Propagandaszakértő: Így manipulálnak téged (és nem veszed észre)

Összefoglaló

Böhm Kornél, kríziskommunikációs szakértő és a propaganda könyvírója volt a Mahlzeit Podcast vendége. Az epizódban kitért arra, hogyan lehet célzottan rombolni egy személy hírnevét, mi történik a krízishelyzet első 24 órájában, és hogy a reakció, nem maga a botrány öl meg…

Röviden

Műsor

Mahlzeit Podcast

Megjelenés

2026. 07. 29.

Hossz

2 óra 12 perc

Témák

propaganda, kríziskommunikáció, manipuláció, hírnévvédelem

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ha megvan az, hogy milyen célból, vagy mondjuk kik előtt, akkor valószínűleg olyan közönség előtt kellene megpróbálni a te renomédat vagy reputációdat rombolni, akik egyrészt ismernek téged, akiknek fontos vagy. >> Mi a leghatékonyabb propaganda séma?

Ez egy picit megbillenni látszik ezzel a választással, de az ismétlés nagyon-nagyon sok helyről nagyon-nagyon sokszor [zene] hallja az a célcsoport a az üzenetet, de de a kutatás azt mutatta, hogy alapvetően a jót feltételezzük a a másik félről.

És ez azért van így, mert akár evolúciós szempontból jobban járunk, hogyha elhisszük azt, amit a másik mond nekünk, mintha folyton kétkedünk. hogyha ha azt nézzük akár a a az ilyen nagy diktatorikus rendszereket, mint a náci Németországot vagy a kommunizmust a Szovjetunióban, akkor azt látjuk, hogy azért a propagandával társul az is, hogy ne lehessen másnak megszólalnia, ne legyen mással idő termék. >> Szerinted a többség ezt szabadon tud gondolkozni, vagy nem? >> Nem.

Mai áldás támogatója a Naked Colb kávé.

Eredeti ízzel is hozzáadott ízfokozók nélkül.

Használjátok a MÁC 10 kupon kódot 10% kedvezményért, és azzal együtt támogattok minket is. >> Főleg én ugye üzleti kommunikációval foglalkozom, tehát a az üzleti piaci területen azért ezt már viszonylag ismert ez a fogalom.

Hogyha nem piacon dolgozó emberekkel beszélek, akkor van, hogy személyes krízisre gondolnak, vagy minden krízisnek számít.

Ez egyébként is gyakori egyébként, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minden egy krízis.

Az én felfogásomban azért ez egy elég speciális terület. >> Mondjuk mi a szerint van egy különbség a krízis kommunikációs szakértő és a rendes kommunikáció szakértős között? [nevetés] Ö >> rendelkezhet a ezekkel a skillekel egy sima kommunikációs szakértő.

Ez picit olyan, hogy ki mire szokosodik.

Tehát lehet, hogy valaki mondjuk a ESG-ben jobb, vagy a zöld ügyekben arra specializálódik, vagy jogi területen, ügyvédeknél, és van aki mit tudom én, házasságügyi tanácsadó, és ahhoz ért jobban, van aki a peres dolgokhoz ért jobban.

Tehát ez igazából a kommunikációs területen belül vagy a PR területen belül egy szakosodás az, hogy mi az, amit a leginkább belevonódik.

Én sez foglalkozom, és más se olyan más is foglalkozik egyébként ilyen ügyekkel. >> És ha most el kéne képzelnem egy átlagnapodat, akkor kábé felkelsz, reggelizel, de alapvetően milyen mindennapi feladataid vannak így munkáddal? >> Én nek én szabadúszó vagyok, tehát mindig a éppen aktuális ügyfélnek a az ügyeit intézem. egyébként amikor nincs ilyen nagyon fontos napi elfoglaltság, akkor azért a főterületem az, hogy kövessem ezeket a a az ügyeket, tehát mindig napra kész legyek.

Pont ma történt egy olyan megkeresés, akivel fogok találkozni majd a héten még.

És mondta, hogy mert ami most velük zajlik, ahhoz pontosan egy kríziskommunikációs szakértő vagy tanácsadás.

És nem voltam nagyon képbe, hogy mi van éppen az ő területükön, de azért valamennyire azzal, hogy követem a politikai életet, meg az üzleti életet, meg sokat információt fogyasztok, és ez picit válasz arra is, hogy hogy telik egy nap.

Így képben vagyok, és elég hamar fel tudom venni a fonalat, hogy éppen hol milyen segítség van.

És nyilván amikor ügyfeles munka van, akkor ővelük elég sokat kell beszélgetni, meg stratégiákat gyártani, meg sokat olvasni, hogy ő velük mi van, mi a hátterük.

Tehát alapvetően felkészülés az a sok.

És aztán az intézés az pedig, vagy a tanácsadás az a az a kisebb része, de az nagyon komoly háttér kell. >> Mi az a krízis?

A krízist én úgy szoktam definiálni, hogy ez egy olyan fordulópont, vagy egy holdpont, ahol eldől az, hogy az adott szervezet az akár megmarad-e vagy elpusztul.

Ez az eredeti jelentése és biológiai értelemben egyébként egy szervezetnek a megmaradása vagy elpusztulása.

Tehát ott egy olyan tipikus helyzetben vagyunk, amikor eldől az, hogy azzal a szervezettel mi történik, jó vagy rossz irányban alakulnak-e a dolgai.

És egy nagyon fontos jellemzője még a krízisnek, hogy azonnali figyelmet követel meg.

Tehát olyan kontrollvesztéses szituáció alakul ki, amikor egyszerűen nem lehet mással foglalkozni, mint amit az a helyzet igényel.

Tehát olyankor beszélek krízisről, amikor egyébként nem tudjuk azt a business as usual napi programunkat készíteni, hanem neki kell állni és kezelni a kialakuló válsághelyzetet. >> Szerinted mi a legnagyobb félreértés a krízis kezeléssel akár személyes életben, akár üzleti világban?

A személyes krízisek az alapvetően lelki eredetűek, tehát ez inkább ilyen pszichológiai megközelítést igényel.

Nyilván nem csak, mert vannak olyan személyes krízisek, amik egy gazdasági helyzetet érintenek, munkanélküléséget érintenek.

Tehát van olyan, ami kifejezetten gazdasági vonatkozása van, de azért a legtöbb krízis alatt személyes értelemben mindig valami pszichológiai kilengést vagy problémát szoktunk érteni.

A az üzleti életben pedig szerintem a legnagyobb félreértés az az, hogy éppen a célkitűzés, ezt mindjárt kifejtem, a cél kitűzése az mi?

Tehát, hogy azt próbáljuk-e elérni, hogy minden ugyanolyan legyen, mint volt azelőtt.

Az szerintem egy fals, az egy téves megközelítés, mert nem lesz olyan, mindig egy picit rosszabb lesz a helyzet, mint a krízis előtt volt.

De az, hogy kiknek akarunk kommunikálni, kivel akarunk beszélni, kik előtt akarjuk adott esetben megvédeni magunkat, ilyen értelemben az félre tud menni, hogy a célkitűzés az mennyire átgondolt és mennyire nem. tudnál nekem egy ilyen tipikus ügyfél, nem tudom, egy ügyfél karaktert elmagyarázni nekem, hogy milyen emberekkel dolgozol együtt?

Hát inkább tipikus helyzetet mondok, és abból szerintem ki fog ki fog derülni, mert lehet, hogyha valaki azt hallja, hogy krízis vagy kríziskommunikáció, akkor azonnal valami olyan dologra gondol, amit egy ilyen földrengés vagy valamilyen nagyon nagy katasztrófa történik, és ilyenből hál istennek elég kevés van.

De mondjuk egy krízishelyzet, amit viszonylag tipikusan szoktam kezelni, hogy van egy lakópark, egy építkezés, nagy építkezés, és akkor a környező utcáknak a lakóival, a helyi önkormányzattal, akár a beszállítókkal milyen módon lehet úgy kialakítani egy kommunikációs kapcsolatot, egy viszonyt, hogy az gördülékeny legyen.

Tehát lehet, hogyha azt hallod, hogy kríziskommunikáció, akkor nem elsőként az jut eszedbe, hogy mondjuk a lakossággal szemben ez az építkezés hogyan boldogul, meg hogyan tudja megnyerni őket magá maguknak.

De ez például egy tipikus olyan helyzet ipari park építés nekem mostanában több ilyen építkezős volt, lehet, hogy azért jut ez elsőként eszembe.

És ilyenkor ugye vannak különböző érdekgazdák.

Nem mindenkinek ugyanaz az érdeke, ez stakeholders néven fut szép magyarul.

És ö ezeknek a érintetteknek vagy érdekgazdáknak ugye eltér az érdekük, és ezeknek a meg különböző érdeknek egyfajta összebékítése, vagy a konfliktushelyzeteknek a kibékítése.

Ezek olyan feladatok, amiket kommunikációval, részben kommunikációval, nem kizárólagosan meg lehet oldani, vagy kell tompítani. >> Most engedjél meg egy hülye kérdést.

Ez a kommunikáció a praktikusi gondolkodós vagy a praktikui praktikai világban az inkább nem tudom levelezésben zaj zajlódik, vagy inkább már így tényleg négyszem közt szoktál kommunikálni az emberekkel, vagy ügyfélel, vagy hogyan tudom ezt elképzelni? >> Hát ugye felületekben [torokköszörülés] érdemes gondolkodnunk, vagy csatornákban érdemes gondolkodnunk.

Nagyon gyakori, hogy nem kizárólagosan egy csatornát használunk a kommunikációra.

Maradjunk most ennél a képzeletbeli lakóparknál. lakópark az kommunikál a social médiában, leginkább Magyarországon, Facebook felületen.

Ez például egy gyakori, de egyébként emailen is elérhetőek.

Van egy ügyfélszolgálat, ahol fel tudják őket hívni, és vannak mondjuk olyan partnerek, például az önkormányzat, vagy a helyi hatóságnak a különböző képviselői, akikkel pedig a nyilván le kell ülni és egy asztal mellett kell tárgyalni, és elképzelhető, hogy végigvigyem ezt a szálat.

Lehet egy lakossági fórum, ahol meg ki kell állni.

És az egyébként dühös vagy rossz kedvű vagy frusztrált lakókkal kell tudni úgy beszélgetni, hogy a végére valamiféle ilyen kölcsönös jó szándék érzet legalább kialakuljon.

Tehát csatornaválasztása múlik, nem kizárólagos. >> Mikor jöttél először rá, hogy az emberek nem feltétlenül a a valóságra reagálnak, hanem inkább a kommunikált valóságra?

Hát, vagy amit ők valóságnak éreznek, amiben ugye nagyon sok, valóban nagyon sok félreértés lehet.

Én azt gondolom, hogy először időben nem tudom megmondani, de először egy ilyen rádöbbenés van az emberben, amikor valaki más teljesen félreért valamit, ami számodra elég világosnak tűnik.

Tehát mondjuk elolvasod egy szöveget, vagy közösen van egy híradás, és egyszerűen azt érzékeled, hogy mások ebből teljesen mást vannak le, vagy mást észlelnek, mint ami egyébként szerinted a valós jelentése.

És akkor most nyilván abból kell kiindulni, hogy én értelmezem helyesen, ők meg nem.

De fordítva is lehet igaz, hogy én értek félre valamit egy adott híradás kapcsán, de olyan olyan élményeim vannak, hogy valaki elolvas egy szöveget és vagy meghallgat egy szöveget, és teljesen más következtetést von le a jelentéséből.

Tehát nem azt mondom, hogy más tanulságot van le, mert az az természetes.

Tehát az, hogy más következtetésre jut anyag híranyagból, az oké, mert mindannyian más beállítódásunk van, máshogy értelmezzük, de hogy máshogy értjük a valóság részét, az az meg részben megdöbbentő, részben pedig kommunikációnak a hibája is lehet, hiszen akkor nem volt jól kommunikálva.

Mondjuk ezt már azzal is lehet például azt mindig példaként szoktam felhozni, hogy én Németországon nőttem fel.

Szóval nekem már alapvetően nem csak a magyar nyelvben, mert alapvetően a kommunikációban más milyen értéseim vannak a a az üzlethez, a ígéretekhez például.

Ott nekem nagyon sokszor feltűnik, hogy én hogyan hogyan értem a dolgokat.

És akkor az is egy ilyen kicsi apróságokról szól.

Ez a nyelvben is megtalálható.

Én mindig azt a példát szoktam felhozni, hogy a pénzkeresés az németül, nem tudom, hogy beszélsz németül. >> Ö most azt mondom itt a közönség előtt, hogy igen.

Van nyelvvizsgá van, de mondjad a példát. >> Szóval ott németül a pénzkeresés az a Geldfedinen.

Ha ezt lefordítod magyarul, akkor az azt jelenti, hogy pénzt megérdemelni. >> Ühüm. [torokköszörülés] >> Az angol azt make money, csinálja a pénzt.

És a francia az a >> nyeri. >> Nyeri.

De mi a francia a szó? >> Genye.

Ő geny ő nyeri a pénzt. >> És tudom, hogy ez mindig egy ilyen hülye példa, de szerintem ezt >> mi pedig keressük. >> És a magyar pedig keresi a pénzt.

És ez például az én hozzáállásom, vagy azokkal srácokkal, akikkel találkoztam, akik mi ezt a két nyelvet beszéln vagy nem csak a németet, de bármilyen más nyelvet beszélnek, másmilyen hozzáállásuk vannak például a pénzhez, vagy a vagy a sikerhez, vagy hasonló.

Ott például, ha te most egy krízis dolgozol, egy ügyféllel, vagy valamilyen szituációt, helyzetet meg kéne oldani, akkor mennyire próbálod először megérteni, hogy kivel kommunikálsz, mielőtt kitalálod, hogy mit mondasz?

Hát nagyon összetett a kérdés.

Hadd bontsam több részre, ha lehet.

A amit felhoztál, iszony izgalmas nyelvi példa, azt nézhetjük a szóhasználat szintjén, ugye?

Tehát, hogy jól értem-e meg azt a kifejezést például, vagy azt értelme-e alatta, meg ahova szerintem te inkább elad, az inkább egy ilyen mindset, tehát felfogás dolga, ugye, tehát az az nem a szóhasználat az érdekes abban, hanem az, hogy milyen módon érdemeli meg, vagy jut valaki pénzhez.

És akkor hogyha ezt mondod, az már egy kulturális kérdés, hogy és milyen csoporttal beszélünk őnek, mi a kulturális berendezkedése, felfogása, mi az, amit ő gondol a világról.

És ezt kommunikáció során érdemes ugye figyelembe venni maradva most akkor ennél a lakossági példánál, tehát az, hogy a környező [horkantás] utcákban milyen típusú átlagember lakik, ő hogyan gondolkozik, mi a mi neki fontos.

A másik része a kérdésednek, ami meg a szóhasználat, hát az abszolút egy feladvány a kommunikációs szakértő számára, hogy milyen szavakat válasszon.

És volt is egy ilyen kísérlet, vagy nem tudom pontosan a számokat felidézni, de azt, hogy hogy mi történt benne, azt igen.

Mutattak résztvevőknek egy autóbalesetet, egy nem nagyon nagyot, egy ilyen szokásos utcai balesetet és a két csoportot teszteltek külön.

Ismered a kísérletet egyébként, hogy nem tudod mire megy ki?

Oké. tesztelték a két csoportot, és az volt a kérdés az egyiküknél, hogy mit gondol, mennyivel rohant bele az egyik autó a másikba.

A másik csoporttól azt kérdezték, hogy mennyivel koccantak, amikor történt ez a baleset.

A képsor ugyanaz volt, és akik azt a kérdést kapták, hogy mennyivel rohant bele, az egy sokkal nagyobb sebességet tételezett fel csupán a szóhasználat alapján, mint akitől azt kérdezték, hogy mennyivel koccantak. pedig a kép ugyanaz volt, tehát kifejezetten a szóhasználatnak a hatását tesztelték [horkantás] ilyen módon.

Azt, hogy azt, hogy milyen kifejezést választunk egy fontos szituáció leírására, az behatárolja azt, vagy meghatározza azt, hogy hogyan gondolkodjanak róla a azok, akikkel kommunikálunk.

Mennyire változtad meg ezt a ez ez a féle munka a te kommunikációs stílusoddal akár így a párkapcsolatodban, a családdal, családodtal, barátokkal van ott valamilyen változat, miután fel rájöttél, hogy mennyire nagy hatásod van a te szavaiddal, a te kommunikációs stílusoddal?

Én nagyon tudatos vagyok, az sokszor jó, sokszor kevésbé jó, tehát nagyon nehezen tudok kikapcsolni, vagy nem nem odafigyelni például a szóhasználatra, vagy a kommunikációs helyzetekre, úgyhogy nehezen billentem ki magam.

Igazából a tudatosságom az arra szokott leginkább vonatkozni, hogy megpróbáljam ne befolyásolni az ilyen magánéleti szituációba a körülöttem állókat azzal, hogy mondjuk manipulálom a megfelelő szóhasználattal, vagy megpróbálom úgy befolajásolni, hogy ezeket a kvázi képességeimet, ami mindenkinek…

Említett entitások

Témák

• propaganda
• kríziskommunikáció
• manipuláció
• hírnévvédelem

Személyek

• Böhm Kor

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Propagandaszakértő: Így manipulálnak téged (és nem veszed észre)”

Több epizód a Mahlzeit Podcast-ből

• 21 év börtön után már nem hiszek Istenben 2026-09-27

  Fliegauf Gergely 21 évet töltött a magyar büntetés-végrehajtásban nevelőként és börtönpszichológusként, tapasztalatairól beszélget a műsorban. Szó esik a börtönök speciális világá…

• A legkárosabb napi szokásod nem a telefon 2026-09-26

  Vincze Balázs szoftverfejlesztő mesél pályafutásáról, a 40 millió felhasználóval rendelkező alkalmazás fejlesztéséről és a Cápák Között című műsorban való részvételéről. A beszélg…

• Havas Henrik: „Maga egy senki" 2026-09-23

  A Mahlzeit Podcast vendége a 77 éves újságíró, Havas Henrik, aki pályafutásáról és magánéleti küzdelmeiről mesél. A beszélgetés során szóba kerülnek egészségügyi megpróbáltatásai,…

• A manifesztáció nem elég - Miskolcról a Bali luxusresortig 2026-09-21

  Christian Kovács, az egykori miskolci fiatal, aki ma Balin luxusüdülő-fejlesztéssel foglalkozik, a Mahlzeit Podcast vendége. A beszélgetés során Kovács bemutatja útját a nehéz kez…

• Hogyan építünk sneaker márkát Magyarországon? 2026-09-14

  Két fiatal vállalkozó mesél a Mahlzeit Podcastban arról, hogyan vették át és indították újra az Airdrop sneaker webshopot. Az adásból kiderül, hogyan jutottak el a használt ruhák…

• Hogyan lehet 1 millió dolláros céget építeni itthon 2026-09-06

  Szőke Adrienn, az M Matcha társalapítója a Mahlzeit Podcast vendége volt, ahol elmesélte, hogyan alapított sikeres márkát mindössze 200 ezer forintból, miközben gyesen volt és két…

• Heti 1200 Ft - ennyiből indul a vagyonépítésed 2026-09-04

  A Mahlzeit Podcast e heti adásában Horváth Kristóf sorozatvállalkozó, a Seedly AI alapítója a vendég. Kristóf 22 évesen épített egy energetikai céget 200 milliós árbevételig, most…

• A sorozatsztár, aki elbújt egy építkezésen 2026-09-02

  Pribelszki Norbert színész és zenész 18 évesen, havi 60 ezer forintból élt a Barátok közt forgatásai alatt, miközben albérlete 80 ezerbe került. Nyolc év depresszió és alkoholprob…

• Retorikatanár: hogyan győzz meg bárkit? 2026-08-31

  Szűcs Gergely rétor és retorikatanár, a Metorika alapítója a Mahlzeit Podcast vendége. Az epizódban arról beszél, miért nem a szakmai tudás dönti el, hogy figyelnek-e ránk, kik az…

• Eskortnak nézték, mert egyedül fizetett ki mindent 2026-08-23

  Kugyelka Kitti a Mahlzeit Podcast vendégeként osztja meg tapasztalatait a londoni luxusiparban töltött éveiről. A beszélgetés során kitér arra, milyen kihívásokkal járt a nagyvilá…