Marketing Msc Podcast - Matykó Noémivel

#51 Veled is megtörténhet! Céged adatai veszélyben vannak, így tudsz védekezni 💽 🔐

· PT49M1S

Összefoglaló

Béres Péter, a Sicontact Kft. IT vezetője Béres Péterrel beszélget az IT biztonsági és adatvédelmi kockázatokról. Az adásban szó esik a leggyakoribb csalási módokról, mint például az adathalászat, rendszersérülékenységek kihasználása és zsarolóvírusok. Kiemelik, hogy az AI…

Röviden

Műsor
Marketing Msc Podcast - Matykó Noémivel
Megjelenés
2025. 04. 03.
Hossz
49 perc
Szereplők, említett nevek
Béres Péter, Orbán Viktor, Magyar Péter, Matykó Noémi
Témák
it biztonság, adatvédelem, adathalászat, zsarolóvírusok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tudnál mondani néhány nagyon gyakori csalási esetet, amivel már a KKV-k is veszélyben vannak.

Alapvetően amit most látunk, amit mindenki mindenkit érint, az azok az adathalász támadások.

Vannak olyan támadások, amik a rendszerben lévő sérülékenységeket használják ki, tehát hogy nem kell az, hogy valaki kattintson, hanem például, hogyha te nem frissíted az eszközödet, akkor azon keresztül be tudnak jutni a te hálózatodba, és onnantól kezdve kábé mindent tudnak csinálni, tehát mindent el tudnak lopni, és van nyilván a zsarolókártevő, amit nem nagyon lehet kihagyni. [Zene] [Taps] [Zene] [Taps] [Zene] [Taps] [Zene] [Taps] [Zene] Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

Nagy szeretettel köszöntelek benneteket az 51. marketing MSC epizódban.

Ma az IT biztonságról fogunk beszélgetni.

Sokszor érintettük már ezt a témát az elmúlt 50 adás alkalmával, de olyan igazán részletesen még nem beszéltünk róla, pedig elképesztően fontosnak tartom.

Úgyhogy figyeljetek nagyon, mert sok-sok fontos információt meg fogunk veletek osztani.

És nem én leszek az, aki megosztja ezeket az információkat, hanem hívtam egy szuper vendéget, Béres Pétert, az ISZET termékeket forgalmazó Sitact Kft.

Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást és itt vagy ma velünk.

Mennyire tudatosak a hazai KKKV-k IT biztonság szempontjából?

És ez mennyire veszélyes, hogyha nem?

Pár éve kérdezted volna, akkor valami olyan jelzőt használtam volna le, hogy nagyon elkeserítő állapotok vannak Magyarországon.

Ez talán az elmúlt években egy picit változott, egyrészt a felszínre került vagy a médiába is megjelent támadások vagy támadás típusok miatt.

Másrészt azt gondolom, hogy egy kis érettség azért beszivárgott így a szervezetekbe az IT Security területén is, tehát hogy van azért előrelépés, viszont azért még mindig nem vagyunk ott talán, ahol tartanunk kellene ebben a tekintetben.

Egyébként nagyban függ attól is, hogy mennyire érett egy szervezet, hogy mekkora a mérete, akár pénzügyileg, akár létszámban. mivel foglalkozik, tehát pénzügyi területen dolgozik, vagy bármi más, ahol kevésbé fontos talán a az IT securitynek a a szerepe a mindennapokban.

Úgyhogy egy ilyen exakt választ nagyon nehéz erre adni.

Röviden szerintem annyi, hogy fejlődik ez a terület és talán jó irányba megyünk, de még van hova fejlődni.

Valamiért azt csajtem, hogy a kisebb cégek kevésbé tudatosak.

Mondtad, hogy függ a mérettől is.

Talán ez egy olyan kérdés, amivel a nagyobb cégek többet szoktak foglalkozni.

Igen, mert ugye egy nagyobb cégnél általában azt tapasztaljuk, hogy a pénzparipa fegyver az rendelkezésre áll.

Tehát egyrészt vagy egy belső csapat van, aki végzi ezt a tevékenységet, és ők fókuszáltan ebbe tudnak dolgozni 8/5-be, vagy 24/7-be.

Másrészt ők tudják, hogy mit kellene megvédeniük, tudják, hogy milyen típusú támadások vannak, és akár egy ilyen kockázati térképet is felépítenek, hogy erre találjanak ki valami védelmi rendszert, intézkedést. kisebb cégeknél inkább az látszik, hogy persze tisztelet a kivételnek, mert még is látunk nagyon jó példákat így a a mindennapok során, de hogy inkább az látszik, hogy hogy vagy nem foglalkoznak vele, nincs túl közel egy támadás, tehát hogyha a szomszéd céget feltörik, még az se elég, hanem náluk kell valami biztonsági incidens, hogy azt mondják, hogy oké, akkor alokáljunk erre valamilyen előforrást.

Tehát, hogy ez is nagyon változó, hogy hogy most a kis cégek vagy a nagy cégek, nyilván a kis cégek általában rossz rosszabb állapotban vannak.

Egy Microsoft felmérésben egyébként az látszott csak egy számadatot, hogy cégek káb.

Nyede gondolja azt a kis KKV-knak a a negyede, hogy ő túl kicsi ahhoz, hogy megtámadják. szintén negyede mondta azt, hogy hát őket még soha nem támadták meg, úgyhogy nem is fogják, ami szintén egy érdekes megközelítés, és ami szerintem elég brutális szám, majdnem a fele a KKV-knak azt gondolja, hogy ha egyszer őket már megtámadták, akkor még egyszer nem fogják, ami szerintem egy teljes képtelenség.

Szóval, hogy hogy így a számok is ezt mutatják, hogy a KKV-k azért nagyobb veszélynek vannak kitéve.

És lehet, hogy ebben közrejátszik az is, hogy amikor azt mondjuk, hogy IT biztonság meg IT incidens, meg IT security, azok olyan nagyon távoli nagy dolgoknak hangzanak, pedig nagyon egyszerű, valós problémákról beszélünk.

Tudnál mondani néhány nagyon gyakori csalási esetet, amivel már a KKV-k is veszélyben vannak?

Persze, hát az a szerencsés helyzet, hogy most már a médiában is egyre több ilyen esettel találkozunk, tehát hogy azért aki nem csukja be a szemét fülét, az azért belefut, vagy találkozik ilyen incidensekkel, csak tényleg, ha el akar zárkózni, akkor nem hallja ezeket.

Alapvetően amit most látunk, amit mindenki mindenkit érint, az azok az adathalásztámadások, tehát hogy valamilyen email telefonon keresztül felkeresik őket, hogy adják meg ezt az adatot, utaljanak pénzt ide-oda valakinek.

Nyilván ezt ezt az AI felerősítette akár a defékekkel, majd valószínűleg beszélgetünk erről a későbbiekben.

Tehát, hogy van egy ilyen típusú támadás, ami úgymond az emberi faktort próbálja kihasználni.

Vannak olyan támadások, amik a rendszerben lévő sérülékenységeket használják ki, tehát hogy nem kell az, hogy valaki kattintson, hanem például, hogyha te nem frissíted az eszközödet, vagy routeredet, az otthoni routeredet akár, vagy a kis kv-s routeredet, akkor azon keresztül be tudnak jutni a te hálózatodba, és onnantól kezdve kábé mindent tudnak csinálni, tehát mindent el tudnak lopni, minden forgalmat figyelnek.

Úgyhogy van egy ilyen típusú is, és van nyilván a zsarolókártevő, amit nem nagyon lehet kihagyni, ami ugye arról szól, hogy vagy letitkosítják az adataidat, és valamilyen váltságdíjat követelnek érte, valószínűleg kriptovalutában általában.

És most ez annyival egészült ki ez a zsaroló kártevő, hogy mivel egyre kevesebben fizetik meg ezt a ransomot, tehát ezt a zsaroló díjat, ezért most már rámentek arra ezek a bandák vagy gengek, hogy már azért is kérnek váltságdíjat, hogy ne hozzák nyilvánosságra az adatot, ami szintén egy érdekes kérdés.

Hogyha ha értékes adataid vannak, akkor ugye nem csak azért fizetsz, hogy a titkosítást felold, hanem azért is, hogy ne publikálják nyilvános fórumokon.

Hű, hát szerintem a hallgatóknak is az a reakciója, mint nekem, hogy ekkorára zsugorodott össze a gyomrom, és az összes szőröm égnek el, hogy nagyon veszélyeztetve vagyunk, és hogy ezek nagyon ijesztő dolgok.

Nálunk a marketingben is számtalan olyan lehet, vagy olyan eset van, amikor mondjuk feltörik valakinek a Facebook fiókját, és az ő bank hozzáadott bankkártyájáról elhirdetnek valamennyi pénzt, vagy rákattint valaki egy zsaroló vírusra egy Facebook értesítés kapcsán.

Tehát hogyha csak a szigorúan a marketinget vesszük, akkor is nagyon nagy veszélynek vagyunk ítéve.

Hát hozzánk is nagyon sokan fordulnak ezzel, hogy feltörték a közösségi médiafiókot. teljesen mindegy, hogy hogy melyik platformról beszélünk, és hogy javasoljunk valamit, hogy hogy tudják ezt visszaállítani.

Nyilván ennek megvan egy folyamata mindenkinél, tehát hogy hova lehet írni, hova lehet telefonálni, hogy visszakapjuk a az ellenőrzést a fiókunk felett, de az biztos, hogy jellemzően azt a pénzt, amit ott elköltöttek bármilyen hirdetésre, azt nem mindig kapják vissza az ügyfelek.

És ez most már banki szinten is igaz, tehát hogy egy pár éve ugye az volt, hogy minden bank megpróbálta megtartani az ügyfeleit, és hogyha volt egy ilyen biztonsági incidens, hogy te véletlenül nem tudom 1 millió Ft-ot valahova elutaltál, vagy leemelték a a számládról a támadók, akkor ezt így a bankéri megtérítette neked, mert azt mondta, hogy oké, maradj nálunk.

Hát ez történt, oké, de most az utóbbi másfél két évben annyira megsokszorozódtak ezek a támadások, hogy most már 95%-ban az ügyfeleket terheli ennek a költsége.

Tehát, hogy ha te voltál a hibás, és beengedted a támadót a gépedre egy távoli asztal, vagy bármilyen team Uerrel, hasonló ilyen alkalmazással, amivel át lehet venni az irányítást, tehát te hibáztál, akkor a bank azt fogja mondani, hogy hát bocsánat, ez a tanulópénz volt, csak ugye látunk olyanokat, amikor ilyen több 10 millió, 100 milliókról is szó van.

Egy egész élet megtakarítása az azért nem egyszerű.

Beszéljünk egy picit a láncreakciókról is, mert ugye az egy dolog, hogy én magamnak mit engedek be, akár vállalkozóként, de általában egy csomó beszállítóval alvállalkozóval partnerrel dolgozunk, és csomószor van olyan, hogy például én kezelem az ügyfeleinknek az adatait, és rajtam keresztül akár a partnereimet, a beszállítóimat is meg tudják támadni.

Ezt beszállítói lánctámadásnak nevezzük, vagy így a köztudatban így szerepel.

Ez nagyjából annyit jelent, hogy te hiába teszel meg bármit az adatok védelméért, ha van egy beszállítói partnered, akinek a egyik laptopján például a a gyerekek otthon játszanak, és azt feltörik azt az eszközt, akkor a te adatodat, amit megosztottál ezzel a partnerrel, elvitték, tehát hogy ezzel nem nagyon tudsz mit csinálni.

Öltalában ezt ugye valamilyen szerződéses vagy jogi úton próbálják a cégek előre kezelni.

Tehát aláíatnak velük valamilyen jogi megállapodást, hogyha ez történik, akkor valamilyen ködbért kell fizetni, vagy valamilyen felelősséget vállalni.

Ez lehet egy út, csak nem biztos, hogy ez így kielégítő, de nyilván jobb, mint a semmi.

Amit amit mostanában látunk, hogy egyre jellemzőbb, hogy az adott cég valamilyen követelményeket támaszt az adatok kezelésére és védelmére vonatkozóan.

Tehát te azt mondod, hogy én akkor fogom átadni neked az adataimat, vagy azokat az adatokat, amiből dolgozol, hogyha neked van aktív vírusvédelmed, ha használsz valamilyen magasabb szintű védelmet, hozzáférés kezelést, jelszó a jelszavak rendben vannak, tehát hogy vannak ilyen alapelvárások, amiket mellé lehet rakni a szerződéses feltétel mellé, és látszólag ez azért kicsit működik, vagy kicsit jobban jobban meggondolják ezek a partnerek, hogy tényleg, hogy foglalkozzanak ezeknek az adatoknak a védelmével.

Mindenképpen szeretnék majd erről is beszélni.

Először szeretném felépíteni a félelmet mindenkiben, hogy ez miért fontos téma, és akkor utána szeretnék megoldást is adni akár a saját védelemre, akár a beszállítói lánc védelmére is.

De még mielőtt rátérünk, beszéljünk egy kicsit a mesterséges intelligenciáról, illetve arról, hogy mennyivel rontotta ez a helyzetet a az ilyen csalások, zsarolások kapcsán.

Hát ez az egyik kedvenc tém, úgyhogy erről van rá idő.

Igen, hát a mesterséges intelligenciaje, mint mindennek általában így így az IT Security oldalról, annak is ké az éremnek két oldala van, tehát hogy nagyon sok pozitív hozadéka volt ennek hatékonyságnövelésre sokkal egyszerűbben könnyebben gyorsabban tudunk megoldani feladatokat.

De hát nyilván nemcsak a jó oldal, hanem a sötét oldal is elkezdte ezt használni.

És ez jellemzően nem abban nyilvánul meg jelenleg, hogy hogy ilyen teljesen új támadások alakultak, hanem inkább az, hogy sokkal nagyobb volumen látunk és sokkal jobb minőségben előállított tartalmat.

Tehát például ezt az adathalásztámadásokat, amikéről beszéltünk, ez ugye nekik kellett az elején pár éve megfogalmazni az emailt.

Akkor a magyar nyelv miatt kicsit védettek voltunk, merthogy sok hiba volt benne.

Most igazából odaadják egy generatív AI-nak és megfogalmazza a levelet, mégha egy kis megkerülő csellel cselhez is kell folyamódni, de megírja, tehát hogy maradjunk ennyiben, tehát el lehet érni, hogy megírja.

Úgyhogy úgyhogy másodpercek alatt több 100 több 1000 ilyen tartalmat tudnak generálni.

És ami szerintem a a az AI vonalon a a legdurvább, és ez kevésbé szokott így az asztalon lenni, hogy hogyha te teljesen laikus vagy ebben a témában, viszont azt mondod, hogy hát valami mellékes bevételre szeretnél szertni, és van 5 dollártól 200 dollárig erre kereted, akkor igénybe tudsz venni egy olyan szolgáltatást hogy a az AI összerak egy ilyen támadó csoportot. ot vagy pult, akit ő megtámad majd, arra létrehozza a tartalmat, amit kiküld nekik célzottan, egy emailt, bármit, vagy akár egy telefonhívást.

Utána az áldozatoktól ugye beérkezik az összeg, te pedig otthon ülsz a számítógéped előtt, és látod, hogy mennyi dollárt kerestél aznap.

És ehhez van telefonos terméktámogatás nekik, IT support, minden.

Tehát, hogy mint egy sokkal jobban működik, mint például egy-két cég Magyarországon és és brutálisan olcsón lehet ilyen szolgáltatásokat most már igénybe venni.

Jézusom, hogy azért ez elképesztően ijesztő.

És és tényleg az AI az az ugye a másik kérdés mindig az volt, hogy tud-e már támadó kódot írni az AI, tehát mindig ezzel találkozunk, hogy oké, hogy adathalászlevelet tud írni, de hogy a programozók munkáját elvéve vagy segítve így a így a támadó oldalon tudnak-e kódot írni.

Jelenleg mi azt látjuk, hogy hogy tud kódot írni, de még emberi beavatkozás szükséges.

Tehát át kell nézni azt a kódot, finom hangolni célzottan arra az intézményre esetleg. ö átalakítani, de hogy nyilván annyira fejlődik ez a technológia, hogy valószínűleg egy pár év múlva, vagy pár hónap múlva már azt fogjuk mondani, hogy egy teljesen automatizált támadás végig tud futni egy adott szervezetre.

Ez alapján azért elmondható, hogy mi most elsősorban a cégekről meg a KKV-król beszélünk, de magánemberként pont ugyanolyan veszélyben vagyunk, és pont ugyanannyira kell figyelni, mintogyha egy céget vezetnénk.

Hát abszolút azért is, mert valószínűleg mindenki dolgozik valahol, vagy valamilyen szervezetben, vagy akár magánvállalkozóként, tehát hogy hogy és ott is érzékeny adatok vannak nálunk.

Tehát gondoljuk csak bele, hogy hogyha valakinek elvesz tehát elveszne az összes életében fény összes fényképe, digitális fényképe, amit készített a családról.

Nekünk volt egy ilyen ilyen eset, több is, csak hogy egy ilyen említésre méltó volt, hogy zsarolótámadás volt, az összes fényképet letitkosították, és akkor a az úri ember mondta, hogy hát ő akkor váltana bitcoint, hogy be tudja fizetni ezt az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Sicontact Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#51 Veled is megtörténhet! Céged adatai veszélyben vannak, így tudsz védekezni 💽 🔐”

Miről szól ez az epizód: „#51 Veled is megtörténhet! Céged adatai veszélyben vannak, így tudsz védekezni 💽 🔐”?

Béres Péter, a Sicontact Kft. IT vezetője Béres Péterrel beszélget az IT biztonsági és adatvédelmi kockázatokról. Az adásban szó esik a leggyakoribb csalási módokról, mint például az adathalászat, rendszersérülékenységek kihasználása és zsarolóvírusok. Kiemelik, hogy az AI… Az epizód a Marketing Msc Podcast - Matykó Noémivel című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#51 Veled is megtörténhet! Céged adatai veszélyben vannak, így tudsz védekezni 💽 🔐”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Béres Péter, Orbán Viktor, Magyar Péter, Matykó Noémi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#51 Veled is megtörténhet! Céged adatai veszélyben vannak, így tudsz védekezni 💽 🔐”?

Fő témái: it biztonság, adatvédelem, adathalászat, zsarolóvírusok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#51 Veled is megtörténhet! Céged adatai veszélyben vannak, így tudsz védekezni 💽 🔐”?

Megjelenés: 2025. 04. 03.. Hossz: 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/marketing-msc-podcast-matyko-noemivel/51-veled-is-megtortenhet-ceged-adatai-veszelyben-vannak-igy-tudsz-vedekezni-4f041eb5

Több epizód a Marketing Msc Podcast - Matykó Noémivel-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból