Filmklub podcast

Kritikusok hete S02E09 - Jakab-Benke Nándor

· PT54M38S

Összefoglaló

Jakab-Benke Nándor a Filmtett főszerkesztője, gyerekkorát és a filmekhez való viszonyát idézi fel. Elmeséli, hogyan kezdődött a filmes pályafutása terjesztőként, majd hogyan lett a Filmtett főszerkesztője, miközben filmfesztivált is szerveznek és filmeket forgalmaznak. Felidézi…

Röviden

Műsor
Filmklub podcast
Megjelenés
2024. 12. 07.
Hossz
55 perc
Szereplők, említett nevek
Jakab-Benke Nándor
Témák
filmtett, filmes pályafutás, filmfesztivál
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

jakab benken andor vagyok 1981 április 16-án születtem sepsi [Zene] szentgyörgyön az én gyerekkorom az egy rurális környezetbe telt egyszerűen nem volt annyi mozgókép a a mint a mai fiatalokn nem akarok átcsúszni mai fiatalozásba de annak idején tényleg minden kis képkockát meg kellett becsülni arapvetően három pólusú volt nekem ez a világ és a legelső ebből a mozi volt abból is ilyen falusi mozi vándormozi kis szentgyörgy melletti településen nőttem fel lisnyóban és ott a műelődési házba jött hát nem is hetente hanem mondjuk két hetente egy pasas egy mobil 35-ös vetítővel úgy hívták hogy csűrös mester é ne felejtsük el 80-as éve közepéről végéről beszélünk és ott vetített bármit amit éppen vetíthetett valami régi leszannált kópiákat olyan filmekről amiket lehetett forgalmazni a kommunista romániában ott láttam indiai filmet az alanellon féle zorrót nagy benyomást tett rám a sandoká ami egy nem is tv sorozat volt és nem is film hanem egy filmsorozat tehát hogy ilyen ilyen nyolc vagy nem tudom hány epizódból álló filmsorozat volt amit moziba vegetettek sorozat szerűen tehát hogy ilyen filmeken nőttem fel és ennek a celluloidos vetítésnek a minden mágiájával és problémájával ugye elszakadt film beégett film tehát mai napig itt az orromban az a az egyvelege annak a falusi kultúrotthonnak aminek a padlóját felmossák minden ősszel petróleummal akkor az olcsó sör olcsó cigi amikor benentcigiztek az emberek és az olcsó szotyi a másik az a tv volt de a tv az az nevetségesen kevés műsor volt most megint el fogok csúszni ilyen mai fiatalozásba de akkor egy állami tév adó volt ami sugárzott napi két órát kábé amiből a fele az az volt hogy causesku gyárat látogat valahol és a többiben lehet hogy vetítettek egy fél vagy egy negyed filmet például amerikai animációkat ilyen öt percekre bontottak és akkor egy fél éven keresztül vetítették például az arisztokrata macskákat tehát el se lehet képzelni ma már és ú úgy vártuk a következő részt amit vedíthettek ebben a királyi tvében az akkori kezdetleges betartatlan copyright izé nélkül azok korai némafilmek voltak tehát hogy vicces de én ezért szerettem meg cseplint mert hogy gyerekkorunkban rendszeresen volt cseplin vetítve a román tvbe és akkor a harmadik a vhs nyilván ami ugye 80-as évek végéig ilyen szürke zóna volt kicsit tilos kicsit nem így ígyí megengedtek így hoztak a az emberek nyugatról vhs magnókat akiket így bedugtak tév és akkor összegyűlt egy nagy család és nézték a mondjuk a rambót német hanggal vagy más ilyen akciófilmeket román hanggal mert hogy volt egy ilyen híres mozgal nem mozgalom eg egy néni aki egyébként a mai napig él és nagy filmszerető ő overdubbolta az összes amerikai filmet az ő hangján és akkor nyilván ez 90 után megváltozott bejöttek mindenféle filmek a moziba bejöttek mindenféle filmek a mindenféle német meg egyéb tvéadók a tévébe köztük a cartoon network meg szeg meg rtl klub ahol ahol lehetett végre filmeket nézni hát ott néztem én németül láttam a csillagok háborúját komplett a az eredeti három trilógia az az eredeti három filmet az németül láttam mert ott lehetett megnézni teljesen ezeket illetve vhs-en megjentek az első tk-k szentyörgyen is ilyen borzasztó minőségben másolt filmekkel tudod így ilyen gépíró gépírással volt begépelve a c amit aztán ráragasztottak hogy milyen film van ott sokszor volt olyan is hogy ráfért a kazettára másfél film és akkor meg kellett keresni hogy a filmnek annak a filmnek a másik vége hol van néha viszont olyan is volt hogy egy pornófilmnek a néhány perce félt fel még a kazetta végére és akkor akkor kiküldtek amikor egy ilyen nagyobb társasággal néztük a gyerekeket kiküldték hogy akkor most tessék kimenni [Zene] én nagyon sokáig nem tudtam arról hogy itt valami más is történhet a a a filmek köré mint mintogy megnézzük és akkor utána újra meséljük a történetet a haverokkal az nekem sokkal később jött valamikor a székely mikó kollégium ez a suli ahova jártam érettségiben érettségig annak a könyvtárába egyszer érkezett egy nagyobb rakományfilmvilág de ilyen régi a mit tudom én 80-as90-es évekből és akkor ott láttam először hogy film olyan filmekről írnak róla amiket én nem láttam és nagyon unalmasnak tűnnek és nagyon hosszú unalmas szövegek ezek most izé 16 éves vagyok szóval nem ott jár az agyam de akkor tudatosult bennem először hogy itt lehet erről másképp is beszélni én később később felvételiztem a az újságíróira tehát nekem az volt az első szak amit elvégeztem ezt azért mondom el mert hogy ott találkoztam először a ak émiai jellegű filmtörténeti oktatással és és azzal hogy itt akkor lehet valami más másképp is beszélni a filmekről nem beszélve arról hogy ugye a filmtet az nagyjából akkor indult amikor én érettségiztem és felkerültem kolozsvárra első éves egyetemistának szóval itt az újságírói szakon muszáj megemlíteni pető ágnes tanárnőt aki akkor még aiszem irodalom tanárként vagy vagy magyar irodalom vagy világirodalom tanárként csempészett be talán esztétikának hívták az óráját filmeket és tényleg ott néztük meg a nagy klasszikusokat ugye bueltt trufót godár tehát ezeket néztük meg az óráján és emlékszem hogy amikor levetítette nekünk az andal andalúziai kutyát akkor én is úgy éreztem mint amikor mintha konkrétan felvágták volna neki szememet és és küzdöttem ez ellen nem értettem hogy hogy mi ez miért miért van ez én ahhoz szoktam hogy a hogy a filmektől jól érzem magam bejön robotzsarú szétlő mindent és ez nekem jó és kielégítő mi mi ez miért kell nekem felvágni a szememet és igazából itt történt meg az is hogy dolgoztunk a helyi szabadság nevű napilapnak volt egy ilyen vagy azasszem ma is most is megvan egy egy ilyen diák melléklete a kampusz és oda kezdtem írogatni néha filmekről is néha és volt egy szövegem amit a akkor jött ki a gyűrűk urának a valahányadik része a háromból és én pont akkor nemrég olvastam a gyűrük urákat és akkor írtam egy ilyen kis összefoglalót hogy mi mi a bajom ezzel a gyűrük ura feldolgozással a könyvvel kapcsolatban és akkor ezt a ez a tanárnő ez petó agánes tanárnő így assiszem felolvasta órán vagy valami és akkor éreztem hogy oké valami valamit elindulhat ezzel egy időben indult nemrég a film tehát és akkor kezd kezdett járni a kezembe filmzet és akkor láttam hogy az az az nem olyan mint a filmvilág hanem sokkal faszábban tördelt ilyen fi fiatalos ilyen izé volt olyan hogy ismerősem is írt bele és elkezdtem másféle filmeket nézni elkezdtem másképpen nézni a filmeket és elkezdtem azon gondolkozni hogy hogy tudnék én is ilyen vagányul írni róla mint ami a mint amilyen a film tett nem nem mint amilyen a filmvilág hanem amilyen a film tett és aztán felvételiztem az akkorinduló szapienciára amit ez a az említett pető ágnes tanárnő vakart össze innenonnan és indított egy újszakot és ott már rendes filmes oktatás folyt hát igazából az azután kevéssel kerültem a a filmtththez először terjesztőként mivel hogy ne felejtsük el hogy a filmtet az egy nyomtatott lap volt akkoriban és egy ütött kopott dácsiával hordoztuk a környékbeli megyékbe a nyomtatott filmtett lapszámokat és aztán 2007-től vagy n8-tól kerültem be a kritika rovad szerkesztői szerkesztőjének és akkor az én feladatom lett onnan hogy hogy kétségb szedjem össze az emberektől a havi lapszám kritikáit aztán ez nem tartott nagyon sokat mert átálltunk online-ra ami jó is volt sok értelemben de az azért azért sajnálom is hogy véget [Zene] ért annak idején nagy kubrik rajongó voltam most is végülis csak most már azért azért sok al szélesebb a paletta viszont akkor elhatároztam hogy én kubrikból írom a mesteri dolgozatomat és ez így is történt és akkor kezdtem több mindent utána olvasni kubriknak magyarul is és angolul is és ott bukkantam rá hogy ilyen nevekre hogy roger ébert nyilván meg paulin kale remélem jól ejtem ki a a nevét és ott kezdtem egy kicsit ezt a high brow angol szá filmkritikát olvasni amit egyébkén én ma már nem teszek olyan előszeretettel mert túl történetmesélős nekem a valahogy az amerikai filmkritika és rájöttem hogy ez egyébként tökéletesen passzol a az amerikai néplélekhez ő ő tényleg a sztorit szeretik nem nem annyira a stílust nem akarok itt ilyen nagy megfejtésekbe bocsátkozni és akkor hirtelen rákattantam akkor került fel az egész roger albert életrajz a honlapra és akkor így elkezdtem végnyyálazni emlékszem mai napig a a fülemben van egy egy izé hogy annyira utált egy filmet hogy azt mondta hogy a kópiáit szét kéne vagdosni kockánként és ukulelepengetőnek szétosztogatni szegény országokba és akkor rájöttem hogy oké itt itt lehet valami mást is csinálni a kritikák be lehet be lehet rakni ilyen ilyen dolgokat ami nem azt mondom hogy irodalmi igénnyel bírnak vagy vagy ilyesmi de hogy lehet valami mást is kezdeni nem csak egy száraz valami hogy ez ez a film az azért volt jó és a képi világ az most sárga már mexikóban játszódik és akkor ezeket leírjuk és tájékoztatjuk a kedves olvasót hanem hanem hanem hogy lehet egy stílusa a az embernek és akkor próbáltam is ezt valamennyire kultiválni és próbáltam a a később általam behozott friss szerzők közül is úgy válogatni hogy aki akinek kicsit érezhetőbb a stílusa akkor az azzal többet [Zene] foglalkozni még mielőtt az én úgymond árszpoetikámról vagy annak kiányáról beszélnénk inkább a a mai értelmbe filmkritikának a a a milyenségéről kéne beszéljünk mert itt itt felmerült hogy hogy akkor ez egy ilyen ajánló jellegű dolog ami tehát amit az ember felüti a napi laapot és a a végén van egy ilyen rövid izé hogy ez egy szarfilel nézzittek meg vagy vagy ez egy remek mű és tessék megnézni akkor ott van az az a másikféle hozzáállás ami kivesézi k jellemzi a filmet ezek ezek lehet hogy elkülönültek a nyomtatott érában de ma ebbe a az az online izében ezek a mai filmkritika úgy érzem hogy egy kicsit ilyen hibrid műfaj és ezeket mind valahol tartalmazza tehát egy kicsit zsurnalistikai műfaj is ilyen értelemben már az is fontos hogy egyáltalán írtak a filmről tudom hogy viccesnek tűnik így erről beszélni 2024-ben de vannak filmek amiről nem maradt amiből nem maradt fel semmi csak egy kritika arról a filmről tehát hogy már ilyen szempontból is nagyon fontos hogy egyáltalán ez az újságírói hozzáállás hogy igen létezik ez a film és vetítették valahol és benne volt ez a színésznő és hogy mit tudomon hozott ennyi pénzt a kaszáknál tehát hogy lebecsüljük ma ezt a jellegét a a filmkritikának de hogy ez ez az egyik ez a klasszikus újságírói valami akkor ez a a másik az ajánló jelleg a a az nyilván a a nagyon sokan ezért olvasnak kritikákat nagyon sokan viszont azért olvasnak kritikákat hogy kicsit lássák hogy jól tettem azt a filmet vagy vagy lássuk hogy mit gondol ez a fickó erről a filmről vagy annyira jól esett az a film hogy kicsit még tovább akarja pörgetni magába és akkor lehet hogy a kritika segít neki ebbe és lehet hogy ezek a funkciói a kritikának valamikor elkülönültek vagy lehet hogy ideális esetben el kéne különüljenek de nem az a helyzet hogy nem és az online kritika legalábbis én most próbálok a a a az olvasó szemszögéből gondolkozni nem fog az olvasó neked úgy leülni hogy lássuk hogy újságírói műfaj elméleti szempontból helyesen van-e megírva ez a kritika nem ő ő őt az érdekli hogy hogy milyen az a szöveg hogyha unalmas a szöveg lehet hogy hamarabb kikapcsolja mint a filmet ami egy unalmas filmet amiről szól a szöveg és fájdalmasnak tűnik de ezeket a funkciókat éppen ezért mind el kell látnia a kritikának hogy kicsit tájékoztat kicsit fogyasztóvéd egy kicsit elemez és egy kicsit értelmez tehát hogy ezek ezek a dolgok sajnos mind b kell legyenek ezért szoktam mindig azt mondani a szerzőknek hogy oké mesélj egy kicsit történetet nyilván de a a legelső fordulópontig maximum tehát hogy ne az legyen hogy elmondjuk a sztorit nyilván vanami csak sztori mentén értelmezhető de valahogy azoknak is kéne szólnia a szövegnek akik még nem látták a filmet és egy kicsit azoknak is kéne szólnia akik már látták a filmet és nehéz megugrani ezt a lécet de de ez van hogy valahol ezt kell merr ezt várjá az emberek és akkor most a saját arcpoetikámról nincs ilyen egyébként de valahol az a fontos hogy szövegként működjön önállóan nyilván hogy a filmről kell szólnia és nem lehet hogy ne a filmről szóljon de szövegként is kell működnie annak tehát hogy tényleg egy olyan ember is szívesen olvassa aki lehet hogy nem fogja megnézni ezt a filmet de hogy hogy önmagában is egy egy kis kis mikrovilágként működjön az a szöveg nyilván az a a az a legjobb hogyha mindenki tudja olvasni de az szerintem már rég rég nincs hogy így valaki miatt olvassunk el egy szöveget hogy lássuk hogy rogerbert mit írt bármiről már nincs nincsenek ezek a az arcok [Zene] szerintem az egyik az egyik kérdésed az hogy ez ez milyen a film filmkritika viszonya illetve az én viszonyom vagy a műsorodban megszólalók viszonya ezekhez az újfajta műfajokhoz a podcast meg meg youtube meg meg nem tudom mi és ugye ejtettem az előbb egy egy hibát és pont ez a lényeg hogy a a kettő az két teljesen más kognitív folyamat egy szöveg megírása és elolvasása az egy valamilyen kognitív folyamat és az élőbeszéd és a a a a az azt úgy élőben megfogalmazni valit folyó beseszédben az egy teljesen más valam ez ez gondolom ezzel egyetért ezt meg az összes hallgató egyetért nyilván meg lehet vagdosni a podcastet is és meg is kell vagdosni meg a youtube-ot is de teljesen más valami és vannak jó lehetőségek ezekben a műfajokban de az hogy valaki megpróbálja ugyanazt amit egyébként leírna elmondanií vagánykodva és a kamerába nézve nekem egyszerűen nem működik megpróbáltam megcsinálni néhány évvel ezelőtt volt a filmteten egy ilyen transzfilmánia nevű próbálkoz s csináltam néhány epizódot de rájöttem hogy nem megy én ezeket a dolgok ezeket a gondolatokat jobban szeretem rendesen tagolva leírni másképp fogyaszt a szöveget látod a leadet látod a bekezdéseket egymás után tudod hogy nagyjából mi a struktúrája egy youtube izénél nem nem látod át nincsen struktúrája nem tudod egész ében fogyasztani nem tudom érted mit mondok a szöveget mégis csak akkor is hogyha lineárisan el kell…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Filmtett

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kritikusok hete S02E09 - Jakab-Benke Nándor”

Miről szól ez az epizód: „Kritikusok hete S02E09 - Jakab-Benke Nándor”?

Jakab-Benke Nándor a Filmtett főszerkesztője, gyerekkorát és a filmekhez való viszonyát idézi fel. Elmeséli, hogyan kezdődött a filmes pályafutása terjesztőként, majd hogyan lett a Filmtett főszerkesztője, miközben filmfesztivált is szerveznek és filmeket forgalmaznak. Felidézi… Az epizód a Filmklub podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kritikusok hete S02E09 - Jakab-Benke Nándor”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Jakab-Benke Nándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kritikusok hete S02E09 - Jakab-Benke Nándor”?

Fő témái: filmtett, filmes pályafutás, filmfesztivál.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kritikusok hete S02E09 - Jakab-Benke Nándor”?

Megjelenés: 2024. 12. 07.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmklub-podcast/kritikusok-hete-s02e09-jakab-benke-nandor

Több epizód a Filmklub podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból