Filmklub podcast

Friss Hús #6 - Az én termékem az önbizalom (feat. Beton.Hofi, Szántó Fanni & Deák Dániel)

· PT1H23M25S

Összefoglaló

A Friss Hús fesztivál podcastsorozatának vendége Beton.Hofi, aki a szemöldökéről, tetoválásairól, korábbi statisztaszerepeiről és egy marosvásárhelyi Sirály-előadásban játszott főszerepéről beszél. Kitérnek a Friss Hús nemzetközi versenyébe válogatott kisfilmekre és egy Pokol…

Röviden

Műsor
Filmklub podcast
Megjelenés
2025. 06. 04.
Hossz
1 óra 23 perc
Szereplők, említett nevek
Szántó Fanni, Beton.Hofi, Orbán Viktor, Magyar Péter, Varga Ferenc
Témák
film fesztivál, kisfilm, beton.hofi
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Itt Varga Ferenc Friss hús gonzó podcast.

Itt vagyok a nyolcadik kerület szívében.

Majd mindjárt elmondom, hogy miért.

Vasárnap volt az a nemzetközi filmes blokk, amit a Beton Hofi válogatott, és azt meg is néztem, meg már így beszéltem is róla.

De vele azért nem akartam ott beszélni, mert nem akartam, hogy így fél percenként odajöjjön valami kedves fiatalember közös képet kérni.

Úgyhogy mondtam neki, hogy inkább csináljuk meg. hétfőn.

Aztán tegnap eléggé leestem a lábamról, és meg voltam hűlve, meg így bevérzett a szemem.

Úgyhogy akkor én kivettem egy napszabit, és most fogjuk csinálni elvileg 4:00-től.

Betonhofi, ő, utána pedig Szántó Fannyival szeretnék beszélgetni, aki meg a a két felnőtt című filmnek az írórendezője, ami szerintem az egyik legviccesebb a a fesztiváln.

Imádtam azt a a filmet, majd kifejtjük, hogy hogy miről szól, de most úgy érzem, hogy el kell indulnom Betonhofi irányába.

Úgy kezdted a a felkonferálást ott a Puski moziba, hogy elnézést a hangod miatt, Gyöngyösön voltál.

Ezt mindig érzed, amikor úgy énekelsz egy koncerten, hogy abból másnap baj lesz?

Ö itt most már az volt a helyzet, hogy terheléses történetről beszélünk, mert csütörtök péntek, szombat felléptem, és már péntekről szombatra fordulásban éreztem, hogy elkapadtam magam bizonyos számoknál.

Igazából ott éreztem, hogy tehát másnap mondjuk estig azért így nem nagyon beszéltem, meg meg egy kicsit így mentálisan ezt tudatosítanak kellett magamban, hogy figyelnem kell a a hangomra, meg hogy hogy osztogatom be, milyen milyen érzelmi magasságokon vagy mélységeken megyek bele jobban.

Meg hát az is van, hogy azért különböző akusztikai jellemzői vannak a koncerteknek, és van amikor van amikor olyan a helyzet, hogy kevésbé hallom magam, és akkor meg túlkompenzál az ember.

Úgyhogy hát most lehet, hogy egy kicsit túlságosan belementem ennek a a technikai részleteibe, de hogy igentes terhelésre van, amikor már már ért látom a hangom végét, de ez általában amiatt van, hogy hogy így ordítasz, nem, hanem egyszerűen mennyiségre is az, hogy ennyit zsengeti az ember a hangszálait, mondjuk 70-80 percig, meg néha elkap, tényleg elvisz egyszerűen a hév, és üvöltök, mint egy állat, mert mert akkor a adrenalin löketet kapok én is meg dopamint ott a színpadon, úgyhogy emiatt meg hát olyan vagyok, mint egy veszett kutya az is.

Amiatt is, hogyhogy elváltad ezt a feladatot a friss húsnál?

Úgy gondolom, hogy egy olyan formátum, ami aminek azért valamennyire küzdenie kell a mai ilyen figyelmi versenyben sok dologgal, és szerintem egy egy nagyon szórakoztató formanyelv, és azt is hozzáteszem, hogy egy-egy kis film mögött, plán néha a animációk mögött, meg amúgy is az egész mögött tehát nagyon komoly szellemiség, tartalmiság, meg hát munka belerakott.

Szóval emiatt is meg, hogy a magyar filmet bármilyen formában támogathassam és visszaadjak valamit a kultúrának hálából.

Emlékszel még, hogy melyik volt az első kis film, amit láttál és nagyon tetszett így életedben?

Az első igazán meghatározó pillanat az a Csás Ádám hét című rövid film volt sokokból.

Egyrészt főleg zeneileg akkor hallottam először abban a kisfilmben olyan magyar nyelvű rapzenét, underground rapzenét, ami egyszerűen tehát lesült a hajam tőle.

Ott olyan nyelvi játék volt, ugye az korai, hát nem olyan korai, de hogy a kezdet fiainak így a peak időszaka volt.

És akkor így kinyílt egy új világ ezután számomra, mert elkezdtem utánamenni ezeknek, és elképesztően behúzott.

Tehát nagyon fontos a hiphophoz való, meg a magyar hiphophoz való kapcsolatomban ez a kisfilm.

És utána Csás Ádámnak volt, azt hiszem, hogy a gyengébb napok a később, illetve előtte az Underground.

És mindegyikben annyira ikonikus párbeszédek meg képek voltak, hogy mi azt aztán baráti társaságba az ilyen monológokat azon versenyeztünk, ki tudja jobban elmondani.

Ö, tehát a német Kristóf vagy Horvát Kristóf, Horvát Kristóf, bocsánat, hogy ő neki amit ő ott megy ezekben a filmekben, az egész elképesztett, tehát olyan dumák, hogy És akkor elmond egy tényleg hihetetlen ilyen ilyen álvagány dumát, és a végén egy ilyennel még így így rávy, hogy érzed ezt a világot.

Mitől ez a vágás a szemödöködön?

Hát ez koncepciózan van egy fodrászom, már 16 éve ő vág, és igazából ő így végignézte ezt a teljes kafkai átváltozást elejétől a végéig, és őt meg fodrászként érdeklik ezek a ezek a dolgok, hogy hogy lehet változtatni a karakteren.

Én meg én meg igazából így elmegyek vele, és most már ilyen mintákat vágd vagdos meg hát ugye voltam szőke, tehát ezeket mind elvagyunk.

Szeretném őt is támogatni azzal, hogy a munkája nagyobb figyelmet kap.

Az emberek találgattak itt a fesztiválon, hogy hogy te vajon kivel azonosultál a abba az iskolás filmbetó Class című?

Voltak, akik arra tippeltek, hogy a a a problémás gyerekkel, vagy biztos ilyen rossz csont voltál.

Én meg azt mondtam, hogy szerintem inkább a a Jámbor helyettesítő tanárral.

Hát az a helyzet, hogy én nekem is ez volt a gondolatom, hogy alapvetően én egy jó jó embernek, jó gyereknek tartom magam belül, és hogy ez hogy biztos akkor jó gyerek is voltam valójában.

Aztán most így felnőtt felér, hogy átgondolom, hogy mik történtek, miket csináltunk, és akkor akkor aztán szembesülök vele, hogy hát elég vásott vásott dolgaim voltak. fiatalon, úgyhogy inkább a főszereplővel tudtam teljes mértékben azonulni, és amúgy egyszerre részben a Jámbortanárral is.

Nekem nagyon tetszett, hogy a a ez az a tanár még akkor sem lépett fel agresszívan, amikor a gyerek tök agresszív volt vele, hanem úgy valahogy annyira jól tudta így így így így nem lereagálni.

Hát látszott rajta, vagy hát azon a karakteren, hogy ebben a témában sokat érhetett korábban. és az, hogy hogy eldöntött szándéka, hogy ezt ezt nem nem tükrözi vissza a gyerekre.

Úgyhogy ilyen szempontból nagyon jó pedagógus lehetett, hogyha létez létezne ez a valódi pedagógus.

Volt az animációs film, amit választottál, ez a Sweet Like Lemons.

És ebbő volt egy mondat, amire felfigyeltem.

Ott azzem a számítógépen írta be a csajsz, hogy a barátaid már nem legyenek a barátaid, ha tudnák, hogy milyen vagy igazából.

Neked eszembe szokott jutni, hogy hogy vajon mit gondolna rólad anyukád, vagy a barátnőd, vagy a rajongóid, hogyha látnának ebben az adott pillanatban?

Hát én szerintem erre a pontra az életemben már vagyok annyira kényelmes, hogy olyan emberi kapcsolatokban szeretek lenni, amik ahol ahol azt gondolom, hogy főleg ezekben a amiket kiemeltél, ezekben a fő fókuszokban lehetek szerintem egészen identikusan önmagamhoz.

Szóval viszont inkább ez a mondat, ez ez inkább a szorongásos időszakokra jellemző mondat, tehát hogy igen, de alapvetően szerintem lehetek lehetek olyan, amilyen vagyok a szeretteimmel meg a barátaimmal, és ezért szerencsésnek érzem magam.

Mondtad korábban, hogy azért nem csináltad tetováros, mert hogy anyukád nem örülne neki.

És jól láttam, hogy találtál egy kis kaput.

Találtam egy kiskaput, mégpedig azt, hogy egyrészt a művészet oltára lesz felhozva, mint mentség, másrészt pedig, hogy hát jó magam is elhiszem, meg neki is ezt a remé eléggé hihetően adtam át, hogy ez itt a olyan helyre került, ahol eltűnik idővel, és hogy amúgy meg nem látja senki.

Ez még el is fog tűnni, mondjuk el, hogy a a szád belsejében van ugye egy négy darab hármas számú.

Ö hát a négy darab hármas numerológia a spiritualitás mentén egy angyalszám. 33 éves vagyok krisztusi korban és hát nagyon transzformatív volt számomra ez az életkor úgyhogy emiatt úgy éreztem így művészetileg is illene a képbe.

Másrészt izgalmas volt egy ilyen impulzusalapú döntést megvalósítani így New Yorkba.

Meg, hogy ez volt az első ilyen élményem, hogy tetovának és hogy amúgy nagyon fájt, de hogy nem tartott sokáig, és hogy í utána egy fél óra múlva semmit nem éreztem, és csak így sétálok tovább New Yorkba és tudom, hogy most már van belül egy tetoválásom.

Szóval emiatt is egy ilyen jó kis trikaland volt.

Ennyi igazából meg számomra a numerológia is fontos.

Beszéljünk egy kicsit a színészi munkásságodról.

Az egyik első színész munkádat, vagy inkább hát statiszta munkádat a Koller Éva bátorsága című kisfilmben kaptad, amit Szenty Görgyi Bánt rendezett, aki később a besúgót, és ezt a filmet híresen nem válogatták be a friss húsra, különben, de ez nem Bálint kedvét nem szegte.

Hogyan kerültél bele abba a filmbe?

Úgyhogy abba az osztályba jártam gimnáziumba, ahonnan a Bálint éppen elment a előtte egy évvel, és valamilyen osztálytalálkozóra mégis csak eljött a régi osztálytárcsaihoz, és akkor ott megismerkedtünk, és én akkor még nem is rappeltem meg semmi, de valamiért így érdekesnek talált.

Így így is így barátilag, vagy nem tudom, így barátilag lógtunk, és akkor mesélt a terveiről meg meg így én is, hogy milyen terveim vannak, meg ilyesmi.

És annyira jóban lettünk, hogy így behívott végül is, hogy kellett neki statisztéria.

Én meg kíváncsi voltam, hogy milyen egy forgatás.

Az vicces, hogyha rákeressünk ennek a filmnek a címre, akkor ott van, hogy Törölcsik franciska és mellette Betonhofi, sétáló férfi és az a fotó, amit itt csináltunk rólad az ajtónál.

Ö volt egy egy kép a arról a forradásra, hogy üldögéltek ott a büfiasztalnál Töröcs Franciskával, akinek a a fiatal brazil verziója szerepelt a a filmben, amit kiválogattál.

Tudod, az neked is feltűt, hogy az nagyon súly franciska?

Nem, ez így nem, ez akkor nekem nem ecset.

Na, szóval, hogy megcsaphatott akkor a a forgatás hangulata.

Hát eleve nekem már azért az egy érdekes helyzet volt, hogy ott ugye a sétálás közben, vagy hogy ott később egy van egy olyan jelenet is, hogy egy egy hölggyel megyek az utcán és babakocsit tolunk, és nekem már az is, hogy hogy így fogom egy idegen nőnek a kezét egy ilyen munkahelyzetbe, és hogy amikor meg nem forog a kamera, és sem engedjük el egymás kezét, és hogy már nekem ez egy olyan olyan komfortzón kívüli ilyen zavarba lét volt ott.

Tehát ami gondolom másnak fel se tűnt, vagy nem tudom, nekem az így a teljes civil életből azért azért az egy élmény volt.

Hát meg ilyen igen, hogy így először az ember egy ilyet így kipróbál.

Meg akkor olyan volt, hogy a jelenetben assiszem pont így így kiesik valami zacskó, és akkor reflexből lehajolok, így visszaadom a kezébe a a másik színésznőnek.

És akkor amúgy az így annyira életszerű volt, hogy így úgy maradt, és hogy én meg a karakterből próbáltam mozogni, és az meg ezt tette volna.

Én is valószínűleg ezt tettem volna, csak lehet, hogy lassabban.

A legjelentősebb színészi munkádat viszont csak 50-en látták.

Ez egy sirály vizsgálódás volt Marosvásárhelyin, amit Muhi Zsófi rendezett.

Erről azt mondtad, hogy életem legnehezebb mentális próbája volt az a két hét, amíg próbáltátok ezt.

És azt is mondtad, hogy idő lesz, amíg megértem, hogy ott bennem mi történt.

Hát bizonyos puzzle darabjait összeraktam.

Az idegi kimerültségem az, hogy amúgy én így előtte mondjuk nem tudom Debrecenből mentem ki a nulla alvással a reptérre, és azon kiértem és azonnal négy ó 4 óra próba, tehát kiértem, és 15 perc múlva állathangokat utánoztam idegen emberekkel egy egy színház pincéjében.

Meg mozgásba is le kellett ezeket így követni valahogy.

Hát most ezekre emlékszem, mert és tehát eleve nem nem aludtam, és úgy mentem oda.

Másrészt izgultam, meg nagyon durva volt így leengedni így az emberi létnek a a az ilyen tartópilléreit egy másodperc alatt.

És amúgy nagyon bátran mentem előre, szóval valószínűleg nagyon akartam bizonyítani, és ez nagyon nagyon durva volt.

Szóval nagyon komfortzón kívül voltam, és ugye profi színészekkel is dolgoztam ebben a darabban, és akkor vége lett, és a az egyébként a színészosztálynak az osztályfőnöknője is az anyám ebbe a darabba.

És akkor utána ülünk ott abban a kocsmában, és annyira sokkos állapotban vagyok az élmények ilyen impulzív váltakozásától, meg meg ettől az egésztől, hogy így lehúzok egy deci vodkát, és olyan szinten berúgok, hogy így elalszok tényleg, és akkor így hat vagy hét órát alszom egy ilyen színészlakásban, amit kaptam, ahol az első dolog az volt, semmiféle offense a a vendéglátó óim felé, hanem hát van előfordul egy lakásba, ahol nem laknak épp, hogy belépek, felkapcsolom a vilönt, és így csótány így átszalad a folyosón.

És azért én akkor már úgy egy egy viszonylagos érezhető életszínvonal növekedésen már azért átmentem előzőleg.

Szóval ez most egy elképesztő humbling dolog lett azonnal, mert így alap dolgokat kellett megoldanom, például azt a csótányt likvidálni így belsőre.

Tehát agyon, bocsánat, tényleg az állatvédőket, de agyon vertem egy martenszel.

És hát utána az, hogy teljesen magányos és izolált vagyok hirtelen, az, hogy ott nem, akkor még azért nem volt ez akkora jelenség szerintem, hogy hát biztos nagy dolog volt ilyen színészosztálynak, akikkel ott lógtam meg a így az intézménynek, meg hogy egy ilyen egy inkább egy ilyen kedves, furcsa izgalmas új ember, akivel így lehet lógni meg megismerni, De de hogy na igazából ott én senki voltam, és ez jó volt így, mert mert abban, amit csináltunk, én voltam a rooki.

És hát hirtelen megint mindent úgymond elveszíteni abból, ami felépült a karrierem mentén, meg a meg az utam mentén, az az érdekes tapasztalat volt, illetve nagyon megdolgoztattak érzelmileg a a jelenetek, mert ebben a darabban a azt, aki én vagyok, azt a cserben hagyja az édesanyja, a a szerelme és a múzsája is lelép ugyanazzal a palival, akivel az anyja, tehát hogy elég heavy dolgokon megy át.

És például amikor az anyámmal voltak próbák és szekvenciák, akkor mondjuk utána este a az étteremben, egy étterembe ülök egyedül, és összeveszek telefonon az anyámmal, mert ez hát ugye én nekem abból az érzésből kellett dolgozni, ami ami van, mert más esélyem nem volt.

Említett entitások

Témák

  • film fesztivál
  • kisfilm
  • beton.hofi

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Friss Hús fesztivál

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Friss Hús #6 - Az én termékem az önbizalom (feat. Beton.Hofi, Szántó Fanni & Deák Dániel)”

Miről szól ez az epizód: „Friss Hús #6 - Az én termékem az önbizalom (feat. Beton.Hofi, Szántó Fanni & Deák Dániel)”?

A Friss Hús fesztivál podcastsorozatának vendége Beton.Hofi, aki a szemöldökéről, tetoválásairól, korábbi statisztaszerepeiről és egy marosvásárhelyi Sirály-előadásban játszott főszerepéről beszél. Kitérnek a Friss Hús nemzetközi versenyébe válogatott kisfilmekre és egy Pokol… Az epizód a Filmklub podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Friss Hús #6 - Az én termékem az önbizalom (feat. Beton.Hofi, Szántó Fanni & Deák Dániel)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szántó Fanni, Beton.Hofi, Orbán Viktor, Magyar Péter, Varga Ferenc.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Friss Hús #6 - Az én termékem az önbizalom (feat. Beton.Hofi, Szántó Fanni & Deák Dániel)”?

Fő témái: film fesztivál, kisfilm, beton.hofi.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Friss Hús #6 - Az én termékem az önbizalom (feat. Beton.Hofi, Szántó Fanni & Deák Dániel)”?

Megjelenés: 2025. 06. 04.. Hossz: 1 óra 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmklub-podcast/friss-hus-6-az-en-termekem-az-onbizalom-feat-beton-hofi-szanto-fanni-deak-daniel

Több epizód a Filmklub podcast-ből