásszerűségben? >> Hát ilyen egyetemi gólyatábor, de hát lehet, hogy a hangulata benne van.

Én a Műszaki Egyetemre jártam amúgy két évet formatervező szakra, és ott hát elég érdekes gólyatáborunk volt, mert hogy a gépészmérnökökkel voltunk egy szakon, és a formatervező szakon ott ugye volt mit tudom én 20-30 lány és ott volt 500 gépész fiú és hát volt egy ilyen elég kellemetlen hangulata az egésznek. >> Nagyon kevés a a dialóg a filmben, vagy hát gyakorlatilag nincs benne dialóg.

Most így nekem azért, hogy egyedül csak a címe címet mondják ki egyszer.

Mindig ez volt a terv, vagy így redukálódott a a dialóg az idő során? >> Mert ehhez én nem terveztem dialógot soha.

Azt éreztem, hogy fura lenne, hogy annyira így a folyamatokra koncentrálunk, hogy szem igen, hogy így misztikusabb is a az egész, hogyha közben nem beszélnek, vagy egyszerűen nem jött organikusan, hogy itt most bárkinek bármit mondani kéne. >> Viszont így is színészek adják a a karakterek hangját.

Ez így meglepetéssel láttam a végén, hogy hogy Szőke Abigil a a főhős, és aztán volt még ott Partinóra meg Zét-nyi Borbála.

A gyártásvezető Andra Sev nagyja volt, aki sokat dolgozott élőszereplős filmeknél, és ő javasolta, hogy akkor tényleg profi színészekkel jobb lenne, és ig igen neki volt kontaktja színészekhez korábról, és akkor így hang alapján őket választottam és nem tök jó, hogy hogy igen, ők ilyen nagyon profin le tudták játszani a igen nem kellett szöveggel operálni, de hogy azért fontos, hogy hogy élő legyen a karakter így is, hogy nem beszél. >> És mi volt ez a folyamat a amikor ezt vettétek föl?

Mert én úgy képzelem, hogy hogyha így ilyet kérnék egy színésnézt, akkor lehet, hogy így szabadkoznék előtte, hogy jó tudom, hogy ez nem olyan nagy színészi munka, de hogy de hogy közben meg kell ahhoz, hogy a film működjön.

Hát elmondtuk, vagy hát megnézték előre a színészek a a filmet, és hát itt is bele kell élni magukat a az eseményekbe.

Szóval a főszereplő lány azért ilyen különböző érzelmi állapotokon megy keresztül, hogy az ilyen nyugis mindennapi élete, és aztán a menekülés, utána ez a ilyen egybeolvadás.

Szóval azért volt vele dolog, hogy így nem tudom, egy ilyen egy órát szerintem elvoltunk azzal, hogy hogy megtaláljuk mindenhova így a megfelelő hangulatot. >> És miért döntöttél úgy, hogy hogy te mondod ki azt a ami a film címe is a filmben?

Ezt még amúgy amikor az animatikot csináltam, akkor vettem fel így magamat ezzel a mondattal, és aztán így eltorzítottam egy szoftverben, és nem tudom, valahogy úgy éreztük, Lukács Beti volt a hangmérnök, és akkor vettünk fel több verziót is, de valahogy ez az eredeti úgy jobban belepasszolt, és akkor azt hagytuk benne. >> Sok év telik el egy-egy saját projekted között, de közben egy csomó dolgozom mások filmjein.

De abban, hogy ráfordulj egy egy saját projektre, az a nehézség, hogy hogy meg kell találni azt a azt az ötletet, ami annyira jó, hogy hogy érdemesnek érzed belerakni az időt meg az energiát, vagy van egy csomó ötleted csak a pénz kérdése, hogy mikor valósulnak meg?

Igazából igen, a az évek során így felgyűltek ötletek, meg én sokáig egy egész estés filmterven dolgoztam, ami most még mindig nem valósult meg, de most már az a terv, hogy most tényleg arra így nagyon ráfeküdni.

Hát igen, a finanszírozás az nagyon benne van a pakliban.

És ugye én utoljára Candidorozatot csináltam, ami aztán nem feküdt túl jól a az ENfi-nél, és én egy pár évre elengedtem azt, hogy megpróbálok pályázni.

Megláttam a például a Balázs, Turai Balázs, ő ő próbált pályázni Candid után, nem is kapott támogatást, és akkor úgy voltam ezzel, hogy jó, akkor én ezt így hagyom, mert mert esélytelen.

Aztán francia koprodukcióként kezdtem ezt a a rövid filmet, és akkor az volt a a szerencse, hogy Franciaországból pozitív válaszok jöttek, ott elkezdtek támogatásokat adni, és akkor úgy fordultunk az NFihez, hogy már tudtuk, hogy francia rész van benne, és hogy akkor hátha jobban beszállnak itthon is, és akkor így is lett, hogy akkor végül kaptunk NF támogatást is. >> És ez meglepett, hogy kaptatok?

Igen. >> És most hogyan gondolsz arra, hogy ott van a a filmintézet logója az elején? >> Tök jó, hogy adtak támogatást.

Nem kellett semmit változtatnom, nem szóltak bele így tartalmilag semmibe.

Szóval nekem most ez így okés volt. >> Ez az első magyar film, ami a rendszerváltás után mutatkozik be Nemzetközi porondon.

Tehát frissen menő ország. állampolgáraként tudsz odamenni Kba.

Ez ez jó érzés azért, nem? >> Nagyon jó.

És ilyen igen, ilyen nagyon szűrális tényleg, hogy megtörtént így a rendszerváltás, és valahol a filmem is egy ilyen rendszerváltásról szól, hogy egy ilyen sarnoki rendszernek a lebontása.

Úgyhogy én én nagyon boldog vagyok, hogy ez a kettő most ilyen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Cannes bónusz - "A férfiakat kihagytam a történetből" - Kreif Zsuzsanna (Adgwa-Ata)”

Miről szól ez az epizód: „Cannes bónusz - "A férfiakat kihagytam a történetből" - Kreif Zsuzsanna (Adgwa-Ata)”?

Kreif Zsuzsanna "Adgwa-Ata" című animációs kisfilmjének cannes-i bemutatója kapcsán a rendezővel készült interjú hangzik el. Kreif Zsuzsanna beszél a film címének eredetéről, a hazai animáció helyzetéről és nemzetközi sikereiről, valamint a magyar filmipar jövőjéről. Szó esik a… Az epizód a Filmklub podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Cannes bónusz - "A férfiakat kihagytam a történetből" - Kreif Zsuzsanna (Adgwa-Ata)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga Ferenc.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Cannes bónusz - "A férfiakat kihagytam a történetből" - Kreif Zsuzsanna (Adgwa-Ata)”?

Fő témái: animáció, cannes-i filmfesztivál, magyar filmipar.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Cannes bónusz - "A férfiakat kihagytam a történetből" - Kreif Zsuzsanna (Adgwa-Ata)”?

Megjelenés: 2026. 05. 18.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmklub-podcast/cannes-bonusz-a-ferfiakat-kihagytam-a-tortenetbol-kreif-zsuzsanna-adgwa-ata-90797816

Több epizód a Filmklub podcast-ből