Filmklub podcast

Kritikusok hete S02E03 - Valuska László

· PT1H17M49S

Összefoglaló

Valuska László vagyok, 1981 szeptemberében születtem Budapesten. Gyerekkori filmes élményeim apámhoz és az indiánokhoz kötődnek, a Star Wars őrületéből kimaradtam, de apám Belmondo és Woody Allen filmjeit hozta. Első mozis élményem a Bambi volt, a Függetlenek napja pedig családi…

Röviden

Műsor
Filmklub podcast
Megjelenés
2024. 08. 30.
Hossz
1 óra 18 perc
Szereplők, említett nevek
Valuska László, Woody Allen
Témák
filmek, gyerekkori emlékek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

valuska lászló vagyok 1981 szeptember -án születtem [Zene] budapesten hát az első filmes élményeim azok apámhoz kötődnek meg az indiánokhoz nagyon emlékszem hogy ment ez a kelet-európai indián mánia és ezüstókincse vinetu meg hasonlók mentek a tévében és ilyen kisgyerekként azokra csúsztam rá valahogy a a a star wars-os őrületből kimaradtam teljesen a másik meg apám volt aki meg belmondó és allen dolon filmeket hozott ha kell ha nem én ezeket nagyon sokára jöttem csak rá hogy egyébként ezek között egy csomó értékes és fontos film van ha nem tudod hogy izé apám mutogatja hogy ezt kell megnézni és izé és azokat nagyon szerettem tehát hogy az az volt egy ilyen fordulópont ilyen első mozis élmények bambi elsírom magam az inkább valószínűleg tv volt a másik meg valami a függetlenség napja van meg ami az egy későbbi film de nem tudom hogy a saját filmtörténeti élményeimet mennyire írta felül a a magánéletem története de valahogy az van meg hogy azt nézzük így családilag az az meg 90 valahányas az a film a mi családunkban a a szöveg volt az elsődleges tehát az írott szöveg a nagypapámnak nagy könyvtára volt mindig amikor náluk voltunk vagy nyaralni mentünk akkor mindig kaptam könyveket ezeket egy ilyen kis füzetbe kellett felírni és csak a nagypapám halála után találtam meg azt a kis füzetet és abban látszódott hogy volt egy 10-12 év amikor lacika megtanul olvasni és nem hozza vissza soha többet a könyveket tehát nekünk mi egy ilyen szövegalapú család voltunk és ebbe jött be a a film apámnak volt ez a filmszeretete ami ami tök fontos volt anyám az nem különösebben ragaszkodott a a filmnézéshez tehát hogy szerette a krimiket meg a sorozatokat de de ott nem volt ilyen mánia hogy el kell menni megnézni moziban valamit az egyik ilyen fordulópont az szerintem az volt amikor már ilyen 14-15 éves lehettem nyilván láttam addig is sokféle filmet de de így a tv újságban elkezdtem észrevenenni hogy vannak ilyen késő este kezdődő ilyen érdekes sztoriú filmek amik abban a műsorsávban vannak amikor már senki nincs ébren és azok közül egyet kettőt elkezdtem fölvenni teljesen vakon tehát nem volt ilyen igényem hogy most akkor a filmtörténetet nézem vagy nagy rendezők életműv ét nézem hanem csak az volt hogy így volt valami kapcsolódás például egy kapcsolódás volt egy nem tudom valami jó téma ami akkoriban érdekelt gondolom a a szerelem elmúlás felnövés szenáromságában vagy egyébként a belmondó vagy allend dolon és hasonlók és akkor utána jött egyik a másik után elkezdtem nézni azt volt valami sorozat a tévében ahol így gyűjtötték ezeket a klasszikusokat és mutogatták és akkor meg utána a sorozatot kezdtem el így nézni hogy mi jön ki a héten és akkor egy kis highlighterrel bekarikáztam a a tv újságban a gimnázium években pedig már ott volt hbo meg minden tehát sokféle filmet lehetett nézni az szuper volt de az igazi fordulópont így a a filmokosságban az a az az egyetem volt a pázmány péter katolikus egyetem bölcsészettudományi kara ahova magyar kommunikáció szakra jártam és ott részt vettem a margit házi beánál aki a filmtetnek volt akkor a szerkesztője ilyen filmkritika író szemináriumon és akkor oda ott elkezdődött ez az írogatás és ott kaptam életem legjobb munkáját szintén egyetem bikácsi gergely tehát egyfő mindent tud a filmekről más meg fantasztikus stílusa van az öregnek nek az ő szemináriumán különböző filmeket adott föl amikerről így tudod ilyen bölcsész módon beszélgetett az ember tehát magyarul a filmről kevesett de nagy megfejtések az életről tehát körülbelül ez volt a koncepció és az egyik óra után odahívott magához hogy lászló itt egy telefonszám és egy ilyen nagyon pici kis sajt cetlin arra így emlékszem tehát hogy így nagyon gondos volt hogy semmi fölösleges papír ne kerüljön át hozzám átadott egy ilyen vonalas számot és akkor azt mondta hogy lászló ezt hívja fö ez tetszeni fog magá de mondom tanár úr valamit azért mondtadna róla hogy mi ez a telefon amit föl kell hívni nehogy nehogy tényleg így nyugat-európában kössek ki egy vigalmi negyedben és fölhívtam a telefonszámot iszonyú meglepő volt a közgázon hadas miklós szociológust hívtam fel mint az utóbb kiderült aki egyetemistákat keresett egy projektjéhez amiben a a férfi reprezentációt vizsgálja a filmekben ez nagyon leegyszerűsítve így 2004 körül lehetünk megérkeztem a gender témakörbe ami ugye most szétrobbantja az ország agyát én 2004-ben megérkeztem ide és hihetetlen módon beleástam magam a a gender studiesba a feminizmusba és minden ilyen politikaai és kultúra viszonyával foglalkozó témakörben de itt volt a a feladat tehát e ez egy nagy kutatás volt tényekre nyilván nem emlékszem de mondjuk úgy képzelem el hogy ez egy ilyen nagy eus projekt lehetett vagy annak keretében készületett és a következő volt a feladat meg kellett nézni a az oszkár díjas a berlini a velencei talán a torontói és a cni nyertes filmeket legjobb férfi legjobb nő legjobb film talán ezek a kategóriák voltak és a magyar filmszemledíjas filmeket és ez ez visszamenőleg mondjuk egy 40-50 év lehetett ami a legrégebbi volt tehát magyarul kaptam egy feladatot hogy végig kell nézni a filmtörténetet és akkor ez tényleg úgy nézett ki hogy volt egy nagyon hosszú excel tábla amiben ott voltak a a filmcímek és mindegyik filmhezt ki kellett tölteni egy hát emlékeim szerint egy ilyen hat-nyolc oldalas kérdőüvot a kutatáshoz amiben voltak ilyen nagyon egyszerű kérdések milyen hosszú a film milyen nemzetiségű mennyi díjat nyert ki a rendező és hasonlók és ott jött utána az igazán izgalmas rész hogy a egyfelől az hogy a férfi vagy a nő a hangsúlyosabb a történet szempontjából ki az aktív szereplő ki a passzív kiről szól a történet a nőnek van-e valódi szerepe vagy csak a dramaturgiában behozzák hogy lendítsen a sztorin vagy pedig csak a vágy tárgya mint a romantikus filmekben volt egy harmadik kategória hogy ezek a szereplők egymással vereksszenek-e vitatkoznak-e szexuális együttlétre is sor kerül-e és azon belül például hogy egy szexjelenetben ki kezdeményez ki van felül mond-e az egyik nemet a másiknak van-e happy finish a végén vagy nincsen iszonyú izgalmas volt tehát így fölvette merát ez majdnem szerintem egy évig tartott ez a meló és f mintha fölvettem volna egy szemöget hogy ezen keresztül nézem végig a filmtörténetet és ez nekem iszonyú meghatározó volt tehát hogy a mai napig ez a a filmeknek a kulturális szerepe az sokkal jobban érdekel mint a az esztétikai része őszintén szólva és hát azt hiszem hogy ez volt a legmeghatározóbb a a a a filmrajongásban mert íy munka miatt így szembenézni a teljes ilyen vagy hát nem a teljes de a filmes hagyomány nagy részével ez iszonyú izgalmas tehát rengeteg olyan filmmel meg alkotóval találkoztam akikkel azt hiszem hogy soha nem találkoztam volna mert egyszerűen az idő véges és nem kezdi el az ember így feldolgozni a filmtörténetet kivéve ha filmtörténetre jár vagy mániákus én egyik se voltam és kiderült az számomra ebből a kutatásból nagyon sok minden kiderül de most ami a személyesen a legfontosabb volt hogy tehát hogy egyfelől nincs az hogy csak a friss a jó nincs az hogy a mostani filmeknek ne lenne viszonya a 30 évvel ezelőttiekhez kiderült az hogy ezek a filmek milyen iszonyú izgalmasan reprezentálják a azokat a társadalmi kérdéseket amik minket itt foglalkoztatnak vagy az adott korban foglalkoztatták az embereket hogy hogyan alakul mondjuk az a nagyon egyszerű dolog hogy egy férfi vagy nő karakterről hogyan gondolkodunk hogyan mutatjuk be úgyhogy így összességében azt hiszem ez volt a legmeghatározóbb ügy [Zene] ugye a filmkritika írásnak egy nagyon fontos része az hogy nem csak tudni kellene a filmtörténetet hanem véleményünk is kellene hogy legyen és szerintem az egyáltalán nem egyértelmű hogy hogy érkezik meg az ember oda hogy elkezdje megosztani a véleményét nagyobb nyilvánossággal illetve most így 2024-ben azt gondolom hogy ez még inkább ilyen leértékelt dolog mert mindenkinek van hallható és látható véleménye a társadalomban én gyerekként abban szocializálódtam hogy így a véleményünket el kell mondani és ez nem egy ilyen nagy dolog volt hanem valahogy mindig megkérdezték hogy ezt vagy azt akarod nézni ez vagy az tetszett-e nagyon fontos volt hogy a tényleg kisiskolától kezdve ugye a barátokkal beszélgetünk filmekről vagy bármi másról és mindig nagyon érdekelt amikor ilyen szempontokat kapok tehát hogy a vélemény az nem csak azért fontos mert valaki elmondja hogy mit kell gondolni róla hanem azért is mert új nézőpontokat tud behozni ahogy lehet hogy én nem gondoltam arra az adott filmre gimiben csináltunk iskolaújság ot ott elindult ez a valahogy azért próbáljuk már meg megfogalmazni hogy hogy mi van körülöttünk ebben én nem emlékszem arra hogy nagyon filmekről írtam volna de az első lépés az mindenképpen az volt hogy ebben az iskolaújságban már már lehetett írni arról ami a fejemben van viszont eközben meg rengeteget olvastam arról rengeteget olvastam újságokat amikben ugye emberek elmondták a véleményüket és hát annál menőbb nem volt tehát 15-6 évesen én imádtam a nem tudom a magyar narancsnak a kritika rovatát úgyhogy a filmeknek színházi előadásoknak vagy lemezeknek csak egy nagyon kis részéről tudtam hogy egyáltalán micsoda tehát egy ilyen olyan volt mint egy ilyen felzárkóztató a felnőtt korban hogy így nézegettem az újságot és akkor ott is így kivágva elmentettem azokat a dolgokat amiket tudod majd meg kell nézni vagy majd nem szabad hogy elfelejtsem és hát valójában ez a ez a média egyik feladata szerintem hogy így orientálja a nézőt vagy olvasót ebben a világban tehát én a filmkritikához is így érkeztem meg hogy ez egy egy ilyen szolgálati dolog ami segít a tájékozódásban mert iszonyú sok tartalom jelenik meg meg akkor is nagyon sok tartalom jelent meg és egyszerűen arra nincs idő hogy sok szart nézzen az ember hanem nyilván azt szeretné hogy bizonyos enciális pontok mentén kiválassza azokat az embereket újságokat véleményeket amiket valamennyire tud követni a a a filmválogatás során most is rengeteg olyan ismerősöm van aki akitől szoktam kérni javaslatokat hogy adjon tippeket hogy mit kell megnézni és volt egy szomszédunk a a bajza utcai házban aki nagyon menő volt számomra mert valami gamer oldalt internetes oldalt kezdett el csinálni hát engem egyáltalán nem érdekelt érdekelt a számítógépes játék viszont elmondta hogy lehet írni oda filmekről és ebben az a jó hogy akkor feliratkozhatsz egy sajtólistára és akkor tanultam meg hogy hát a legfontosabb dolog a földön minden sajtólistán fönt lenni és hogyha valaki ezt hallgatja és nem vagyok a sajtólistáján akkor kérem hogy tegyem fel és ez iszonyú szórakoztató volt volt mert elmehettem egy olyan filmre ami délelőtt van a mozikban nem kell fizetni érte mindenki előtt lehet megnézni mindenki előtt lehet véleményed és ez ez ilyen adrenalin bombákat jelentett számomra és akkor ilyen kicsiket kellett írni 2-3000 leütés max az első kritikámat emlékszem amit megírtam nem emlékszem hogy mi a film tehát hogy valami abból kiindulva hogy mivel foglalkozott az oldal így azt tudom el képzelni hogy valamilyen hollywoodi blockbuster amiben lőnek mondjuk tehát azon belül ez lehetett skifi is meg akciófilm meg kmy is de hogy körülbelül ide lőném és arra emlékszem hogy a mi a hatodikon laktunk ő az ötödiken és nem merem elküldeni a szöveget megírtam és és így hát szerintem így egy-két napot jegeltem a szöveget és nem mertem nem mertem elküldeni hogy ez nem elég jó nem elég izgalmas nincsenek benne olyan stílusok amiket így elvárok egy szövegtől aztán elküldtem azt azt mondta hogy tök jó kösz kirakta és akkor ez így ledőlt ez a nagy nagy mítosz hogy itt mennyi munka van ezzel de de akkor azt a részét megértettem hogy hogy tényleg tök sok filmet kell nézni és mindenfélét és akkor innen meg a az egyetem volt a következő amikor a margitházi beánál ott a filmtedben valamelyik ilyen szeminárium írást lehozta és akkor akor oda jó pár cikket írtam aztán volt egy ilyen kis filmhúskör ahol így külsőzéssel kaptam ilyen feladatokat azok közül a kedvencem az volt amikor a elküldtek az urániába egy ilyen hardcore dokumentumfilm fesztiválra vagy szemlére valami nagyon apró tehát vagy a hajléktalanság volt a téma vagy valami hasonló hogy arról írjak egy nagy beszámolót és emlékszem hogy két napon keresztül ilyen iszonyú doksikat néztem a hajléktalanságról úgyhogy óriási viták alakultak ki az az urániának a legalsó kis termében volt ahol szerintem 20-an lehet leülni és ott vitatk kiderült hogy az alkotók is ott vannak azok vitatkoznak hogy hát ezt nem lehet megcsinálni azt meg meg lehet nem nagyon voltak nézők és sikerült leadni egy egy nagy nagy cikket belőle és nagyon élveztem amikor így két napig tényleg 15 órányi filmet megnéztem a témában és és hogy arról lehetett valami állítást tenni aztán pedig először gyakornokoskodni mentem az indexhez ott volt a a cineematrix rovat és aztán jó sok évig ott voltam újságíró és hát a tehát én nem tartom magam egyáltalán a filmkritikusnak kulturális újságírónak annál inkább de ott irtozatos mennyiségű filmkritikát kellett írni egyf azért mert ugye nyilván egy ilyen újságnál mindenről be kell számolni ami egy kicsit is érdekelheti az olvasókat és hát ebben a heti nem tudom négy-öt premier között mindig voltak olyanok amik ugye ilyen nagy dobások és nagyon várja a közönség meg voltak ilyen artisztikus művészfilmek amiket meg nagyon szerettem és akkor ott a az indexben történt meg az hogy végülis ilyen végtelen mennyiségű tartalmat kezdtem el fogyasztani de de mondom tehát hogy ebben nem a én azt hiszem hogy nem a a filmért rajongok hanem a a történetekért és a nézőpontokért hogy hogyan lehet ezeket elbeszélni nyilván nagyon szeretek tehát hogy arra jöttem rá az évek alatt hogy én nagyon sokat olvastam nagyon sok filmet néztem meg sorozatot de azt hiszem hogy engem ez ez vonz a legjobban hogy így így egy másik világot meg másik elbeszélési módot lehet megismerni és például én kevésbé vagyok tehát kevésbé vagyok olyan néző aki így nagyon vár filmeket meg rendezőket meg következő munkákat hanem hanem én az vagyok…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kritikusok hete S02E03 - Valuska László”

Miről szól ez az epizód: „Kritikusok hete S02E03 - Valuska László”?

Valuska László vagyok, 1981 szeptemberében születtem Budapesten. Gyerekkori filmes élményeim apámhoz és az indiánokhoz kötődnek, a Star Wars őrületéből kimaradtam, de apám Belmondo és Woody Allen filmjeit hozta. Első mozis élményem a Bambi volt, a Függetlenek napja pedig családi… Az epizód a Filmklub podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 08. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kritikusok hete S02E03 - Valuska László”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Valuska László, Woody Allen.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kritikusok hete S02E03 - Valuska László”?

Fő témái: filmek, gyerekkori emlékek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kritikusok hete S02E03 - Valuska László”?

Megjelenés: 2024. 08. 30.. Hossz: 1 óra 18 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmklub-podcast/kritikusok-hete-s02e03-valuska-laszlo

Több epizód a Filmklub podcast-ből