Hiteles Jogi Tanácsok

A 40 milliós pofon: Minden szerződésedet szabályosan írtad alá? | Hiteles Jogi Tanácsok Podcast

· PT23M21S

Összefoglaló

Dr. Nagy Zsuzsanna ügyvéd a Hiteles Jogi Tanácsok podcast vendégeként a vállalkozások szerződéseinek és aláírásainak jogi érvényességét tárgyalja. Kiemeli, hogy az írásbeli szerződés elengedhetetlen, különösen vita esetén, a szóbeli megállapodások vagy ráutaló magatartás…

Röviden

Műsor
Hiteles Jogi Tanácsok
Megjelenés
2026. 02. 12.
Hossz
23 perc
Témák
szerződések, aláírások, jogi érvényesség, e-aláírás, vállalkozás, polgári törvénykönyv
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pont most volt egy olyan ügyünk, egy bíróság előtt egy majdnem 40 milliós tartozást [zene] kellett érvényesítenünk, és nem volt aláírt [zene] szerződés, és a bíró az elég csúnyán kiosztotta a feleket, [zene] hogy azért ezt így hogy gondolják, hogy egyáltalán úgymond szóbeli egyességgel, [zene] illetve ráutoló magatartással csinálnak ilyen dolgokat.

Nagyon sok nyertes ügyünk van olyannal, hogy például bankok, pénzintészetek csinálnak [zene] olyat, tipikusan például hitelkártyák esetén, hogy ilyen előrenyomtatott szerződéseket ugye ott a az ügyvezetőnek vagy vezérigazgatónak, vagy éppen aki erre ugye aláírásra jogosult, ő neki ott van az ilyen előrenyomtatott aláírása.

Nem egységes a bírói gyakorlat ebben, de [zene] nagyon sok bíró úgy gondolja, nagyon sok bíróságon nyertünk, hogy ezek teljesen [zene] érvénytelenek.

Nem feltétlenül javaslom azt, hogy valaki ilyen előrenyomtatott aláírásokkal vagy pecsét nyomókkal játszadozzon, még akkor se, ha sokat kell neki aláírni.

Ja, az meg, hogy odaadjuk a mit tudom én, az asszisztens neknek, és akkor majd ezt így jaj, de ő majd lepecsételget itt ezzel, aztán főleg óvatosan, [zene] mert ott meg aztán tényleg lehet láttuk már olyat, hogy ezzel visszaéltek. >> [zene] >> A podcastben elhangzottak nem minősülnek jogi tanácsadásnak, konkrét ügyfelmerülése esetén keresse meg az irodánkat. >> Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

Nagyon sok szeretettel köszöntünk benneteket a Hiteles Jogi Tanácsok Podcastben, amelyben dr.

Nagy Zsuzsannával, ügyvéddel fogunk majd beszélgetni, méghozzá olyan témákról, amely a vállalkozókat érintik a mindennapokban, és nem biztos, hogy benne van a napi tudásban.

Jól mondom? >> Igen, sajnos ez a tapasztalat.

Üdvözlöm a nézőket, hallgatókat, hogy az ügyfeleim is, akik vállalkozók nagyon sokszor meglepődnek, amikor szólok nekik, hogy valamilyen jogszabályváltozás történt. >> Na hát ezeket fogjuk majd egy picit rendbe tenni, legalábbis ez a célunk ezzel a podcast sorozattal.

Ugye azt beszéltük meg, hogy ugye most a tavalyi év végén lett egy ilyen nagy változás, hogy bejött az, hogy e aláírás, ami ugye kötelező lett tavaly novembertől, és te is azt mondod, hogy azért még nincs ezzel mindenki tisztában.

Úgyhogy szerintem induljunk innen, hogy miért kötelező ez, miért fontos, hogy beszéljünk az e aláírásról, mint olyanról. >> Igen, nekem is ez a tapasztalatom.

Nem akarok statisztikákat mondani.

Mondjuk azt, hogy a nagy többségnek el sem jutott ez a tehát többséghez el sem jutott ez az információ egyáltalán, hogy létezik ilyen, hogy e- aláírás vagy elektronikus aláírás.

Van, aki viszont nagyon ügyes és tudja azt is, hogy van digitális aláírás, elektronikus aláírás, e aláírás, és aztán össze-visszakeevernek mindent.

És ezeket én azt gondolom, hogy rendbe kellene tenni.

Tehát nagyon jó a témafelvetés, de egy kicsit én visszaugranék még, hogy egyáltalán mi az, hogy aláírás, és ez miért fontos, mertogy ezeket is érdemes azért rendbe tenni. ugyanis pont most volt egy olyan ügyünk, a bíróság előtt egy majdnem 40 milliós tartozást kellett érvényesítenünk, és nem volt aláírt szerződés és a bíró az elég csúnyán kiosztotta a feleket, hogy azért ezt így hogy gondolják, hogy egyáltalán úgymond szóbeli egyességgel, illetve ráutoló magatartással csinálnak ilyen dolgokat, mint ahogy ugye ezeket azért eléggé ismerik ezeket a fogalmak akat már a az tulajdonképpen a laikusok is, főleg a vállalkozók, de hogy manapság az a tapasztalatom, hogy addig amíg jóban vagyunk egymással, amíg teljesen rendben van minden, addig működik a szóbeliség is, működik a ráutaló magagatartás is.

Azonban, ha már ügyvédi segítségre van szükség, akkor az írott és aláírt szövegek, szerződések azok elengedhetetlenek ilyen szempontból.

Legalábbis nekünk ügyvédeknek eléggé nagy segítség, hogyha érvényesíteni kell valamit.

Úgyhogy én egy picit onnan kezdenékén, hogy talán azt mindenki tudja, hogy létezik egy olyan jogszabály, ami mindenkire kivétel nélkül vonatkozik.

Ez a polgári törvénykönyv vagy PTK, nem fogok számokat mondani, neja meg senki. megköszönjük, >> de hogy azért önmagában a PTK, mint olyan, azért az az jó, ha ismerős, főleg egy vállalkozónak, merthogy a vállalkozásában mindent átsző, tehát a a PTK-t nem lehet kikerülni tulajdonképpen, és akkor maximum a vállalkozásának az egyediségére jönnek elő még egyéb jogszabályok, de a PTK-t biztos, hogy muszáj alkalma, akár mit csinál, és ebben szabályozza ugye a jogalkotó a szerződések Et most az, hogy ez kötelmi jog satöbbi, ilyenekben ne menjünk bele jó.

Tehát ilyen szavakat nem szeretnék használni.

Előre is elnézést kérek azok azon kollégáktól, akik ehhez maximálisan értenek, esetleg oktatják is satöbbi.

Nem fogok használni olyan szavakat most, amit egyébként egy bírósági tárgyalóteremben használok, vagy éppen egy ügyvédek egymás között használnak, merthogy laikusoknak szeretnék most segítséget adni.

De ígérem, hogyha például beadványokat kell gyártani, akkor azért már a jogi szövegeket fogom használni. >> Meg legyünk őszinték, talán mi vállalkozók pont ezt nem szoktuk szeretni, nem?

Hogy ezeket a megfoghatatlan dolgokat kéne nekünk értelmezni, és akkor a végén megunjuk az egészet.

Úgyhogy ezzel a podcasttel pont az a cél, hogy emberi nyelven beszélgessünk ezekről a dolgokról. >> Igen, egyébként pont volt nálam a múltkor egyik nagyon kedves ügyfelem.

Ö már, hogy is mondjam, kicsit benne van a korban és mezőgazdasági tevékenységet folytat, és leült elém, és nagyon ügyesen tudta, mi az, hogy cégkapu.

Nagyon ügyesen beszélgettünk el egy csomó mindenről, sajnos őnek is tartoznak, ezért lett az ügyfelem.

És megegyeztünk abban, hogy ő csinálja az ő dolgát, ami a mezőgazdaságban van.

Én bevallom őszintén, abba nem szólok bele, nem értek hozzá.

Ellenben ő meg rám bízza azt, hogy nekiállok és megpróbálom behajtani azt a több milliós tartozást.

Illetve a későbbiekben, hogyha úgy adódik, akkor nagyon szívesen segítek neki jobb szerződéseket írni, mint ami alapján most be kell hajtani ezt a tartozást. >> Bocsánat, de akkor megakasztottalak a szerződéseknél, hogyha ugorjunk oda vissza. >> Igen.

Ugye ez alapvetően megegyezünk valamiben, és ezt írásba foglaljuk.

Most maradjunk az aláírás miatt. az írásosságban.

Most ne térjünk ki arra, hogy szó van, rágutoló magatartásan, satöbbi.

Hogyha érdekel ez valakit, akkor akkor nagyon szívesen fogadom a kérdéseket, és akkor ezt is ki tudjuk vesézni.

De most az aláírásról tulajdonképpen az elektronikus aláírásról szeretnénk ugye beszélgetni, de hogy mi az, hogy aláírás, ugye hogyan lesz egy szerződés vagy egyáltalán egy okirat olyan, amit aztán később fel lehet használni.

Ugye van olyan, amikor leír valaki kézzel valamit, végig kézzel leírja, és aztán utána aláírja.

Ez is már egy úgynevezett, használok egy kicsi jogi szakszót.

Ez a teljes bizonyító erejű magánokirat.

A közokirat ugye azt általában mindenki tudja, hogy a közjegyző szokta írni, ebbe nem megyek most bele.

Nagyon komoly szabályai vannak.

Azt most nem csak a közjedzőknél van közokirat, de most ez a legegyszerűbb.

A magánokiratok vannak például a szerződéseknél, vagy az ilyen saját magunk által adott nyilatkozatok is azok.

És akkor ezt lehet saját kézzel írni, aláírni, és az aláírás az nagyon fontos, hogy hogyan történik.

Ugye mindenkinek ugyanis egyedi aláírása van.

Nagyon-nagyon fontos kiemelni azt, hogy írásban ugye onnan tud egy igazságügyi szakértő is például valamit mondani, hogy az valószínűleg XY-nak az aláírása vagy sem, hogy benne van, hogy hogyan nyomja le a tollat, hogyan csinálja, hogy fogja, dől a betű, satöbbi.

Tehát egy vitás esetnél, hogyha szakértő bevonása történik, akkor ugye így lehet azonosítani, hogy valóban az az ember írta-e alá a szerződést, akinek a neve ott van, és nem történt-e egy közirat hamisítás adott esetben?

Vagy nem is a közokirat, mert ugye azért ott elvileg egy közjegyző előtt írunk alá, bár láttunk már olyat, hogy azért ez sem teljesen úgy volt, ahogyan a jogszabályok aláír, hogy előírják, de a lényeg az az, hogy itt most a magánokiratokról beszélünk, meg a közokiratokról.

Tehát effektíve-e, >> amikor mi odamegyünk, egymás tenyerébe csapunk, és azt mondjuk, hogy valamiben megállapodtunk, írunk egy szerződést.

Az, hogy most ezt megállapodásnak, szerződésnek hívjuk, tök mindegy, ez lényegtelen.

A tulajdonképpen szerződés, kvázi mindegyik.

És akkor megkötjük ezt a szerződést, és aláírjuk.

Az egyik az az, hogy kézzel valaki ezt végig leírja.

Hát ilyet azért vállalkozók nem nagyon szoknak csinálni, úgyhogy szerintem nem nem nagyon ne menjünk ki ezzel így végig, hogy a kézzel írás, de azért azt mindenki tudja, hogy az teljesen egyedi.

A kézzel írt szövegek azok azonosíthatóak egyediek.

Itt az egyediség nagyon fontos, mert utána eljutunk az elektronikus aláírásnál, hogy miért van többféle belőle, és hogy miért egyedi, melyik, és hogy hogyan oldják ezt meg.

Szóval a lényeg az az, hogy egyedinek kell lennie annak az aláírásnak, és ugye ezt a kézzel aláírás az hozza is, mint elvárás. önmagában a másik elfogadott része ilyen szempontból az aláírásnak, valaki saját kezűleg ugye aláírja azt a szerződést, és mondjuk két vagy egy nyilatkozatot és kettő tanú bizonyítja azt, hogy aláírásra került az a szöveg, ami fölötte van.

Ezért mondom így, hogy szöveg, mert hogy nagyon sokan félreértik ezt is.

A tanúknak nem kell ismerni azt, hogy miről szól az a szöveg, hanem azt tanúsítja csak, hogy az XY az orra előtt írta alá, vagy a elismeri neki, hogy ez az ő aláírása.

És akkor ezt így szintén teljes bizonyító erejű magánokiratként vesszük.

Na, ilyen az elektronikus aláírásnál nem lesz, hogy ott lesz két tanú, legalábbis egyelőre nincs ilyen. >> Meg, hogyha gonosz akarok lenni, biztosan nem látott még senki előre letanú okiratokat.

Persze nem soha nem láttunk ilyet.

Sőt, nagyon sok nyertes ügyünk van olyannal, hogy például bankok, pénzintészetek csinálnak olyat, tipikusan például hitelkártyák esetén, hogy ilyen előrenyomtatott szerződéseket ugye ott a az ügyvezetőnek vagy vezérigazgatónak, vagy éppen aki erre ugye aláírásra jogosult, ő neki ott van az ilyen előrenyomtatott aláírása.

Nem egységes a bírói gyakorlat ebben, de nagyon sok bíró úgy gondolja, nagyon sok bíróságon nyertünk, hogy ezek teljesen érvénytelenek.

Tehát ezzen nagyon-nagyon figyeljünk oda.

Ez majd erre ki is szeretnék térni, hogy az ilyen előrenyomtatott meg az ilyen előre odarakott íráskép satöbbi, hogy azzal mi a helyzet.

Jó, tehát ez akár érvénytelen is lehet nagyon óvatosan ezzel.

Tehát igazából ott tartottunk, hogy ugye teljes bizonyítóerő magánokirat, akkor az egyik, hogy kézzel írja végig, aláírja, majd a másik, hogy nyomtatott és két tanú.

És a harmadik, amikor semmilyen tanú nincsen, hanem ott vannak a felek, és ugye pont vállalkozásoknál tipikus. attól függően, hogy van egy ügyvédi aláírásmintája, vagy egy közjegyző ilyen közjegyző előtt aláírt ilyen aláírási címpéldánya, abban ugye benne van, hogy hogyan működik ez az aláírás, mikor ismeri el tulajdonképpen a sajátjának a ott van az írásképe, és alá mondjuk beírja a cégnek a nevét nyomtatott betűkkel, azt is teljes mértékben tanúk nélkül elfogadják, hogy mind a két fél egy helyen, egy időben ezt így aláírja, >> vagy az is elfogadott, ha mind a kettő aláírja a saját helyén, és elküldik egymásnak, de ugye azért az a legjobb, ha mindenki egyszerre egy helyen írja alá, és akkor látják is ezt a felek.

Úgyhogy körülbelül ez az, ami mint aláírás, amikor kézzel írunk alá, és tudjuk ezt igazolni, hogy ez a miénk és egyedi.

Amikor már például valakinek vannak ezek a pecsét aláírások, nem tudom, >> amikor így megcsinálják előre a pecsétet, és akkor csak ráütik, ugye?

Adott esetben a bélyegzővel egyben van sok esetben. >> Igen.

Tulajdonképpen jaj, ha már itt tartunk, nem kötelező az a béjegző, amit így ilyen párnán ilyen megcsinálják.

Ugye régen 1000 évvel ezelőtt még gyerekkoromban volt ilyen, hogy tényleg 1000 éve volt, úristen.

Szóval, hogy hogy ilyen ilyen be kellett vinni mindenféle ilyen cégkivonatot meg mindent igazolni, hogy mi vagyunk a cégnek a képviselője, és akkor lehetett ilyen számozott pecsiteket csinálni.

Manapság bemegyek az első nyomtatványboltba, és csináltatok egy pecsétet.

Akkor se, ha ezt egy bankos ügyintéző kéri, akkor se kötelező.

Jó, tehát ezt nem bőven elég, ha aláírjuk a cégnek a nevét nyomtatott betűkkel, viszont akkor tényleg legyen ott a cégnek a neve.

Rövidítve is teljesen jó, meg kiírva is teljesen jó, ahogyan a cégkivonatban ugye szerepel.

És tudom, hogy már nem cégkivonatnak hívják, de maradjunk ennél a megnevezésnél.

Én én én nem tudom, majd majd átszakunk az új megnevezésre.

Egyelőre nevezzük cégkivonatnak, szerintem mindenki jobban tudja.

Csak jelezném, hogy változott a jogszabály ebben is, és már nem cégkivonatnak hívják.

Tehát a lényeg az, hogy aláírásra kerül, de ezek ugye még mindig a tollal aláí aláírtak, és ott tartunk, hogy Bjegző.

Az is nagyon sok esetben elfogadhatatlan.

Tehát az ilyen előre ilyen béjegzőre rát tollak végén is vannak ilyenek, ugye meg lehet ilyet csináltatni.

Olyanoknak szokták, akiknek több 1000er aláírást kell ugye csinálni, odaady az asszisztensnek pecsirtegesse le.

Sőt, kollégák is nyertek már ezzel is pert, hogy ezt is kimondta a bíróság érvénytelennek, tehát ezzel is óvatosan.

Jó, pláne, ha véletlenül ezzel visszaélnek, tehát hogy itt, >> mert ugye most arról van szó alapvetően, hogy amíg megy a normál ügymenet, addig ezek a dolgok valószínűleg olyan nagyon nem zavarnak senkit, de amikor egyszer van probléma ebből, ugye?

Mindig akkor jön elő ez a kérdés, amikor már probléma van valamivel, és akkor jön az, hogy akár megoldhatatlan kérdések, vagy megoldhatatlan problémák elé állítják a kollégákat, akár engem is.

Tehát, hogy ezekre azért jó előre felkészülni, tehát hogy ne nem feltétlenül javaslom azt, hogy valaki ilyen előrenyomtatott aláírásokkal vagy peyétókkal játszadozzon, még akkor se, ha sokat kell neki aláírni.…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A 40 milliós pofon: Minden szerződésedet szabályosan írtad alá? | Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”

Miről szól ez az epizód: „A 40 milliós pofon: Minden szerződésedet szabályosan írtad alá? | Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”?

Dr. Nagy Zsuzsanna ügyvéd a Hiteles Jogi Tanácsok podcast vendégeként a vállalkozások szerződéseinek és aláírásainak jogi érvényességét tárgyalja. Kiemeli, hogy az írásbeli szerződés elengedhetetlen, különösen vita esetén, a szóbeli megállapodások vagy ráutaló magatartás… Az epizód a Hiteles Jogi Tanácsok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 12..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A 40 milliós pofon: Minden szerződésedet szabályosan írtad alá? | Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”?

Fő témái: szerződések, aláírások, jogi érvényesség, e-aláírás, vállalkozás, polgári törvénykönyv.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A 40 milliós pofon: Minden szerződésedet szabályosan írtad alá? | Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”?

Megjelenés: 2026. 02. 12.. Hossz: 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hiteles-jogi-tanacsok/a-40-millios-pofon-minden-szerzodesedet-szabalyosan-irtad-ala-hiteles-jogi-tanac

Több epizód a Hiteles Jogi Tanácsok-ből