Filmklub podcast

Kritikusok hete S02E10 - Varró Attila

· PT1H46M13S

Összefoglaló

Varró Attila filmkritikus, aki 1970-ben született Szolnokon, a Filmklub podcast vendége volt. Elmesélte, hogy gyerekkorában Szolnokon kiemelkedően intenzív volt a filmes élet, három mozi működött, és a filmek széles választékát mutatták be. Összehasonlította a 80-as évek…

Röviden

Műsor
Filmklub podcast
Megjelenés
2024. 12. 13.
Hossz
1 óra 46 perc
Témák
filmkritika, mozi történelem, filmkultúra
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

varó attila vagyok 1970 október 20-án születtem [Zene] szolnokon nekem az a szerencsés helyzetem volt így a a a születés helyem kapcsán hogy hogy egy olyan olyan kisvárosba születtem ahol elképesztően intenzív volt így a filmes élet tehát itt most a 70-es80-as korá 80-as évekről beszélek utána én később már így elkezdtem ezeket így számolgatni és meg nézegetni de azt kell hogy mondjam hogy ugye a mai napig az egy szilá meggyőződésem hogy hogy abban az időszakban budapest után szolnokon volt a legnagyobb filmbőség ami részben azért volt mert mert kiemelkedően magas volt a moziszámunk tehát hogy nálunk három mozi volt de a ugye a vörös csillag a tallin és a tisza de a tisza mozi ami egyébként a mai napig létezik és és működik az eleve már amikor én kiskamasz volt akkor már három teremmel működött tehát a 80-as évek elején egy három termes mozi működött szolnokon a két nagy premier meg utánjátszó mozi mellett és én nem is olyan régen nekiültem most pont a téli szünetben és csináltam egy nagyon gyors villámstatisztikát abból hogy hogy a hogy a 2023-ban decemberben budapesten én moziban ez most kifejezetten a mozira vatkozik vajon nagyjából hány filmet hány új filmet látatok tehát mondjuk az új filmet azt nem úgy értem hogy hogy új bemutatót hanem hogy mit tudom én olyan filmet ami ami a a ami amit mit tudom én 10 év után elővesznek vagy 50 év után elvesznek bármit de hogy összesen hány olyan különböző film van budapesten egy hónap alatt és aztán elővettem a szonok megy egy néplapot és meg megszámoltam azt hogy visszamenőleg az én gyerekkoromba kiválasztottam egy egy adott időszakot egy egy decemberi hónapot a 85 decemberét és megnéztem hogy ott ezekben a mozikban ami mondom egyrészt három állandóan működő mozi volt ahol ahol hetente változott a program és egy programban általában két-három film volt plusz volt még három másik egytermes mozi ami amiben ilyen hetente egy két- három nap voltak filmek de azok is egészen más filmek voltak tehát nem az volt hogy mindenütt ugyanúgy a nevem senkent vagy mit tudom én az teljesen más más volt tehát azt is beleszámoltam és az jött ki hogyha a a a budapesti mozikínálatból leveszem a ben mozit ami eleve azt jelenti hogy a felét elveszem a filmkínálatnak ami hát elképesztő hogy a ben mozinak ma milyen milyen kultúrmissziója van hogy amikor azt mondom hogy egy hónapban van 90 film ebben a városban akkor abból 45 az a benmziban van csak és kizárlak hogyha ezt leves zem a bmit akkor magasan szolnok nyert 85-ben a mai budapesthez képest nyilvánvalóan tudom hogy hogy ma már van torrent meg mit tudom szóal rengeteg más forrás van de hogy nekem elsődlegesen a mozi az egy különlegesen erős befogadási helyzetet teremtett és az hogy én gyerekkoromban pont moziban láthattam ilyen rengetegféle filmet az szerintem nagyon fontos volt az én az én egész későbbi pályafutásomra vagy vagy érdek isten mindenre nézve mert ez a város ez tényleg egy ilyen mozi város volt tehát hogy olyan olyan abszurd dolgok voltak tehát effektív azt kell mondjam hogy hogy az én gyerekkoromban szolnokon nem volt olyan közösségi tér amiből ne csináltak volna mozit az én általános iskolámban minden péntek esténként mentek filmek például tehát én az excaliburt azt az általas iskolában láttam egy 16 mmes vetítőről egy izé lepedőre fölvetítve az aulába konkrétan ami azzal járt hogy én 10 évig megvtam győződve hogy az excalibur című john borman film az fekete-fehér mert ugye annak idején ezt nem tudom ki mennyire tudja ugyen itt elég eléggé idős vagyok így a a felhozatalból hogy hogy annak idején például a mokép rendszeresen húzott le ill álisan 16 mmes kópiákat a filmekről tehát hogy meg lehetet nézni 16 mmen például mit tudom éen kisúj szálláson a csillagok háborúját is akár és egy ilyen 16 mmes kópián feketefehér kópián láttam én az excaliburt például tehát hogy ez is benne volt de de az hogy ha napközis táborban voltam akkor akkor akkor rendszeres program volt délutánonként az hogy hogy ndk indián filmeket néztünk vetítve szintén odavetítve az öltözőfalra a a a lakótelepen föl volt állítva egy ilyen hatalmas nagy bádoglap és nyaranta arra vetítettek tehát lehozta a csávó a saját iz 10 mmest és arra vetítette a mit tudom én a kaszkadőrök című filmet meg tehát rendes mozi filmeket kábé tehát hogy hogy valami olyan olyan volt ez az egész közek hogy akárhová nyúltál ott filmek voltak nem nem tudom nem éltem más városba akkor de én úgy gondolom hogy ez egy kiemelt kiemelt funkció volt és egyébként azt alá is támaszt hog ezt ezt már már mások is mondták meg én is többször elmondtam hogy például arányában megnézem az elmúlt 15 év vagy vagy 20 évben mondjuk magyar országon a filmkritikus sok számát akkor kiemelkedően magas arány van szolnokiak tehát ahhoz képest hogy egy het 7zes kisvárosról beszélünk egy 10 milliós [Zene] országban tulajdonképpen az első időszakban tehát mondjuk itt itt most a a mit tudom én a a a az által iskola felső tagozatát tehát amikor elkezdtem önállóan moziba járni már ott azért alapvetően a a az elsődleges igény az nem feltétlenül az volt hogy hogy én minél több filmet lássak inkább az volt az alapvető igény hogy hogy hogy hogy ne legyek ott és hogy jól érezzem magam és szolnokon olyan nagyon-nagyon sok más lehetőség nem volt tehát effektíven szórakozni nekem a mozi az mindig egy így adta magát tehát hugy annyira nem volt drága tehát azt ké lehetett gazdálkodni a költségvetésből és az hogy mondjuk én hetente el tudjak menni kétszer mondjuk moziba az belefért mondjuk így a büdsébe de hogy ez arról szólt alapvetően hogy én vagy olvastam vagy moziban moziban ültem és akkor e emiatt rengeteg különböző különböző dolgot láttam tehát hogy ez mindenképpen benne volt amikor aztán gimis lettem akkor ugye annyi hozzájárult hogy egyrészt a a szolnoki műsorbőséghez hozzájö a debreceni ahol szintén volt öt mozi és abból volt egy filmmúzeum tehát ami már kifejezetten régi filmeket vtett például meg az is hozzájött hogy debrecenben például már amikor én debrecenbe kerültem gimnáziumba akkor már elindult a a vhs is tehát hogy akkor már úgy úgy jobban fölpörgött és akkor már lehetett kölcsönözni nyilván nekünk még nem volt magnónk de meg tudtuk szerezni és aztán aztán harmadik gimiben csináltunk egy filmklubot tehát nekem az első konkrét filmes ténykedésem az az a fazakasmer gimnáziumnak a filmklubja volt és akkor ott már ott már mi válogattuk össze a a két két os ztálytársammal azt hogy akkor miket nézünk meg beszereztük vhs-en ugye ezek nagy része még nem hivatalos volt tehát mindenféle ilyen ismerősökön keresztül meg sokszor csak angolul volt mit tudom holland felirattal meg mit tudom én szóval hogy hogy ezen dolgoztunk de hogy ez volt az első olyan olyan olyan pont amik az én életemben amikor így amikor így amikor így a filmmel már egy konkrét kapcsolat kialakult és egyébként nagyjából ezzel egy időben kezdtem el filmes lapot is lapokat is olvasni tehát ugye akkor azért olyan nagy kínálat nem volt tehát ugye nekem viszonylag gyorsan kiderült hogy a filmvilág filmkultúra a diotómiából én a filmvilágos vagyok mert a filmkultúrát nagyrészt nem értettem tehát hogy egyszerűen nem nem tudtam összerakni hogy ott miről van szó vagy ha összeraktam akkor unalmas volt vagy mit tudom én tehát hogy ny nagyjából én assiszem olyan 16 éves koromtól kezdve kezdtem el rendszeresen így aviszinten megvenni a filmvilágot és így olvasni erről a dologról mondom pont abban az időben amikor ez a filmklub is elindult [Zene] nálunk középiskolában gyakorlatilag azon túl hogy nagyon szerettem a filmeket tehát nem volt semmi különösebb ilyen karrierelképzelésem ebbe az irányba ami ami főleg azért volt mert semmilyen irányú karrierelképzelésem nem volt tehát hogy hogy fogalmam se volt hogy mit fogok csinálni a az érettségi után és akkor tényleg üytam r hogy bölcsészkarra tovább megyek és akkor majd majd meglátom akkor majd kitalálom hogy hogy hogy hogy hogy mi történjen ott azzal hogy hogy egyáltalán milyen lehetőségek voltak mondjuk a 80-as évek második felében 90-es évek elején amik amiket mondjuk egy egy gimnazista a saját jövőképének a részéreg tarthatott volna hát ez nagyon szűkös kínálat volt tehát én nagyon tudtam volna képzelni azt hogy ha nem próbálok meg valamilyen módon a film készítés felé orientálodni amihez semmi kedvem nem volt akkor vajon egyébként hogy foglalkozhatok a filmmel tehát hogy mi mit mit mit csinálhatnék ott tehát hogy nem nagyon láttam ebben semmiféle lehetőséget és nem is éppen azért nem is nem is törekedtem erre erre az egész dologra tulajdonképpen azt kell hogy mondjam hogy hogy hogy hogy egészen 98-ig tehát hogy 10 évvel későbbig nekem nem volt tudatosan gyakorlatilag semmiféle törekvésem arra hogy hogy hogy a hogy a a a filmszeretetből vagy a filmmel való foglalkozásból éljek meg tehát a pályaválasztás az teljesen esetlegesen alakult bölcseszkára nem vettek föl aztán megint nem vettek föl minden és akkor elmentem angol szakra mert oda biztos fölvesznek és akkor mindig úgy úgy sódoródott az ember előre hogy akkor jó akkor megvolt az angol szak akkor elmegyek angol tanítani mert hát mit mi mást csinálok angol szakkal aztán jött a polgári szolgálat tehát hogy mindig volt valami ami így ami így előrevitt egy- két három évvel aztán mire észbe kaptam ugye addigra a addigra már eltelt 10 év és én még mindig nem nem tudtam hogy mondjam semmilyen módon kamatoztatni a a a filmes ismereteimet amik egyébként meg közben egyre egyre aktívabbak lettek mert ugye ahogy haladtunk előre időben és ugye az előbb ahogy mondtam a dvd vagy a hát a vh-s aztál meg a dvd megjelenésével ugye én is egyre több filmet fogyaszthattam tehát akkor még azért a mozi kíálat viszonylag széles volt sok mozi működött még az utánjátszás mint intézmény még nem volt tökéletesen legyilkolva mint ma már tehát hogy megmaradtak a mozis megmaradt a mozis kínálat és közben meg már egyre több több több vh-s is jött be tehát hogy tulajdonképpen é szinte évről évre hatványozott egyre több filmet tudtam megnézni és akkor ezekkel nyilván amikor már ugye filmeslopokat is olvastam ezekkel azért próbáltam utána olvasni meg érdeklődtem ez ez az egész irány tehát hogy hogy valahol egy egy fajta ilyen egy ilyen iszonyatos nagy tényanyag az így az így az így az így halmozódott halmozódott halmozódott de hogy semmilyen semmilyen fajta konkrét ilyen ilyen kivetülése nem volt hát helyes bitek volt de de mondjuk annak nem is kellett volna hogy legyen de hogy hogy azok tényleg csak ilyen teljesen falmeléi dolgok voltak mert igazából én a a a filmes a tehát filmről írni először nem 8-ban írtam tehát amikor hiatalosan hanem még a főiskola alatt a 90-es évek első felében mert ott volt egy főiskolai lap a a ez a juhászgyulatanárképző főiskola volt szegeden és a volt egy főiskolai lapjuk ami amit egyébként ki tudja milyen okból tűnek hívtak és én oda elkezdtem filmekről írni ami hát így visszagondolva elég mókás hogy egy varró nevű fickó egy tű nevű újságba ír először filmekről de hogy hogy hogy hogy az egyáltalán nem volt komolyan gondolva tehát hogy a hogy a hogy a azok ilyen azok ilyen n tudom azok ilyen ilyen ilyen vicces szövegek voltak ilyen ismert filmek kapcsán tehát hogy nem is filmkritikának nevezném igazából hanem inkább ilyen nem tudom ilyen ilyen ilyen ilyen stílusgyakorlatok vagy bármi ilyesmi és ez tényleg csak arról szólt hogy izé hogy hogy hogy hogy hogy ott hogy ott a a a főszerkesztő azt mondta hogy csinálhatom mert ugye szegeden is csináltam egy filmklubot főskkolán is csinálam egy filklubot és akkor hogy ez íy ösjöt hogy ht h nem akarsz ezekről írni esetleg és akkor ja de bemutatjuk az antononi nagyítását a filmklubba és akkor jó akkor a tűbe írok róla valami egyoldalas butaságot és akkor kábé ennyi volt az egész de mondom ezen kívül semmi az [Zene] égvilágon valamilyen módon azt nagyon nehéz így így visszagondolva így így átérezni hogy hogy mondjuk mondjuk amikor én tiéves voltam akkor akkor a a a filmekhez való szabad hozzájutásom az valami hihetetlen módon korlátozott volt tehát egyszerűen nem volt lehetőségem arra hogy én azt mondjam hogy hú én most egy rendezőnek minden filmet megszetni ilyesmi semmilyen lehetőségem nem volt rá tehát hogy a az az ami az ami alapján én választottam az mondom egyrészt az volt hogy mi ment a moziba vagy mi volt a tvbe és azt kell mondjam hogy hogy hogy én visszagondolva egyáltalán nem panaszkodom arra a kínálatra ami akkor volt tehát én nagyon-nagyon sok nagyon izgalmas nagyon jó filmet láttam amit amit amit magamtól biztosan nem nem töltöttem volna le 15 évesen mondjuk vagy ilyesmi de mivel pénteken este az volt a tallin moziban ezért azt néztem meg és emiatt rögtön az én már rengeteg határt elkezdk elkezdtek feszegetni ezek a filmek hogy most úristen most akkor ez mi volt amit én most láttam meg meg meg egy egészen másfajta kódokat használtak amikor meg az ember megnéz mondjuk mit tudom én egy egy vietnámi filmet vagy ilyesmit akkor az másképp működik már eleve szóval hogy ez volt inkább hogy hogy ami amit rám rám zúítottak azt próbáltam valamilyen módon tudatosan fogyasztani és aztán amikor már a vhs ahogy elkezdett begyűrűzgetni akkor indult el az hogy az az azokb azok alapján az infók alapján amiket én különböző magyar hangsúlyozom magyar nyel nyelvű mert nem nagyon tudtam volna hozzájutni akkor még külföldi tehát angol nyelvű filmlapokhoz tehát hogy magyar nyelvű filmlapokból ami ilyen infókat összeszedtem vagy nem is csak filmlapokból de mit tudom én a galaktika magazinból például vagy a rakétaregény újságból tehát ahol ahol voltak ilyen filmes infók azok alapján próbáltam nyilván keresgélni tehát hogy voltak ilyenek tehát amikor a amikor én először bementem az intervideó tk-jába a a a a a budapesten akkor például ami ami ott fogadott bőség annak annak ugye felével én már tisztában voltam mert rajta volt fejben a listámon és azt mondam hogy úristen itt a piranya tehát hogy úr hát ezt nagyon a piranyát azt azonnal és akkor tudod az első az az volt hogy most akkor három filmet vetek ki akkor melyik legyen a 80-ból az a három film mert mert…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Varró Attila

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kritikusok hete S02E10 - Varró Attila”

Miről szól ez az epizód: „Kritikusok hete S02E10 - Varró Attila”?

Varró Attila filmkritikus, aki 1970-ben született Szolnokon, a Filmklub podcast vendége volt. Elmesélte, hogy gyerekkorában Szolnokon kiemelkedően intenzív volt a filmes élet, három mozi működött, és a filmek széles választékát mutatták be. Összehasonlította a 80-as évek… Az epizód a Filmklub podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kritikusok hete S02E10 - Varró Attila”?

Fő témái: filmkritika, mozi történelem, filmkultúra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kritikusok hete S02E10 - Varró Attila”?

Megjelenés: 2024. 12. 13.. Hossz: 1 óra 46 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmklub-podcast/kritikusok-hete-s02e10-varro-attila

Több epizód a Filmklub podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból