Filmklub podcast

"Ember jobban nem lehet" - a Nefelejcs című Ritmo-filmről (feat. Kisgyörgy Ilka, Mátyássy Áron és Kovács Kata Milla)

· PT1H47M32S

Összefoglaló

A Filmklub podcast e heti adásában a Nefelejcs című zenés kisfilm alkotóit látják vendégül: Kisgyörgy Ilka énekesnő, Mátyássy Áron rendező és Kovács Kata Milla színésznő. A 25 perces film a Budapest Ritmo Filmnapokra készült, és egy önkiszolgáló étteremben játszódik…

Röviden

Műsor
Filmklub podcast
Megjelenés
2025. 03. 30.
Hossz
1 óra 48 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács Kata Milla, Mátyássy Áron, Kisgyörgy Ilka, Varga Ferenc
Témák
nefelejcs, ritmo-film, zenés kisfilm
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] Szervusztok kedves hallgatók.

A Filmk podcast mai adásban a Ne Felejts című zenés kisfilm három alkotójával fogok beszélgetni Kisgy György Ilka énekesnővel, Mátyási Áró rendezővel, illetve Kovács Kata Milla színésznővel.

Ne felejts egy 25 perces film, ami a Budapest Ritmo filmlapokra készült, és az egész egy békebeli önkiszolgáló étteremben és annak környékén játszódik.

Van egy történet, egy szerelmi háromszög, és vannak a dalok, ezek a magyar nóták, amiket Kisgyörgyka énekel.

A zenét pedig Bangó János prímás és zenekara szolgáltatja hozzá.

És így áll össze a film amit először április 4-én, pénteken 21 peről lehet megnézni a Toldimozi nagy termében a Budapest Ritmó filmok vetítésén.

A budapesti ritmo fesztivál az április 10 és 12 között lesz a magyar zeneházában és az akváriumban, de a Budapest Ritmo filmnapok már egy héttel korábban, április 4-én és 5-én zajlik a Told Moziban, ahol a ma tárgyalt Ne Felejtsd című kisfilmen kívül egy csomó izgalmas zenei dokumentumfilmet is meg lehet nézni, például a Gogol Bordellóról, Carlos Santanáról, vagy amit én a legjobban várok, az Joan Baezről szól, akire most újonnan felfigyeltem a Timotamiféle Bob Dylan filmben, és nagyon kíváncsi erre a róla készült portréfilmre, de meg lehet nézni a korábbi évek ritmo filmjeit is.

Például azt, amit Simler Bálint és Reis Gábor csinált a Mordáljal a Gellért Hotelben.

A budapesti ritmó filmnapok a Bartok tavasz keretében valósul meg. a hangvetővel és a music hungary zenemű kiadóval közös programként a műpa szervezésében és az NFI támogatásával.

Ez az adás pedig a Budapesi ritmó támogatásával jött létre.

Most tehát a Ne Felejt című kisfilmről fogunk beszélgetni Mátyási Áron rendezővel, Kovács Katamila színésznővel és elsőként Kisgyörgy Ilka énekesnővel.

Hogyan szoktad bemutatni magad énekesként?

Kisgyörgyilka erdélyi születésű énekes vagyok, pályaelhagyó építőmérnök, többszörös pályaelhagyó építőmérnök.

De az ő vissza is szoktál térni?

Időközönként visszatérek aztán.

És most jelenleg egy szólóagon is dolgozom dalszerzőként, mert a covid alatt elkezdtem gitározni és abból most for ki egy anyag.

Hagyományos zenétől kezdve kísérleti zene, szabad impro egy szágitárén.

Az is lehet, hogy egyik héten Doom metállal fogok előállni, és utána meg egy jugonosztalgia cuccal.

Tehát, hogy így nagyon sok sok fele ágazom zeneileg.

De ennyire, hogy hogy akár egy doom metál is beleférne?

Márciusban én voltam a Jazza ZZ programjának a kurátora, és ott bemutattam egy most alakuló zenekaromat, a Dunyhát, ahol ilyen Doom metál kíséretben szólaltatok meg mezősségi népdalokat.

És neked egy ilyen zenekarnak a az alapítása az így könnyen jön, vagy annyira nem.

Tehát nekem amúgy évek kellettek, amíg így vettem a bátorságot, hogy az ötleteimet így kiforrasszam.

Mert például a Tarvde Kácvában ott énekelek, de az nem az én projektem, azt nem én álmodtam meg.

Oda csatlakoztam később, mint énekes a Vremel Vákániában.

Igen, az az saját projektemnek mondhatom, de ott ugye ketten vagyunk énekesek, de azért jellemzően a a az utóbbi időszak, amikor így bátrabban kezdeményezek, többek között ez a nótaprojekt is ilyen.

Ühüm. nótaprojekt, ahogy említetted, ez a most a a Ne Felejts című kisfilm ennek a a megnyilvánulása, és úgy tudom, hogy hogy ennek a a kisfilmnek tőled származik az ötlete.

Igen, én körülbelül egy éve elhatároztam, hogy szeretnék felvenni egy lemezt, egy nóta.

Akkor el is kezdtem ez ügyben így megtenni lépéseket, zenészeket keresni, akikkel szívesen működnék közre, eljárni olyan helyekre, ahol őket meg tudom ismerni.

Indítottam egy ilyen pénzgyűjtőkampányt is, hogy hogy egy alapot tudjak a lemeznek összeszedni.

Csak valahogy ez elakadt, és sok helyről nem kaptam választ.

Nagyon sok helyre írtam, de nem jött válasz.

Aztán egy válasz jött, de legtöbbször az az egy válasz, ami ami fontos, hogy a hangvető meglátta ebben az elképzelésben a lehetőséget, és akkor nem konkrétan a lemezötletemre jött válasz, de hogy hogy maga a a nótához való közelítés valamilyen formában megvalósuljon.

És akkor az volt az ötlet, hogy hogy a ritmo film keretén belül, ami szuper, mert akkor még egy egy médium hozzátevődik, ami még jobban segíti azt, ami alapból az az elképzelésem volt, hogy hogy áthelyezni a magyar nótát egy új közegbe, ahol még nem ismerik, mert ennek ugye megvan egy hallgatósága, de sokan nem szeretik, és sokan így elutasítják, és én ezekre az emberekre akarok ráállni, hogy miért nem szeretett Anó Tehát én ebben látok nagyobb kihívást.

Én azt gondolom, hogy hogy ez a ez a ez a nem szeretés ebbe a benne lehet az is, hogy hogy mást gondolnak arról, hogy hogy mi az a a magyar nta, mert például ami az én fejemben volt, és aztán megnéztem a a filmet, teljesen más ez, ami ami ebbe a filmbe elhangzik.

Nem tudom, hány dalt énekelsz benne?

Most össze kellett fejbe gyorsan számoljam.

Szóval ebből a nyolc dalból kábé egy van az, ami olyasmi, mint ami a fejemben volt a a a magyar nótáról.

És néztem, hogy a a sajtóanyagban is van egy ilyen érdekes mondat, hogy hogy a a filmmel kapcsolatban, hogy sajátos fénytörésben mutatja meg a Gic csimbarasszójának tartott műfajt.

Tényleg a a Gic csimbaraszójának tartják a a magyar nótát.

Igen, mert szerintem amúgy nagyon-nagyon megváltozott a az előadás módja ennek a zenének, mert hogyha meg hallgatunk régi felvételeket, amit én alapból nagyon szeretek hallgatni a mit tudom én 30-as 40-es 50-es években, akkor még nem szólt ennyire modorosan, és így többnyire az énekes előadásmódra gondolok, hogy nem volt ez az operettes énekmód.

Meg ugye ahogy filmekben is megjelent, régi filmekben, amit még a nagyszüleimnél láttam, de az első kapcsolódásom a nótákkal, az szerintem még a jó ebédhez műsor előtt még a a filmekből van, hogy hogy a képi megjelenítése se volt a régi időkben annyira giccses, mint amit amit most látunk egy, na most nem akarok ellen beszélni ennek, de hogy tudjátok miről beszélek, rózsák a háttérben meg ilyen kicsit ilyen neobarok hogy hogy szerintem ez ez a képi megjelenítés is, meg ahogyan most elő van adva ének énektechnikailag, az így taszítja a hallgatóságnak a nagy részét, és én is ugyanabba a csoportba tartoztam, és így ezt így fejbe át kellett kapcsolnom, és el kellett tudjak ettől vonatkoztatni, hogy itt nem a nem a zenével van a baj, és hogy igen, és ebben a zenében van érték, és hogy valahogy vissza kéne hozni azt, azt azt a hangzást, ami ennek az aranykora volt, de hogy hogy át egy időben azzal, hogy visszahozni azt a régi hangzást, de hát hogy áthelyezni úgy a mai korba, hogy hogy a tudjanak a a mai hallgatók is kapcsolódni hozzá.

Az egyik dolog, amire felfigyeltem, miközben néztem a filmet, hogy nem népiesen mondod ki a a szavakat, hanem mondjuk így, hogy nagyvárosiasan.

Szóval ez például egy olyan dolog volt, ami amit így amit eldöntöttél, hogy hogy ez ez az, amivel meg lehet újítani például ezt a műfajt.

És hát ebben benne van az is, hogy újítás is, de hogy egy picit inspirálódtam is a a régi felvételek előadásmódjából énekben, meg hozzátettem az én jazz hangképzési tudásomat, mert azt úgy éreztem, hogy nagyon szépen fel tudom használni, tehát hogy ráillik az a jazzes hangképzés, amit én tanultam erre az előadásmódra, de azért próbáltam egy sajátos stílust megtalálni, tehát hogy én ezt így magamban valahogy így össze összegyúrtam a többféle hangképből, ami volt a fejemben.

És nekem nagy inspirációk voltak ebben szerb előadók, mert ugye ezt a zenét szerbek is fordításokban éneklik.

Például a filmbe be van válogatva a Piros Rózsafeslő rózsa.

Ez a Balkánon egy híres láger a belerúzse.

Ugye engem amúgy az húzott be az egész nótába, hogy egy szerb előadásban meghallottam és akkor így elkezdtem gondolkodni, h ez valahonnan ismerős.

És akkor így így elkezdtem így felgöngyölíteni, meg így utánajárni, hogy tényleg itt van ez a nóta, amiről úgy hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Mondtuk már ezt a a GC szót, és így gondolkoztam ezzen, hogy tehát az, hogy valaki mit tart GCnek, az egy ilyen nagyon szubjektív dolog, és és viszont én azt éreztem, miközben néztem ezt a filmet, és hallgattam ezeket a ezeket a dalokat, hogy hogy annyira ilyen érzelem dúsak és annyira so érzelmet váltanak ki belőlem, hisz ilyen tagadhatatlan hatással voltak rám ezek dalok.

Te miért szeretted meg a a magyar nótád?

Elsősorban a szövegek miatt, akármennyire furcsa, mert amúgy a a zenéje is nagyon-nagyon vonz a hangzás, a a a játékmód, az akordok annyira gazdag zenei világot képvisel. viszont ami engem általában a zenéhez, ami ami szöveges zene, tényleg a a szövegvilág vonz, a nóták azok ez ilyen nagyon mély ilyen magyar lélektani tartalmakat rejtenek magukban szerintem.

És hogyha tehát hogyha nem modorosan adod elő, hanem így a tartalom mögött megpróbálod a azt az érzelmi világot kifejezni, akkor akkor az a mai fülnek is szerintem emészető. kicsit lehet, hogy harsánynak tűnnek.

Én amúgy egy kicsit romantikus alkat vagyok, meg egy picit ilyen múltban élek így zenében, de hozzám nagyon is beszélnek ezek a szövegek, és nagyon sok olyan szöveg van, amiről azt érzem, hogy ú ez rólam szól, és szerintem ezzel nem én vagyok amúgy egyedül, hogy így ezek a szövegek így így így így bevágnak.

És nagyon nehéz volt kiválasztani, hogy melyik legyen az a nyolc dal, amit elénekelsz ebben.

Nehéz volt, de amúgy volt, ami segített a a jogdíj kérdés, az így nagyon lelimitált az, hogy milyen dalok jöhetnek szóba, hogy így időben, hogy mikor íródtak.

És akkor úgy, úgy meg már könnyebb volt, mert az első körben az elképzeléseim ehhez képest ilyen tízszerese volt, mert van egy nagyon sok nóta, amit szeret szerettem volna ebbe a filmbe, hogy megszólaljon.

És nem csak nótákat gondoltam volna, hanem hanem operet részleteket, táncdalókat, mert ugye a cigányzenészeknek, a muzsikus cigányzenészeknek a repertoárjában nem csak nóta van, és ezt is meg akartam volna mutatni, de ugye a tehát ez a korlátozás egy úgymond múzsa volt, tehát hogy így leszükette a kört.

És ezeknek a daloknak mindig lehet tudni, hogy ki a szerzőjük.

A zene, a zene meg a szövegírót, ezt így lehet tudni.

És az véletlen, hogy hogy végül eléggé ilyen melankolóikus hangulatú dalok kerültek bele?

Tehát, hogy így azzem, hogy talán egyetlen sincs ilyen kitörően vidám dal.

Én alapból előadóként a melankólikus zenét szeretem, és a nótákban kifejezetten a azt az irányt.

Ott az ilyen nagyon vidámcsártás műfaj, az nem az a komfortzónámon nagyon kívül esik.

Itt is amit lehet talán amit említettél egy dalt, hogy az emlékeztet a legjobban a nótára, az talán az utolsó dal, nem ami a főcím alatt.

Igen, ezek voltak nekem is az ilyen határ, a komfortzónám határán, de úgy voltam vele, hogy azért valamennyire egy átfogó képet kell mutatni erről a hangzásról.

Tehát nem lehet csak andalgókat, de hogy azért volt abban egy szándékosság, hogy hogy a melankólikusabb irány, mert szerintem abból jönnek át ezek az érzelmi szálak.

És a zenekarodatan raktad össze?

Én mint közreműködő vagyok ebben a felállásban.

Bangó János primásnak van a zenekara.

A filmben ez kiegészült két hangszerrel, mert az alapzenekarban Bangó János van jelen, mint prímás.

Ó Di László Brácsa, Bangó Ernő Cimbalom és Páder András Bőgő.

És a felvételen még közreműködött Duka Elemér Csellón és Ökrös László Klarinétón.

Én mikor el mikor kitaláltam ezt az ötletemet, akkor így több zenekart meghallgattam, meg eljártam ilyen szórakozóhelyekre is, ahol lehet magyar nótát még hallani élőben.

Tudtam, hogy mindenképp olyan zenészekkel szeretnék közreműködni, akik az én generációmhoz közelebb állnak, mert János nagyjából velem egy idős, a prímás.

Tehát az így fontos volt számomra, hogy hogy fiatal generáció legyen.

Ők talán az utolsó generáció, akik még ilyen gyakornok keretek között tudtak tanulni zenélni.

De hogy igen, hogy az fontos volt, hogy velem egy generáció legyen többnyire a zenészek, és hogy zenei hozzáállásban legyen benne az újítás, meg a régi hangzásnak a képviselete.

Tehát akkor elmentél több ilyen ilyen étterembe, ahol ahol megy a a az élőzenem, és akkor ők tetszettek meg a a legjobban.

Igen, és őt őt nem is ilyen bullis, éttermes szituációban hallottam, hanem a a zeneházában van ez a muzsikusok kávéháza sorozat.

A Dukaelemért is ott hallottam, és a Bangó Jánost is ott ismertem meg, és akkor ott a koncert végén vettem fel vele a kapcsolatot, hogy hú, ez nagyon jó volt, és hogy szeretnék közreműködni.

És akkor utána kezdődött ez a folyamat, hogy lejártam a Carmelbe, ahol ők zenélnek, akkor készült egy készítettem az interjút a Jánossal.

És amikor jött ez a az ajánlat vagy felkérés a a ritmo részéről, akkor te gondoltál arra, hogy hogy akkor így egy füst alatt fel is lehetne venni ezeket a a dalokat.

Csak azért, mert hogy ahogy ahogy hallgattam, hogy nem tudtam eldönteni, hogy hogy ezt ott vettétek fel a helyszínen, vagy ezt felvettétek stúdióba, és akkor utána pedig ott elmímeltétek a a játékot, mert igazából mind a kettőt el nagyon jól hangzik, az biztos.

De hogy de hogy mind a kettőt el tudnám hinni.

Igen, amúgy ez nagy dilemma volt, hogy hogy élő legyen-e a hang a forgatáson, vagy előre felvett, és az lett volna az első az az eredeti elképzelése, hogy legyen a hang is élő, mert ugye a a műfajhoz ez ez hozzátartozik, hogy ez egy ilyen élő műfaj.

De mivel nagyon korlátozva voltunk időben, mert egy nap alatt vettük fel amúgy a az irodai jelenetet leszámítva, egy napunk volt, ami szerintem elképesztő egy ekkora anyag.

Tehát akkor annyira profi csapat volt, annyira előre tudták, hogy melyik jelenet, hogy hogy így tényleg nincs nap nagy tapasztalatom, de így beszéltem filmes ismerőseimmel, és mindenki mondta, hogy hát ez ez így hihetetlen.

És emiatt döntöttünk úgy, hogy hogy a hangot azt külön fel kell venni.

Említett entitások

Témák

  • nefelejcs
  • ritmo-film
  • zenés kisfilm

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „"Ember jobban nem lehet" - a Nefelejcs című Ritmo-filmről (feat. Kisgyörgy Ilka, Mátyássy Áron és Kovács Kata Milla)”

Miről szól ez az epizód: „"Ember jobban nem lehet" - a Nefelejcs című Ritmo-filmről (feat. Kisgyörgy Ilka, Mátyássy Áron és Kovács Kata Milla)”?

A Filmklub podcast e heti adásában a Nefelejcs című zenés kisfilm alkotóit látják vendégül: Kisgyörgy Ilka énekesnő, Mátyássy Áron rendező és Kovács Kata Milla színésznő. A 25 perces film a Budapest Ritmo Filmnapokra készült, és egy önkiszolgáló étteremben játszódik… Az epizód a Filmklub podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „"Ember jobban nem lehet" - a Nefelejcs című Ritmo-filmről (feat. Kisgyörgy Ilka, Mátyássy Áron és Kovács Kata Milla)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács Kata Milla, Mátyássy Áron, Kisgyörgy Ilka, Varga Ferenc.

Milyen témákat érint ez az epizód: „"Ember jobban nem lehet" - a Nefelejcs című Ritmo-filmről (feat. Kisgyörgy Ilka, Mátyássy Áron és Kovács Kata Milla)”?

Fő témái: nefelejcs, ritmo-film, zenés kisfilm.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „"Ember jobban nem lehet" - a Nefelejcs című Ritmo-filmről (feat. Kisgyörgy Ilka, Mátyássy Áron és Kovács Kata Milla)”?

Megjelenés: 2025. 03. 30.. Hossz: 1 óra 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmklub-podcast/ember-jobban-nem-lehet-a-nefelejcs-cimu-ritmo-filmrol-feat-kisgyorgy-ilka-matyas

Több epizód a Filmklub podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból