Filmklub podcast

Pogány Induló-sorozat | "Nem azok a papírozós figurák" - Tóth Olivér Márk rendező

· PT1H48M3S

Összefoglaló

Tóth Olivér Márk rendező a Filmklub podcast vendégeként mesélt a Pogány Induló – Vajon mit mondana anya című dokumentumfilm-sorozatáról. A rendező a Szirmai Marciról (Pogány Induló) szóló alkotás forgatásának folyamatát, a gyors döntéshozatalt, a kulcsjeleneteket és Marci…

Röviden

Műsor
Filmklub podcast
Megjelenés
2025. 11. 28.
Hossz
1 óra 48 perc
Szereplők, említett nevek
Tóth Olivér Márk, Pogány Induló, Varga Ferenc
Témák
dokumentumfilm-sorozat, pogány induló, filmrendezés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] [zene] Szervusztok kedves hallgatók.

Ez a Filmkub podcast soron következő adása.

Mai vendégem Tóth Olivér Márk.

Ő rendezte a pogányinduló Vajon Mit mondana anya című négyrészes dokumentumfilmsorozatot, aminek az első részét november 28-ától lehet megnézni az HBO Maxen, a másodikat egy héttel később és így tovább.

A műsorba, amikor egy bizonyos Marcit emlegetünk, az Szirmai Marcel lesz pogányinduló.

Köszöntöm a hallgatókat. >> Hol tartott Marcia a karrierében, amikor megkerested? >> Azt hiszem, hogy már az underground körökben ismert volt, szóval, hogy ilyen hiphopra fogékonyak már azért hallottak róla, amikor én megkerestem, de ez még egy olyan pont volt a karrierjében, ami éppen egy ilyen áttörés előtti pillanat.

És én ezt a pillanatot kerestem kicsit későn is kerestük őket meg ezzel kapcsolatban, mert aznap, amikor a Toldiban fellépett először a aznap kerestük meg.

Hát a dokumentumfilmezős nagy könyvében nem így van, hogy hogyan is kell ezt csinálni egy szereplővel meg egyáltalán egy témával, de mi mégis valahogy így így kapcsolódtunk rá erre az egész történetre, és és ez maradt is ez a fajta ilyen impulzív feldolgozása az eseményeknek. >> Emlékszem erre a Told Mozis fellépésére és az tényleg egy ilyen egy ilyen áttörés volt neki, mert hogy már előtte úgy úgy lehetett hallani, hogy ő ő pogány induló így meg úgy, meg voltak fönts számok.

Ö de hogy de hogy az volt az, amikor így mindenki meglepődt, hogy úristen, erre mennyien kíváncsiak. >> Szerintem neki ott volt az a pont, amikor ő is megérezte, hogy hogy igen, előtte is volt két budapesti koncertje, amik szintén teltházasak voltak, csak az volt az a koncert, amikor így kimaradt az utcán, így ilyen látható tömeg, szóval nem tudom, 100-ak így nem fértek már be. még lehetett aznap este kapni jegyet, ezért sokan odacsődültek, de nem fértek be, mert nem jutott már nekik jegy.

Szóval az az egy ilyen vizuálisan is, egy dokumentumfilm szempontból vizuálisan is egy izgalmas helyzet volt, hogy hogy ott a Marci még még nem volt egy olyan bejáratott zenész, ő még nem értette, hogy hogy működik feltétlenül ez az iparág, vagy nem tudom.

Szóval ő ott sok mindent ösztönösen érzett és csinált, de ott hirtelen szembe jött vele a az, hogy úristen, itt tényleg elképesztő az érdeklődés.

És hát ez csak folytatódott tovább a a következő budapesti koncertje, az Akváriumklub, ott ott valami hét perc alatt mentek el a jegyek.

Szóval, hogy ott ott ott lehetett érezni ezt a pillanatot, hogy hogy igen, ott tényleg történik valami áttörésféle, és ezt akartuk mi filmként megörökíteni. >> És amúgy ezen kívül miért gondoltad azt, hogy a a Marci egy jó alany egy egy dokumentumfilmhez?

Azt hiszem, már láttam vele interjút a neten, és abból is úgy kiderült, hogy hogy egy ilyen megvan a magához való esze típusú srác egy ilyen izgalmas háttérrel, ami nem is feltétlenül az a klasszikus, amit mondjuk elképzelsz egy ilyen rappernek, és azt éreztem, hogy hogy ő így az összes ilyen, ami ahhoz kell Magyarországon, hogy sikeres zenész legyél, az, hogy egy szóló férfielőadó, aki magyarul rappel, jókaszövegei szellemes a szövegei, vannak benne meglepő dolgok, szóval jó a hangja, jó a kiállása, jó a fizimiskája, szóval, hogy ez mind ott volt a Marcinál, és így nag olyan akkor ez ilyen nagyon kristálytisztán éreztem, hogy ú hát ez tényleg pont az a srác, aki ha ha ő nem lesz sikeres Magyarországon, akkor nem tudom ki.

Szerintem van még egy dolog, ami így közbe jutott eszembe, hogy hogy például miért jobb alany a a Marci, mint mondjuk Betonhofi lenne, mert hogy betonhofi az egy reflektált ember, és akkor ő ő el tudja mondani magáról, hogy mik a küzdelmei, meg hogy mit kéne máshogy semmi, és akkor elmondja, és akkor be lehet fejezni a filmet.

Viszont a Marci, ő meg olyan, mint egy ilyen kis vadállat a a vadonban, és így így így így így csak figyeled, hogy hogy mit fog csinálni legközelebb.

Persze ő se teljesen reflektálatlan, de valahogy valahogy mégis az, hogy ő sokszor magát is meglepi. >> Azt hiszem, ez azért egy életkori kérdés is.

Tehát a a Swarcádival is volt nyilván kapcsolatunk, így a forgatás során szerepel is a sorozatban.

Megbeszélgettünk vele is sokat.

Neki ez a reflektáltság azért az élet korából is adódik, tehát hogy ő már egy 30 feletti figura, akinek megjött ez a azt hiszem azt látja a Marciba, ami ő volt kicsit abban a korszakban, amiben most a Marci volt.

Amikor ő 17 éves volt, mi akkor kezdtünk vele forgatni. ahhoz képest egy reflexelt figurá volt.

Szóval most visszaemlékszem, hogy én mennyire voltam reflexelt 17 évesen.

Hát na szóval, hogy ez azért nem feltétlenül egy magától értetődő dolog.

És kicsit erről is akart szólni ez a film.

Szóval, hogy vannak ezek a skatulyák, hogy coming of age meg felnövéstörténet.

Az azt hiszem valamilyen szinten igaz is erre a történetre.

Tehát, hogy a Marci reflektáltsága az változott az idők során, és és a a reflektált irányba mozdult el, nem elspoilerezva a sorozat, nem tudom, vége felé lévő részeket, de ugye ezekre is lesz ott válasz gyakorlatilag. >> Hogyan vetted fel vele a kapcsolatot? a menedzserén keresztül, mert azt gondoltam, így a zeneiparból kicsit belekóstoltam korábban, és hogy ha engem akarnának megkeresni, én biztos a menedzserem keresztül akarnám, hogy megkeressenek.

És valószínűleg ez volt a jó út, mert a a Zombléz, Miha Kubalázs ő ő ő az, aki egyébként a sorozatban is egy fontos szereplő lett, mert hát ő egy ilyen közeli harcostársa Marcinak.

Nem is csak egy ilyen klasszikus menedzser szerep az övé, hanem mivel ő a dalok szerzője is az esetek nagy részében, egyfajta ilyen zenei mastermind az egész pogányinduló mögött, és egys őt kerestük meg először, és hát ő érzett rá arra, hogy ez egy ez egy jó dolog lenne, ha ha egy ilyen dokumentumfilm végigkövetné az ő úukat.

Szóval szerintem ő az elején jobban akarta ezt, mint a Marci, vagy jobban ráérzett arra, hogy ennek mi a tétje, mi a jelentősége.

Marcivű azt látta az elején, mutattunk nekik felvételeket már viszonylag korai fázisb az első pár forgatási napról, amit egyébként nem szokás így dokumentumfilmesként mutogatni a szereplődnek felvételeket, de de nálunk ez azért volt fontos, mert ez is egy ilyen bizalmi építő kocka volt a a közös együttműködésben, hogy hogy látták, hogy itt itt nem csak hülye gyerekek rohangálnak a kamerával utánuk, hanem abból valami ki is fog sülni, és azok még tényleg ilyen nagyon korai fázis ú nem a mélységét kellően feltáró felvételek voltak, meg azokat még én vágtam, és ott érezte meg szerintem mindkettjük, hogy ühüm igen, itt lehet, hogy ebbe a doxizásba ez jól hangzott az elején, de de lehet, hogy tényleg van is benne valami.

És majd rögtön az elején kell valami szerződést kötni.

Vagy ez inkább később, amikor már úgy sok anyag születik, meg már úgy összecsiszolódtok, akkor kell ezt így lefektetni rendesen? >> Itt az van, hogy egy bármilyen dokumentumfilm esetében más a volt a helyzet, mint ebben a dokumentumfilmnek az esetében.

Tehát, hogy ez nem nem, mint mondtam, nem tankönyv szerint csináltuk a dolgokat.

Itt mi viszonylag későn papíroztuk le ezeket a dolgokat.

Egy egyrészt a marcéknak a, hogy mondjam, ahogy ők élnek velük nem nem egy nem ezek a papírozós figurák, hogy úgy mondjam, hogy hogy így most igen, izé papírmunkát végezzük el, mert az most nagyon font.

Szóval, hogy ezzel így őket nehéz megtalálni. végig végigment az összes ilyen végül szerencsésen meg nyugiban, de ha bárki más esetében csináltuk volna, akkor igen, a kérdésedre az a válasz, hogy igen, viszonylag az elején le kell ezeket papírozni és le kell fektetni ezeket a játékszabályokat.

A játékszabályokat lefektettük mi is, csak ezek így, hogy mondjam, kicsit ez főleg a producer részéről volt egy komoly rizikóvállalás, hogy ő ő ennek ellenére is hajlandó volt ebbe beleállni, és elhitte, hogy itt nem az lesz, hogy ők kifarolnak egy ponton. >> És mik voltak a játékszabályok, amiket lefektettetek >> az elején a Marci két dolgot kért.

Az egyik az, hogy ne forgassunk az iskolában, meg az, hogy ne forgassunk a szüleivel.

Ebből az elsőt azt azért nem szegtük meg mert hát nem fejezte be az tanulmányait, és emiatt viszonylag hamar az oka fogyottá is vált.

A szülőket viszont az idő múlásával benne is változott.

Meg szerencsére nekünk azért ez ez ott ott volt mindig a fejünkben, hogy azért az hát úgy nehéz dokumentumfilmet csinálni, hogy hogy ennyire a közegéről ne tudjunk meg semmit.

És hát ugye az lett a sorozat címe is, ami tehát az anyukája is egy fontos szereplőivé vált ennek a sorozatnak, ahogy az apukája is.

Ezt ő az elején azt szerette volna, hogy ne legyen, és nem is azért, mertogy nem tudom, szégyelte őket, vagy akármi egyszerűen, csak így a a nyilvánosságtól akarta óvni őket, amit egyébként tiszteletbe tartottunk viszonylag sokáig.

Aztán volt egy pont, amikor újra feltettük neki ezt a kérdést, hogy jó, de Marci, ez most volt egy szitu, amikor így konkrétan besétált az anyukája így a kameránk elé.

Tehát, hogy ott nem volt mit tenni.

Szóval most nem állítottuk le a kamerát, mert hogy ő most így besétált és foglalkozott a kisfiával. azért ezt is át kellett beszélni utána, hogy igen, lehet, hogy akkor most erre nagyobb hangsúlyt fektetnénk, meg ez érdekes.

Fontos tudnunk, hogy anyukád mit gondol erről az egészről, apukád mit gondol erről az egészről, a környezeted mit gondol, és hogy szóval nem adja ki a teljes képet, ha csak te vagy a fókuszban.

És ezt a Marci megértette, és így tudtuk is vinni tovább ezt a ezt a dolgot. >> És neked volt valami kérésed?

Tehát, hogyha ők mond ő mondta ezt a ezt a két dolgot, te neked volt bármi ilyen ilyen szabály, amit amit szerettél volna így kikötni? >> Ez kicsit ilyen kimondatlan szabály volt, de én én sose akartam így kérni tőlük semmit.

Arra nagyon figyeltem így a forgatás során, hogy így annyi ember lóg a nyakukon, elképesztő, hogy milyen, mi mit kelt ez a hírnév.

Szóval, hogy ez tényleg nem egy könnyű kenyér, és nem akartam úgy a terhük lenni bármilyen egyéb szinten.

Amit én kértem tőlük, az az idejük, ami nyilván egy elég nagy kérés, meg egy elég nagy hozzáadott értéke van, hogy egy hozzáférést kapjunk az ő életéhez.

Ezt viszonylag a legelején mondtuk, hogy ezt csak így tudjuk csinálni.

Ennek az volt inkább a dinamikája, hogy hogy időről időre megjelentünk a nem tudom életükben.

Nyilván előreegyeztetve akár, hogy figyelj Marci, tudom, hogy most ebbe vagy, odamehetünk-e forgatni?

Így így ez egy ilyen szor folytonos kapcsolattartást igényelt.

Nyilván mi ezt munka mellett csináltuk.

Szóval, hogy ez egy nem egy ez inkább egy ilyen heti pár napot jelent, mint egy ilyen nagyon sűrű napi dolgot. >> Érdekes, mondod ezt a ezt a, hogy így kérni tőlük dolgokat, mert ez annyira ilyen hangsúlyos a sorozatban, hogy hogy mindenki ingyen jegyél, kuncsorog.

Tehát ez így többször így így így felmerül.

És és gondolom ezért egy ez tök nehéz lehetett nektek, hogy hogy megtartsátok a függetlenségeteket, mármint ilyen anyagi függetlenség, hogyha mondjuk utaztok velük együtt, akkor hogy akkor be beszálljatok ti is a a pénzbe vagy bármi, hogyha ott nem tudom, valami étterembe kell fizetni.

Gondolom, hogy voltak ilyen helyzetek, nem?

Ahol így ezt ezt így muszáj volt így így így rendesen kezelni. ők egyébként nagyon nagy vonalúak voltak, szóval, hogy így nem volt soha ez, hogy ők ne akarnának adni, csak én nem akartam kérni.

És általában ezt főleg azért is tudtuk megtenni, mert pici volt a stáb, tehát hogy nagyon ilyen nem kellett sok mindent mozgatni.

Szombat Máté operatőr volt a leginkább ebbe bevonódva.

Ő ővele mentünk gyakorlatilag ketten egy autóval.

Szóval ez az ő ő, hogy mondjam, autóját igényelte. meg mondjuk a producernek a forrásait, aki az elején ezt a Józsa László, ő a Speakytől, aki beállt mögé az egész projekt mögé.

Szóval, hogy az ő nem tudom anyagi és fizikai energiájuk szükségeltetett ehhez az elején.

És a Marciék, ez ez amit mondasz, hogy hogy hogy mindenki kér jegyet.

Ez ez szóval, hogy ez nem csak náluk van, ez egy annyira ilyen nem tudom más előadóknál is láttam, hogy ez tényleg ilyen elképesztő, hogy mintha nem tudom, mintha nem lehetne nem tudom, megvenni egy koncertjegyet vag hát tehát ez így ez így ilyen nagyon visszatérő probléma, és ők meg így a nyilván egy nagy baráti társaságuk van, és nekik fontos, hogy ott legyenek az ilyen koncerteken meg az ilyen szitukban a barátaik, és emiatt ezzel erre tök sok energiát is fordítanak. és az, hogy hogy hogy ez az anyagi függetlenség, tehát hogy ez, hogy ti nem a a az ő, nem tudom, alvállalkozói vagytok, hanem hanem ez egy ez egy független dolog.

Ez azért is volt fontos, hogy hogy hogy ne legyenek olyan kérések a a részükről, hogy akkor ezt így kéne vagy úgy kéne, vagy azt ne? >> Hát én az újságírás oldaláról érkezem a dokumentumfilmezés világában.

Nekem ez fontos volt, hogy legyen egyfajta függetlenségem így alkotóként.

És igen, ezt ezt ezért is szerettem volna, hogy ők se, nem is az, hogy ne legyenek kéréseik, hanem hogy ne keletkezzen meg az a dinamika így köztünk, hogy hogy ők egy ilyen megrendelő alvállalkozó viszony teremtődjék itt meg.

Ez tényleg azért tudott megteremtődni ez a helyzet, mert finanszírozásunk ugye nem volt az elején.

Szóval, hogy itt ez a ez a produkció mérete egyszerű, hogy hogy ez egy egy könnyen mozgatható, kevés embert igénylő, viszont attól nagyon sok munkát beletettek ezek az emberek.

Szóval, hogy hogy az ő odaadásuk, illetve ennek a rugalmassága az, ami meg tudta ezt a fajta függetlenséget is teremteni.

Szóval, hogy nyilván mi más munkákból próbáltuk közbe finanszírozni a magunkat, és akkor ez egy ilyen extra dolog volt, amiben amivel időt töltöttünk, és éreztük, hogy ez fontos, és ez erre érdemes áldozni az időnkből, mert hogy így így már viszonylag hamar éreztem, hogy ebből ebből ki fog sülni valami.

Még akkor is, amikor nem voltak ilyen kiforrott dokumentumfilmes jeleneteink, amiben megtörténik az a az a valami, amitől érzed,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Pogány Induló-sorozat | "Nem azok a papírozós figurák" - Tóth Olivér Márk rendező”

Miről szól ez az epizód: „Pogány Induló-sorozat | "Nem azok a papírozós figurák" - Tóth Olivér Márk rendező”?

Tóth Olivér Márk rendező a Filmklub podcast vendégeként mesélt a Pogány Induló – Vajon mit mondana anya című dokumentumfilm-sorozatáról. A rendező a Szirmai Marciról (Pogány Induló) szóló alkotás forgatásának folyamatát, a gyors döntéshozatalt, a kulcsjeleneteket és Marci… Az epizód a Filmklub podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Pogány Induló-sorozat | "Nem azok a papírozós figurák" - Tóth Olivér Márk rendező”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóth Olivér Márk, Pogány Induló, Varga Ferenc.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Pogány Induló-sorozat | "Nem azok a papírozós figurák" - Tóth Olivér Márk rendező”?

Fő témái: dokumentumfilm-sorozat, pogány induló, filmrendezés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Pogány Induló-sorozat | "Nem azok a papírozós figurák" - Tóth Olivér Márk rendező”?

Megjelenés: 2025. 11. 28.. Hossz: 1 óra 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmklub-podcast/pogany-indulo-sorozat-nem-azok-a-papirozos-figurak-toth-oliver-mark-rendezo

Több epizód a Filmklub podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból