HWSW podcast!

És mi lesz, ha most egy hétre lerakom a mobilomat? (weekly)

· PT45M14S

Összefoglaló

A HWSW podcast e heti adásában Sipka Bencével, a LifeTech Balance alapítójával beszélgettek a digitális függőségekről. Megvitatták, hogyan hat a túlzott közösségi médiahasználat a dopaminszintre, és milyen következményei lehetnek a kiégésnek. Szóba került a technológia és a…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 06. 27.
Hossz
45 perc
Szereplők, említett nevek
Sipka Bence
Témák
digitális függőség, közösségi média, dopaminszint, kiégés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A a az endless scrolling, tehát ezek az algoritmikus feedek, ezek tulajdonképpen folyamatosan dopamin szabadítanak fel a szervezetünkben.

És amikor abbahagyod a a Tiktokot, meg abbahagyod a az Instagramot, akkor utána mindenki érez egy ilyen frusztráltságot, egy ilyen ürességet, hogy hm hát így hát hogy most olyan fáradt vagyok, meg demotivált meg hasonló.

Na akkor egy ilyen dopamin dopam dopamin völgyben van tulajdonképpen a személy, és megpróbál valamilyen módon ugye visszatérni az alapszintre.

És hát ezt hogyan tudja megtenni?

Belekezdi egy következő ilyen dopaminos cselekvésbe. [Zene] Szervusztok!

Ez itt a HVSV podcast sorozatának 64.

Adása most vagy végre összeállt a technika.

Engem Kori Tamásnak hívnak, és itt van velem Számi a stúdióban ezúttal is.

Sziasztok! és mindjárt egy kevésé kompromitáló vagy, nem is annyira kevésé kompromitáló kérdéssel fordulnék hozzád számi, de próbálde már lejönni a szerről valaha.

És itt most mielőtt márki bármi rosszra gondol, nem számít nem alkoholista és igen.

Ez hogy most ez drogfüggőség vagy nem drog függőségeől majd fogunk-e beszélni.

Én most kifejezetten a kütyükre, a digitális létre, a szocial média függőségre, ezekre gondolok.

Tehát, hogy te te eldöntötted-e már akár nyaralás előtt, akár bármi ilyen élethelyzetbe, hogy márpedig te most egy hétig nem veszed elő az okostelefonat és lesz ami lesz, te kimaradsz mindenből?

Hát a a ilyen konkrétan nem volt, tehát egy ilyen teljes megvonás jellegű dolog, de egyszer észrevettem, hogy tök magas a képernyőidőm, és akkor megpróbáltam lecsökkenteni, egy hétig lecsökkentettem, tehát ilyen napi másfél óra az volt a minimum, amire le tudtam csökkenteni.

És jelenleg ott tartunk, hogy az adás előtt megnéztem, hogy hol hol jár ez most ez a szám.

És az előző héten napi átlag 6 óránál tartok, úgyhogy visszaeső vagyok. visz pont ezt akartam most jó vagy rossz nem nagyon tudom eldönteni.

Maximum magamhoz tudok viszonyítani de az biztos, hogy ez az időszak a nyár ugye ez alapvetően kedvezne ezeknek a ezeknek a kicsekkolásoknak, hogy egy kicsit félreteggyük ezeket a kütyüket, hogy kicsit letegyük a a az okostelefonokat, a notebookokat, a tableteket, pláne ugye nyaralás alatt, csak hát nem nagyon tudunk meglenni nélkülük.

És hát igazából ez egy nagyon gonosz kör, vagy nagyon gonosz függőség is lehet adott esetben, aminek a hátteréről majd itt szerintem nagyon érdekes dolgokat fog nekünk mondani Sipka Bence pszichológus, a Lifetch Balance alapítója.

Na először is vágjunk abba mindjárt bele, hogy hogy mi ez a lifetag balance, meg meg hogy jön ide.

Azt nagyjából sejtem, hogy a pszichológus szakma az hogy jön ide, de hogy de hogy ti mit csináltok a a Lifet Tech Balancnál, hogyan tudtok segíteni a az extrém függőknek, vagy akik még nem extrémum függők, esetleg azoknak is.

Tulajdonképpen azért hoztuk létre ezt a központot a kollégáimmal, hogy segítsünk az embereknek, meg intézményeknek, meg cégeknek abban, hogy megtalálják az egészséges egyensúlyt a technológiahasználatban, merthogy azt látjuk, hogy családokban meg egyéneknek az életében egyre komolyabb problémákat okoznak a különböző digitális függőségek.

És hát a csapatunkban van iskolapszichológus, van szervezetfejlesztő, én pedig emberkörnyezett tranzakció szakpszichológus vagyok.

Ez ez azt jelenti, hogy én a különböző környezetekkel foglalkozok, hogy az hogyan befolyásolja a döntéseinket, az érzelmeinket.

Itt nagyon sok fogalom hangzott el, és nagyon sok fogalom van, amiről beszélni is fogunk.

Úgyhogy én én így megragadnám így a az elején a azt, hogy hogy van ez az ADHD nevű dolog, meg van a dopamin nevű dolog, meg van rengeteg hasonló fogalom.

Itt itt szerintem a legelején tegyük ezeket tisztában, hogy mi mit jelent ezekkel kapcsolatban, meg ki hogyan diagnosztizálja magát a különböző internetes ilyen social média platformokon lévő tartalmakon keresztül.

Tehát, hogy ez is egy nagyon fontos dolog, hogy ugye rengeteg őjelölt pszichológussal találkozni, meg őjelölt akár applikációval, ami most már olyat is láttam a pont itt benne van a a az adásanyagban, hogy hogy olyan alkalmazás hirdeti magát az Instagramon, ami azt állítja, hogy segít neked leszámolni a dopaminfüggőségeddel.

De hát akkor igen, de akkor miért a dopaminfüggőség?

És és és hogyan lehet leszámolni vele?

De akkor tényleg kezdjük az alapoktól.

Hogyha ha a dopaminról beszélünk, akkor az egy fontos leszögezni, hogy ez egy neurotranszmitter, tehát ez a sejtek közötti kommunikációra felelős molekula a központi idegrendszerben.

És ezt az 1950-es években fedezték fel, akkor orvosi Nobel díjat is adtak érte, mert ez egy nagyon esszenciális molekulája igazából így a az idegrendszerünknek.

A a dopamin azért különleges, mert amikor ez kilökődik a szervezetben, akkor egyfajta élvezetet, motivációt, energizáltságot, fókuszáltságot élünk át.

És amiért még különleges ez a molekula, hogy tulajdonképpen ennek az idegpályái behálózzák az egész agyunkat, két területet, ami nagyon fontos most számunkra.

Az egyik a limbikus rendszer, ez az ösztönök motivációért, impulzusokért felelős rész.

A másik pedig a prefrontális kéreg.

A prefrontális kéreg az ami a hát a hosszútávú tervezéséért, a döntésekért felelős rész.

És a dopamin tulajdonképpen képes mind a kettőt szabályozni.

És hogyha most a technológiáról beszélünk, akkor ugye szokták ezt így mondani, hogy hát, hogy a a videójátékok ugyanazt a központot aktiválják, mint a mint a drogok, a jutalomközpontot, a dopaminnak a kiindulási forrását.

Valójában egyébként minden örömteli cselekvés, tehát egy beszélgetés a barátoddal, egy sikeres projekt, vagy hogyha csokiteszel, vagy dohányzol, ezek tulajdonképpen mind ezt a jutalomközpontot aktiválják.

Nem is az a kérdés, hogy mi az, ami aktiválja ezt, hanem sokkal inkább az az, hogy ennek ismerik-e a működési mecchanizmusát, tehát hogy hogyan működik ez a jutalomközpont, és hogy milyen szokásaink vannak, amivel ezt egészségesen tudjuk szabályozni.

Ha már ilyen felkapottabb fogalmakkal foglalkozunk, akkor van ez a detox mozgalom nevű dolog, és ugye valamiért éppen a Z generáció körében jelentkezik ez jobban, akik ugye digitális benszülöttek.

Miért van az, hogy az égációnál jelentkezik éppen a digitális detox, miközben ők már digitális bennszülöttek?

Ugye nagyon érdekes, mert szerintem azok a problémák, amikkel találkozunk a hétköznapokban, azok valójában nem generációs problémák, tehát a hanem inkább adaptációs problémák.

Tehát arról van szó, hogy nem tudunk lépést tartani azzal a technológiai fejlődéssel, és nem tudjuk egészségesen beilleszteni az életünkbe.

Szóval én találkoztam Facebook függő nyugdíjassal meg 50 éves tiktokerrel, aki nem tud lejönni róla.

Szóval, hogy valójában mindannyiunkat érint, az biztos, hogy a fiatalokat egyébként jobban megüti azt, hogyha nem tudják ezt egészségesen keretek között tartani.

És a amikor dopamin detoxról beszélünk, az leginkább egy bizonyos dopamin használati cselekvésre utal.

Tehát a dopaminra amúgy szükségünk van, merthogy az az, ami örömöt meg élvezetet adben.

Csak nagyon nem mindegy, hogy mi ennek a forrása.

És azért tegyük még gyorsan ezt helyre.

Tehát hogyha én pörgetem a tiktokot, nem csak én, bárki más pörgeti a Tiktokot, mondjuk teszem azt, vagy lehet, lehet bár Instagram, Facebook, bármi, akkor akkor ott dopamin szabadul fel, vagy attól én attól én boldogabbnak érzem magam, vagy és és ezért ezért van az, hogy nem tudom letenni gyakorlatilag, és ezért van az, hogy ugye ezeket az under scrolling igen mozdatokat folyamatosan végzem, merthogy merthogy így így jutok dopamínhoz, vagy vagy így így jutasz szervezetem ehhez a anyaghoz idézőjelbe.

Először akkor talán válasszunk szét két fogalmat.

Az egyik a dopamin alapszint, ami azt jelenti, hogy mindannyiunkak a szervezetében állandóan jelen van egy bizonyos mennyiségű dopamin.

És ez amúgy már gyerekkorban is tök jól megkülönböztethető.

Vannak gyerekek magasabb dopamin alapszintelen.

Azok azok, akik egyik helyről pattognak a másikra, három felnőttet is lefárasztanak, végtelen energiabombák.

És vannak az alacsonyabb dopamin alapszintű gyerekek, akik meg kicsit olyanok, hogy lerakod a sarokba, és akkor ott marad.

Ezzel nincsen semmi gond, merthogy sokkal inkább az a kérdés, és hogy amikor a dopamin vagy a jutalomközpontnak a működési mechanizmusairól beszélünk, akkor fontos még a a dopamincsúcsokról beszélni, tehát hogy bizonyos szerek és viselkedések képesek ezt a dopamin alapszintet megemelni.

És a az alapszint és a csúcs közötti különbség az az, amit élvezetnek meg fókuszáltságnak élünk meg.

És bizonyos szerek, tehát hogyha most még nem a technológiáról beszélünk, mondjuk a nikotin leszívva, letüdőzve, most ICOS vagy cigaretta, igazából mindegy, 200%-kal emeli meg ezt a dopamin alapszintet.

És ami utána történik, az ami igazából problémás, mert a amikor van egy ilyen nagyon nagy emelkedés, akkor utána mondjuk a cigarettánál öt perccel később történik egy csökkenés is, és nem áll meg ez a csökkenés az alapszínnél, hanem lejjebb megy.

És míg a fölfelé való eltérést úgy érzékeltük, mint élvezett, motiváció, energizáltság, addig a lefelé való eltérést meg úgy érzékeljük, mint demotiváltság frusztráltság fókuszálatlanság.

Tehát ez egy ilyen me állapot, amiből megpróbálunk valamilyen módon kijönni.

És hogyha most a technológiáról beszélünk, akkor igen, a az endless scrolling, tehát ezek az algoritmikus feedek, ezek tulajdonképpen folyamatosan dopamin szabadítanak fel a szervezetünkben.

És amikor abbahagyod a a Tiktokot, meg abbahagyod a az Instagramot, akkor utána mindenki érez egy ilyen frusztráltságot, egy ilyen ürességet, hogy hm hát így hát hogy most olyan fáradt vagyok, meg demotivált meg hasonló.

Na, akkor egy ilyen dopamin, dopam, dopamin völgyben van tulajdonképpen a személy, és megpróbál valamilyen módon ugye visszatérni az alapszintre, és hát ezt hogyan tudja megtenni? belekezdi egy következő ilyen dopaminos cselekvésbe.

Általában amikor ilyen dopaminfüggőségről beszélünk, akkor ahogy most is social médiával kapcsolatban nézzük meg ezt a fogalmat, létezik olyan dopamin forrás, ami mondjuk nem social média, vagy a dopaminfüggőségnek csak a social média hozta el ezt a a nem tudom növekedését, vagy vagy károssságát?

Ahogy mondtam, hogy vannak szerek meg viselkedések.

Tehát például, hogyha elfogyasztunk egy kocka étcsokit égomorra, az 150%-kal emeli meg a dopamin alapszintünket.

A szex, illetve a szexnek a keresése az 200%-kal emeli meg a a dopamin alapszintünket.

A konkrétan a közösségi médiával kapcsolatban egyébként nincsen olyan sok kutatás, ami ezt vizsgálni, hogy az mennyire emeli meg, mert nagyon nem mindegy, hogy egyébként mit csinálunk, tehát hogy konkrétan hogyan használjuk az applikációt, de például a videójátékokkal kapcsolatban tudjuk, hogy az olyan 150-180%-kal emeli meg a dopamin alapszintet.

És amikor egészséges dopamin használatról beszélünk, akkor akkor tulajdonképpen arról van szó, hogy mi a mi az időtáv, tehát hogy hogyan emeli meg a dopamin alapszintünket.

Mert míg a social média, a cigaretta meg a csoki egy ilyen nagyon gyors, meredek emelkedést okoz, és aztán pedig jön egy dopamin mélypont, addig például a az edzés vagy meditáció, vagy hidegvizzes tussolás, ezt sokan szokták, mert ismerik meg csinálják is, az is 200%-kal emeli meg a dopamin szintünket, de teljesen más az időtáv, mert még ugye említettem a ciginél öt perc, addig a a az edzés például ez két óra, három óra, vagy a hidegzes tussolásnál is, és ez szépen lassan emeli meg a dopamin alapszintünket, és utána az alapszintre tér vissza, és nem alá.

Tehát nincsen utána egy ilyen dopamin mélyvölgy.

Tehát ezek azok, amik az egészséges dopamin használati cselekvések.

És ezekhez még azt tenném hozzá, hogy hogy nagyon fontos, hogy ezekben az a közös, hogy ezekben van erőfeszítés.

Tehát a social média pörgetésben abban nincsen erőfeszítés.

Ö a cigarette elszívásában nincsen erőfeszítés.

Ez az, ami igazából a probléma.

Tehát akkor levak a levtak a konklúziót, hogyha jól akarod magad érezni, akkor minden reggel hideg zuhannyal lezuhanyozol.

Meg megvan a napi megvan a napi rutinnak az alapja.

Minden napi rutinnak az alapja.

Na és milyen mi a helyzet például a a hírfogyasztással, vagy hogy egy másik médiával jöjjek mondjuk a a tév nézéssel, az az mennyire illik bele ebbe a ebbe a patternbe?

Vagy az ott inkább a már inkább már arról szól, hogy a fomó jelenség van ott, és azért csinálják az emberek, mert nem akarnak kimaradni.

Vagy vagy vagy az az valami más?

M talán még visszalépnék oda, hogy ez a hogyan gondolkozhatunk erről a dopamin rendszerről, mert hogy ez a jutalomközpont nem csak az élvezetnek a központja, hanem a hanem a fájdalomnak a központja is.

És ez a kettő, ez úgy kapcsolódik egymáshoz, mint a libikókának a két nyelve. minél több mindent pakolok az egyik oldalra, tehát például csoki, cigi, a akkor hírfogyasztás, az is ide tartozik.

Tulajdonképpen az egy nagyon élvezetes cselekvés, még akkor is, hogyha azt érezzük hogy nem tudom, utána szorongunk, meg rosszabbul érezzük magunkat annak látán, hogy egyébként mi történik a világban, de igazából ez egy élvezetes cselekvés, mert információhoz jutunk, és ez az információ mindig is egy egy örömteli dolog, dopamint szabadít fel.

És minél több mindent pakolok az élvezet oldalra, utána annál több lesz a fájdalom a hétköznapjaimban, a következő pillanatban.

De ez máshol, amit is jelent, mert hogyha a fájdalomoldalra pakolok, és ezzel most nem a fizikai fájdalomra gondolok, hanem leginkább az erőfeszítésre, tehát arra gondolok, hogy hogy fizikai vagy mentális erőfeszítést teszek, akkor utána viszont az öröm lesz több az életemben.

És ezért van az, hogy az olyan cselekvések, mint az edzés, meditáció, hidegvizes tussolás, ezek hosszú távon igazából egy elégedettebb élethez vezet, mint amikor ezeket a nagyon gyors dopamin löketeket keresem a akár a social médiában, vagy a videójátékokban, meg a hírfogyasztásban.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • LifeTech Balance

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „És mi lesz, ha most egy hétre lerakom a mobilomat? (weekly)”

Miről szól ez az epizód: „És mi lesz, ha most egy hétre lerakom a mobilomat? (weekly)”?

A HWSW podcast e heti adásában Sipka Bencével, a LifeTech Balance alapítójával beszélgettek a digitális függőségekről. Megvitatták, hogyan hat a túlzott közösségi médiahasználat a dopaminszintre, és milyen következményei lehetnek a kiégésnek. Szóba került a technológia és a… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „És mi lesz, ha most egy hétre lerakom a mobilomat? (weekly)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Sipka Bence.

Milyen témákat érint ez az epizód: „És mi lesz, ha most egy hétre lerakom a mobilomat? (weekly)”?

Fő témái: digitális függőség, közösségi média, dopaminszint, kiégés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „És mi lesz, ha most egy hétre lerakom a mobilomat? (weekly)”?

Megjelenés: 2025. 06. 27.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/es-mi-lesz-ha-most-egy-hetre-lerakom-a-mobilomat-weekly

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból