Könyves Magazin

Dr. Bőgel György: A mesterséges intelligencia olyan, mint a klinikai kísérletek nélkül bevezetett gyógyszer // Futurotheca 02.

· PT23M53S

Összefoglaló

A Futurotheca podcast vendége Dr. Bőgel György közgazdász, a Mesterséges intelligencia a gazdaságban című könyv szerzője. A beszélgetés középpontjában a mesterséges intelligencia (MI) áll, annak definíciója, és hogyan gondoljunk rá a gépi tanulás és a mélytanulás kontextusában.…

Röviden

Műsor
Könyves Magazin
Megjelenés
2025. 11. 10.
Hossz
24 perc
Szereplők, említett nevek
Bőgel György, Bakó Sára, Bognár Edmond, Nagy Dániel Attila, Valuska László, Dr. Bőgel György
Témák
mesterséges intelligencia, közgazdaságtan, gépi tanulás, mélytanulás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Futurotéka, a könyves magazin fiction könyvekkel foglalkozó podcastje.

A futuroával a jövő könyvtárát építjük olyan könyvekből, amelyek segítenek megérteni a világot.

Olvassunk és beszélgetünk, hogy formáljuk a közös jövőnket.

Találkozunk november 15-én a Budapest Music Centerben az első Nonfiction könyvfesztiválon, ahol inspiráló hazai és nemzetközi szerzők és gondolkodók segítenek új nézőpontokat találni.

A Futurotéka fő támogatója az Erstte, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben.

Higj magadban, azte már hisz benned.

Köszöntök mindenkit a Könyves Magazin podcast csatornáján.

Ez a Futurotéka podcast sorozatunk, ami a nonfiction könyveket járja körül.

Most a Könyves magazin és a magyar könyvkiadás történetének első nonfiction könyvfesztiválját fogjuk megrendezni november 15-én a Budapest Music Centerben a Futurotéka jövő könyvtára néven.

Ennek a koncepciónknak az volt a lényege, hogy összegyűjtsük azokat a könyveket, amik segíthetik az olvasót abban, hogy jobban megértsék azt, hogy miben élünk most, illetve hogyan alakíthatjuk a jövőnket.

Ezért a mai beszélgetőtársam Bőgel György lesz.

Én is köszöntök mindenkit! >> Köszöntelek a stúdióban.

Most azért ülsz itt, mert Nagy Dániel Attilával kiadtatok egy könyvet Mesterséges Intelligencia gazdaságban címmel.

Ez a Tipotex kiadónál jelent meg.

És egy hát mondhatjuk azt, hogy a életem első olyan beszélgetése lesz, aminél attól tartok, hogy mire megjelenik a podcast pár napon belül, addigra lehet, hogy egy csomó minden meg is változik, mert olyan gyorsan pörög ez a mesterséges intelligencia.

Egy ilyen nagyon egyszerű, definitív választ szeretnék tőled, hogy mi ez a mesterséges intelligencia, hogy gondoljunk rá.

Tehát ez igazából a mesterséges intelligenciának nincs egységes definíciója.

Tehát hogyha most valaki azt várja, hogy a világszeretelott pontos megkat adjam meg, akkor ezt ezt nem tudom. számomra a mesterséges intelligencia azt jelenti, hogy igazából nem az emberi intelligencia van beprogramozva a gépbe, az emberi tudás van beprogramozva a gépbe, hanem a gép megtanul valamit és maga fejleszti ki, maga építi fel azt a modellt, aminek a segítségével hát így kell mondanom, inputokból outputokat csinál, tehát létrejön valami olyasfjta tudás, ami nem beleprogramozott emberi tudás. számomra ezért a mesterséges intelligencia igazából ugye a 10-es éveknek az elejétől kezdődik, és ugye a korábbi kísérletek azok alapvetően azt azt szolgálták, hogy az emberi intelligenciát, az emberi tudást ültessük be a gépbe.

Egy kicsit bonyolultabb a a dolog, de az én felfogásomban erről van szó.

A híres történész, Harari egyszer azt mondta az a mesterséges intelligenciáról, hogy az a az ijesztő benne, hogy az emberiség létrehozott valamit, amit nem tud kontrollálni, nem is minden elemét érti, hogy hogy működik.

És és hát a ő talán a görög mitológiából vezeti le, hogy amikor valami ilyet létrehozott az ember, az soha nem volt jó.

Ö a könyvedben azt járod körbe, hogy ez milyen hatással van az életünkre?

Gazdasági, egyébként társadalmi, akár fejlődési szempontból, hogyha mondjuk a az egészségügyet vagy a az oktatást vesszük, te mikor ismerkedtél meg, és mikor lett vonzó számodra a mesterséges intelligenciának a kérdésköre?

Én először úgy találkoztam a mesterséges intelligenciával, annak ebből az előbb említett modern változatával, hogy egy vállalkozás, entrepreneurship című tárgyat oktattam a a közép-európai egyetemen, és ott mindig példákat kerestem, és rábukkantam egy remek példára, hogy az a jó példa, ami sok oldalú, meg lehet vitatni, izgalmas, fejlődik, és rábukkantam egy olyan példára, ahol egy egy vállalkozás mezőgazdasági robotokat ö fejleszt, méghozzá olyan robotokat, amelyek ö a a termőföld felett haladva képesek felismerni a gyombnövényeket, amit aztán a a robot egy célzott vegyszerlövéssel leterít.

És ugye az volt az ígéret, hogy így a vegyszernek a 70-80%-át meg lehet takarítani.

Tehát egy rendkívül hasznos dolog.

És ez ez egy mélytanulásos eljárással készülő robot volt.

Tehát nem beleírták azt, hogy hogyan kell felismerni egy gyomnövényt. beleírták a kis növény határozót, hanem tréningezték, tehát mutattak neki egy csomó növényt, egyebek között gyomövényeket, és akkor a tréningezés során nagyon sok példából fejlesztettek ki azt a modellt, amivel nagy biztonsággal meg tudta különböztetni a hasznos növényeket a a káros növényektől.

És ez ez engem nagyon izgatott, ugye izgatott izgatott, mint vállalkozás. nagyon érdekes sajátosságai voltak magának a vállalkozásnak, és izgatott a technológia.

Tehát hirtelen elkezdtem megérteni, hogy mi az, hogy mesterséges intelligencia és mi az, hogy mélytanulás.

És az is érdekes volt számomra, hogy mezőgazdaság, mert ugye az ember mindenfelé találkozik ilyesmivel, nem tudom én, ilyen szupermodern helyeken, és akkor kiderült, hogy hogy egy egy termőföldön is egy ott ott szépen ilyen kocogó sebességgel haladó robotban is lehet mesterség és intelligencia, és ugye ezt meg lehet csinálni.

És akkor kezdtem a példákat gyűjteni.

Én rengeteg példát gyűjtöttem össze.

Jó pár itt ebben a könyvben is szerepel, tehát 100ával vannak példáim.

És akkor egy idő után jutottam arra a gondolatra, hogy ebből esetleg könyvet is lehetne írni.

Tehát nagyjából a történet az körülbelül ez.

Nagyon örülök, hogy mezőgazdasági példát hoztál, mert a könyvedben van egy számomra ilyen revelatív példa, amikor arról arról írsz, hogy a technológiai változások azok hogyan alakítják át a társadalomnak vagy a gazdaságnak a működését.

És erre azt hiszem, hogy a világ legegyszerűbb példáját hozod.

Ami nekem ilyen fantasztikus példa volt, ez a traktor megjelenése, ami hát megkérnélek, hogy akkor ezt így röviden mondd el, hogy a traktor az hogy került be az életünkbe, és amiről most úgy beszélünk, hogy a természetes része az életünknek, és anélkül nem működne ez a gazdasági ökoszisztéma, az egyébként egyfől soha nem volt magától értetődő, és nagyon lassú is volt az elterjedése.

A traktor úgy példaként került bele a könyvbe.

Ugye maga a traktor az így önmagában egy egy régi traktor az nagyon messze van a mesterséges intelligenciától.

Egy modern traktor már tele van nyomva mindenféle intelligens eszközökkel.

Tehát egy ilyen szép, nagy, zöld traktor, ami itt is látható a mezőgazdasági kiáltáson időnként.

Ugye itt itt felmerül egy kérdés a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ami nagyon izgatja az embereket, hogy a mesterséges intelligencia vagy az ilyen intelligenciát használó robotok elveszik-e a munkánkat.

És ugye a könyvnek az a mondanivalója, hogy igen, ennek igen nagy a veszélye, de a folyamat az sokkal lassúbb, mint gondolnánk.

Tehát nem arról van szó, hogy holnap egyszer csak ki fognak engem tenni az állásomból, mert azt mondják, hogy amit eddig csináltam, azt a robot is meg tudja csinálni.

És a trak egyebek között, ugye egyebek mellett az elektromosság, a másik példa, a traktort hoztam fel példaként, ami valamikor a múlt századnak az elején jelent meg.

Ugye elég gyorsan kiderült, hogy hogy nagyon hasznos, ugye nagyon erős, tényleg ki lehet váltani vele egy csomó emberi munkát, de évtizedekre volt szükség ahhoz, hogy igazából elterjedjen, mert kiderült, hogy ahhoz, hogy nagy tömegben traktorokat használjanak, ennek rengeteg feltétele van, azon kívül, hogy a traktornak magának léteznie kell, tehát hogy a mérnökök megcsinálják és le tudják gyártani.

Mert ugye ezeket egyébként egy kis logikával össze össze lehet szedni, hogy nem tudom én az alkatrész ellátástól kezdve a traktorkelő személyzetig, a szervíállomásokon át ugye a traktoroknak a kiegészítő eszközeig mi mindenre volt szükség ahhoz, hogy igazából a traktor egy hasznos eszközzé váljon, de kétségtelen, hogy elvette az embereknek a a munkáját nagyjából ugye egy egy évtizedek fél évszázad alatt, hiszen ugye nem is olyan olyan régen szá 10020 évvel ezelőtt egy fejett országban és a az alkalmazottaknak a nagy-nagy többsége a mezőgazdaságban dolgozott.

És most, ha jól tudom, ez az Egyesült Államokban körülbelül 2%, >> tehát elvette valóban az embereknek a munkáját. >> Ez nagyon sok embernek nagyon kínos volt.

Tehát itt mindenféle családi és személyes tragédiák is is lezajlottak.

De azért nincs arról szó, nincs arról szó, hogy hogy valamilyen tömeges munkanélküliség alakult volna ki mára, mert azok, akik kikerültek a mezőgazdaságból, azok nem találtak maguknak foglalkoztatást.

Ez a traktorpélda, ez azért is volt fontos, mert segít azt megérteni, hogy egy pici változás is mekkora hogyan alakítja át az életet 50- 100 év alatt.

A másik ilyen példa, amit nagyon szerettem a könyvben, és szintén nem a mesterséges intelligenciáról szól, csak erről, hogy a technológiának milyen szerepe van, az egyébként a számomra nagyon fontos Guttenberg fordulat.

Tehát amikor egyszer csak kitalálják, hogy hogyan lehet sokszorosítani a szövegeket és a könyvedben leírod azt, hogy ez nem csak azt jelenti, hogy sokszorosítjuk a szövegeket, hiszen akkor még nagyon kevesen olvastak a 15. században, hanem azt is jelenti, hogy meg kell tanulni olvasni, és ezzel együtt jár az, hogy egyre több információ jut el az emberekhez.

Mondom, 2025-ben mi természetesnek kezeljük ezt.

Viszont most hol tartunk ebből a szempontból a mesterséges intelligenciánál szerinted?

Tehát, hogy így egy átlag ember az most mennyi hány százalék-át értheti meg annak, amit mondjuk te itt a könyved, tehát nem is az, hogy hány százalék-át értheti meg, ami a könyvben le van írva, hanem hogy amennyi mindenre lehet ezt most használni, vagy majd használni.

A mesterséges intelligencia egy nagyon tág terület.

Tehát amit az előbb mondtam példaként, ez a ez a mélytanulásra épülő mezőgazdasági robot, ez is egy valami.

Meg azok a nagy nyelvi modellek, amelyek most itt vannak körülöttünk, ez is, ez is valami.

A nagynyelvi modellekben a chat GPT-ben és a társaiban az a jó, hogy mindenfajta előképzettség nélkül, informatikai tudás nélkül, hát a gépet be kell kapcsolni, meg egy browserig el kell jutni. lehet használni, és az ember viszonylag gyorsan, hogyha maga az ember is intelligensen közelíti ehhez a kérdéshez, rájon arra, hogy mennyire hasznos.

Tehát fel lehet neki tenni kérdéseket, a kérdésekre értelmesen válaszol, hajlandó tanulmányokat írni, információkat összegyűjteni, mindenféle tömörítvényeket és egyebeket megcsinálni.

Én magam is használom, bár a könyv azzal kezdődik, hogy ebbe a könyvbe egy mondatot se írt a mesterséges intelligencia.

Tehát ez a része, ha úgy tetszik, ez a demokratikus mesterséges intelligencia, ami mindenkinek rendelkezésére áll, és nem nehezebb, mint mondjuk annak idején ugye 98-ban kezdődött el a Google keresőnek a a használata.

Most már az is másképpen néz ki, tehát az is intelligens válaszokat.

Tehát ezt ezt a része az a jó benne, hogy nem kell megérteni.

Tehát nem kell megérteni azt, hogy emögött akkor egy ilyen milyen nyelvi modell van, abban hány millió, milliárd, trillió, mindenféle paraméter van, hogy ez a ez a ez a attention alapú ugye architektúra, ez igazából micsoda.

Ezeket én sem értem egyébként.

Nem vagyok mérnök és nem vagyok informatikus.

Ott van előttem borzasztóan egyszerű. van egy szövegdoboz, abba bele kell írni valamilyen kérést, és akkor a a gép érthető emberi nyelven, ez itt a nagy csoda egyébként, hogy egyszerű érthető emberi nyelven kell magyarul, akkor válaszol, és az esetek nagy-nagy többségében jó választ ad.

Időnként hallucinál nem 100%-ig megbíztható, de egyre megbízhatóbb lesz.

Nem biztos, hogy ez a folyamat örökké fog tartani, tehát akár akár meg is fordulhat.

Ez a demokratikus emi és aztán van egy van olyan olyan ága is az Eminek, például az előbb említett példa, ugye a mezőgazdasági példa, ami ami ami már nagyon erősen szakemberigényes, tehát hogy hogyan lehet egy gépet arra betréningezni, hogy mondjuk mindenféle röngen felvételekből felismerjen betegségeket.

Ö vagy vagy nem tudom, benne van, már nem emlékszem rá, benne van az a példa a könyvben, ami arról szól, hogy hogy ugye mindenféle genetikai elváltozásokat fénykép alapján hogyan tud a gép felismerni, hogyan lehet felépíteni ilyen ilyen mélytanulásos termelésirányítási, ellátási láncmenedzsment és hasonló rendszereket.

Ez ha úgy tetszik a nehéz része.

Ide általában már szakember kell.

És szakember kell ahhoz is, hogy valaki az alapmodelleket, a nagynyelvi modelleket, most elég sokat beszélünk az ügynöki rendszerekről, ezeket ezeket megalkossa és és felépítse.

Ugye azt szokták mondani, és ezt el is hiszem, hogy igazából ennek a a mély részéhez néhány tucat ember ért a világban, akik akik valóban tudnak ilyeneket fejleszteni, és azok a nem tudom, a Google-nél, a Microsoftnál és még egy-két egy-két cégnél vannak, és óriási verseny van értük, és és hatalmas fizetéseket kapnak.

Tehát vannak alacsonyan lógó gyümölcsök.

Mindenki játsz ugye pillanatok alatt elérték, nem tudom a 100 milliós nagyságrendű felhasználói számot.

És van a nehéz része, nehéz része, ami nagyon komoly szakmai felkészültséget igényel.

Most itt közgazdászként ugye azt azt mondom, hogy hogy igazából ez a nehéz súlyú EMI adhat mondjuk egy cégnek komoly versenyelőnyt, mert azt nehéz lemásolni.

Ezt ezt, hogy felteszek egy kérdést, hogy írd nekem egy cikket a tegnapi futballmeccsről, és akkor akkor megírja.

Ezt bárki meg tudja csinálni. >> Megállni néha nem könnyű, de minden szünet lehet új kezdet.

Hígj magadban, azt te már hisz benned.

Itt a két dolgot szeretnék megjegyezni.

Az egyik az, hogy a demokratikus részéhez, hogy tényleg bárki hozzáférhet és feltehet kérdéseket.

Ennek ugye az egyik kritikája az, hogy én még amikor a egyetemre jártam, akkor ahhoz szoktam hozzá, hogyha van egy kérdésem, akkor a könyvtárban, illetve még az internetnek egy korai verzióján elkezdek kutakodni, és arra tanítottak, hogy kritikus gondolkodással értelmezzem és használjam a szövegeket.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dr. Bőgel György: A mesterséges intelligencia olyan, mint a klinikai kísérletek nélkül bevezetett gyógyszer // Futurotheca 02.”

Miről szól ez az epizód: „Dr. Bőgel György: A mesterséges intelligencia olyan, mint a klinikai kísérletek nélkül bevezetett gyógyszer // Futurotheca 02.”?

A Futurotheca podcast vendége Dr. Bőgel György közgazdász, a Mesterséges intelligencia a gazdaságban című könyv szerzője. A beszélgetés középpontjában a mesterséges intelligencia (MI) áll, annak definíciója, és hogyan gondoljunk rá a gépi tanulás és a mélytanulás kontextusában.… Az epizód a Könyves Magazin című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Dr. Bőgel György: A mesterséges intelligencia olyan, mint a klinikai kísérletek nélkül bevezetett gyógyszer // Futurotheca 02.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bőgel György, Bakó Sára, Bognár Edmond, Nagy Dániel Attila, Valuska László, Dr. Bőgel György.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dr. Bőgel György: A mesterséges intelligencia olyan, mint a klinikai kísérletek nélkül bevezetett gyógyszer // Futurotheca 02.”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, közgazdaságtan, gépi tanulás, mélytanulás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dr. Bőgel György: A mesterséges intelligencia olyan, mint a klinikai kísérletek nélkül bevezetett gyógyszer // Futurotheca 02.”?

Megjelenés: 2025. 11. 10.. Hossz: 24 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/konyves-magazin/dr-bogel-gyorgy-a-mesterseges-intelligencia-olyan-mint-a-klinikai-kiserletek-nel

Több epizód a Könyves Magazin-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból