Könyves Magazin

Mrs. Dalloway: A tökéletes háziasszony magánya – A nő hétszer (2.)

· PT58M38S

Összefoglaló

A Nő Hétszer podcast vendégei Ruf Orsolya és Szeder Kata Virginia Woolf Mrs. Dalloway című regényét elemzik. A mű 1925-ös megjelenésekor a korszak lenyomata volt, a tudatfolyam technikájával mutatja be egyetlen londoni nap eseményeit a főszereplő belső gondolatain keresztül. A…

Röviden

Műsor
Könyves Magazin
Megjelenés
2026. 03. 27.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Ruf Orsolya, Szeder Kata, Daphne du Maurier, Jeanette Winterson, Bakó Sára, Bognár Edmond, Ruff Orsolya
Témák
irodalom, virginia woolf, mrs. dalloway, könyvklub
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A britis káncél és a kultúrflipper sorozata a könyves magazinon a budapesti brit nagykövetség támogatásával.

Női szerepváltozatok a brit irodalom tükrében, RUF orsolyával és szederatával.

A mikrofonnál Ruf Orsoyával és Szeder Katával.

A mai beszélgetésünknek a témája, a kiinduló pontja pedig nem más lesz, mint Vircsinia Wolftól a Mrs.

Dalo egy 1925-ben megjelent könyv. viszont nem magáról a regényről fogunk elsősorban beszélgetni, hiszen ennek a podcastsorozatnak az a célja, hogy brit női szerzők műveit olvasva nézzük meg egy kicsit közelebbről azt a társadalmi közeget, illetve azt a azt a milliőt, amiben ezek a történetek játszódnak.

Úgyhogy most az 1920-as évek Angliájába fogunk érkezni, és hát megnézzük azt, hogy hogy mi minden is van ebbe a Missis Delwaye.

Miért volt egy nagyon-nagyon fontos mű akkor, amikor megjelent és tartják mérföldkőnek, irodalmi irodalomtörténeti mérföldkőnek a mai napig.

És hát mit mond ez a női szerepekről, a női lehetőségekről?

Úgyhogy, úgyhogy tartsatok velünk.

De hát azért mégis csak kezdjük a könyvvel annyiban, hogy hogy hát beszéljünk először egy picit magáról az olvasmány élményről, hogy milyen regény is ez a ez a Missisda lövény, és aztán pedig röviden, ha lehet ilyet, akkor foglaljuk össze azt is, hogy mi ennek a könyvnek a a története, miről is szól a regény így első olvasatra.

Ugye a regényről általában két dolgot szoktak feltétlenül elmondani.

Az egyik az, hogy ez egy tudatfolyamregény, és tulajdonképpen a főszereplő, illetve a főbb szereplők belső gondolatainak, érzéseinek ö farrizén haladva sodródunk vé mi is végig ezen a napon, ugyanis a regény egyetlen egy nap történetét dolgozza föl.

Úgyhogy talán ez a kettő, amit mindig mindenki elmond a Mrs.

Delwayel kapcsolatban, és amit te is említettél, szerintem az egy nagyon fontos ö jellemzője ennek a regénynek, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ez egy kortárs regény volt.

Tehát ez a saját idejének a lenyomata ez a regény.

És és pontosan azért, mert a saját korát rögzíti, tele van olyan kódokkal vagy nevekkel, amik szerintem a mai olvasónak már nem biztos, hogy mondanak bármit.

Kicsit olyan élményem volt egyébként, pont mint a az Ótán könyveknél, hogy ami annak idején a korabeli olvasónak esetleg egyből játékba hozott valamilyen képzetet, az itt lehet, hogy teljesen elsiklunk felette, mert számunkra már nem feltétlenül van ennek jelentése vagy jelentősége, és remélem, hogy majd párat így említeni fogunk, de alapvetően ugye ezt szokták elmondani, a főszereplőnk maga a címszereplő.

Itt fontos azt is említeni, hogy hogy ez a regény sokáig The Hours, azaz az órák címen vagy munka címen íródott.

És alapvetően két Noellából nőtt ki.

Delovine Street, a másik pedig a The Prime Minister.

És ezekből írta aztán Virginia Wolf regénnyé ezt a ezt a történetet. egyébként Mrs.

Deloval, aki a korábbi írásaiban is megjelent, de hát aztán az, ahogy ő ő megragadta ennek a napnak a történetét, vagy a szereplőinek a belső világának a történetét, aztán olyan nagy hatással volt, hogy szerintem a mai napig, tehát most már ugye eltelt, több mint 100 év a megjelenés óta, de azt gondolom, hogy író generációit befolyásolta az, ahogyan ő írt ebben a könyvben. említetted, hogy kortársmű volt a maga idejében, és hát ugy 18, vagy 1825-ben jelent meg, de a történet maga, vagy ez a bizonyos nap, ami amiben a regény jár, vagy Missis de lövés, a többi szereplő járkál, ez 1923 június közep.

Ez a feltételezések azt mondják, hogy ez valószínűleg június 13, és akkor egy kisebb tétet tesznek arra, hogy ez esetleg június 20 volt, de hogy hogy tényleg egy egy a má, az ő mindennapjairól vagy a mindennapjainak a hangulatát bemutató regényről van szó.

És és az, hogy ez mennyire mérföldkő volt, vagy az, hogy ő hogyan gondolkodott az írásról, arról találtam egy bejegyzést a Modern Fiction című eszéjében, ami 1919-ben jelent meg, és ezt mindjárt fel is olvasom.

És szerintem ez azért nagyon fontos, mert hogy a Mrs.

Del az nálam legalábbis az én én én én könyvtáromban tipikusan az a könyv, ami amit többször elkezdtem, de de megakadtam vele rendszeresen.

És volt, hogy nagyon az elején, volt, hogy mondjuk 10-20 oldal után, de de nehéz ráhangolódni, vagy legalábbis nehéz hozzá először fogódzót találni. és és ahhoz képest, hogy hogy amikor meg most olvastam, most meg vitt magával tényleg ez a ez a sodrás, és hogy ez egy olyan regény, ahol ahol cselekmény úgy igazából nincsen, hanem hanem emberet gondolataiba és és lelki világába látunk be.

És kicsit úgy, hogy hogy hogy ugye ahogy itt találkoznak egymással az emberek jönnek, mennek, mint ahogy a saját gondolataink is elkadandozik valami láttán, vagy eszünkbe jut egy egy emlék, és azzal megyünk tovább.

Tehát hogy az a tö töreezettség, ahogy tulajdonképpen a mi gondolatfolyamunk is működik, az köszön vissza a regénybe, ami olvasóként viszont egy kihívás lehet.

És akkor erre találtam azt, hogy hogy hát miként is gondolkodott az írásról Virginia a következő idézetet ebből az 1919-es Modern Fiction című eszéjéből.

Így szól: Nézzük meg, hogyan működik egy átlagos ember elméje egy átlagos napon.

Folyamatosan benyomások érnek minket, aprók, furcsák, gyorsan eltűnők vagy éppen mélyen megmaradók. mindenhonnan jönnek szinte megszakítás nélkül, és közben valahogy összeállnak egy naptörténetévé, de nem úgy, ahogy régen gondoltuk.

Nem ott történik a lényeg, ahol kellene, hanem váratlanna a helyeken.

Ha az író valóban szabad lenne, és írhatná, amit belül igaznak érez, nem pedig azt, amit a szabályok diktálnak, akkor nem feltétlenül kellene klasszikus cselekmény, szerelmiszál vagy nagy fordulat.

Az élet ugyanis nem szépen egymás mellé rakott lámpák sora. inkább egyfajta fényburok, ami végig körülvesz minket attól a pillanattól kezdve, hogy tudatunkra ébredünk egészen a végéig.

Egyébként ez, amit mondasz, hogy hogy ez az olvasás könnyűsége vagy nehézsége, ez talán pont a ebből a tudatfolyam, ebből a sodrásból adódik.

Tehát ö nekem például olvasás közben többször volt olyan élményem, hogy hogy hogy amikor mondjuk egy klasszikus regényt olvasol, egy fejezetnek vége van, vagy egy cselekménynek vége van, és akkor azt ot le tudom tenni, és utána ugyanúgy be tudok lépni a történetnek azon pontján.

Ez ebben a regényben nincsen meg.

Tehát hogyha van egyfajta nehézség, akkor ez ebbe a tudatfolyamba kilépni, belépni talán ez adja meg.

És talán, hogyha ráérzünk az izére, pont ez a ez sodor aztán tovább minket, hogyha tehát hogyha valaki azt érzi, hogy márpedig ő rá tudre a történetre hangolódni, akkor pont ez a ez a sodrás az, ami ami aztán tovább viszi a regénynek talán az egészén. >> Erre is találtam egy nagyon-nagyon szép idézetet tőle.

Ez a naplójából van, és így szól.

Ez egy 39-es, sőt bocsánat, nem is a naplójából van, hanem 1939-ben volt vele egy felvétel a BBC-n.

Állítólag ez az egyetlen hanganyag, ami ami megmaradt.

És ennek a leíatnak, ez tulajdonképpen egyszi, amit ő felolvasott, ennek a leíatának a nyitómondata hangzik így, hogy a szavak, az angol szavak tele vannak visszhangokkal emlékekkel asszociációkkal.

És szerintem ezt nem csak az angol szavakról mondhatjuk el, hanem hanem tényleg az a varázslatztus ebben a regényben, hogy hogy valóban így viszi oldalról oldalra tovább a a szereplőit és minket is.

És a és a nehézsége maga az, hogy hát ugyanazok a szavak, amiket olvasunk és amik a szereplőkben beindítanak valamit, azok nálunk is elkezdenek működni.

Tehát nagyon-nagyon fegyelmezetten kell arra törekedni, hogy hogy ott maradj az oldalakon. >> Szerintem beszéljünk egy kicsit.

Dela alakjáró ugye eleve veleindítunk és talán talán vele is zárjuk, de hát mindenképpen végigkövetjük kicsit az ő életét is, de hát a napját azt mindenképpen.

Én a annyit találtam róla, hogy egy gyerekkori barátjáról minta egyébként, aki aztán társasági hölgy lett a későbbiek során bizonyos Kitty Mexiről és Virginia Wolf 22-ben kezdte el írni ezt a regényt.

És abban az évben Kitty Maxit egy tragikus baleset érte, mert átett egy lépcsőházi korláton, és szörnyet halt, ami nagyon megrázta Virginia Wulfot.

És egyébként volt egy olyan pont írás közben, amikor azt gondolta, hogy Mrs.

Del meg fog majd halni, aztán ezt végül elvetette.

De hát van halál a regényben, ugye Szeptimusz alakjában, ami nem csak a tehát nem csak az ő halála jelenik meg, hanem az egész első világháború ennek a tragikuma, illetve hát a mentális betegségekkel való küzdelem.

Úgyhogy mind-mind olyan nagy téma, szerintem ezeket ki fogjuk pontogatni.

Delway alakjáról mi volt olvasóként a a benyomásod, illetve ami ami tudásod van a korról, annak mennyire felelt meg ez a ez a figura? >> Nekem egy nagyon lebegő alakisz a lövés. >> Ez megfoghatatlant jelent?

Nem biztos, hogy megfoghatatlan, hanem hanem egy ilyen légies tehát nem nem tudom, hogyha festménybe kellene visszaadnom, akkor akkor hogyan jeleníteném meg, de egy ilyen nagyon légies valakiként van a fejemben, és és ezen gondolkodtam, hogy hogy szimpatizálok vele, mennyire tudok vele menni, tetszik-e mindaz alapján, amit ismerek róla, és és hát egy egy nagyon izgalmas teremtésnek tűnik, és azt különben, amit amit a korról eddig is már így kutatgattunk meg meg tapasztaltunk, az szerintem az ő alakja első ránézésre egy az egyben hozza.

Tehát ő egy olyan nő, aki született az 1870-es évek végén, tehát így totál bele a Viktoriánus korba és a Viktoriánus erkölcsökbe.

És az a neveltetés, amit kapott, az a az a az erkölcsi ö nem is tudom itt mi a jó szó, elvárások vagy prüdéria vagy vagy mihez tartás, vagy útmutatok.

Tehát, hogy az teljes egészében hozza ezt a Viktoriánus kort, ahol tényleg mindenféle felvilágosítás nélkül élték a lányok az életüket, és mentek bele a házasságba, >> hogy el is hangzik a regényben egyébként.

És és az anyáktól az útmutató annyi volt maximum a nász észak előtt, hogy dőlj hátra és gondolj Angliára, ahol az, hogy egy lány bármiféle oktatásban részt vegyen, az az elemi szinten mondjuk működött.

Sőt, hát az 1800-as évek első felétől kötelezővé tették a az elemi oktatást a lányok számára is.

De az, hogy egyetemre menjen, azt 1878-ban nyitották meg először a lányok előtt, vagy az, hogy szakmája legyen, vagy vagy hivatása legyen, az azért nem volt mindennapi, és kifejezetten forradalminak számított.

Itt most arról az osztályról, társadalmi rétegről beszélünk, amit Mrs.

Delay képvisel, és ugye ez a regényben nagyon szépen elő is jön, hogy hát hogyan változott a a nők helyzete, és milyen új lehetőségeket kínál fel, amivel például Miss Delövénynek a a lánya már élhet, és hogyha szeretne, akkor akár gazdálkodó is lehet, vagy akár politikus.

Tehát megvan arra a módja, hogy hogy hogy éljen annak, ami érdekli.

A probléma az az, hogy per pillanat nagyon lustának találja még saját magát is, és túl sok ilyen energia nem tombol benne. >> Hát ugye egyrészt ő a tökéletes háziasszonya, hogy el is hangzik némileg ironikusan a regénybe.

És akkor én is hoztam egy idézetet, hissem ezt Miss Kilman, ugye a nevelőnő, a lányának a nevelőnője mondja Miss Delvéről, akiről azt állítja, hogy a lehető legsmire kellőbb osztályból származott.

Ugye ez Miss Kilman olvasatában annyit jelent, ez egy felső középosztályban született, illetve ott férhezment fiatal nőről van szó.

A regény jelenében az 50-es évei elején jár egy hervadó szépség, ezt is tudjuk. alapvetően jó házasságot kötött, tehát az nem az számomra egyébként nem derül ki, hogy ez egy boldogtalan házasság lenne.

Viszont végigmegy a regényen az a gondolat, hogy vajon jól választotta-e.

Ugye itt két férfi van, Richard Delove, a férj és a Peter Walsh nevű.

Hát egy ilyen kicsit egy ilyen kalandor természetű, kicsit sodródó ö férfi, aki egy gyerekkori barát talán, fiatal korábban szerelmes volt Clarissába, ugye Mrs.

Delaybe, és az ő felbukkanása szintén egy olyan momentum, ami rengeteg emléket zúdít a szereplőkre.

És hát muszáj megemlítenünk a Sally Son nevű harmadik gyerekkori barátot, aki aki talán kilóg fiatalon ebből a nagyon szigorú viktoriánus dobozból.

Ugye ő az, aki kisebb felháborodást kelt Clarisszáék háztartásában, amikor meztelenül visszafut a szivacsért, vagy amikor nem tudom, kint hagy az esőben valami nagyon értékes könyvet, vagy amikor szájon csókolja ugye Clarisszát.

Tehát az ő alakja hoz egy, mintogyha feszegetné ezeket a ezeket a nagyon szigorú szabályrendszereket.

Ennek fényében különösen érdekes, hogy aztán amikor fel vagy hát idősebb nőként találkozunk vele, akkor egy öt fiú gyermekes, megérkezett és megelégedett édesanyaként és feleségként és háziasszonyként látjuk őt.

Úgyhogy azt gondolom egyébként, hogy ezek a nőalakok alapvetően megfelelnek a kor nőalakjainak.

És valóban a következő generációnál érződik az, hogy ott már vannak olyan nyílnak olyan utakösvények, amelyek fel se merültek korábban.

Tehát amit te is mondtál, hogy Elizabethnél már az van, hogy ő már tanulhat és és tulajdonképpen csinálhat mást is, mint amit az anyja anyja csinált.

Ez szerintem az ő az ő korukban fel se merülhetett, hogy hogy volt ilyen.

Ez viszont érdekes, hogy maga például a választójog, mint lehetőség, vagy mint vita, az felmerült, hiszen azt is tudjuk, hogy Sally Satant annak idején Hug azért csókolta meg a könyvtárba büntetésből, merthogy hogy szóba hozta a nők választójogát.

De azt tudni kell, hogy amikor ez a könyv megjelent 1925-ben, a nőknek még nem volt Nagy-Britanniában teljes választójoguk, hiszen ekkor 18-ban még csak részleges részleges volt, ami azt jelenti, hogy 30 éves kortól, és talán bizonyos vagyoni vagyoni előfeltétele is volt annak, hogy hogy az únához járulhassanak, míg a férfiaknál ez 21 éves korban.

És 28-ig várni kellett, amíg amíg a a nők is megkapták a teljes válaszolójogot.

Tehát pont egy olyan korban jelent meg ez a regény, amikor a nők, mondjuk egy Mrs.

Delaway már elmehetett szavazni, hogyha arra volt kedve, de mondjuk egy Elizabeth Delowway, a leánya még szóba se jöhetett, hogy ő mondjuk az urnához járuljon. >> És szerinted Mrs.

Tehát te hogy hogy látod az ő karakterét…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mrs. Dalloway: A tökéletes háziasszony magánya – A nő hétszer (2.)”

Miről szól ez az epizód: „Mrs. Dalloway: A tökéletes háziasszony magánya – A nő hétszer (2.)”?

A Nő Hétszer podcast vendégei Ruf Orsolya és Szeder Kata Virginia Woolf Mrs. Dalloway című regényét elemzik. A mű 1925-ös megjelenésekor a korszak lenyomata volt, a tudatfolyam technikájával mutatja be egyetlen londoni nap eseményeit a főszereplő belső gondolatain keresztül. A… Az epizód a Könyves Magazin című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mrs. Dalloway: A tökéletes háziasszony magánya – A nő hétszer (2.)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ruf Orsolya, Szeder Kata, Daphne du Maurier, Jeanette Winterson, Bakó Sára, Bognár Edmond, Ruff Orsolya.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mrs. Dalloway: A tökéletes háziasszony magánya – A nő hétszer (2.)”?

Fő témái: irodalom, virginia woolf, mrs. dalloway, könyvklub.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mrs. Dalloway: A tökéletes háziasszony magánya – A nő hétszer (2.)”?

Megjelenés: 2026. 03. 27.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/konyves-magazin/mrs-dalloway-a-tokeletes-haziasszony-maganya-a-no-hetszer-2

Több epizód a Könyves Magazin-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból